KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK

1. KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK Készítette: Dancsecs Tímea Tamás Judit

2. AZ ELŐADÁS VÁZLATA • „A tőké”-hez vezető út • „A tőke” négy kötete • Kapcsolódó nézetek: E. Bernstein R. Luxemburg R. Hilferding

3. MARX: A TŐKE „A tőke” megírásának körülményei Kéziratok: 1857-1858: „A tőke” első változata 1861-1863: „A tőke” második változata 1864: „A tőke” harmadik változata Kötetek: 1867: „A tőke” első kötetének megjelenése 1885: „A tőke” második kötetének megjelenése 1894: „A tőke” harmadik kötetének megjelenése 1954-61: „A tőke” negyedik kötetének megjelenése

4. MARX: A TŐKE „A tőke” módszere • Elvetette a gazdasági kategóriák és törvények idealista értelmezését. • A társadalom létének az alapja az anyagi termelés. Ettől függ az elosztás, a csere és a fogyasztás. • Gazdasági folyamatok materialista tanulmányozása. • Az absztrakttól, az egyszerűtől halad a konkrét, bonyolult felé. • A történelem és a logika egysége.

5. A TŐKE ELSŐ KÖTETEAlcím: A tőke termelési folyamata Marx vizsgálja többek között: • a pénz tőkévé való átalakulását, • az árutermelő munka kettőségét, • az értéktöbblet lényegét, keletkezési feltételeit, termelését: • minőségi oldalról • mennyiségi oldalról. Az értéktöbblet termelése a kapitalizmus abszolút törvénye. ↓ A munkásosztály hatékony ideológiai fegyvert kapott a kommunizmusért folytatott harcához.

6. A TŐKE MÁSODIK KÖTETE A tőkés termelés és a forgalom tényleges kapcsolata: A forgalmat a tőkés termelés határozza meg. Lényeges különbség a két folyamat között: termelési folyamat: érték és értéktöbblet létrehozása forgalmi folyamat: a tőke körforgása, és az érték realizálása

7. A TŐKE MÁSODIK KÖTETE 1. szakasz: Az egyéni tőke mozgása „A tőke: mozgás, különböző stádiumokon áthaladó körforgási folyamat, amely viszont maga is a körforgási folyamat három különböző formáját öleli fel. Ezért csak mint mozgást lehet megérteni, mint nyugvó dolgot nem.” pénztőke → termelőtőke → árutőke 2. szakasz: A tőke megtérülése „A tőke körforgását nem magábanálló műveletként, hanem periodikus folyamatként való meghatározásában, a tőke megtérülésének nevezzük.” 3. szakasz: A társadalmi össztőke újratermelése • korábbi nézetek bírálata • a társadalmi össztőke mozgása, alapvető törvényszerűségei • felhalmozás és a bővített újratermelés

8. A TŐKE HARMADIK KÖTETE Marx az értéktöbblet elosztását vizsgálta: • A profit átalakul átlagprofittá, az érték termelési árrá a szabadversenyes kapitalizmusban. ↓ Marx elméletét próbálták megcáfolni, sikertelenül. • A tőkésosztály összességében zsákmányolja ki a munkásosztályt. „Íme itt a matematikai pontosságú magyarázata annak, hogy a tőkések – bármily kevéssé testvéri módon viselkednek is egymás irányában a konkurrenciában – miért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves-szövetséget az egész munkásosztállyal szemben.” • A profitráta csökkenő tendenciájának alapja a tőke szerves összetételének növekedése. • A kereskedelmi tőke, kereskedelmi haszon szerepe • Abszolút földjáradék elmélet

9. A TŐKE NEGYEDIK KÖTETE Értéktöbblet-elmélet, a politikai gazdaságtan története Két lényeges probléma: • a tőke és a munka közötti csere, és az értéktöbblet keletkezése • az átlagprofit és a termelési ár

10. A TŐKE NEGYEDIK KÖTETE Elméleti kérdések: • Termelőmunka fogalma • Tőkés termelés célja: „A tőkés termelés állandó célja, hogy az előlegezett tőke minimumával a többletérték vagy többlettermék maximumát állítsa elő.” • Piaci érték • Agrárkérdés

11. EDUARD BERNSTEIN (1850-1932), A REVIZIONIZMUS MEGTEREMTŐJE • Fő műve: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai • A revizionizmus kialakulásának okai: • marxi tanítás széles körben való elterjedése, • munkásmozgalmak kialakulása, • marxizmus fontosabb tételeinek elvetése, • kispolgárság tömeges tönkremenetele. • A termelés és a tőke koncentrációja, decentralizációja: Bernstein nemcsak a termelés és a tulajdon koncentrációját és centralizációját tagadta, hanem a munkásosztály helyzetének rosszabbodását is.

12. EDUARD BERNSTEIN (1850-1932) • A szocializmus megvalósításának feltételei: a szocializmus nem más, mint a gazdasági és politikai csírák továbbfejlesztése. ↓ Berstein elvetette Marx értékelméletét, tagadta a koncentrációelmélet érvényességét, elvetette az osztályharcot, károsnak tartotta a proletárdiktatúrát. ↓ A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS EGYÁLTALÁN NEM IGAZOLTA BERNSTEINT.

13. ROSA LUXEMBURG (1871-1919) Fő műve: A tőkefelhalmozás (Die Akkumulation des Kapitals) Marx hibás feltevései: • A munkatermelékenység változásának, a szerves összetétel növekedésének a kikapcsolása az elemzésből. • A tiszta kapitalizmus feltevése.

14. RUDOLF HILFERDING (1877-1941) Legjelentősebb műve: A finánctőke • Marxista nézetei: • Részvénytársaságok beható elemzése • Fiktív tőke • Alapítói profit • Tőzsdespekuláció • Hibás nézetek: • A finánctőkét hibásan a bankokból vezette le. • A bankok törekvése a verseny kikapcsolása monopólium létrehozása útján. „Azt a banktőkét, tehát azt a pénzformában lévő tőkét, amely ily módon valójában ipari tőkévé változott át, finánctőkének nevezem.”

15. Köszönjük a figyelmet!