Társadalmi-gazdasági környezet

1. Társadalmi-gazdasági környezet • A gazdasági válságot fellendülés követte • II. Világháború: nyugtalanság, új hazafias érzés, a fekete katonák szerepe • A nagyvárosi életmód a kikapcsolódás és az éjszakai élet terepe • Fehér értelmiségiek a feketék egyenjogúsága mellett • Új öntudatosság a feketék között: művész státusz a zenészeknek • A Fats Waller, Cab Calloway, Louis Armstrong nevével fémjelzett szórakoztatóipari szerep elutasítása • Szembefordulás a fehér kultúrával, a fekete örökség ápolása

2. Bebop kontra Swing Előadói gyakorlat Kisegyüttesek a big band helyett Az átlagos tempógyorsabb A klarinét és a ritmusgitár ritka A hangszeres virtuozitás nagy szerepe Párbajok, vetélkedések A hangszerelés kevésbé fontos Improvizáció Szólónként több téma Kevés hasonlóság a témák között Gyakori kilépés a harmóniákból Ritmikailag tovább lépett Többnyire nyolcad vagy tizenhatod menetek Szaggatott dallamvezetés: hirtelen irányváltások, nagy szünetek Gyakran átlépik az ütemvonalakat Stiláris elemek A dallamok és a harmóniák bonyolultabbak A kísérőritmusok változatosabbak Populáris kompozícióktól kölcsönzött harmóniavázak új témákkal A bop-témák és akkordmenetek sokszor feloldatlanok maradtak Erőteljes, intenzív játékmód Ritmus Változatos textúra Az alaplüktetést a bőgő hozza Dob: ritmus a cineken Előlegzett és késleltetett hangsúlyok a pergőn, a lábdobon és a zongorán A szólók alatt ritmikus interaktivitás

3. A bebop jellemzői Harmónia Zsúfoltság Bontások, kromatikus és szekvenciális mozgások, alterált hangok Újra harmonizálás, helyettesítő akkordok, szűkített kvint Bonyolult akkordmenetekre szerettek improvizálni Ritmus A beates lüktetés háttérbe szorulása A metrikus súly jelzése: a ritmusszekció eltávolodik a 4/4-es ütem valamennyi negyedének kijátszásától Összetett, pregnáns off-beates hangsúlyozás Dob: könnyed, levegős, pergő, cintányér, a lábdob effektusszerű közbeütései Dallam Gyors futkározások, kromatikus menetek Éles regisszterváltások, merész ugrások, csúszkálósan kitartott magas állóhangok Ritka a riff, a motivum ostinato ismétlése Nem kedveli a szabályos periódusokat, dallamsorokat: átkötések Eltávolodás a tonalitástól Improvizáció Dallamilag és ritmikailag eltávolodik a témától Alapja a periódus és a harmónia Az önálló zenei gondolatok bemutatásának kerete De: téma és rögtönzés stiláris és hangulati egysége

4. Bebop muzsikusok Trombita Dizzy Gillespie Fats Navarro Howard McGhee Miles Davis Harsona J.J.Johnson Kai Winding Bennie Green Bőgő Oscar Pettiford Ray Brown Tommy Potter Curley Russell Vibrafon Milt Jackson Szaxofon Charlie Parker Dexter Gordon Wardell Gray Sonny Stitt Gene Ammons Zongora Bud Powell Thelonious Monk Tadd Dameron John Lewis George Shearing Oscar Peterson Dob Kenny Clarke Max Roach Art Blakey

5. Charlie Parker Dizzy Gillespie • Kansas City, 1920-1955 • Szegény család, gondoskodás nélkül • Önpusztító élet: drogok, alkohol • Ösztönös zenész, lázadó • Tökéletes technika, nagy sebesség • Új rendszert épít ki: Új módon választja meg a hangokat Új módon hangsúlyoz, a frázisoknak szinkópált jelleget ad Új módszerrel illeszt harmóniákat a létező akkormenetekbe, más akkordokat rögtönzéssel érzékeltet • Kimeríthetetlen melodikus invenció • Kétszeres, négyszeres tempójú futamok • Száraz, éles tónus • Sok hatást magába szívott • Kölcsönzött harmóniák • Témái a bebop nyelvezetévé váltak • Dél-Karolina, 1917-1993 • Középosztálybeli, zenei képzés • Rendezett, gondos neveltetés • Parker a bop szíve, Gillespie az agya • Abop-zenész archetípusa: okos, szellemes, szórakoztató • Harmóniailag rendkívül képzett • Virtuóz hangszeres, uralja a felső regisztert is • Frázisok egész fegyvertára • Szaggatott, szinkópált hangokkal emelkedik egyre magasabbra;kötött (legato) futamokkal ereszkedik le • Improvizáció tele meglepetésekkel • Sok ismertté vált saját szerzemény • Magas szinvonalú kisegyüttesek, nagyzenekarok • Az elsők között használt afro-kubán ritmikai elemeket a jazzben

6. Zongorista, zeneszerző 1917-1982 Excentrikus személyiség Szokatlan melódiái komoly feladat elé állították a szólistákat Témái logikusak és szimmetrikusak Hangsúlyok váratlant helyeken: mélységgel és egyszerűséggel párosuló mesterségbeli tudás A frázisok a legváratlanabb hangokon végződnek Harmónia: kontrasztáló hangok kombinációja. „A felhangolt zongora is hamisan hangzik” Perkusszív technika, fúvósokat idéző dallamok Levegős játék: a csend majdnem olyan fontos, mint a hangok Hangsúlyos, de könnyed ritmika Nyugtalanító megfontoltság érzete Zongorista. 1924-1966 A balkéz redukált szerepe: ritkás akkordok, a harmónia érzékeltetése. Általánossá vált Sebesség, hajlékonyság Szólói Parkerével és Gillespie-ével vetekedtek invencióban Mintául szolgált a zongoristáknak Thelonious Monk Earl Bud Powell John Lewis Termékeny komponosta Több ismert bop-téma szerzője Gillepie big bandjével dolgozott + MJQ Tadd Dameron Kedvelt bop-témák szerzője Hangszerelő: gazdag texturák, ritmikus előadásmód

7. A jazz státusa: művészi zene, klasszikus kamarazene Bonyolult, kiszámíthatatlan nyelvezetét elsősorban a zenészek értékelték Komoly színpadi megjelenés, látványosság nélkül Énekesek ritkák, kevésbé élvezhető a nagyközönség számára Az improvizációk túlságosan absztraktak, nincsenek ismert kapaszkodók A dallam és az improvizáció között nincs kapcsolat. Nehéz követni a kapcsolatot a harmóniaváz és a rögtönzések között Kevesebb hangszerelés, több improvizáció. Más élőben, mint lemezen Nem tánczene Sikeres formációk: kidolgozott hangszerelések, énekelhető dallamok, ismerős témák, összepróbált előadásmód (George Shearing, Modern Jazz Quartet, Charlie Ventura) Mégis: a bebop további stílusok atyja lett A modern jazz továbbra is hatást gyakorolt az amerikai populáris zenére, de a beboppal keskeny ösvényre lépett, amelyen csak zenészek és a laikusok szűk tábora követte A bebop helye

8. Bebop 1. Dizzy Gillespie Sextet: Groovin’ High (1945) 02:44 2. Dizzy Gillespie All Star Quintet: Shaw ’Nuff (1945) 03:02 3. Dizzy Gillespie All Star Quintet: Salt Peanuts (1945) 03:18 4. Dizzy Gillespie: Jump Did-Le Ba (1949) 02:30 5. Dizzy Gillespie: Cubana Be (1947) 02:43 6. Charlie Parker’s Reboppers: Now’s the Time (1945) 03:16 7. Charlie Parker’s Reboppers: Koko (1945) 02:53 8. Charlie Parker Septet: Moose the Mooche (1946) 03:03 9. Charlie Parker Septet: Ornithology (1946) 03:18 10. Charlie Parker Quintet: Klacktoveesedstene (1947) 03:05 11. Thelonious Monk:Well, You Needn’t (1947) 02:57 12. Thelonious Monk: Round Midnight (1947) 03:11 13. Thelonious Monk: Misterioso (1948) 03:22 14. Thelonious Monk: Criss Cross (1951) 02:57 15. Bud Powell Trio: Parisian Thoroughfare (1951) 03:25 16. Dexter Gordon/Wardell Gray Quintet: The Chase (1947) 06:47 17. McGhee/Navarro Boptet: Double Talk (1948) 05:34 18.Tedd Dameron Septet: Lady Bird (1948) 02:49 19.J. J. Johnson: Bee Jay (1949) 02:42 20. Sonny Stitt/Bud Powell: All God’s Chillun Got Wings (1949) 03:00 21. Coleman Hawkins Orchestra: Woody ’n You (1944) 03:00 22. Woody Herman: Four Brothers (1947) 03:13 23. Sarah Vaughan: Shuli-a-bop (1954) 02:40 24. Lambert, Hendricks and Ross: Cloudburst (1959) 02:14

9. Képtár Dizzy Gillespie Charlie Parker Bud Powell Art Blakey

10. Dexter Gordon J.J. Johnson Thenlonious Monk Charlie Christian

11. Sonny Stitt Kenny Clarke The tomb of Fats Navarro Oscar Peterson

12. Tadd Dameron Milt Jackson Max Roach Dizzy and Max