Validáció a felsőoktatásban – Szakterületi nézőpont –

1. Validáció a felsőoktatásban – Szakterületi nézőpont– TÁMOP 4.1.3 Munkacsoport – találkozó2013. szeptember 12. Tót Éva

2. Amiről a prezentációban nem lesz szó A validáció társadalmi funkciói Alkalmazásának története Nemzetközi körkép A fogalmak változása és tartalma A közös európai alapelvek a validálásra vonatkozóan Az eljárás minőségbiztosítása Az eljárás költségei

3. Amiről szó lesz A téma lehatárolása és értelmezése A jelenlegi helyzet a felsőoktatásban – itthon és másutt Az eddig született javaslat A tanulási eredmény és a validáció kapcsolódása A munkacsoportok feladata(i)

4. A téma lehatárolása Validáció Közoktatás Szakképzés Felsőoktatás

5. A validáció értelmezése/1 Kompetencia(k) tanúsítása (=láthatóvá tétele) illetve már elért tanulási eredmények „újrahasznosítása” egy képesítés megszerzése felé vezető tanulási pályán A validáció képzésben való értelmezése: Mindig személyek tudásának összevetése képzési v. képesítési követelményekkel (mint referenciákkal)

6. A validáció értelmezése/2 Hozott tudás elismerése a képzőintézmény nézőpontjából Kreditátvitel = formális képzésből formális képzésbe F F Validáció = nem formális és informális tanulási környezetben megszerzett tudás befogadása a formális képzésbe NF + I F

7. A jelenlegi helyzet a felsőoktatásban Az uniós tagországokban nagyon színes a kép. Nincs követendő modell. Nem késtünk le semmiről. Nemzeti szintű szabályozás Egységes nemzeti alapelvek és útmutatók Új rendszerek és megoldások keresése Alulról induló kezdeményezések

8. A jelenlegi validációs helyzet a felsőoktatásban – itthon Jogszabályi lehetőség a munkatapasztalat beszámítására (max. 30 kredit) Az esti és levelező képzésben van „a helyén”, tipikusan a szakmai gyakorlat kiváltására A gyakorlatban nem nyilvános alkuk formájában igen elterjedt megoldás Mindaddig, amíg kormányzati koncepció formálódása nem látszik, az intézményi szintű megoldások keresése tűnik a fő csapásiránynak.

9. Alternatív megközelítések Általános jogi szabályozás – Intézményi szintű megoldások (egységes alapelvekre épülően) Intézményen belüli validáció – Egy-egy szakterületen intézményközi(közös) vagy független validáló központok

11. Az eljárás bevezetésével kapcsolatos intézményi szintű feladatok Intézményi elismerési/validációs stratégia kialakítása(célok, szereplők azonosítása, a megoldások végiggondolása) Intézményi szabályozás A validációval foglalkozók felkészítése Támogató szolgáltatások (tájékoztatás, tanácsadás) A képzési programok alkalmassá tétele a validáció alkalmazására = tanulási eredmény alapú leírás

12. A munkacsoportok feladata A szakterületre jellemző sajátosságok azonosítása Milyen módjai lehetségesek a formális képzésen kívül releváns tudás megszerzésének A másutt szerzett tudás „elévülési” ideje Az eljárás kíván-e szakterületi adaptálást Értékelési módszerek Ajánlások megfogalmazása

13. Értékelési módszerek Portfólió – önbevallás amely tartalmazza a gyakorlatot, tapasztalatot igazoló dokumentumokat Interjú Zsűri véleményezi a jelöltet (szakértői panel) Írásbeli vizsga Megfigyelés valóságos feladatvégzés közben (rögzített megfigyelési szempontokkal) Projektek, esszé írása

14. Minőségbiztosítás/1 Az eljárás megismerhetősége (az érintettek tájékoztatása), elérhető felkészült személy Támogató szolgáltatások Az értékelés objektív kritériumai ismertek, és minden kérelmezőre egyformán alkalmazhatóak A jogorvoslatra való lehetőség Az eljárásban közreműködők felkészültséggel rendelkeznek, szerepük és hatáskörük szabályozott, átlátható

15. Minőségbiztosítás/2 Az eljárás menete standardizált, mindenki számára azonos feltételekkel ▪ Az eljárás menete áttekinthető és dokumentált, nyomon követhetőek a döntést megalapozó szakmai érvek. A kérelmező által bemutatott dokumentumok kezelése és őrzése szabályozott Az eljárás a kérelmező egyén érdekeit szolgálja, az eljárás során keletkező, személyét érintő információk nem kerülhetnek harmadik fél kezébe, csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező írásban hozzájárul. Az értékelést végző személyek szakmai felkészültségére és pártatlanságára vonatkozó alapkövetelmény érvényesül. ▪ Az eljárást végző szervezet rendszeres időközönként értékeli és fejleszti saját gyakorlatát a hatékonyabbá tétel érdekében.