MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ

1. MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ

2. 1. ALAPFOGALMAK-I. a)A szűkösség és a gazdálkodás összefüggései. A korlátlan szükségletek és a korlátozott termelési tényezők. - Szükséglet fogalma. Fontos jellemzője: KORLÁTLAN • szűkösség: a korlátlan szükségletekhez képest korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre a termelési tényező. • Gazdálkodás: a szűkös termelési erőforrások felosztása a különféle javak termelésére = választás kényszere a szűkösség miatt.

3. 1. ALAPFOGALMAK-II. b) A termelési erőforrások és piacaik. Termelési tényezők (termelési erőforrások) lehetnek: - munka (L); - természeti tényezők, (A): - tőkejavak (K) • vállalkozó(E) Piacaik jellemzője: • Keresleti oldalon: vállalatok jelennek meg, keresletük származékos kereslet. • Kínálati oldalon: tulajdonosok, háztartások; kínálatuk függ a termelési tényező árától.

4. 1. ALAPFOGALMAK-III. c) A tulajdonjogok és a gazdasági rendszerek. • Tulajdonjogok (használat, rendelkezés , a haszon elsajátításának, a megváltoztatás , az elidegenítés joga) • Ezek különböző eloszlása alapján különböző gazdasági rendszereket határozhatunk meg: • (tk szerint) szocialista gazdaság (nagyrészt köztulajdon) • Kapitalista gazdaság (nagyrészt magántulajdon)

5. 2. A kereslet – I. • A kereslet fogalma és befolyásoló tényezői Befolyásoló tényezői: • a fogyasztók száma, • a fogyasztó jövedelme, • a fogyasztó ízlése, • a fogyasztói várakozások az árakkal kapcsolatban, • a fogyasztó informáltsága, • más áru ára • adott áru ára

6. 2. A kereslet – II. b) Keresleti függvény

7. 2. A kereslet – II. c) Kereslet árrugalmassága E = keresett menny %-os vált/ ár %-os vált Fajtái: egységnyi, rugalmas, rugalmatlan d) Ár és jövedelmi hatás • Árváltozás kettős hatása: helyettesítési és jövedelmi hatása hat a keresletre • Jövedelemváltozás hatására változik a kereslet (normál javak ill. alsóbbrendű javak )

8. Példa árrugalmasság számításra Egy termékből 25 egységár mellett 44 darabot vesznek. Ha 20 egység, akkor 60 darabot. Milyen árrugalmasságú a termék? Ha az ár csökken, árbevétel hogyan változik? Bevétel: volt 25x44=1100 lett 20x60=1200, tehát nőtt. Mivel az árral ellentétes irányú a bevételváltozás, ezért rugalmas termék. p=mennyiség %-os változása/ár %-os változása= {(60-44)/(60+44)}: {(20-25)/20+25)= -1,38 >-1

9. 2. A kereslet – III. e) A racionális fogyasztó Jellemzője: • Hasznosság maximalizálásra törekszik, tehát a legnagyobb jólétet akarja elérni. • Döntéseiben következetes • Tökéletesen informált

10. Kínálati függvény Kínálati függvény:

11. Marshall-kereszt

12. Példa Marshall-keresztre Ha egy termék ára 3 pénzegység, akkor a kínálat 21 egység. Ha az ár 7 pénzegység, akkor a kínálat 33 egység. A termék keresleti függvénye: D=60-3P a) Írja fel a kínálati függvényt! b) Mi az egyensúlyi ár és a mennyiség? c) Jellemezze a piacot 17 egységnyi árnál! a) 21=a+3b ill. 33=a+7b, ebből a=12, b=3 Kínálati függvény : S=12+3P

13. Példa Marshall-keresztre-2. b) S=D 12+3P=60-3P ebből P=8 Q=12+3x8=36 c) P=17 mellett S= 12+3x17=63 D= 60-3x17= 9 Túlkínálat (többlet) van. Mivel az egyensúlyi ár alacsonyabb, mint a 17 egység, ez is igazolja, hogy túlkínálat van.

14. 3. Gazdasági javak Csoportosítási szempontjai: keresletrugalmasságuk szerint a) Árrugalmasság szerint: • Normál árhatású termékek: rugalmas, egységnyi árrugalmasságú, árrugalmatlan (negatív előjelű) • Paradox árhatású (pozitiv előjelű) b) Jövedelem rugalmasság szerint: • Normál javak (pozitív, állandó) • Luxus javak (pozitív, növekvő) • Alacsonyabb rendű javak (negatív) c) Kereszt-árrugalmasság szerint - Helyettesítő termékek (ha pozitív) - Kiegészítő termékek (ha negatív)

15. Példa ár és keresztárrugalmasságra Egy főiskolai büfében 90 Ft-os egységáru rétesből naponta 150 db-t vásárolnak, miközben a 145 Ft-ba kerülő üdítőből 80 üveggel. Amikor a rétes árát 20 %-kal megemelték, azt tapasztalták, hogy annak forgalma 120 db-ra esett vissza, de az üdítőből is csak 70 fogyott. • Mekkora a rétes árrugalmassága? • Mennyi az üdítő kereszt-árrugalmassága? Milyen termékek a rétes-üdítő?

16. Példa megoldása ár és keresztárrugalmasságra a) p={(120-150)/(120+150)}: {(108-90)/108+90)}= -1,22 Mivel abszolút értéke >1, tehát rugalmas termék. b)={(70.80)/(70+80)} : {(108.90)/(108+90)}= - 0,73 Mivel negatív: ezért a termékek kiegészítő termékek.

17. 4. A fogyasztói magatartás – I. a) Kardinális elmélet jellemzői: • Mérhető hasznosság • Teljes haszon (TU), határhaszon (MU) • Gossen I. és II. törvénye b) Ordinális elmélet jellemzői: • Hasznosság nem mérhető, csak a fogyasztói preferenciák alapján sorba rendezhető

18. Példa teljes haszon – határhaszon számításra-1. Ismert egy termékre vonatkozóan a teljes haszon függvény: TU= - Q2+4Q-1 • Hol van a telítődési pont? • Mi a MU (határhaszon függvény)? • Hol nulla a határhaszon függvény? • A fv. maximumában: (TU)’= -2Q+4=0 Q=2 • MU=(TU)’= -2Q+4 • Ott nulla, ahol a TU maximális. Q=2

19. Példa teljes haszon – határhaszon számításra-2. 10*1=10 (17*10)/1=7 (17+5)*1=22 (22+3)*1=25 (28-25)/1=3 (29-1)=28

20. 4. A fogyasztói magatartás – II. A fogyasztói preferencia rendszer befolyásoló tényezői: • fogyasztás tárgya • Fogyasztó információi • Elérhető hasznosság az egyén szubjektív ízlése szerint Ezek alapján a fogyasztó képes racionális viselkedésre, a fogyasztásával elérhető hasznosságot rangsorolni. Modell eszköze: Közömbösségi görbe.

21. 4. A fogyasztói magatartás – III. • Közömbösségi görbe • Negatív meredekségű • Konvex • Origótól távolodva nő a hasznosság • Meredeksége=helyettesítési határráta (MRS)

22. 4. A fogyasztói magatartás – IV. • Egyenlete: • I= Px X + Py Y • Meredeksége: • px/py : árarányok • Elmozdulásai: • párhuzamosan: jövedelem változás • Meredeksége változik: vmelyik termék árának változására • Költségvetési egyenes

23. 4. A fogyasztói magatartás – V. • Fogyasztó optimális választása D: optimális választás, mert: Jövedelmét teljesen elköltötte Legmagasabb hasznosságot ér el. Itt: MRS = MUx/ MUy= px/py

24. Példa fogyasztói optimalizálásra Egy termék hasznossági függvénye U=3xy alakú, a jövedelme 4000. Az x termék ára 40 egység, az y-ból maximum 800-t tud vásárolni. a) Mekkora az y termék ára? Py=I/ymax=4000/800=5 b) Mennyi x és y terméket vásárol a racionális fogyasztó, és mekkora az általa realizált maximális hasznosság?

25. Példa fogyasztói optimalizálásra-2. U=3xy Haszonmax. feltétele: MRS=MUx/MUy=Px/Py MUx=3y MUy=3x MRS= y/x =40/5 y= 8x Adott jövedelmi korlát mellett 4000=40x+5y 4000=40x+5*8*x=80x x= 50 y= 8*50= 400 U=3*50*400=60000

26. 5. Üzleti szervezetek jellemzői • Vállalat, vállalkozás fogalma, jellemzői (termékpiacon eladó, inputpiacon vásárló) • Vállalat céljai (stratégiai, taktikai célok, fő cél: profit maximalizálás) • Vállalati formák (tevékenység jellege szerint: tulajdonformák szerint,társasági formák szerint)

27. 6. Vállalkozások költsége és jövedelme • A vállalkozások költség- és jövedelme elemzésének kategóriái és összefüggésük

28. Példa ktg, profit fogalmakra x x x x x x x

29. Példa ktg, profit fogalmakra-2. x x x x x x x

30. Költségek 6. Vállalkozások költsége és jövedelme- II. • Költségfüggvények (rövid távon):TC= FC + VC

31. 6. Vállalkozások költsége III. • TC=VC+FC (teljes költség=változó költség+fix költség) • TC/Q= VC/Q+FC/Q • AC=AVC+AFC (átlagköltség =átlagos változó ktg+ átl. fix) • MC= TC / Q = VC/Q (határköltség)

32. Példa költségfüggvényekre Egy vállalat teljes költség függvénye: TC=-Q3+15Q2+500 Írja fel a többi rövid távú költségfüggvényt! VC= -Q3+15Q2 AVC=VC/Q=-Q2+15Q FC=500 AFC=FC/Q=500/Q AC=TC/Q= -Q2+15Q+500/Q MC=(TC)’=(VC)’= -3Q2+30Q

33. 7. Piaci verseny típusai – I. Megkülönböztethetjük: a) Tökéletes versenyt; feltételei: 1) nagyon sok eladó van 2) a termékek homogének. b) Nem tökéletes versenyt Jellemzőik (ami alapján meg lehet különböztetni: • Termékek jellege • Eladók száma • Piacra lépés lehetősége

34. 7. Piaci verseny típusai – II. • A profitmaximalizálás logikája: Addig érdemes növelni a termelés, amíg: MR>MC, vagyis a határprofit pozitív. Ha MR=MC, ott maximális a profit és a határprofit nulla. Ha MR<MC, akkor a határprofit negatív, tehát a termelés csökkenteni kell.

35. Ár és költségek 8. A tökéletes verseny – I. • A vállalat kínálati görbéje A profit maximális, ha P = MC Üzemszüneti pont: P=AVCmin

36. 8. A tökéletes verseny – II. • A kínálati ár jellemzői: = az a minimális ár, amit a termelőknek meg kell kapni az adott termékért. Tehát P=MC. A kínálati ár lehet: • P>AC, akkor pozitív profitot ér el. • P=ACmin (fedezeti ár), akkor nulla gazdasági profitot ér el. • AVC<P<AC, akkor rövid távon veszteségminimalizáló stratégiát folytat. • P=AVCmin (üzemszüneti ponthoz tartozó ár) ennél, és ez alatt nincs kínálata.

37. Példa tökéletes versenyző vállalatra-1. Egy tökéletes versenyző vállalat teljes költség függvénye: TC=4Q2+25600 a) Mekkora kibocsátás mellett lesz a vállalat üzembezárási pontja? P=AVC=MC MC=(TC)’=8Q AVC=VC/Q=4Q Q=0 b) Mekkora kibocsátás mellett lesz a vállalat fedezeti pontja? P=AC=MC AC=TC/Q=4Q+25600/Q 8Q=4Q+25600/Q 4Q2=25600 Q=80

38. 8. A tökéletes verseny – III. • A piaci időtávok és az egyensúly típusai: • Pillanatnyi egyensúly (kínálat (S) függőleges) • Rövid távú egyensúly (piaci kínálat emelkedik) • Hosszú távú egyensúly (vállalatok nulla gazdasági profitot érnek el)

39. 9. Az állandó mennyiségű (korlátozott kínálatú) termelési tényezők • Pl. föld, ásványi kincsek. • Jellemzői: • a természeti korlátok akadályozzák a termelési tényezők kínálatának növelését • Bizonyos ágazatokba való belépés nem szabad, hanem engedélyhez kötött • Hosszú távú egyensúlyban a belépés korlátozottsága esetén is a profit nulla

40. 9. Az állandó mennyiségű (korlátozott kínálatú) termelési tényezők- II. Abszolút és különbözeti járadék: • A jobb földek és a rosszabb földek bérleti díjának különbségét különbözeti földjáradéknak nevezzük. • Azt a járadékot, amelyet mindegyik, tehát a legrosszabb föld használatáért is kifizetnek abszolút járadéknak nevezzük.

41. 10. A piaci formák-I.

42. Költségek 10. A piaci formák-II. • A költségek alakulása és a vállalatok száma A LAC görbe végtelen sok lehetséges üzemméret esetén hosszú távon határozza meg a tökéletes verseny esetén a piacon elérhető profit nagyságát.

43. 11. A monopólium A monopólium fogalma, fajtái • tiszta monopólium ( 1 termelő vállalat van a piacon) • eladóként. monopólium • vevőként: monopszónia • eladó és vevő egyaránt: bilaterális monopólium

44. 11. A monopólium- II. A monopólium profitmaximalizálása • Ott maximális a profit, ahol MC = MR. • M = MR – MC • M> 0 ha termelés növelése emeli a profitot • M < 0 ha termelés csökkentése növeli a profitot

45. Példa monopóliumra Egy monopólium átlagköltség függvénye: AC=Q/4+80+20000/Q. Az iparági keresleti függvény: Q= 5400-4P Mennyit termel a monopólium, mekkora az ár, és a profit nagysága? (Q, P, ) MR az inverz keresleti függvényből: P=(5400-Q)/4=1350-0,25Q ezért MR=1350-0,5Q MC= (TC’)= (ACxQ)’= (Q2/4+80Q+20000)’=0,5Q+80 MR=MC tehát 1350-0,5Q=0,5Q+80 ebből Q= 1270 P=1350-0,25x1270=1032,5 =(1032,5x1270)- (12702 /4+80x1270+20000 )=524825

46. 11. A monopólium- III. A monopólium jövedelemelosztási és jóléti hatásai: • A jövedelemelosztás arra utal, hogyan csoportosítja át a monopólium a jövedelmeket a gazdasági szereplők között. • A társadalmi jóléti hatása arra utal, hogyan érinti a monopólium a társadalom jólétét. Jóléti szempont: Mennyit fogyaszthatnak a fogyasztók.

47. 11. A monopólium- IV. A: monopol profit B: fogyasztókat érő holt teher veszteség C: termelőket érő holt teher veszteség

48. 12. A munkapiac a) A munkapiac szereplői: Munkakínálat (LS): a háztartások részéről Munkakereslet (LD): a vállalatok részéről b) A munkakínálat jellemzői és befolyásoló tényezői: Munkabér kettős szerepe határozza meg, hogy mekkora a kínálat: • A munkaerő eladási ára • A szabadidő vételi ára

49. 12. A munkapiac-II. c) A munkakereslet jellemzői, befolyásoló tényezői: • tényezőkereslet • származékos /fogyasztási javak keresletéből származik/ • a vállalatok profitmaximalizáló döntéseiből kell levezetni • vizsgálható rövid és hosszú távon Hosszú távú munkakereslet változását befolyásolják • az üzleti szervezetek tényező felhasználási arányai, módszerei, • a termelési eljárások költségarányai

50. 13. A munkabér-változás hatása a munkakínálatra és a munkakeresletre a) A béremelkedés hatása: • növeli a termelési költségeket, • ennek következtében csökkenhet a termelés és így a • munkakereslet is. b) A munkabér-változás teljes hatása áll helyettesítési és jövedelmi hatásból, amelyik erősebb az befolyásolja a tényleges munkakínálat alakulását az egyén esetében.