1 / 20

A Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembevételével.

A Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembevételével. Megbízott kutatóhely: MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Témafelelős: Dr. Specziár András (tud. főmunkatárs) Közreműködők: Takács Péter (tud. segédmunkatárs) Dobos Géza (hajóvezető)

billie
Download Presentation

A Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembevételével.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembevételével. Megbízott kutatóhely: MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Témafelelős: Dr. Specziár András (tud. főmunkatárs) Közreműködők: Takács Péter (tud. segédmunkatárs) Dobos Géza (hajóvezető) Maroskövi Bea (asszisztens)

  2. A Balaton halállományának hosszú távú monitorozására 1996-ban tettünk javaslatot (Specziár és mtársai 1997) és az akkor meghatározott módszerekkel immár tíz éves adatsorok állnak rendelkezésre (pl., Specziár és mtársai. 2000, Bíró és mtársai 2002, 2003a,b). 2005-ben az EU standardizálásért felelős bizottsága (CEN) elfogadta az EN 14757/2005 szabványt, amely meghatározza, hogy a Víz-keretirányelv (VKI) keretében miként kell a tavak halállományát kopoltyúhálóval felmérni. A szabvány első hazai tesztje az ECOSURV (2005) projekt keretében 2005. augusztusában volt a Balatonon, a Fertőn és a Velencei-tavon. Jelen kutatásaink Balatonra vonatkozó részében a tavak halállományának VKI szerinti felmérésének módszertani, alkalmazhatósági kérdéseit vizsgáltuk.

  3. Az EN 147757/2005 szabvány, ”Vízminőség – Halak gyűjtése kopoltyúhálókkal”, célkitűzései: • Tavak halállományának összetételére, relatív mennyiségére és struktúrájának időben és térben, tavon belül és tavak között összevethető eredményekre vezető mintákat biztosító, paneles kopoltyúhálókon alapuló, standardizált gyűjtési módszer rögzítése. • Alapelv: • A mintavételi eljárás random és kiegyensúlyozott mintavételen alapul.

  4. A szabvány főbb elemei (0-75 m mély tavakra): • Fő eszköz a standardizált összeállítású,1.5 m magas, fenékre süllyedő 12 (5-55 mm) panelből álló, 30 m hosszú kopoltyúháló, amely nagyobb halak előfordulása esetén nagyobb szembőségű (pl. 65 és 80 mm) hálókkal kiegészíthető. • Az5-10 m-nél mélyebbterületeken kiegészítésként alkalmazható még 6 m magas vízközt lebegő kopoltyúháló is. • Az alkalmazandó hálók mennyisége a tó méretétől és mélységétől függően változik (8 db és annak többszörösei – ajánlás: oligo-mezotróf vizeknél 8 háló/2 fő/nap). • A hálók térbeli eloszlásának a mélység viszonyokhoz kell igazodnia. • A mintavétel ajánlott időszaka július 15. – augusztus 31., és esetleg ősszel, amíg a >15 oC vízhőmérséklet fennáll. • Amintavétel időpontja este 6-8 órától reggel 6-8 óráig tart(12 óra időtartam), ha sok a hal, akkor ez rövidíthető. • 6 kg/háló feletti fogás esetén a minta torznak tekintendő. • A protokoll évi egyszeri mintavétellel számol (és nem feltétlenül évente)!

  5. A kopoltyúháló tulajdonságai – mitől függ a fogás? Fogás = halsűrűség x halászati intenzitás x fogási hatékonyság • Az eszköz minősége (háló anyaga, szembőség stb.). – Ez szabvány. • Az eszköz illesztése az adott viszonyokhoz, azonosak-e az eszköz működési feltételei, azonos-e az élőhelyi (pl. vízoszlop) lefedettség? – Lásd eredmények. • Az eszköz alkalmazási technikája (pl. mintavételi helyek kijelölése). – ~szabvány. • Az eszköz észlelhetőségét, elkerülését befolyásoló tényezők (pl. fényviszonyok). – A napszak fixált, de a zavarosság nem. Párhuzamos vizsgálatokkal kiküszöbölhető a hatás. • A halak mozgási aktivitása: • napszakos trendek – figyelembe véve (alkalmazás során is?), de halsűrűség! • évszakos trendek – figyelembe véve (alkalmazás során is?), • időjárási és egyéb rövid távú környezeti tényezők – hatásuk csak párhuzamos vizsgálatokkal küszöbölhető ki. • A halrajok véletlen szerű előfordulása. – Kis vizeknél megfelelő mintavételi stratégiával kiküszöbölhető, nagyobb vizeknél viszont csak többszöri felmérés adhat megfelelő eredményt.

  6. A mintavétel időpontjának torzító hatása - A halak eloszlásából és aktivitásából adódó tendenciózus. A felmérés Tihanynál, a tó relative kis halsűrűségű területén készült. CPUE (g/std. háló/óra) évszak (hónap) napszak (óra)

  7. Az 1.5 m magas EU VKI szabvány háló fogásának alakulása a halászati idő függvényében a Balaton nyíltvízén és a parti sávjában, délelött. A minta értékelhetőségének feltétele, hogy a teljes fogás ne haladja meg a 6 kg-ot hálónként.

  8. A fogás mennyiségének és összetételének alakulása 1.5 m magas és 3 m magas hálókkal a vízmélység függvényében 1.5 m 3 m CPUE (g/óra/háló) Gyakoriság (%) Vízmélység (m)

  9. Dévérkeszeg Küsz Garda Karika keszeg 3 m magas háló fogóssága (egyedszámban) az 1.5 m magas hálóhoz képest a vízmélység függvényében 2-3 m-es vízmélységnél a 3 m magas háló küszből 20-115-ször annyit fogott, mint a standard 1.5 m magas háló! Lg (CPUE 3 m / CPUE 1.5 m) Lg (CPUE 3 m / CPUE 1.5 m) EU habitat direktívás faj! A helytelen standardizálás jelen esetben a minták vízmélységtől függő, de nem kalibrálható torzulásával jár, és így az élőhelyi összevetésnél teljességgel félrevezető eredményeket kapunk. Vízmélység (m) Vízmélység (m)

  10. A meglévő (1996-2005) kopoltyúhálós adatsorok illeszthetősége.  azonosak voltak-e a gyűjtés feltételei (pl. az évszak, a napszak és a helyszín)? megfeleltethetők-e egymásnak az alkalmazott hálók a méretszelektivitás szempontjából?  megfeleltethetők-e egymásnak az alkalmazott hálók szelektivitása funkcionális szempontból (pl, vízoszlopbeli elhelyezkedés)? Régebbi hálónk 3 m magas volt, míg az EU VKI szabvány hálója csak 1.5 m magas. Ez mint láttuk nem korrigálható különbség. Minthogy azonban 2005-2006. folyamán, részben éppen e téma keretében, 3 m magas hálókkal is mintáztunk, ennek köszönhetően eredményeink még összevethetőek a régebbi adatokkal.

  11. nyíltvíz parti sáv 1.5 m magas VKI szabvány hálókkal a 2005. előtti adatsorok nem hozhatók szinkronba.

  12. Javaslatok: • A VKI célja, miszerint a halállomány összetételére és relatív mennyiségére vonatkozóan időben és térben összevethető eredményeket kapjunk, sekély tavakban 1.5 m magas hálóval nem érhető el. Lévén, természetes tavaink vízmélysége rendszerint 6 m alatt marad, a hazai VKI protokollba legyen előírás a vízoszlop teljes lefedését biztosító hálók használata ezen vízmélységig. • Vizeink halállomány sűrűsége és a vizeinken folyó nagy emberi aktivitás a nappali mintavételt indokolja. Ennek célszerű időpontja a napkeltét követő 2-6 óra. • Szemben a szabvány által javasolt 12 óra mintavételi időtartammal, a Balatonon, a Fertő-tavon és a Velencei tavon, a nyár közepe-ősz közepe időszakban, nappal 1-6 órát halászhatunk a hálók túltelítődése nélkül. Ahhoz, hogy a halászat időtartamát optimalizálhassuk, javasoljuk a hálók telítődésének óránkénti ellenőrzését. • Csatolt vizsgálatok megfontolása az ár/érték arány növelése céljából. A Balatonban szinte soha sem végzünk pusztán állomány felmérés céljából kutatóhalászatot, az elpusztuló halak egy része számos más – táplálkozási, növekedési, morfológiai, genetikai, toxikológiai, stb. – vizsgálat alapját is képezik. • - A kopoltyúháló használata olyan kis méretű vizekben, ahol a halak kifogása a természetvédelmi célokat erősen sértheti – pl., a ritka és veszélyeztetett halfajok állományára a várható fogásnak jelentős hatása lehet –, nem elfogadható. A Balatonon a szabványnak teljes mértékig megfelelő, (de csak az) 50 % feletti változások kimutatására alkalmas mintavételi intenzitás 256 (192 standard és 32 kiegészítő) db háló kihelyezését jelenti a tó területén, amely két fő 32 terepen eltöltött munkanapjának felel meg. Ezen felmérés során átlagosan 13 db szabvány háló elhasználódásával is számolhatunk (1.5-6 m magas: 300-800 EUR/db).

  13. Halállományok felmérése a Balatonba torkolló kisvízfolyásokon. A VKI nagy figyelmet fordít a kisvízfolyások vizsgálatára. E vizek halállományának felmérésre 2003-tól a EN 14011 szabvány vonatkozik. A balatoni befolyók halállományának kutatása korlátozottabb volt eddig, illetve, hogy e vizsgálatok módszertanilag is eltértek egymástól (Przybylski és mtársai 1991, Harka és Juhász 1996, Keresztessy 1998, Bíró és mtársai 2002, 2003a,b, Lendvai és Keresztessy 2004). Így kutatásaink során arra összpontosítottunk, hogy e vizek halfaunáját minél részletesebben és a VKI előírásainak megfelelő módon mérjük fel. .

  14. A halállományt 14 északi befolyó 31 pontján és 11 déli befolyó 24 pontján vizsgáltuk. Háromszori vizsgálatot az északi oldalon 6 vízfolyás 13 pontján, a déli oldalon 10 vízfolyás 19 pontján végeztünk

  15. A vízgyűjtőről, beleértve a Balatont és a Kis-Balatont is, eddig 51 fajt írtak le. Vizsgálataink során a 12 073 halat fogtunk, az északi befolyókból 30 faj, a déli befolyókból 28 faj, összesen pedig 33 faj került elő, amelyből 8 védett (1 fokozottan védett) és 8 adventív faj.

  16. Az északi befolyókon végzett faunisztikai felmérések eredményei

  17. A déli befolyókon végzett faunisztikai felmérések eredményei

  18. Büdösgáti-vízből 7 új faj Jamai-patakból 1 új faj Koroknai-patakból 2 új faj Köröshegyi-sédből 1 új faj Marótvölgyi-vízfolyásból 10 új faj Pogányvölgyi-vízfolyásból (Keleti-bozót árok) 11 új faj Tetves-patakból 9 új faj Zala-Somogy-határárokból 5 új faj Burnót-patakból 4 új faj Egervízből 6 új faj Lesencéből 3 új faj Tapolca patakból 10 új faj került elő. Viszont, a Lovasi-sédben és az Aszófői-sédben csak egyetlen fajt fogtunk, míg az Örvényesi-, a Szőlősi- és a Csopaki-sédben, valamint a Koloska- és a Cserkúti-patakban nem találtunk halat.

  19. Az 1%-nál nagyobb relatív gyakoriságú fajok arányai balatoni befolyókban Az adventív fajok tették ki a fogások ~ 25%-át

  20. Köszönöm a figyelmüket. Fotó: Turcsányi I.

More Related