1 / 181

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. Új kaput nyitunk Európába!. Budapest, 2009 November 26.

lilka
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. Új kaput nyitunk Európába! Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – Összefoglaló a térségről A(z) Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. területe 22 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 52,030 fő, a városokban élő lakosok száma 19,417 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 20%-a, 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 22 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 52,030 Balatonalmádi 8,884 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Települé-sek száma 22 Berhida 6,112 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Pétfürdő 4,953 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 1 Balatonfűzfő 4,421 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 7 Fő fejlesztési prioritások száma 22 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 20 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 22 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,097,008 EUR – a Leader közösségi fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 646,818 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 560,164 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 747,198 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 105,241 • Leader közösségi fejlesztés • 9 • 1,097,008 • Leader vállalkozás fejlesztés • Leader képzés • 1 • 11,764 • Leader rendezvény • 1 • 150,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 30,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 150,000 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A vállalkozások tőkehiányosak, gazdálkodásuk instabil, innovatív tevékenységük gyenge, az információhiány jelentős. A foglalkoztatottság csökken. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsága alacsony, a feldolgozóipar fejletlen. Hiányoznak a tájspecifikus és kézműipari termékek. A turisztikai és szálláshelykínálat hiányos, egyenlőtlen elosztású, a térségi, települési marketing szervezetlen és alacsony hatékonyságú, erős a szezonalítás. A szolgáltató szektor fejletlen. A meglévő erőforrások kihasználása és összehangolása nem megoldott. Esetleges a civil és közösségi együttműködések intenzitása. Környezettudatosság hiánya. • Vállalkozásfejlesztés, az innováció és a munkahelyteremtés támogatása, a mezőgazdasági potenciál kihasználása, vállalkozói és ipari infrastruktúra kialakítása, bővítése. A falusi, balatoni, bakonyi, és vallásturizmus, valamint a szálláshelykínálat fejlesztése, a szezon meghosszabbítása, új turisztikai termékek, vonzerők, és a marketing fejlesztése. A feldolgozó- és kézműipar, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése, tájspecifikus termékek előállítása. A szolgáltató szektor aktivitásának bővítése. Falufejlesztés, az épített és táji környezet megóvása. A civil, és közösségi kezdeményezések, együttműködések támogatása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Bakony és Balaton Keleti Kapuja E. – A stratégia alapvető célja Legfontosabb a közösségi felismerés: az egész több mint a részek összessége. Kiemelkedő természeti-, kulturális, és humán erőforrásaink újszerű összekapcsolásával, az eddig kihasználatlan területek feltárásával egy élhetőbb területté, és vonzóbb célponttá kívánunk válni. Fenntartható munkahelyek létesítésével biztosítjuk a megélhetést, a nyugodt hétköznapokat, így lehetőség nyílik, hogy a családi élet, a közösség kerüljön a középpontba, ami a társadalom fejlődésének legfontosabb pillére. Területünk adottságai kiválóak ahhoz, hogy innovatív fejlesztési stratégiát valósítsunk meg, amely mintaként szolgálhat nem csak hazai, de más tagállamok fejlesztési területei számára is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség sajátos területet ölel fel: a Balaton partjaitól egészen a Keleti-Bakony lábáig nyúlik fel. Három kistérség települései találkoznak a Közösségben: a balatonalmádi, a várpalotai, valamint a veszprémi mikrorégió keleti falvai. Sokszínű tájképi adottsággal rendelkezik a terület: míg északon a Bakony jó minőségű erdői szegélyezik a Közösség határát, dél felé haladva kopár mészkőfennsíkok nyújtóznak el, egészen a Balaton partjáig. A keleti részre benyúlik a Sárrét ingoványos talaja, míg a DK-i rész a mezőgazdasági szempontból értékes Mezőföld része. A régión kelet-nyugati irányban halad át a 8. számú fő közlekedési út, mely az úthálózat gerincét képezi. Róla ágazik le a 72. sz. út, mely a Balatont körülölelő 71. sz. úttal köti össze a Közösség északi részét. Az egyes településekkel kapcsolatot teremtő úthálózat elhanyagolt, rossz állapotban van, s ugyanez mondható el a belterületi utakról is. Az elmúlt 1,5 évtizedben hatalmas változáson ment keresztül a régió. Korábban országos viszonylatban is fontos vegyipari és bányászati központnak számított, ám a rendszerváltással átalakultak az itt élők számára fontos munkahelyet biztosító nagyvállalatok. A gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Ezek a folyamatok változásokat indítottak el a térség demográfiai viszonyaiban is: egyes településeken a kedvező adottságok miatt a népesség száma növekedett, míg máshol komoly csökkenés mutatkozott. A térség Balaton-parti régiójában a fő kereseti forrás a turizmus-mezőgazdaság, míg több településen a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és egyre dominánsabb a falusi turizmus. Pétfürdő, Balatonfűzfő, valamint Berhida azonban ipari jellegű település. Ez a tény azonban nem szakítja ketté a Közösséget, sokkal inkább összekovácsolja az, hogy a gyárak dolgozói a szomszédos falvak lakosai is. Az említett adottságok más életkörülményeket alakítottak ki az egyes településeken, melyeket a jövőben egymáshoz kell idomítani. A Balaton-parti települések nyaranta emberekkel telnek meg, s pezsgő kulturális élet folyik. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A háttértelepülések teljesen másképp rendezkedtek be a közösségi létre. Bár az adottságok sok helyen jelen vannak, talán a forráshiánynak tudható be, hogy kevés helyen alakultak ki nagy múltú rendezvények. Ugyan a hagyományok őrzésére alkalmasak a rendszeres falunapok, népzenei találkozók, egyéb rendezvények, ünnepségek, nem képesek nagyobb látogatottságot elérni. Így pedig nem tudnak javítani a települések rossz anyagi helyzetén, amit az is ront, hogy az ipar is fejletlen a kis falvakban. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 A változatos felszínű térség a Mezőföld és a Bakony találkozásánál fekszik. A Közösség területének földrajzi helyzete kedvező: domborzata, éghajlata és agrárkultúrája változatos és sokszínű. Északról dél felé haladva, a Bakonytól a Balatonig egyre szelídül, lankásodik a domborzat, a mikroklíma egyre melegebb lesz. Domborzati és a földtani adottságai alapján a termőföld minősége az egyes települések vonatkozásában eltéréseket mutat. A 8-as főúttól délre egyre jobb minőségű, a sárréti- mezőföldi nyúlványán kitűnő mészlepedékes csernozjom talajokkal rendelkezik, ezért kiváló a szántóföldi művelésre, és az ennek megfelelő növények termesztésére. A térség északi, bakonyi részén a jelentős erdőgazdálkodás mellett a szántóföldi kultúrák számára is kedvező az alpesi klíma. A gyepes területeken a külterjes állattartásnak van légjogosultsága, a kopár karszt- dolomitlejtőket juhok legeltetésével hasznosítják. A szőlőhegyeken kertgazdálkodást folytatnak, mely kedvez a falusi turizmus fejlődéséhez. A Balaton környékén a szőlő- és gyümölcstermesztés, borászat, kertészeti növények termesztése a jellemző. A tájhasználatról elmondható, hogy részben a rendezetlen, kedvezőtlen, szétaprózódott birtokviszonyokból adódóan sok a nem megfelelően kezelt vagy elhanyagolt terület, jelentősen megnőtt a parlagon hagyott területek aránya, romlott a talajok kultúrállapota a legelők, rétek tekintetében. A térség legnagyobb vízfolyása a Séd- Malom- csatorna. A Balaton vízminősége üdülésre, sőt ivóvízellátásra is kifogástalan. A térségben sok a bányató, nádas, vizes élőhely, melyeknek állapota jó. Európai szinten is jelentős a térség karsztvíz-bázisa, melynek megóvása, és takarékos felhasználása mindannyiunk számára fontos feladat. Természetes vízfolyás egyre kevesebb van, holott eredetileg gazdag karszt-forrásvidék volt, de a bányaművelés felhagyásával a források regenerálódnak. A Közösség 16 településén Natura 2000 hálózatba tartozó különleges- és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület található; a madárvédelmi területbe tartoznak a Balaton parti települések, az érzékeny természeti területekbe Tés, Jásd, Hajmáskér és Öskü. A térségben 80 védett növény- és 115 állatfaj található, sok helyen pedig különleges, védett geológiai képződményekre, ritkaságokra bukkan a kiránduló. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 A régióban jelen lévő nagyipar egyik jellemzője az erős környezeti terhelés, amelynek csökkentésére jelentős lépések történtek az elmúlt években. Ez az ún. „japán hitel” keretében valósult meg. A környezet- rehabilitációs fejlesztési program legjelentősebb eredménye a várpalotai térségben a teljes környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, és a vállalatok környezetvédelmi beruházásainak finanszírozása volt. A légszennyező-anyagok a közlekedésből, az ipari termelésből, és a lakossági fűtésből származnak. A térségében a kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés még nem kialakult minden településen. A lakossági hulladék kezelését százas nagyságrendű települési társulások, EU-támogatással közösen tervezik megvalósítani. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Küngös, a közösség egyedüli leghátrányosabb helyzetű települések közé sorolt települése. Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 km-re, Veszprém megyében található. Egyes források szerint nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról, Kunigundáról kapta- ma Árpádházi Szent Kingaként tartjuk számon. Kunigunda besenyő változata volt Kingus- abban az időben még éltek besenyők a környéken. Ennek emlékét őrzi a Falu-ház mellett található Kingus-park elnevezése is. A település lakosainak száma mindössze 584 fő, amelyből 16 család - 64 fő - külterületi lakóövezetben, Bakonymajorban él a településhatártól 4 km-re. A rendszerváltozás hatalmas negatív fordulatot jelentett a főként mezőgazdaságból és betanított ipari munkából élő alacsony iskolai végzettségű lakosság életében, mivel nagy részük kikerült a munkaerő-piacról. A mikro- és KKV-k hiányából adódóan alacsony a helyben-foglalkoztatottak száma. A településen jelentős számú őstermelő tevékenykedik, azonban az általuk előállított agrártermékek nem kerülnek helyben feldolgozásra. A fejlesztések hiánya növeli a szegregációt, egyre nagyobb a leszakadás a térség többi településétől. Nincs helyben oktatási intézmény, háziorvosi szakellátás, járóbeteg szakellátás, gyógyszertár, posta. Iskolába, óvodába a gyermekek Balatonkenesére járnak, ahová iskolabusz juttatja el őket. A kulturális és közösségi terek állaga leromlott, a színvonalas közösségépítő programok, rendezvények megtartására nem alkalmasak. Kevés forrás jut a kultúrára. A folyamatosan romló állagú épületek rontják a településképet. A lehetőségek hiánya miatt az elvándorlás fokozódik, és nő a lakosság átlag-életkora. Ebből adódóan alacsony a születések száma. Ennek további oka az is, hogy a település más szomszédos településekhez hasonlóan nem rendelkezik olyan telkekkel, melyek lehetőséget biztosítanának arra, hogy kedvező feltételekkel fiatal családokat fogadhatnának be. Az önkormányzat saját bevétellel alig rendelkezik, csak normatívából tudja működését biztosítani, így nem képes az infrastruktúra megfelelő fejlesztésére, forráshiány miatt a szolgáltatások minőségi fejlesztése lassú. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A megjelenő pályázatok az önrész nagysága miatt nem elérhetőek. A meglévő pozitív gondolkodásmód segítségével megfelelő források elérése esetén komoly eredményeket tudnánk felmutatni a turizmus, a helyi örökség védelem és falumegújítás, a vállalkozás-fejlesztés területén. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 16% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 23% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 38% 7% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.5%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.5% • Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A nagyipari vállalatok privatizálása, kisebb részlegekbe való kiszervezése jelentősen meghatározza a térség foglalkoztatási lehetőségeit. A munka nélkül maradt emberek jelentős része a megyeszékhelyen vagy a távolabbi városokba betelepült multinacionális nagyvállalatoknál helyezkedett el. Akiknek a térségi foglalkoztatók továbbra is munkalehetőséget tudnak nyújtani elsősorban a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a közigazgatás, közoktatás és egészségügy területén dolgoznak. A szállásszolgáltatás szektor, amelyben a vállalkozások legjelentősebb hányada tevékenykedik a foglalkoztatás szempontjából csekély jelentőségű, ami visszaigazolja azt a helyzetet, miszerint a kis családi vállalkozások dominálnak ezen a területen. A munkakeresők száma az elmúlt években a térség egészét tekintve nem változott, azonban főként a kelet-balatoni kistérségben figyelhető meg a balatoni turisztikai szezon hatása, mert ebben a 3-5 hónapban csökken az ottani munkanélküliek száma, majd az ősz és tél folyamán ismételten növekszik. Településenként már árnyaltabb a kép, a munkanélküliségi ráta alakulása változó. Azokon a településeken, ahol a vállalkozások száma csökkent, vagy stagnál a foglalkoztatottsági mutató is romlott, míg ahol újabb vállalkozások alakultak, ezek a mutatók javuló tendenciát mutatnak. A foglalkoztatási helyzet stabilizálása érdekében szükséges egyfelől, hogy azok a meglévő vállalkozások, amelyek fejlesztési források híján nem tudták elképzeléseiket megvalósítani és ezzel új, fenntartható munkahelyeket teremteni, most erre lehetőséget kapjanak, másfelől viszont ismét vonzóvá kell tenni ezt a kitűnő adottságokkal rendelkező területet az új befektetők, beruházók számára. Építeni kell a szakképzett és kvalifikált munkaerőre, hiszen a szakképzés és a szakmunkások foglalkoztatása jelentős múltra tekint vissza a térségben. Az országos átlagnál több középfokú végzettséggel rendelkező szakember áll a foglalkoztatók rendelkezésére. A betanított munkára alkalmas személyek száma is jelentős, az országos átlagnál magasabb. A jó mezőgazdasági adottságú településeken nincs megfelelő háttér az egyre csökkenő őstermelői foglalkozási forma fennmaradására, fejlesztésére. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Szükséges az egyre elöregedő őstermelői réteg ösztönzése, a fiatalabb generáció bekapcsolása a tevékenységbe, hiszen így enyhíthető a súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő térség problémája. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Balatonkenese székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,090 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 11% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Nitrogénművek Vegyipari Zrt. • Pétfürdő • 2415 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása • 904 • 46,613,084 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Jégmező Munkaerő-toborzó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Balatonkenese • 7450 Munkaerő-közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 198 3 • Chemark Termelő és Kereskedő Kft. • Berhida • 2420 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 161 • 3,975,238 4 • Kemira Grow How Kft. • Berhida • 5111 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme • Kereskedelem, javítás • 153 • 9,774,963 5 • 100 Íz Center Kft. • Hajmáskér • 5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme • Kereskedelem, javítás • 148 • 2,809,408 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Wossala Hotels Kft. • Balatonalmádi • 5510 Szállodai szolgáltatás • 116 • 920,000 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7 • HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kft., Balatonkenese Üdülő • Balatonkenese • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 112 8 • Huntsman Zrt. • Pétfürdő • 2414 Szerves vegyi alapanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 109 • 2,976,088 9 • Kenese- Marina Port Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. • Balatonkenese • 6322 Egyéb, vízi szállítást segítő tevékenység • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 95 10 • Nikecell Hőszigetelőanyag-gyártó és Forgalmazó Kft. • Balatonfűzfő • 2523 Műanyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 94 • 4,720,224 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térségben tevékenykedő vállalkozások számának tekintetében megállapítható, hogy csekély számú nagyvállalat, és ugyancsak csekély számú kisvállalat működése a jellemző. Néhány évtizeddel ezelőtt még, mint a nagyipar (Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfői Papírgyár, Péti Nitrogénművek) fontos bázisainak telephelyét ismerte az ország ezt a területet. A lakosság számára nem az idegenforgalomból, vagy a szolgáltatóiparból származó jövedelem jelentette a megélhetés fő forrását, hanem ezekben a gyárakban dolgoztak. A politikai és gazdasági rendszerváltással átalakultak az eddig biztos munkahelyet jelentő nagyvállalatok, a gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Jelenleg főként mikro- kis- és középvállalatokként működnek a fennmaradt részlegek. A szektoron belül egyre kevesebb ilyen méretű vállalkozás lesz a tőkehiány miatt életképes. A vállalkozások számára segítséget jelenthet a meglévő ipari területek infrastrukturális fejlesztése, az erre épülő inkubációs központok kialakítása. Alapoznunk kell a jelentős humánerőforrásra, a képzett munkaerőre, és a vállalkozások szempontjából is fontos a fiatalok helyben tartása. A munkahelyek teremtésének és az innovatív vállalkozásfejlesztési ötletek megvalósításának gátja még a térségben a forráshiány mellett az információ-, és sokszor sajnálatos módon a vállalkozói képességek hiánya. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy hosszú ideig, mint alkalmazott dolgozott a legtöbb ember, a vállalkozás azonban más gondolkodásmódot jelent, és speciális ismeretanyagot igényel. Ezért kiemelt jelentőséggel kell kezelni a fenntartható vállalkozói szemléletmód meghonosítását, így az olyan projektek megvalósítását, ahol a sikeres vállalkozásépítés, működtetés, a marketing, a hálózat- és kapcsolatépítés alapjait elsajátíthatják. A mezőgazdaság jelentőségét sem szabad a területen szem elől téveszteni, a területek a fenntartható gazdálkodás megvalósítására alkalmasak, de a szektorban működő vállalkozások száma nem számottevő. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Fejlesztésük, diverzifikációjuk, a környezetbarát technológiák megvalósítása elengedhetetlen. A vállalkozások száma szerint a gazdasági-, kereskedelmi-, szálláshely- és egyéb szolgáltatás, vendéglátás területén működik a legtöbb vállalkozás. A foglalkoztatottak száma szerint azonban a mikro-vállalkozás kategóriába sorolhatók. A turizmus területén tevékenykedő vállalkozások jelentős részét még mindig súlyosan érinti a balatoni turisztikai szezon erős szezonalítása, de a kapacitás és színvonalbővítéshez szükséges saját tőke hiánya is gátja e vállalkozások fejlődésének, fenntarthatóságának. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 19 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Vallással kapcsolatos tevékenység 9 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 33 Sporttal kapcsolatos tevékenység 58 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 55 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 31 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 3 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 20 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség által érintett települések életében fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. Tevékenységük során elsősorban az érintett településen élők igényeinek, problémáinak megoldására koncentrálnak, néhány szervezet tevékenysége azonban túlmutat a településhatárokon. A Mozgássérült Egyesület jelentős térségi feladatot lát el a közösség egész területén. Fő tevékenységük a betegségből vagy balesetből eredő súlyos sérült emberek mindennapi életbe való ismételt beilleszkedésének segítése. Rendszeresen szerveznek üdüléseket, a tagok számára lehetővé teszik a művelődési, kulturális, sport és más közösségi célú létesítmények látogatását. Tevékenységük példaértékű az esélyegyenlőség megteremtéséért vívott küzdelemben. Az EuroConsult Alapítvány célja elsősorban a civil szervezetek euroatlanti integrációjának elősegítése korszerű, menedzsment-típusú tanácsadás révén, amely főként pályázatfigyelést, pályázatok készítését és projektek menedzselését, oktatást jelent az uniós és hazai támogatási források megszerzése és hatékony felhasználása céljából. A Regio Pelso Közalapítványa átfogó programot kíván megvalósítani a térség környezeti rehabilitációjára, az életminőség javítására, modern környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások elterjesztésére. Segíti a környezet rehabilitációját célzó kormányzati és önkormányzati feladatokat. A Várpalotai kistérség önkormányzatainak 6 ország 6 kistérségével kialakított összefogását erősítik a gazdasági és civilközösségek, a „TEMA HUNGARIA” Egyesület 34 taggal történt megalapításával. Önkormányzataink kiemelten kezelik a civil szférával való együttműködést, lehetőségeikhez képest rendszeresen támogatják a helyi szervezetek működését és programjait. Biztosítják a szervezeteknek, hogy véleményt mondjanak a települést érintő elképzelésekről és döntésekről. Ebben az önkormányzatok által alapított, elsősorban a települések fejlesztését célul kitűző alapítványok segítik a hivatalok és a képviselő-testületek munkáját. Fontos szerep hárul az oktatási intézmények működését, és fejlesztését célul kitűző alapítványokra is, akik kiemelkedő szakmai munkával és sikeres pályázási stratégiával járulnak hozzá az oktatási intézmények fejlesztéséhez. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Legnagyobb számban sport- és szabadidős tevékenységet végző, a kultúrát támogató és hagyományőrző, ill. kertbarát- hegyközségi civil szervezetek működnek a településeken, de alakultak olyan szervezetek is, melyek fő profilja az érdekérvényesítés és érdekképviselet, valamint - a területünkön kiemelt fontossággal bíró tevékenység – a vállalkozások segítése, inkubátor tevékenység végzése. A szűkös anyagi lehetőségek erősen korlátozzák a meglévő projektek továbbfejlesztését és az innovatív ötletek megvalósítását. Ezért fejlesztési stratégiánk kiemelt fontossággal kezeli a civil szféra innovatív projektjeinek megvalósítását, elősegíti a szervezetek közötti együttműködések kialakulását. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,338 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 50,692 51,172 51,527 51,977 52,030 Éves változás 450 53 480 355 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,338 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 10% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 6% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 12% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 7% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az elmúlt 5 év adatai alapján a térség lakosságszám növekedése pozitívumnak tekinthető, az országosan növekvő tendenciát mutató népességszám csökkenéshez képest. Az évről évre növekvő népesség nemcsak a születések számának emelkedésével, hanem a térségbe bevándorlók arányának gyarapodásával is magyarázható, mely visszavezethető a Közép-Dunántúli Régió, azon belül is Veszprém megye kedvező gazdasági adottságaira, valamint a Balaton idegenforgalmi jellegéből adódó szezonális munkavégzés lehetőségére. 2002-2006. közötti népességszám növekedésben állandóság figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy évről évre 1 %-kal nőtt a lakosság száma, összességében 2006-ra 1338 fővel. A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlagéhoz hasonlóan alakult, két területen tapasztalható eltérés. A 6-14 év közötti korosztály az országos átlagtól 3 %-kal marad el, ami számszakilag 4 853 főt jelent. A másik eltérés a 15-59 év között aktív korú lakosság megoszlásában tapasztalható, mely az országos adathoz képest 4 %-kal magasabbb, és ez a térség 33 452 lakosát adja az 52 030 főből. A 0-2 év és a 3-5 év közötti gyermekek száma meglehetősen alacsony, csupán 3 % az 59 év feletti lakosság 21 %-os megoszlásával szemben, mely bizonyítja, hogy a magyar társadalom elöregedő tendenciát mutat. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele az országos átlaghoz képest kisebb eltéréseket mutat. A térség lakossága 52 030 fő, melynek 27 %-a, vagyis 12 608 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, és ez az országos adattól csupán 1 %-kal tér el pozitív irányban. A középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélküli lakosság száma 2 171 fő szemben a középiskolai érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők számával, ami 9 786 fő, és ez utóbbi az országos átlagot 4 %-kal haladja meg. Ezzel szemben a középiskolai érettségivel rendelkezők száma 5 543 fő, lakosságon belüli megoszlásuk 12 %, amely 5 %-kal magasabb a főiskolai vagy egyetemi végzettségűekhez képest. A fenti adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a térségben az országosnál magasabb arányban élnek középiskolai érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők, vagyis a szakképzettséget igénylő munkaerő magasabb arányban áll rendelkezésre a foglalkoztatók számára, mint a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az érettségivel nem, de szakmai oklevéllel rendelkezők arány azonban alacsonyabb a csak 8 általános iskolát végzett népességgel szemben, és ez a tendencia országos szinten is tapasztalható. A jövőben szorgalmazni szükséges az alacsony, főként 8 általános iskolai végzettségű emberek továbbképzését, növelve ezzel az esélyüket a munkaerő piacon. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 5% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 22 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok • Ipari park Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Közösségünk területén az infrastruktúra fejlettsége színes képet mutat. A települések megközelíthetősége közúton biztosított, de ezek a hálózati elemek jelentős fejlesztésre szorulnak. A térség délkeleti szélén halad el az M7 autópálya, ezáltal az elérhetőség kiváló, az északi területet csak alacsonyrendű utak tárják fel. A 8-as főközlekedési út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése akadozik. A településeket összekötő, a mindennapi elérhetőséget biztosító harmad–negyedrendű állami utak, valamint a külterületi településrészeket és mezőgazdasági területeket összekötő önkormányzati utak állapota nagyon rossz. A buszjáratok közlekedése nem igazodik a megváltozott igényekhez és közlekedési szokásokhoz, alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan, és nagy környezeti terhelést generál. A vasúti hálózat nem minden települést ér el, a Lepsény-Hajmáskér szárnyvonal működése szünetel, újraindítása nem várható. A Budapest–Tapolca fővonal nem villamosított, Balatonakarattya térségében állandó problémát jelent a magasparti csúszásveszély. A vasúti kiszolgáló helyiségek állapota sok esetben rossz, a vonaton érkező turistaforgalom növekedése ilyen kiszolgálás mellett nem várható. A kerékpárút hálózat fejletlen,a balatoni sávra korlátozódik,és a meglévő hálózati elemek is elhanyagoltak. Ugyanez mondható el a turista-,gyalog-,és sétautakról is. Az ACS területén található a szentkirályszabadjai repülőtér,melynek a tervezett fejlesztése pozitív hatást gyakorolhat az egész térségre. A víz-és elektromos hálózat mindenhol kiépített, a gáz-és csatornahálózat csak néhány helyen vár fejlesztésre. Területünkön ipari park nem működik, de több település–Berhida-Peremarton,Balatonfűzfő,Pétfürdő,Papkeszi–rendelkezik jó adottságú, ipari fejlesztésekre alkalmas területekkel. E mellett számos kisebb ipari terület, mezőgazdasági telephely vár fejlesztésre. Valamennyi településen kiépült a vezetékes és mobil telefonhálózat, biztosított a szélessávú internet elérés. Teleház, vagy E-Magyarország pont majdnem minden településen van, de ettől eltekintve a közösségi internet elérés, a vállalkozások és civil szervezetek tevékenységét segítő, egyéb irodai jellegű szolgáltatási kör nem kielégítő, fejlesztésre szorul. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A települések jelentős részén sem helyi bankfiók, sem bankjegy automata nem működik, ami hátrányt jelent az itt élők és az idelátogatók kiszolgálása terén. A fejlesztés alapjai adottak, a térségben működik országos nagybank kirendeltsége és takarékszövetkezet is. Postahivatal nem minden településen működik, így a szolgáltatások elérése nehézkes lehet. A rendelkezésre álló közösségi terek a civil szervezetek, és az önkormányzatok által kezdeményezett kulturális és közéleti eseményeknek biztosítanak helyet. Technikai fejlettségük általában alacsony, állaguk felújításra szorul. Településeink tagjai az illetékes többcélú kistérségi társulásoknak, ennek is köszönhetően az alapvető szociális és egészségügyi infrastruktúrával rendelkeznek, bár ezek ellátási színvonala és technikai háttere a rendelkezésre álló szerény források miatt fejlesztésre szorul. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.09 0.28 3.31 2.12 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 500% 710% 182% 311% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  41. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Alsóörs • Község • 1,520 • Közszféra • 3.78% • 175,251 • 8.856 • 10.407 Balatonalmádi • Város • 8,884 • Közszféra • 4.92% • 667,485 • 7.929 • 6.179 Balatonfőkajár • Község • 1,406 • 5.68% • 423,285 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Balatonfűzfő • Város • 4,421 • 6.04% • 331,790 • 0.199 • 2.133 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Balatonkenese • Nagyközség • 3,609 • 5.45% • 560,337 • 13.318 • 4.578 • Közszféra Balatonvilágos • Község • 1,389 • 6.04% • 650,337 • 28.179 • 5.420 • Közszféra Berhida • Város • 6,112 • 9.63% • 1,349,689 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csajág • Község • 925 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.59% • 435,232 • 0.000 • 0.000 Felsőörs • Község • 1,433 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.30% • 643,660 • 0.161 • 1.212 Hajmáskér • Község • 3,108 • 5.01% • 515,739 • 0.000 • 0.013 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jásd • Község • 805 • 3.46% • 507,740 • 0.000 • 1.734 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Királyszentistván • Község • 490 • 3.31% • 473,702 • 0.000 • 0.231 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Küngös • Község • 584 • 9.39% • 485,829 • 0.000 • 0.002 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Litér • Község • 2,121 • 5.36% • 573,047 • 0.000 • 0.049 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ősi • Község • 2,190 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.16% • 515,126 • 0.000 • 0.000 Öskü • Község • 2,306 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.45% • 557,659 • 0.000 • 0.895 Papkeszi • Község • 1,658 • 5.79% • 438,788 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pétfürdő • Nagyközség • 4,953 • 4.63% • 691,072 • 0.000 • 0.003 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sóly • Község • 422 • 4.20% • 618,563 • 0.000 • 0.071 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentkirályszabadja • Község • 2,117 • 8.20% • 589,553 • 0.000 • 0.000 • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Tés • Község • 909 • 6.56% • 522,928 • 0.000 • 0.470 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vilonya • Község • 668 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.72% • 586,793 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

  45. Települések egy mondatos jellemzése 1/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A legfontosabb probléma a településen a munkahelyek hiánya. A művelődési ház, közösségi tér több, mint 40 éve épült, felújításra szorul. Település központjában a megvásárolt / korábban részarányban kiosztott/ területen szabadidőpark hiánya.” • „Munkahelyek, vállalkozások teremtése a településen. Turizmus fejlesztése a meglévő objektumokra alapozva (strand, kemping, amfiteátrum) Sportlétesítmények, sportpályák és szálláshelyek igénybevételével sportközpont létrehozása.” • Alsóörs • „Nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerő hiánya, szezonális foglalkoztatottság, munkahelyek hiánya, a helyben megtermelt termékek értékesítési feltételeinek hiánya, a helyi népművészeti, néprajzi, kulturális értékek, bemutatási lehetőségek hiánya, közterületek állapota.” • „Munkahelyteremtő és szezonhosszabbító beruházások, infrastruktúra- fejlesztés, városkép javítása.” • Balatonalmádi 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 2/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A vállalkozói szektor tőkehiánya, a megfelelő szolgáltatások, a turizmus fejletlensége miatt kevés a helyi termék és munkahely, melynek következtében gyenge a népességmegtartó erő, a fiatalok elvándorolnak, a születések száma alacsony.” • „A vállalkozások, a munkahelyteremtés támogatásával, az idegenforgalom és a szolgáltatások fejlesztésével, helyi termékek és kézműipari termékek előállításának támogatásával, a falukép javításával növelni a település megtartó és vonzerejét.” • Balatonfőkajár • „A településrészek fejlettségi szintje közti különbség, turisztikai lehetőségek kiaknázatlansága, társadalmi kohézió hiánya, munkahelyek hiánya.” • „Turizmusfejlesztés, iparfejlesztés, kistérségi együttműködés fejlesztése, munkahelyteremtés.” • Balatonfűzfő 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 3/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, aluliskolázottság, kevés teljes éves foglalkoztató van. Infrastruktúra minden területen fejlesztésre szorul. Nincs megfelelő információáramlás, összefogás a társadalmi szereplők között. Nincs egységes marketing, nincs megfelelő közösségi tér. környezet- és egészségtudatos gondolkodás hiánya. Rövid a turisztikai szezon.” • „Balaton vonzóvá tétele, szezontól időtől független turisztikai kínálat. Közösségi terek fejlesztése, társadalmi szereplők összefogásának megteremtése. Egyedi, helyi termékek egységes, közös marketingje. Innovatív célokat megvalósító vállalkozások támogatása: turisztikai-, környezet- és egészségtudatos termékek, szolgáltatások. hagyományos szakmák felelevenítése, oktatása.” • Balatonkenese • „Munkahelyek, vállakozások hiánya. A szabadon megközelíthető Balaton part hiánya.” • „Munkahelyteremtés, vállalkozások létrehozása.” • Balatonvilágos 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 4/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Települési megítélés; környezeti terhelés növekedése; képzettségi problémák, munkahelyek hiánya, országos energiakoncepció hiánya, a pályázatok bonyolultsága miatt kevesen értenek megírásukhoz.” • „A régió erőközpontjainak közelsége, iparterületek rehabilitációja, vállalkozások, új munkahelyek teremtése; környezetbarát fejlesztések, szakképzési háttér megteremtése, munkahelyteremtési, vállalkozásfejlesztési program; LEADER program, nemzetközi kapcsolatok” • Berhida • „Munkanélküliség, munkahelyek, vállalkozások hiánya, a lakosság életkörülményai romlanak, az életszínvonal csökken. Közösségi élet színtereinek helytadó épületek rossz állapota. településkép javítása nehézkes. A turizmus lehetőségeinek kiaknázatlansága.” • „10 hektáros önkormányzati terület értékesítése beruházóknak munkahelyteremtés céljából. • A falusi turizmus kiépítése kihasználva a Balaton közelségét.” • Csajág 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 5/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya. Nincs olyan méretű közösségi tér, amiben nagy létszámú rendezvényt lehetne lebonyolítani. (nincs művelődési ház, tornaterem)” • „A turizmus fejlesztése, kihasználva a Balaton közelségét és a település természeti környezetében rejlő lehetőségeket. Munkahelyteremtés.” • Felsőörs • „Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, a volt katonai tábor integrálása a településhez, mint településrész. funcióval megtöltése,(gazdasági, örökségvédelmi, környezetvédelmi, településrendezési szempontok alapján.)” • „Turizmus fejlesztése a környező településekkel közösen kialakítandó turista útvonallal. Munkahelyteremtés.” • Hajmáskér 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 6/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Közösségi színtér, munkahelyek, vállalkozások hiánya.” • „Turizmus, kihasználva a Bakony szépségét, természeti adottságokat, látnivalókat, a közeli sok turistaút jelenlétét. Munkahelyteremtés a turizmus által: szálláslehetőségek, programok kialakítása.” • Jásd • „Munkahelyek hiánya, Csapadékvíz elnevezése, védőnői szolgálat számára új helyiség biztosítása, közlekedés terén a nehézgépjárművek nagyszámú áthaladó forgalma, gyalogutak, kerékpárutak hiánya.” • „Hulladéklerakó kivitelezési munkáinak elindulása, hulladéklerakó üzemkezdete. Munkahelyteremtés.” • Királyszentistván 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related