Oroszország szerepe a világgazdaságban

1. Oroszország szerepe a világgazdaságban

2. a korábbi bipoláris világrend egyik alappillérének számí-tó Szovjetunió legjelentősebb utódállama és jogi érte-lemben vett utóda • a gyorsan fejlődő BRIC-országok egyike: a kétezres években 7%-ot meghaladó gazdasági növekedés, de a szerkezeti változások továbbra is váratnak magukra • energetikai nagyhatalom • a világ jelentősebb gazdaságai közül az egyetlen WTO-n kívüli ország

3. Néhány adat • a világ legnagyobb területű állama (17 075 400 km²) - majdnem 2x USA vagy Kanada, 180x Magyarország - 9 időzóna - a legtávolabbi pontok távolsága: 8000 km • a világ 9. legnagyobb népességű állama (138 millió fő, 2012), népessége folyamatosan csökken • a világ 6. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága (PPP-alapon, 2012) - megelőzi Nagy-Britanniát és Franciaországot - a világ összes GDP-jének 3%-át adja (2011)

6. Az orosz GDP alakulása, Oroszország részesedése a világ GDP-jéből (PPP alapon)

7. A Szovjetuniótól Oroszország létrejöttéig

8. A szocialista örökség • a tervutasításos gazdasági irányítási modell kialakítója és exportőre Közép-Kelet-Európában • a piac szabályozó szerepének teljes mellőzése (ötéves tervek) • a rubel mesterséges árfolyama • állami tulajdonban lévő vállalatok • hatóságilag rögzített árak • tartós jelenség az áruhiány, mellékhatásként korrupció, feketepiac

9. A szocialista örökség • a gazdasági döntésekben a költséghatékonysági szem-pontok helyett politikai motivációk domináltak • a mennyiségi szemlélet háttérbe szorította a minőségi jellemzőket • kapun belüli munkanélküliség, alacsony munkamorál • az állam külkereskedelmi monopóliuma (külkereske-delmi ill. termelő vállalatok) • Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST): a szocialista országok közötti kereskedelem mesterséges árakon zajlott

10. A szovjet tagköztársaságok: Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldávia, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán

11. A piacgazdasági átalakulás folyamata • 1991. december: a Szovjetunió szétesése • demokratikus politikai átalakulás (de: nincsenek hagyo-mányai a régióban) → „irányított” demokrácia • a gazdaság működésének piaci alapokra helyezése (de: lassú folyamat, pl: a korrupció elterjedtsége miatt) • jelentős életszínvonalesés → kriminalizálódás

12. A piacgazdasági átalakulás folyamata • privatizáció • árliberalizáció • a területi integritás megőrzése → régió-központ kapcso-latrendszer kialakítása (a központi állam megerősítése) • külgazdasági nyitás, a külkapcsolatok átorientálódása → a traumák mérséklése érdekében az utódállamok 1991. decemberében létrehozták a Független Államok Közös-ségét (FÁK)

13. FÁK-tagállamok: Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán,Kirgizisztán, Moldávia, Üzbegisztán, Oroszország, Tadzsikisztán,Türkmenisztán, Ukrajna(1991), Grúzia (1993) a tagországok politikai és gazdasági érdekeinek különbözősége miatt alacsony hatékonyságú integrációs jellegű tömörülés

14. az orosz hegemónia megtörését célzó ellenintegrációs törekvés a FÁK-on belül • 1997-ben jött létre Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán ( rövid ideig tag), Azerbajdzsán és Moldávia részvételével • de: a politikai instablitás, a tagok földrajzi távolsága és eltérő gazdasági és stratégiai érdekei miatt ez sem iga-zán sikeres

15. Oroszország helye a világgazdaságban • a szovjet utódállamok közül népességét, gazdasági és katonai potenciálját tekintve a legjelentősebb • több lábon álló külgazdaságpolitika → egyidejű kap-csolatépítés valamennyi fontos partnerrel: - Európa szerves részének tekinti magát → orosz-EU stratégiai partnerség, de: számos konfliktus - a fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szerve-zeteknek is tagja (Sanghaji Együttműködési Szervezet, APEC)

16. Oroszország helye a világgazdaságban - bilaterális kapcsolatok Kínával, Indiával - kiemelt jelentőségű az USA-val való viszonya • Oroszország megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni, de igyekszik magát nagyhatalomként feltüntetni (ld.: csatlakozás a G7-hez, OECD-tagság iránti kérelem) • legfeljebb regionális nagyhatalomként definiálható: be-folyási övezete a FÁK

17. Oroszország és a nemzetközi intézmények • ENSZ – megörökölt szerep • IMF, Világbank • Európa Tanács tagja • G7- G8 - G20 • OECD-tagság iránti kérelem • APEC (Ázsiai Csendes –óceáni Gazdasági Együttműkö-dési Szervezet) • Sanghaji Együttműködés Szervezete • BRIC • FÁK-on belüli szervezetek

18. Az egyes államok részesedése a világ GDP-jéből vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben (%) Forrás: Saját szerkesztés az IMF WEO alapján.

19. Külkereskedelem

20. a külkereskedelmi áruforgalom kezdeti visszaesése után 1992-től a kivitel látványos növekedésnek indult okai: a hazai fizetőképes kereslet hiánya magasabb külpiaci árak valutaéhség • az import növekedése kezdetben nem érte el az ex-portét→ külkereskedelmi többlet de: ez hátráltatja az ország modernizációját (2004-től az import is dinamikusan bővül, de a moderni-zációt elősegítő szerkezeti változásokra nem kerül sor)

22. részesedése a világkereskedelembőlcsekély (a világ-exportból 2,9%, a világimportból 1,8% - 2008) • néhány gazdasági ágazatban azonban világgazdasá-gi szinten is jelentős súllyal rendelkezik (ld.: köv. dia) • a világkereskedelembe elsősorban az energiahordozó-kivitelen keresztül kapcsolódik be (a teljes kivitel 60%-a földgáz-, nyersolaj-, és olajtermékexport) (a világ földgázkincsének kb. 1/3-ával rendelkezik, olaj-készleteinek súlya csekélyebb, de 2009-ben a legna-gyobb olajkitermelő) • a fegyverek világpiacán is 20% feletti a részesedése

23. Oroszország előkelő helyezései egyes ipari és mezőgazdasági termékek világszintű termeléséből (2007)

24. A nyersolaj, az olajtermékek és a gáz szerepe az orosz áruexportban Forrás: Bank Rosszii

26. Orosz-EU kapcsolatok • a 90-es évek eleje óta legfontosabb kereskedelmi part-nere az EU (kölcsönös energetikai függőség), súlya a ke-leti bővülés után tovább nőtt • a kapcsolatok alapja az 1997-ben életbe lépett Partnersé-gi és Együttműködési Megállapodás, ami 2007-ben lejárt (ideiglenesen hosszabbítják, új megállapodás nincs) • 4közös térség létrehozása (gazdaság; bel- és igazság-ügy; kül- és biztonságpolitika; kultúra, oktatás, kutatás) • de: számos konfliktus (egymással versengő gázvezeté- kek, az európai FÁK-országok orientációja, az „európai értékek” kérdése)

27. Az orosz export legfontosabb irányai, %-os részarány

28. Az orosz import legfontosabb forrásországai, %-os részarány

29. Az orosz export legfontosabb uniós partnerei (%)

30. Az orosz import legfontosabb uniós partnerei, 2010 (%)

31. Az orosz nyersolajexport fontosabb célországai

32. Az orosz földgázexport legfontosabb célországai

33. Oroszország és a posztszovjet térség • csökkenő jelentőség a statisztikák tükrében, újabban kismértékű erősödés • megnőtt jelentőség az orosz nagyhatalmi törekvések fényében: Oroszország vonzásközponttal a multipoláris vg. egyik centruma? • számos orosz kezdeményezésű integrációs forma • 2003: EGT4 majd EGT3 • 2010: hármak vámuniója (Oroszo., Kazahsztán, Belorusszia) • kulcsállam: Ukrajna

34. Oroszország és Kína • egyre erősödő gazdasági partnerség – kínai fölény kialakulása orosz hiány 2007-től romló orosz, javuló kínai exportszerkezet orosz áruforgalomból részarány (2010): 9.5%! • energetikai láb megerősödése itt is! egyelőre olaj kérdőjelek a földgáz körül • nincs különös intézményi háttér • közös érdek: multipoláris világ – G20

35. Oroszország és a WTO • már 1993-ban benyújtotta csatlakozási kérelmét a GATT-hoz, de még nem tagja a WTO-nak A tagság pozitív hatásai Oroszország számára • jelentős előrelépés lenne az ország világgazdasági in-tegrációjában • lehetősége nyílna a nk-i kereskedelem szabályainak alakítására • Oroszo. számára az előnyök hosszabb távon jelentkez-hetnek (pl.: FDI-áramlás nő, az orosz exportőrök könnyebb piacra jutása)

36. Oroszország és a WTO • ugyanakkor a tagság veszélyekkel is jár (erősebb ver-seny a hazai piacon, a hazai energiaárak növekedése) • Oroszország ezért nem akar mindenáron tag lenni, csak számára elfogadható feltételekkel csatlakozik A tagság pozitív hatásai a WTO-tagok számára • garanciát jelentene az orosz szabályozási gyakorlat nk-i normákhoz való igazítására → átláthatóbb üzleti körny. • az ipari termékek könnyebb piacra jutása

37. Oroszország és a WTO A csatlakozási tárgyalások problémás területei • az orosz agrártámogatás szintje • a magasnak ítélt orosz vámvállalások • a külső és belső energiaárak kérdése • az exportvámok kérdése • a szellemi tulajdonjogok védelme • a szolgáltatási piac megnyitása Oroszo. 2008-ra valamennyi kétoldalú megállapodását meg- kötötte már (pl.: Kínával, USA-val, az EU-val), a multilaterális kérdések lezárása maradt

38. Tőkeáramlás

39. Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban • a külgazdasági nyitás részeként fokozatosan engedik be a külföldi tőkét • az ország elméletileg mindennel rendelkezik, ami a külföldi tőkét vonzhatja (természeti kincsek, olcsó, kép-zett munkaerő, óriási piac) • 2003-ig azonban nem jelentősaz országba beáramló FDI mennyisége, a befektetésekben a könnyen kivon-ható, gyorsabban megtérülő formák dominálnak) a befektetők szemében magas kockázatú térség (a pol-i, gazd-i instabilitás, a jogi szabályozás hiányosságai, a korrupció, a kriminalzáltság magas foka miatt)

40. Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban • 2003-2007: Putyin reformjainak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű FDI áramlik az országba→ ma a világ 6. legjelentősebb célországa • az FDI legjelentősebb forrásországai: Egyesült Király-ság, Hollandia, Németo., Franciao., Írország, Kína, Japán (Ciprus, Luxemburg és Brit Virgin-szigetek: round tripping FDI) • ágazati súlypontok: a 90-es években az élelmiszeripar, a kereskedelem és a szolgáltatások, 2003 után az ener-getikai szektor (olajkitermelés)

41. Külföldi tőkebeáramlás Oroszországba (2005-2009)

42. A legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, FDI-állományadatok alapján

43. Kiáramló orosz tőkebefektetések • az orosz gazdaságból sok tőke áramlott külföldre a 90-es években a belső gazdasági feltételrendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt (napjainkban ez a korábban kimenekített orosz tőke áramlik vissza pl.: ciprusi tőke álruhájában) • a kétezres években kiáramló orosz tőkék már a vállala-tok tényleges nemzetköziesedését jelzik • kedvelt célországok: az EU fejlett államai, Svájc, USA, Kanada ill. a FÁK-országok (Belorusszia, Kazahsztán, Örményország, Ukrajna) • legjellemzőbb ágazatok: energetika, vas- és fémipar

44. Gazdasági válságok Oroszországban

45. Az orosz gazdaság fejlődését az elmúlt két évtizedben há- rom gazdasági válság árnyékolta be: 1.) A 90-es évek elhúzódó, mély recesszióval járó átalaku-lási válsága 2.) Az orosz belső gazdasági folyamatokkal magyarázható 1998. augusztusi pénzügyi válság 3.) A 2008. nyarán-őszén Oroszországba betört világgaz-dasági válság Az 1998-as és a 2008-as válság közötti időszak: gazdasá- gi sikertörténetnek számít.

46. Az 1998. évi válság és tanulságai A válság okai • az átalakulási folyamat során felgyülemlett és nem meg-oldott gazdasági problémák (elsősorban a belső adósság magas szintje, az országon belüli adósságláncok kialakulása, a reál- és a pénzügyi szféra éles szétválása, a szerkezetváltás elmaradása) • ezeket felerősítette a folyamatos politikai válság (egymást követő kormányok) • túlértékelt rubel

47. Az 1998. évi válság és tanulságai A válság közvetlen előzményei Az 1998. augusztusi intézkedéscsomag • a rubel nagymértékű leértékelése (34%) • az orosz kormány 90 napos moratóriumot hirdet a kül-földi bankok által nyújtott hitelek törlesztésére

48. Az 1998. évi válság és tanulságai A válság hatásai • az orosz tőzsdeindex meredek zuhanása • külföldi és belföldi tőkekiáramlás (rövid idő alatt dollármil-liárdok hagyták el az országot) → a bizalom megrendül • az egész orosz bankrendszer összeomlott • a rubel drasztikus leértékelődése • kétszámjegyű infláció (az emelkedő importárak és a lakosság vásárlási láza következtében)

49. Az 1998. évi válság és tanulságai A pénzügyek összeomlása nem hagyta érintetlenül a reál- folyamatokat sem: • a GDP és az ipari termelés csökkent (a kitermelőipar 1990-hez képest 1/3-ával, a feldolgozóipar 50%-kal zsu-gorodott) • a vállalatok fizetésképtelenné váltak • az import drasztikus visszaesése • a gazdaságot az energiaszektor és a nyersanyag-kiterme-lési ágazatok bevételei tartják életben, de: az olaj és a színesfémek árai is tartósan esnek a világpiacon

50. Az 1998. évi válság és tanulságai • újabb problémák: a rubel árfolyamának drasztikus zuha-nása a dollárban jegyzett külső adósság emelkedését hozta magával → nem lehet újabb hiteleket felvenni A válság következményei • a válság mérlege paradox módon mégis pozitív (1999-ben már 6%-kal bővül az orosz gazdaság) • a rubel leértékelése → javuló export-versenyképesség → a megdrágult import helyettesítése olcsóbb, hazai ter-mékekkel mindezek eredményeként egyes iparágak felfutása (élel-miszeripar, nyersanyagkitermelés, gépgyártás)