Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont

1. Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont

2. Az MSZOSZ törekvései • foglalkoztathatóság, • munkahelyek megőrzése, • dolgozók munkaerő-piaci pozíciójának javítása,

3. Kiemelt szempontok • a képzés jobban igazodjon a munkaerőpiac igényeihez, • erősítse a munkavállalók alkalmazkodóképességét, • biztosítsa a tanulás lehetőségét mindenki számára, • támogatja a szakképzés és szakmunka presztízsének helyreállítását.

4. Munkaerőpiaci-képzés jelentősége Ezen múlik: • a foglalkoztatás bővítése, • munkahelyteremtés, • a szakképzés partnere a gazdaság, • meghatározó céllá vált a keresletvezérelt szakképzés

5. Megtérülési ráták a felnőttoktatásban Forrás:Polónyi István tanulmány Az egyéni belső megtérülési ráták alapján úgy tűnik, hogy a legkifizetődőbb felnőttképzési befektetések csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára szakképzettséget szerezni, valamint a főiskolai végzettségű egyének számára egyetemi végzettséget szerezni.

6. Szakképzési reform Az MSZOSZ támogatja: • A jogi környezet, • az irányítás, • az intézményrendszer átalakítása. • A képzés tartalmának megújítása.

7. Hatékonyabb, a gazdaság versenyképességét szolgáló képzés megteremtésére irányuló intézkedések • A kompetencia-alapú moduláris képzésre történő áttérés - A beszámíthatóság garanciájának megteremtése - Az új típusú képzéshez igazodó vizsgáztatási rendszer kiépítése - 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet, új szakmai és vizsga követelmények • A felsőfokú szakképzés gyakorlatiasabbá tétele • A felnőttképzés szigorúbb szabályozása • Az iskolai rendszerű képzés intézményeinek bevonása a felnőttképzésbe (akkreditáció megkönnyítése, bevételek felhasználhatósága) • Munkaügyi ismeretek oktatása a középiskolákban

8. A gazdaság szereplőinek bevonása a képzés tartalmi meghatározásába • A MKIK kötött Együttműködési megállapodás • A kamara fokozott szerepe a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésében (új elem: a felnőttképzés területén is) • A kamara vizsgaelnöki kinevezési joga • A gazdaság szereplőinek bevonása a döntésekbe - Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok - Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsok – szociális partnerek kikerültek - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács - OKJ fejlesztését segítő 30 tagú testület - Gazdasági és Szociális Tanács- megszűnt, - Országos Érdekegyeztető Tanács- megszűnt - Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ?

9. Negatív jelenségek • a tanuláshoz való hozzáférés egyenetlenségei, • a funkcionális analfabétizmus újratermelődése, • a fizikai munka kedvezőtlen társadalmi megítélése

10. Előrelépések I. • irányítási szintű összekapcsolódások – a kamara kiemelt felelőssége • RFBK, régiós irányítási rendszer tapasztalatai • monitoring rendszer működésének megkezdése - pályakövetés • új OKJ rendszer kialakítása, 133/2011. (VII.18.) Korm. Rendelet

11. Előrelépések II. Támogatjuk: • TISZK – szakképzési intézmény-rendszerének megújítását, • hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásnak javítását szolgáló programokat (Lépésről-lépésre, ne kezdjük mindig előlről! Pl. „Út a munkához”.) • előrehozott szakmunkásképzés !?

12. Problémák I. A reformfolyamat még nem járt számottevő eredménnyel. Mert: • súlyos probléma az esélyek különbsége, • a fizikai munka presztízse nem javult (akut szakmunkáshiány), • a szakképzés normatív támogatása még nem megfelelően differenciál,

13. Problémák II. • téves szemlélet a pályaválasztásnál, • szakmaszerkezet nehezen változtatható, • szakmaszerkezet – munkanélkülivé válás • RFKB projekt = középtávú szükségletek, nem pillanatnyi igények

14. A közoktatási rendszer kulcsszerepe • a közoktatás minőségi problémái – alapkészségek hiánya, • a szakképzés problémái nem oldhatók meg csak a közoktatás keretei között, • meghatározó a munka világával való kapcsolat • a bővülő tanulói szerződések biztonsága, ösztöndíj-kezdeményezés

15. A felnőttképzés Biztosítania kellene a rugalmasabb alkalmazkodást, mérsékelni a tanulási esély különbségeit, DE • kevesen kapcsolódnak be a 45-50 éves korosztályból és az alacsonyabb végzettségűekből.

17. Érzékelhető eredmények • nőtt a képzéstámogató cégek száma, • a nagyvállalatok törődnek saját dolgozóik képzésével, - akadályok a kisebb cégek előtt (pénzügyi helyzet, munkaszervezés) • még nem általános a KSZ-ben való képzéstámogatás rögzítése, de egyre több KSZ tartalmaz ilyen kitételt, • több ÁPB kezdeményező szerepet vállalt a szakképzésben

18. Elfogadhatatlan • a képzést támogató SZJA kedvezmények megszüntetése, • a visszaállításról tárgyalások sem folyhatnak.

19. Szakszervezetek szerepe a szakképzésben • a képviselők jelen voltak, lesznek? a szakképzési érdekegyeztetés fórumain (NSZFT, RFKB, RMT, NGTT?) • koordináció, • részvétel a kamarai, munkáltatói, munkavállalói érdekképviseleti projektekben,

20. Következtetések • összegezni kell a különböző reformfolyamatok hatásait, • azonosulás kell a szakképzés elérendő céljainak, feladatainak megítélésében, • a végrehajtás érdekeltségét ki kell alakítani, • a szakszervezetek továbbra is vállaljanak érdemi szerepet a szakképzés fejlesztés-irányainak, tartalmi és szerkezeti változásainak meghatározásában.

21. Köszönöm a figyelmet!