1 / 52

A szívelégtelenség diagnosztikájának és kezelésének mai szempontjai

A szívelégtelenség diagnosztikájának és kezelésének mai szempontjai . Prof. Dr. Czuriga István. egyetemi tanár. Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet, Városi Járóbeteg Kardiológiai Szakrendelő, Debrecen. A szívelégtelenség diagnosztikájának és kezelésének mai szempontjai.

annot
Download Presentation

A szívelégtelenség diagnosztikájának és kezelésének mai szempontjai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szívelégtelenség diagnosztikájának és kezelésének mai szempontjai Prof. Dr. Czuriga István egyetemi tanár Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet, Városi Járóbeteg Kardiológiai Szakrendelő, Debrecen

  2. A szívelégtelenség diagnosztikájának és kezelésének mai szempontjai Prof. Dr. Czuriga István XIX. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK 2014. május 26 – 29. Debrecen

  3. Tartalom • A szívelégtelenség (SZE) definíciója • Epidemiológia • Etiológia, osztályozás • Diagnózis • Kezelés – gyógyszeres és eszközös th. • Nephrológiai vonatkozások

  4. A szívelégtelenség definíciója A szívelégtelenség (SZE) egy klinikai szindróma, amelyben a betegnek: • a SZE-re típusos tünetei (pl. fulladás, bokaduzzadás, fáradtság) és • típusos fizikális jelei(pl. emelkedett juguláris vénás nyomás, pulmonalis szörtyzörejek, kihelyezett szívcsúcslökés) vannak és • structuralis vagy functionalis cardialis eltérés objektív jeleikimutathatók nyugalomban A diagnózist megerősíti bizonytalan esetekben a megfelelő gyógyszeres kezelésre adott kedvező klinikai válasz

  5. A szívelégtelenség epidemiológiája • Az egyetlen cardiovasculáris syndroma, melynek incidenciája és prevalenciája folyamatosan növekszik • Incidencia: 1-5 eset/1000 (átlag) USA: 550.000/év • Prevalencia: Világban: 23 millió Eu: 0,4-2%, (kb. 10 millió) USA: 1,5-2% (kb. 5 millió) 25-54 éves kor között: 1% 65-éves kor felett: 5-10 % • Mortalitás: 4 éves 50% 1 éves (súlyos SZE esetén) 50% 50 % hirtelen halál (bármely klinikai stádiumban) • Költségek: eü. költségvetés kb. 2%-a (USA: 30 milliárd USD) • Fontos: - prevenció - korai felismerés és a megfelelő kezelés megkezdése!

  6. A szívelégtelenség osztályozása ACC/AHA stádiumok NYHA funkcionálisosztályok A.Tünetmentes beteg strukt. szb. nélkül, de a SZE kialakulására magas rizikóval Nincs megfelelő osztály B.Tünetmentes beteg strukturális szívbetegséggel I.Tünetmentes II. Tünet min.terhelésre C.A betegnek jelenleg, vagy korábban SZE-re jellemző tünetei vannak ill. voltak III.Tünet kp-esterhelésre IV.Tünet nyugalomban D.Végstádiumú szívelégtelenség ACC/AHA Guidelines. J Am Coll Cardiol. 2001;38(7):2101-2113. Adapted from: Farrell MH, Foody JM, Crumholz HM. JAMA. 2002;287:890-897.

  7. ACC/AHA stádiumok StádiumokBetegek - HTN A Fokozott rizikó - ISZB SZE-re - DM - CM családi anamn. B Asymptomás - MI, post-MI SZE - bkd - asymptomás bill.hiba - ismert strukturális szívbetegség C Symptomás SZE - fulladás, fáradékonyság - csökkent terhelési tolerancia D Refrakter SZE - nyugalmi tünetek max. gyógyszeres (vég-stád.) kezelés mellett (rendszeres rehospitalizálás, speciális intervenció igénye) Rizikó a SZE kialakulására Tünetmentes SZE Tünetes SZE A beosztás hangsúlyozza a SZE megelőzhetőségét és a bk. dysfunkció progresszivitását

  8. Tünetekkel járó szívelégtelenség:csak a jéghegy csúcsa Symptomás szívelégtelenség: C-D stádium Bk. Hypertrophia Post-MI Remodeling Asymptomás szívelégtelenség: A-B stádium Diabetes Familiaris/Idiopathiás Cardiomyopathia Coronariabetegség Egyéb CV rizikófaktorok Hypertónia

  9. A szívelégtelenség leggyakoribb okai a fejlett országokban • Koszorúér betegségek • Hypertonia • Dilatatív cardiomyopathia

  10. A szívelégtelenség diagnosztikája

  11. A szívelégtelenség diagnózisa A fizikális jelek a szívelégtelenség korai stádiumában (főleg megtartott EF esetén) és diuretikus terápia alkalmazása mellett hiányozhatnak. HF-PEF: heart failure with preserved ejection fraction (szívelégtelenség megtartott ejekciós frakcióval); HF-REF: heart failure with reduced ejection fraction (szívelégtelenség csökkent ejekciós frakcióval)

  12. A krónikus tünetes szisztolés szívelégtelenség kezelése

  13. Gyógyszeres kezelés

  14. Minden tünetes szisztolés szívelégtelen betegnek ajánlott gyógyszeres kezelés (NYHA II–IV funkcionális osztály) • ACE- inhibítor (ACE-i) • Béta-blokkoló (BB) • Mineralokortikoid receptor antagonista (MRA) • Javítják az életminőséget • Csökkentik a tüneteket • Javítják a terhelhetőséget • Javítják a bal kamra funkciót • Reverz remodellizációt hoznak létre • Csökkentik a hospitalizációt • Csökkentik a halálozást

  15. ACE-inhibítorok Evidenciák: Dózisok: enalapril: CONSENSUS 2x2,5 mg –- 2x10-20 mg SOLVD-Treatment SOLVD-Prevention lisinopril: ATLAS 2,5-5 mg –- 20-35 mg captopril: SAVE 3x6,5 mg –- 3x50 mg ramipril: AIRE 2,5 mg –- 2x5 mg trandolapril: TRACE 0,5 mg –- 4 mg

  16. Az ACE inhibítor kezelés kapcsán felmerülő problémák I. • Hypotónia • Tünetmentes • rendszerint nem igényel teendőt • Tüneteket okozó • Egyéb hypotonizáló szerek (Ca-antagonisták, diuretikumok) dózisának csökkentése vagy elhagyása • Hypotónia okozta intolerancia • Direkt vazodilatátor kombináció (dihydralazin + nitrát) adása javasolt

  17. Az ACE inhibítor kezelés kapcsán felmerülő problémák II. • Vesefunkció romlás, hyperkalaemia • Ellenőrzés minden dózisemelést követően 1 héttel. A fenntartó dózis elérését követően 1, 3 és 6 hónappal, majd fél évente. • Enyhe fokban – törvényszerű • Kreat  265 mol/l, K+  5,5 mmol/l – elfogadható • Nefrotoxikus szerek és egyéb K szintet emelő szerek elhagyása megfontolandó • Kreat>265 mol/l, K+>5,5 mmol/l– az ACEi dózisát meg kell felezni • Kreat>310 mol/l, K+>6,0 mmol/l – az ACEi-t el kell hagyni • Vesefunkció romlás, hyperkalaemia okozta intolerancia • Direkt vazodilatátor kombináció (dihydralazin + nitrát) adása javasolt

  18. Béta-blokkolók Evidenciák: Dózisok: bisoprolol: CIBIS II 1,25 – 10 mg carvedilol: COPERNICUS 2x3,125 mg – 25-50 mg US carvedilol COMET metoprolol–szukcinát CR: MERIT-HF 12,5-25 mg – 200 mg nebivolol: SENIORS 1,25 mg -- 10 mg

  19. A béta blokkoló kezelés kapcsán felmerülő problémák I. • Hypotónia • Tünetmentes • rendszerint nem igényel teendőt • Tüneteket okozó • Egyéb hypotonizáló szerek (Ca-antagonisták, diuretikumok) dózisának csökkentése vagy elhagyása • BB szelekció – ne adjunk vazodilatátor szereket  BISOPROLOL, METOPROLOL

  20. A béta blokkoló kezelés kapcsán felmerülő problémák II. Bradycardia 1. - Ha tünetmentes, rendszerint nem igényel beavatkozást - Ha a legkisebb BB dózis is klinikailag releváns bradycardiát okoz, vagy a dózis emelése nem lehetséges – BB szelekció  Carvedilol, (Nebivolol) 2. - II, III fokú A-V block kialakulása (EKG követés) 3. - Pacemaker impl. – BB alkalmazhatóság céljából??!

  21. ACE-i + BB kezelés • Az ACEI-k és a BB-k egymás kiegészítői és a SZE diagnózisának felállítása után minél hamarabb el kell kezdeni mind a BB, mind az ACE-gátló alkalmazását. • Stabil szisztolés szívelégtelen beteg esetén a kezelés kezdhető ACEi-ral, illetve BB-val egyaránt. • Az optimális dózis szempontjából a BB maximális dózisának elérését preferáljuk (hatékonyabbak a • hirtelen szívhalál rizikójának és az összmortalitás korai csökkentésében).

  22. Mineralokortikoid receptor antagonisták Evidenciák: Dózisok: spironolacton: RALES 25 –- 25-50 mg eplerenon: EPHESUS 25 mg –- 50 mg EMPHASIS EMPHASIS-HF

  23. Az aldoszteron receptor antagonista kezelés kapcsán felmerülő problémák • Vesefunkció romlás, hyperkalaemia • Ellenőrzés minden dózisemelést követően 1 héttel. A fenntartó dózis elérését követően 1, 2, 3 és 6 hónappal, majd fél évente. • Kreat  220 mol/l, K+  5,5 mmol/l – elfogadható • Nefrotoxikus szerek és egyéb K szintet emelő szerek elhagyása megfontolandó • Kreat>220 mol/l, K+>5,5 mmol/l– az aldoszteron receptor antagonista dózisát meg kell felezni • Kreat>310 mol/l, K+>6,0 mmol/l – az aldoszteron receptor antagonista kezelést el kell hagyni

  24. Egyéb kezelések, kevésbé bizonyított kedvezőhatásokkal tünetes SZE-ben (NYHA II–IV funkcionális osztály) • Angiotenzin receptor blokkolók • Ivabradin • Digoxin • Direkt vazodilatátorok (H-ISDN) • Omega-3 zsírsavak

  25. Angiotenzin receptor blokkolók Evidenciák: Dózisok: valsartan: Val-HeFT 2x40 mg – 2x160 mg VALIANT candesartan: CHARM-Added 4-8 mg – 32 mg CHARM-Alternative losartan: HEAAL 50 mg – 150 mg

  26. Az ARB kezelés kapcsán felmerülő problémák I. • Hypotónia • Tünetmentes • rendszerint nem igényel teendőt • Tüneteket okozó • Egyéb hypotonizáló szerek (Ca-antagonisták, diuretikumok, nitrátok, egyéb vazodilatátorok) dózisának csökkentése vagy elhagyása

  27. Az ARB kezelés kapcsán felmerülő problémák II. • Vesefunkció romlás, hyperkalaemia • Ellenőrzés minden dózisemelést követően 1 héttel. A fenntartó dózis elérését követően 1, 3 és 6 hónappal, majd fél évente. • Enyhe fokban – törvényszerű • Kreat  265 mol/l, K+  5,5 mmol/l – elfogadható • Nefrotoxikus szerek és egyéb K szintet emelő szerek elhagyása megfontolandó • Kreat>265 mol/l, K+>5,5 mmol/l– az ARB dózisát meg kell felezni • Kreat>310 mol/l, K+>6,0 mmol/l – az ARB-t el kell hagyni • Vesefunkció romlás, hyperkalaemia okozta intolerancia • Direkt vazodilatátor kombináció (dihydralazin + nitrát) adása javasolt

  28. Ivabradin Evidenciák: Dózisok: SHIFT 2x5 mg – 2x7,5 mg BEAUTIFUL Új !

  29. Digoxin Perzisztens/permanens PF kamrafrekvencia kontrolljára BK szisztolés diszfunkcióval járó tünetes SzE-ben (NYHA II-IV osztály), amennyiben nincs akut dekompenzáció 1. lépésként 2. lépésként Sinusritmus, tünetes SzE, NYHA II-IV osztály Evidencia: DIG

  30. Direkt vazodilatátor (hydralazin + nitrát) kombináció Evidenciák: V-HeFT-I A-HeFT V-HeFT-II

  31. Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak Evidenciák: GISSI-HF GISSI-Prevenzione OMEGA Új !

  32. Diuretikumok • Nincs evidencia a diuretikumok mortalitást és • hospitalizációt csökkentő hatására, azonban csökkentik • a dyspnoet és az oedémát, így kulcsfontosságúak a • tünetes SZE kezelésében. • SZE-ben a folyadékretenció megszüntetése és a • folyadékretenció visszatérésének megakadályozása • céljából diuretikum adása javasolt. • Ehhez a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni. • Szekvenciális nefron blokád szükséges (a distalis • tubularis hypertophia elkerülése céljából). • El kell kerülni a gyakori diuretikum abusust! • Diuretikus kezelést csak neurohormonális • antagonistákkal optimálisan kezelt beteg esetében • alkalmazzunk!

  33. A konvencionális diuretikus terápia lehetséges kedvezőtlen hatásai szívelégtelenségben • Neurohormonális rendszer aktivációja • Elektrolit abnormalitások (hypo-, hyperkalaemia) - K-pótlás nem szükséges: - K-vesztő diur.+ACE-i+MRA komb. (v.ARB) - ACE-i + MRA + ARB komb. nem ajánlott! • Pre-renalis azotemia kifejlődése • Diuretikum rezisztencia kifejlődése (betegek 20%–30%-ában előfordulhat) • Morbiditás és mortalitás növelése

  34. A diuretikus kezelés jellemző klinikai gyakorlata és következményei súlyos szívelégtelenségben Perzisztáló folyadékretenció Vesefunkció ↓ Diuretikum dózis növelés Tubuloglomerularis feedback ↑ Veseperfúzió ↓ Neurohormonális aktiváció ↑ Nagyobb diuretikum dózis = magasabb halálozás 1. Neuberg et al. AHJ, 2002;144:31-38, 2. Eshaghian et al. AJC 2006;97:1759-64, 3. Hasselblad et al. EJHF 2007;9:1064-69.

  35. Általános szabály a gyógyszeres kezelésre Csak annyi gyógyszert alkalmazzunk, amennyi feltétlenül szükséges, DE használjunk ki minden lehetőséget, amivel a beteg állapotát jobbá tudjuk tenni!

  36. A SZE nem sebészi, eszközös kezeléseICD, CRT

  37. Implantálható kardioverter defibrillátor (ICD) Evidenciák: SCD-HeFT MADIT II DEFINITE

  38. Kardiális reszinkronizációs kezelés (CRT) • OMT legalább 3 hónapig • NYHA II-IVa • LVEF ≤ 35% • LBBB • QRS ≥ 150 msec • Jó funkcionális állapotban a várható túlélés > 1év

  39. SZE kezelési algoritmusa

  40. A szívelégtelenség kezelése (ESC 2012)

  41. A szívelégtelenség kezelése (ESC 2012)

  42. A szívelégtelenség gondozása

  43. Nephrológiai vonatkozások

  44. Cardiorenalis Syndroma (CRS) Általánosdefiníció: A szív és a vese egyidejű patofiziológiai zavaraamelyben az egyik szerv akut v. krónikus diszfunkciójaa másik szervben akut v. krónikus diszfunkciót indukál.

  45. A cardiorenalis syndromaklasszifikációja Ronco C et al JACC 2008;52:1527–39.

  46. Cardiorenalis Syndroma szívelégtelenségben (CRS I-II.) Csökkent szív teljesítmény Csökkent perctérfogat Neurohormonalis activatio Pangás Vasoconstrictio Csökkent véráramlás Fokozott só- és vízretenció Csökkent renalis perfusio Károsodott renalis functio

  47. Szívelégtelenség és veseelégtelenség együttes előfordulása

More Related