1 / 22

Pénzügyi ismeretek

Pénzügyi ismeretek. 2011.08.25. Előadó: Sonkoly János. Az államháztartás fogalma, rendszere. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI. Központi költségvetés. Elkülönített állami pénzalapok. Társadalom-biztosítás. Helyi önkor-mányzatok. Központi szint. Elkülönült alrendszerek. Helyi szint.

anitra
Download Presentation

Pénzügyi ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Pénzügyi ismeretek 2011.08.25. Előadó: Sonkoly János

  2. Az államháztartás fogalma, rendszere AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok Társadalom-biztosítás Helyi önkor-mányzatok Központi szint Elkülönült alrendszerek Helyi szint ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS • ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEI • költségvetési szervek, • előirányzatok, • alapok

  3. A központi költségvetés bevételei és kiadásai BEVÉTELEK • Adók és adójellegű bevételek (adók, TB járulék, vámok) • Nem adó jellegű bevételek (illeték, díjak, bírságok) • Tőkebevételek (értékpapír eladás, tulajdonrész részesedés, TE értékesítés) • Adományok, juttatások (belföldről és külföldről) KIADÁSOK • Költségvetési szervek kiadásai: • Közösségi kiadások (közjavak): oktatás, egészségügy, honvédelem, stb. • Államapparátus fenntartási költségei • Felhalmozási kiadások (infrastrukturális beruházások) • TB kifizetések • Támogatások (adókedvezmény, termelői árkiegészítés, export-szubvenció, stb.) • Fogyasztói árkiegészítés (negatív fogyasztási adó) • Adósságszolgálat • Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadások

  4. Elkülönített állami pénzalapok Munkaerőpiaci alap Központi nukleáris alap • Célja a foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok létrehozása, finanszírozása • Bevételei: • munkaadói járulék • munkavállalói járulék • szakképzési hozzájárulás (2010-től egbizt és munkaerőpiaci alap) • költségvetési támogatások, egyéb források • Kiadások: • Célhoz kapcsolódó kifizetések • Alap működési kiadásai • Képzés feltételeinek megteremtése • Munkahelyteremtés • Célja a radioaktív hulladékok kezelése • Kezelője a gazdasági miniszter • Bevételei: radioaktív anyagokat előállító, átalakító felhasználók befizetései • Kiadásai: elhelyezés, tárolók kialakítása; alap működési kiadásai

  5. Társadalombiztosítási alrendszer Nyugdíjbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap • Cél:az öregségi és rokkantnyugdíj ellátások finanszírozása és folyósítása • Az alap kezelője: ONYF • Bevételek: • Egyéni és munkáltatói nyugdíjjárulékok • Központi költségvetési hozzájárulások • Működési bevételek • Kiadások: • Célra fordított kiadások • Működési kiadások • Cél:egészségügyi szolgáltatások biztosítása és népegészségügyi célok megvalósítása • Az alap kezelője: OEP • Bevételek: • Egyéni és munkáltatói egészségbiztosítási járulékok • EHO • Központi költségvetési hozzájárulások • Működési bevételek • Kiadások: • Célra fordított kiadások • Működési kiadások

  6. A nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb eleme az öregségi nyugdíjak kifizetése. Az öregségi nyugdíj célja, hogy biztosítsa a megöregedett dolgozók megélhetését. A nyugdíjak megállapítására 3 rendszert használnak: • A felosztó-kiróvó rendszer • Tőkefedezeti rendszer • Váromány-fedezeti rendszer • Felosztó-kiróvó rendszer: a rendszer lényege, hogy a nyugdíjak fedezete kizárólag a munkajövedelmek alapján fizetendő járulékokból tevődik össze, vagyis az inaktív réteg járadékai közvetlen függőségben vannak az aktív lakosság munkajövedelmei után fizetendő járulékokkal! • Tőke- és váromány-fedezeti rendszerek: a biztosítottak aktív korukban tett befizetéseit felhalmozzák egy a biztosított számára elkülönített kamatozó számlán és nyugdíjas korában ebből fizetik ki a járadékait. A felosztó-kiróvó rendszerrel ellentétben itt nincs generációk közötti átcsoportosítás, vagyis a kifizetések függetlenek az aktívak befizetéseitől.Hátránya viszont, hogy fennáll az inflációs elértéktelenedés veszélye.

  7. A magyar nyugdíjrendszer A magyar nyugdíjrendszer 3 pillérű!! 1. pillér: TB nyugdíjrendszer (kötelező – felosztó-kiróvó rendszerben működik) 2. pillér: magánnyugdíj pénztári rendszer (ez valamikor kötelező volt, 2011.02.01-től aki nem nyilatkozott az 100%-ban átkerült az állami nyugdíjrendszerbe. Néhány tízezer tag maradt, a rendszer tőkefedezeti elven működik) 3. pillér: Önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak (ez jelenleg is működik, szintén tőkefedezeti elven. A tagok befizetéseit zömmel állampapírokban tartják, így gyakorlatilag „kockázatmentes” egyenletes hozamot biztosítanak a tagok részére. Az állam ezt a megtakarítási formát adókedvezményekkel is ösztönzi. Cél: öngondoskodás)

  8. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSA A helyi önkormányzatok az államháztartás részeként kettős funkciót látnak el: • közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak, • a helyi infrastruktúra – és adóztatás politikájuk révén befolyásolják településük gazdasági fejlődését. A kötelezően ellátandó feladatok a következők: • alapfokú oktatás, • egészségügyi és szociális alapellátás, • helyi közutak és köztemetők fenntartása, • egészséges ivóvízről való gondoskodás, • közvilágítás.

  9. Önkormányzat költségvetésének elemei • A költségvetés a helyi önkormányzat pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással. • A helyi önkormányzatok nem tagjai a kincstári körnek, önálló pénzgazdálkodást folytatnak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a likviditás, illetve a bevételek és kiadások összhangjának biztosítására! • Az önkormányzatok a költségvetési támogatást nettó finanszírozás keretében kapják (cél: a felesleges párhuzamos pénzmozgások elkerülése) • Mivel a helyi önkormányzatok kötelező feladatait törvény írja elő, ezért a költségvetés kiadási oldalát többségében ezen feladatokkal kapcsolatban felmerülő költségek alkotják. (közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, egészséges ivóvízellátás biztosítása, óvodák és alapfokú iskolák fenntartása, stb.) • Az egyensúly érdekében a bevételeket is meg kell tervezni!!

  10. A helyi önkormányzatok bevételei • Saját bevételek • Központi költségvetési támogatások • Átengedett központi adók • Átvett bevételek • Hitelek A saját bevételek lehetnek: • Helyi adók • Szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevétel • Bérleti díj, lízingdíj • Intézményi ellátási díjak • Készletek értékesítése • Vállalkozási bevételek • Beszedett illetékek • Műemlékvédelmi, vagy környezetvédelmi bírságok meghatározott része

  11. A helyi önkormányzatok önállósága a bevételek megszerzése tekintetében A helyi adókat törvény szabályozza, azonban az önkormányzatoknak van „választási” lehetősége: • Bevezet-e helyi adót és melyiket? • Az adó mértéket hogyan határozza meg (tételes / százalékos) • A törvény az adók mértékénél csak a maximumot írja elő (pl. helyi iparűzési adó 2%), az önkormányzat azonban dönthet alacsonyabb adókulcs mellett, de magasabbat nem választhat! (pl: helyi adó Elek 1,2%) • Dönthet különböző kedvezmények, adómentességek megadásáról (pl: Szarvas kezdő HIPA kedv.; Gyoma komm.adó kedv.; ?? HIPA kedv a gépjárműadók miatt) • A vállalkozási és kamatbevételek teljes egészében az önkormányzat önálló pénzügyi döntésén alapulnak. (kamatbevételnél limit lehet az állami pénzek tartós betétként való elhelyezésének tilalma)

  12. Önkormányzat költségvetésének tervezése A tervezési munka mindig az ellátandó feladatok számbavételével kezdődik, azaz fel kell mérni a következő gazdasági év feladatait • működés, fenntartás és a • felújítás, fejlesztés területein. A működési feladatok a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek igénybevétele melletti feladatellátást jelentik. A felújítási és fejlesztési teendők a költségvetési szerv tevékenységét egy éven túl szolgáló eszközök helyreállítási, illetve fejlesztési feladatait foglalják magukba. A működési feladatok tervezésénél számba kell venni: • A tervévet megelőző év várható kiadásait • Az alakulásukat jellemző tendenciákat • A fejlesztési döntések, intézkedések hatásait • A tervévre tervezett változások pénzügyi szükségleteit • Gazdasági előrejelzéseket A fejlesztési előirányzatok kimunkálása költségbecslések, pályázatok, árajánlatok, illetve meglévő szerződések információi alapján történhet.

  13. A kiadás oldal ismeretében elkezdődhet a költségvetés várható bevételeinek tervezése, amely forráscsoportonként eltérő információkon és módszereken alapszik. A saját bevételek tervezésében kiemelkedő szerepe van a tapasztalati adatoknak és a helyi ismereteknek!!! Az egyes bevételi előirányzatok tervezésének megalapozottságát konkrét számítások, programok, felmérések segíthetik. Az egyes cél- és címzett támogatások tervezésénél különösen fontos az óvatosság, hiszen a költségvetés tervezési időszakában általában még nem áll rendelkezésre központi döntés. A vagyoni helyzet felmérése elsősorban a felhalmozási bevételek tervezéséhez kell. Az értékesítések és hasznosítások (elsősorban bérbeadás) olyan bevételhez juttathatják az önkormányzatot, amelyek a későbbi fejlesztések forrásait képezhetik. Az egész tervezési munkát óvatosan, körültekintően végezzük, a tervezett értékek megalapozottak legyenek, ezáltal elkerülhetőek lesznek az évközi gyakori előirányzat módosítások!!!

  14. Példa költségvetés készítésére Megj.: Xls minták bemutatása

  15. A költségvetés végrehajtása A költségvetési gazdálkodás • a tervezéssel kezdődik • majd a végrehajtással folytatódik (ami a közszükségletek kielégítését jelenti) • és a közpénzekről való elszámolással (beszámoló) fejeződik be. A végrehajtás nem más mint a tervben szereplő feladatok megvalósítása, annak fedezetét képező bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása!!! A végrehajtás első lépése a kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első intézkedés. Köt.váll-ra kizárólag a költségvetési szerv vezetője jogosult, de ezt a jogkörét részben vagy egészben átruházhatja egy általa kijelölt dolgozóra!

  16. A köt.váll. véglegesítése előtt jogszabályilag előírt annak ellenjegyzése! Az ellenjegyzés lényege, hogy az arra jogosult személy (ez a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa erre kijelölt személy) aláírásával igazolja a kötelezettség vállalás • jogszerűségét • valósságát • teljesíthetőségét (a jóváhagyott/módosított ktgvetés fel nem használt/le nem kötött része biztosítja a köt.váll. fedezetét)! A kötelezettség vállalás csak az ellenjegyzés után történhet meg és csak írásban!!! A kötelezettség vállalás leggyakrabban előforduló formái: • Alkalmazási okirat • Megrendelés • Vállalkozási szerződés

  17. Az alkalmazási okirattal valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítünk. Ez elsődlegesen közalkalmazotti jogviszony, de a közszférában is van lehetőség egyéb módon történő foglalkoztatásra. Ez lehet munkaviszony, megbízásos jogviszony és alkalmi munkavégzésre irányuló jogviszony is. Az alkalmazási okirat aláírásakor a szervezet vezetője arra vállal kötelezettséget, hogy a munkaköri leírásban foglaltak elvégzése esetén a munkáért járó díjat kifizeti és gondoskodik a személyi juttatás járulékainak kiegyenlítéséről is. • A megrendelés a kötelezettség vállalás egyik leggyakoribb formája. A gazdálkodás folyamatában gyakran van szükség anyagok, forgóeszközök beszerzésére, illetve szolgáltatások igénybevételére. Ezen esetekben többségében elegendő megrendelést elkészíteni. Ezt mindig írásban kell megtenni, kivéve, ha a teljesítés a megrendeléssel egy időben zajlik (pl.: Praktikerben veszünk festéket). A megrendelés elfogadása esetén a teljesítő szerv egy példányt visszaküld a megrendelőnek, hogy a megrendelést elfogadja. Ez a visszaigazolás!! • Vállalkozási szerződést akkor kötünk, ha részletesen meg akarjuk határozni a felek feladatait, jogait, kötelezettségeit, illetve, ha hosszú távra szeretnénk kapacitásokat lekötni (keretszerződés).

  18. A kötelezettség vállalás a teljesítéskor realizálódik. Teljesítéskor minden esetben meg kell győződni anyag, áru vásárlás esetén a mennyiségi és minőségi kritériumok meglétéről, szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződésszerű teljesítésről. Anyag, áru esetén a teljesítéshez kapcsolódó bizonylatok (szállítólevél, számla) alapján a számviteli nyilvántartásba vételt is meg kell tenni! A bevételezés tényét az arra illetékes dolgozónak igazolnia kell! A bevételek beszedését, illetve a szállatott áru, vagy teljesített szolgáltatás kifizetését megelőzően, a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrzési tartalmú pénzügyi tevékenységet kell végezni!!! Ezt hívják érvényesítésnek. Érvényesítést csak az erre írásban kijelölt, legalább középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező dolgozó végezhet!!! A kifizetés előtti utolsó lépés az utalványozás. Utalványozáson a kiadások vagy bevételek teljesítésének, a vagyonváltozásnak az elrendelését értjük, amelyre az érvényesítés után kerül sor. Utalványozásra csak a költségvetési szerv vezetője jogosult, aki ezt a jogkört részben vagy egészben átadhatja egy erre kijelölt dolgozónak. A utalványozás csak akkor érvényes, ha azt az ellenjegyzés feladataival megbízott pénzügyi dolgozó is aláírja!!!

  19. Fizetési módok Ha a teljesítést követően az utalványrendeletre minden aláírás rákerült, akkor jöhet a kifizetés. A kifizetés történhet: • Átutalással: ez lehet egyszerű vagy csoportos • Beszedési megbízással (inkasszó) • Okmányos meghitelezéssel (akkreditív – csak nemzetközi forgalomban használják) • Készpénz-helyettesítő alkalmazásával: csekk, bankkártya • Készpénzfizetéssel

  20. A kötelezettségvállalás és teljesítés bizonylatai (minták) • Megbízási szerződés • Munkaszerződés • Vállalkozási szerződés • Megrendelő • Közalkalmazotti kinevezés • Készpénzfizetési számla • Számla • Bevételi/kiadási pénztárbizonylat • Utalványrendelet

  21. A számla lehet Gépi úton (programmal) előállított Kézzel kiállított Egyszerűsített (kp) számla Számla Nyomtatott E-számla Kapcsolódó bizonylat lehet a bevételi / kiadási pénztárbizonylat

  22. A bizonylatok nyilvántartása A költségvetési szférában (de a vállalkozóiban is) kiemelten fontos a kötelezettség vállalásokkal kapcsolatos bizonylatok (számlák, szerződések, megrendelések, levelezések) pontos, megbízható nyilvántartása!! Ennek módjára nincs konkrét megkötés, de a lényeg az ellenőrizhetőség, áttekinthetőség biztosítása, a gyors és hatékony visszakereshetőség. Többféle rendszer létezik, de mivel minden szervezet más és más ezért célszerű egyedi rendszer alkalmazása figyelembe véve a rendszer bekerülésének költségeit. (pl.: govsys vs. saját)

More Related