1 / 18

A győri hadsereg-fejlesztési program

A győri hadsereg-fejlesztési program. A győri hadsereg-fejlesztési program. 1938.márc.5.Győr: Darányi Kálmán meghirdeti az 1md-os beruházási programot 600milliós egyszeri vagyonadó és 400milliós kölcsön (ebből 600m a hadsereg felfegyverzésére, 400m közvetve növeli az ország védelmi képességét)

anisa
Download Presentation

A győri hadsereg-fejlesztési program

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A győri hadsereg-fejlesztési program

  2. A győri hadsereg-fejlesztési program • 1938.márc.5.Győr: Darányi Kálmán meghirdeti az 1md-os beruházási programot • 600milliós egyszeri vagyonadó és 400milliós kölcsön (ebből 600m a hadsereg felfegyverzésére, 400m közvetve növeli az ország védelmi képességét) • Hosszú lejáratú kölcsönökből és fizetendő hozzájárulásokból rövid lejáratú kölcsönök

  3. 5 éves program, mivel a pénz egésze csak az 5 év alatt állt volna rendelkezésre, de a vezérkar 1940 végére kívánta befejezni a fegyverkezési program 1. ütemét

  4. Az ipar mozgósítása • Ipari fellendülés a hadsereg megrendelési miatt is, de 1937-ben válságjelek (1938-tól nehéziparban is) • Termelés 11%-kal maradt el az 1 évvel azelőttitől Sürgetik a nyílt fegyverkezés megindítását • Üzemeknek hitelt kell felvenniük, hogy a várható megrendelésekhez szükséges termelésbővítéseket véghez tudják vinni

  5. Fontos az ipar haditermelésre való gyors és zökkenőmentes átállítása • Imrédy Béla: -beruházási terv előkészítője -gazdasági életbe való hathatós állami beavatkozás lehetőségének megteremtője

  6. Iparügyi Minisztérium XVII. osztálya • Irányítja az ipar háborús mozgósításának munkálatait • Hadiüzemek és alkalmazottaik felkészítése mozgósítás/háború esetére • Mozgósításkor hadiüzemek katonai felügyelet alatt (kötelezik a munka folytatására, alkalmazottakat félkatonai üzemi munkásalakulatba szervezik)

  7. Üzemi katonai parancsnokok hatásköre • termelés ellenőrzése • munkásalakulat felállítása • munkások katonai szolgálat alól való mentesítése • szabotázs és kémkedés elleni védekezés megszervezése • munkások megfigyelése

  8. Munka folyamatos biztosítása minden rendelkezésre álló eszközzel, akár karhatalommal is Fontos a sztrájk elkerülése ellenőrzéssel - vagy karhatalommal letörik (szigorú büntetés) 1939. szeptember: kivételes hatalom bevezetéseintézkedések életbe lépnek 1938: árkormánybiztosi intézmény: termelés és fogyasztói árak megállapítása és ellenőrzés (rendeletek szabályozták az anyaggazdálkodást is)

  9. Az ipari termelés alakulása az újrafelfegyverzési program végrehajtása után • Iparban kapacitásbővítések kellenek • Ipar szegény modern automata munkagépekben, technológiailag a kor szintje alatt áll alacsony szintű munkavégzés, szakképzett munkások hiányalassú kapacitásnövelés • 1938.nyár: megrendelések (Weiss Manfréd, MÁVAG, Ganz…) gyáraknak, de kis- és középüzemeknek is

  10. Hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket, a rendelkezésre álló forgótőke maximális befektetése és sokszor kölcsön kellett • Főleg vas- és fémiparban gyors fellendülésfoglalkoztatottság nő, szakmunkásokban még hiány is

  11. Németországból importált nyersanyagok, félgyártmányok, spec. Szerszámgépek késése, megrendelések nem teljesítésetermelés akadozása • Németek gyakran használták fel a megrendelések visszatartását zsarolásra, követeléseik elfogadtatására

  12. 1939.nyár: ipari termelés volumene 22%-kal nőtt • Könnyűiparban, élelmiszeriparban és mez.gazd-ban is érződik a konjunktúra hatása

  13. Huba I/A: változatlan határidő, de lényeges bővítések • Néhányan igyekeztek visszafogni a termelési kapacitás növekelését, mivel a program befejezése után ez dekonjunktúrát okoz • 1939.szept.2.:-kivételes hatalom életbe lépése -üzemek azonnali mozgósítása, katonai ellenőrzés alá vonása -kiszélesítik a katonai parancsnokok jogait

  14. Nyersanyag-ellátási gondok, emelkedő árakkormány különböző anyagokat zárol, pótanyagokat vezet be • Polgári fogyasztás radikális csökkentése, jegyrendszer tervben • Ezek ellenére az ipari termelés tovább nő

  15. Külkereskedelmi forgalom szept-ben visszaesett, de okt-ben ismét nő • Európai külkereskedelemben blokádháborúúj tengeri útvonalak kialakítása ill. semleges államok piaci lehetőségeinek felkutatása (Mo. Svédo. és Töröko. felé orientálódik) • SZU-val javuló viszony, diplomáciai kapcsolat helyreállításaszovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok kiépítése

  16. Nyersanyagok behozatala drágul, tengerentúli kereskedelem egyre nehezebb • Angoloknak ígéret: anyagok nem kerülnek német kézbe (nem tudtuk betartani)

  17. Termelés 1940.jún-ig nő, hadiipar részesedése 1939-ben 5,7%, 1940-ben 9,1% • Foglalkoztatottság a csúcsponton, főleg a vas-, fém- és gépipar fejlődik • Huba I/A-t 1940 közepére teljesítik, de az ország kimerült1940. második felétől hanyatló termelés, munkanélküliség • Gépgyártás technológiájának fejlődése

  18. Túllépik az 1md-os keretet (1,5 év alatt)állam hitelekkel dotálja a fegyverkezést • Óriási mértékű hitelkibocsátásinfláció (megfékezik) • Államadósság nőadóemelések • Reményi-Schneller Lajos németekkel szimpatizál

More Related