120 likes | 301 Views
KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY MAGYARORSZÁGON A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT. KLEBELSBERG KUNO. Miniszter: 1922-1931 Kultuszminisztersége idején, és irányítása alatt zajlott le a magyar oktatásügy legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig. Klebelsberg Kuno 1875-1932.
E N D
KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY MAGYARORSZÁGON A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
KLEBELSBERG KUNO Miniszter: 1922-1931 Kultuszminisztersége idején, és irányítása alatt zajlott le a magyar oktatásügy legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig. Klebelsberg Kuno 1875-1932
Népiskolai programja • Óriási népiskola-építési programot indított el. • Három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást, építtetett. • Miniszteri működése alatt 1555 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. • Az iskolaépítési programmal párhuzamosan új tantervet vezet be. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, a testnevelésre.
Népiskolai tanterem Millenniumi iskolatörténeti kiállítás
Reformok az oktatásügy középső szintjein • polgári iskolák • középiskolák • tanoncképzés Természetrajz óra egy polgári iskolában az 1930-as években Tanműhely
Felsőoktatás-politikája Klebelsberg minisztersége alatt • három egyetem, (Pécs, Szeged, Debrecen), • három főiskola (Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron) • huszonegy egyetemi klinika épült. Szeged
Tudománypolitikája • Országos Magyar Gyűjteményegyetem • Országos Természettudományi Tanács • Széchenyi Tudományos Társaság • Az Akadémia politikától való függetlenségét és szilárd anyagi alapját törvénnyel biztosította. • A Collegium Hungaricumok hálózata (Bécs, Róma, Berlin, Párizs) Collegium Hungaricum Bécs
A korszak kultuszminisztere és vezető ideológusa Hóman Bálint történész-kultúrpolitikus. Miniszter: (1932-1942) Művelődéspolitikájának központi gondolata „a nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” HÓMAN BÁLINT1885-1953
A gimnázium a nemzet életében vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésének iskolája. • Az alsóbb néposztályok gyermekei a harmincas évek végén mindössze 5,1 százalékkal képviseltették magukat a középiskolákban. • A tanügyigazgatás szervezeti átalakítása: 1935:6. törvény. A középfokú iskolák felügyeletét a tankerületi főigazgatóságokra bízta, s megszüntette a népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. Az ország valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató irányítása és ellenőrzése alá került. A törvény szerint az állam felügyeleti joga az egyházi iskolákra is kiterjedt.