A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók

1. A felsőoktatás néhány demográfiai kérdéseA külföldön tanuló hallgatók

2. A 15-24 éves népesség alakulása Európában, Észak Amerikában és a világon 1950-2020 Következmény: Európa és Észak-Amerika (USA, Kanada) felsőoktatása egyre inkább nyit a fejlődő világ hallgatói felé

3. A 17 évesek, a nappali tagozaton érettségizettek számának és a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők számának alakulása –és előrebecslése - Magyarország

4. A külföldön tanuló felsőoktatási hallgatók száma a világon, az OECD országokban és Magyarországon 2000-2007

5. 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám tekintetében első 50 ország (2007)

6. Legtöbb hallgatót küldő országok

7. Legnagyobb küldő országok (a 25 ezer főnél több hallgatót külföldre küldő országok) – 2007

8. A kimenő hallgatók aránya a 18-21 éves népességhez viszonyítva(Forrás: Rédei M)

9. Legtöbb hallgatót fogadó országok

10. Legnagyobb fogadó országok (a 25 ezer főnél több külföldi hallgatót fogadó országok) -2007

11. A relatíve legnagyobb fogadó országokA 100 főnél nagyobb 100 ezer lakosra jutó külföldi hallgatóval rendelkező országok

12. A befelé irányuló mobilitási ráta (a külföldi és az összes hallgató hányadosa)

13. Honnan-hová?

14. A külföldi hallgatók száma a 27 legnagyobb befogadó esetében

15. „Befektetés Amerika jövőjébe” A„Befektetés Amerika jövőjébe” című anyag, • Barack Obama oktatás- és tudománypolitikai elképzeléseit vázolja fel. • ebben, számos más program mellett az is szerepel, hogy az elnök támogat egy új átfogó bevándorlási reformot, amely a legtehetségesebbeknek az Amerikába való vonzását, és állandó ott tartózkodását előmozdítja. • Ennek egyik eleme egy olyan "gyorsított" vízumrendszer létrehozása, amelynek célja az amerikai egyetemekre érkező külföldi felsőoktatási hallgatók fogadásának megkönnyítése.

16. A hallgatói mobilitás A hallgatói mobilitás többféle hallgatói mozgást foglal magában. • Egyik alkotóeleme a részképzésre irányuló külföldi tanulmányokat folytató hallgatók mozgása (pl. az EU-n belül az ERASMUS program keretében zajló hallgatócsere), • másik része a teljes képzésben külföldön tanuló hallgatók. Ez utóbbiakat azután több szempontból is csoportosíthatjuk: elkülönítve • az EU-n belüli hallgatói mozgásokat, és • a kommercionális célú felsőoktatási képzési piac résztvevőit. • De megkülönböztethetjük a nemzetiségi alapú hallgatómozgást, mint például • a határon túli magyarok Magyarországra való törekvését, amely sokban hasonló (de sok mindenben el is tér) a szlovák hallgatók Csehországba törekvésével, vagy a német hallgatók Ausztriába és Svájcba történő mozgásával. • És a fenti teljes képzésre törekvő hallgatók között nyilván igen jelentős a migrációs célú mozgás is.

17. A migráció és az életkor (Forrás: Rédei)

18. Kimenő ERASMUS hallgatók száma(Forrás: Rédei)

19. A külföldi hallgatók számának alakulása 2000-2007 között a legnagyobb fogadó országokban

20. A külföldön tanuló hallgatók száma és a gazdasági fejlettség együttmozgása

21. A nyelv szerinti mobilitás

22. A kínai, indiai és koreai hallgatók aránya

23. A Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákok rekrutációja (2007)

24. A közép-európai mobilitás

25. Magyarországon, Svájcban és Ausztriában tanuló külföldi hallgatók regionális rekrutációja (%)

26. Az Ausztriában tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

27. A Svájcba tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

28. A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók rekrutációja

29. A külföldi hallgatók szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon, Svájcban és Ausztriában (%) – 2007

30. A külföldi hallgatók által választott képzési terület az USA-ban(Forrás: Rédei)

31. A külföldi hallgatók ISCED szakirányok szerinti megoszlása Magyarországon (%) – 2007

33. És a külföldiek fogadtatása?

34. Bevándorló ellenesség (European Social Survey 2003)Forrás: Hajduk

35. Idegenellenesek – mérlegelők – idegen barátok Magyarországon 1992-2007 Forrás: Hajduk

36. Mindennapi tolerancia Magyarországon 2007 Forrás: Hajduk

37. Egyes etnikumokkal és nemzetekkel szembeni ellenérzés gyakorisága a fővárosi hetedikeseknél (2002 és 2010 között) Forrás: Csákó

38. A három iskolatípus hetedikeseinek eloszlása az idegenellenes-idegenbarát skálán (2010) Forrás: Csákó

39. Az anya iskolázottságának hatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknélForrás: Csákó

40. A kulturális tőke és a vallásosság kereszthatása a toleranciára a budapesti hetedikeseknél (2010)Forrás: Csákó

41. Különböző korú serdülők összehasonlítása az idegenellenesség – idegenbarátság skálán (Budapest, 2005, 2006, 2008) Forrás: Csákó

42. A mássággal való személyes találkozás hatása a budapesti középiskolásoknál (2005, 2006) Forrás: Csákó

43. És elégedettek-e a külföldi hallgatók

44. Az egyes lehetőségekkel/szolgáltatásokkal való elégedettség a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján (átlag ötös skálán) Forrás: Berács - Malota

45. Az egyes egyetemi lehető-ségekkel/ szolgál-tatásokkal való elégedett-ség 2010-ben intézménykategóriák szerint (átlag ötös skálán)Forrás: Berács - Malota

46. Az egyes szituációkban tapasztalt magatartás (százalék) a 2004-es és a 2010-es felmérés eredményei alapján Forrás: Berács - Malota