A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége

1. A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége

2. A minőség problematikája • a fogalmi megközelítés három dimenziója: • 1) a decentralizált irányítási környezet összefüggésében • 2) a középfokú oktatás expanziójában • 3) a nemzeti és nemzetközi standardoknak való megfelelésben

3. 1) a decentralizált irányítás a decentralizált irányítási környezetben hogyan garantálható a minőség? • igények határozottabb megfogalmazása, • az oktatás minőségével kapcsolatos eltérő elképzelések az oktatás színvonalának egyenetlenségéhez vezettek

4. 1) a decentralizált irányítás • 1990 után nincs a minőséget garantáló mechanizmus, ennek következtében gyengül az ellenőrzési és értékelési funkció • legjelentősebb eredmény: a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program • kulcsszavai: a minőség helyben kidolgozott értelmezése

5. 1) a decentralizált irányítás • a szervezeti kultúra fejlesztése, • partnerközpontú működés kialakítása • ennek megfelelően az eredményesség és a hatékonyság külső, államigazgatási elvárásokhoz való alkalmazkodás, • a minőség a felhasználók igényeinek megismerését, kielégítését szolgáló belső kezdeményezés nyomán jön létre

6. Eredményesség és hatékonyság eredményesség (hatásosság): a kitűzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke, maga az eredmény: a tanulókban/gyerekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi működés hatására az eredményességben megjelenik a hozzáadott érték, hisz azt az iskolát tekinthetjük igazán eredményesnek, mely képes az adottságai – a tanulók társadalmi összetétele – alapján elvárhatónál jobban teljesíteni

7. Eredményesség és hatékonyság • az eredményes oktatás a társadalom egészének jólétéhez is hozzájárul

8. Eredményesség és hatékonyság • hatékonyság: az eredmények és a ráfordított erőforrások viszonya, vagyis sikerült-e az adott eredményeket a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával elérni, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokkal a lehető legjobb/legtöbb eredményt produkálni

9. Eredményesség és hatékonyság • belső hatékonyság: a tanulók teljesítményével vetjük össze a kiadásokat, • pedagógusfoglalkoztatás: a gyermeklétszám fogyását nem követte arányosan a pedagóguslétszám csökkenése, • tanár-diák arány csökkenését országos szinten nem követte a tanulói teljesítmények javulása

10. Eredményesség és hatékonyság • az oktatási rendszer nem tudja megfelelően kihasználni a rendelkezésre álló, bőséges pedagógusállományt az oktatás eredményességének javítása érdekében, • a pedagógusok összetételének változása: negatív szelekciós folyamatok indultak el az oktatásban

11. Eredményesség és hatékonyság a külső hatékonyságot a kiadások és a tanulók későbbi munkaerő-piaci helyzete alapján ítéljük meg • horizontális egyenlőtlenségek: az egyéni jellemzőiket tekintve hasonló diákok különböző oktatási szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá attól függően, hogy szegényebb vagy gazdagabb településen élnek

12. 2) a középfokú oktatás expanziója • az iskolázás kiterjesztése sehol sem problémamentes • egyrészt össztársadalmi érték az iskolázottsági szint emelkedése, • másrészt a megváltozott viselkedés- és értékmintázaton felnőtt ifjúság oktatása minőségproblémaként jelentkezik

13. 3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak • a hazai szabályozás korrekciója ( a NAT kötelező felülvizsgálata, az érettségi vizsgakövetelmények korrekciója, az OKM-en alulteljesítő intézmények intézkedési terve, a tanulói szintű mérési azonosító bevezetése)

14. 3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak • az EP és Tanács átlátható ágazati minőségértékelési rendszerek működését támogatja • az oktatás minőségi kritériumai között szerepel az iskola belső világa, küldetése, klímája, vagyis a vezetéshez és a szervezeti kultúrához kapcsolódó intézményi működés egésze,

15. 3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak • valamint a társadalmi tőke: együttműködési készség, a bizalom, a viszonosság elvének tiszteletben tartása, a polgári aktivitás, a civil társdalom hálózatteremtő képessége, a társas támogatás, a közös normák és célok

16. A minőségfogalom • bemeneti, folyamat és kimeneti tényezők megkülönböztetése és az ezekhez kapcsolható minőségbiztosítási eljárások és eszközök: tantervi, tankönyvi, tanár-továbbképzési akkreditációs folyamatokat, továbbtanulási információkat, a munka világában való elhelyezkedés sikerességéről szóló visszajelzések

17. A minőségfogalom • fogyasztói/kliensi elégedettség: teljesülnek-e az intézmény partnereinek igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése (3/2002. miniszteri rendelet)

18. A minőségfogalom • A közoktatás teljesítményének tágabb, társadalmasított értelmezésében kiemelt szerepet kapott az OECD PISA-programja • A) tanulói teljesítmények globális, gazdasági szempontból történő interpretálása • B) pénzügyi hatékonyság elemzése

19. A minőségfogalom • C) az oktatásügy eszközeivel közvetlenül nem befolyásolható területek, pl. társadalmi-gazdasági tényező (településtípus), a családok társadalmi-gazdasági státusa

20. A minőségfogalom • a minőség értelmezés tovább bővült a fogalom érvényességével: a jó színvonalú közoktatás biztosítása az egyének anyagi gyarapodásának éppúgy feltétele, mint társadalmi stabilitásának • minőségről csak akkor beszélhetünk, ha az iskola úgy eredményes, hogy egyúttal megfelel a hatékonyság és a méltányosság feltételeinek is

21. A minőségértékelési rendszerek a tényeken alapuló politikaformálás eszközeként nélkülözhetetlenek a közpolitikai beavatkozást igénylő problémák feltárásában.

22. A minőségpolitika eszközrendszere nemzetközi indikátorok szerepe a hazai közoktatási rendszer értékelési folyamatainak önállósult területei: • a vizsgarendszer fejlesztése és működtetése • a tanulói tudás értékelése Köznev. törv. 80. paragrafus (OKM, OECD) • az intézményértékelés 77. paragrafus • pedagógusértékelés • akkreditációs eljárások

23. Az eredményesség értékelési eszközei az érettségi vizsgarendszer • tartalmi szabályozási (modernizációs) szerep (kimeneti követelmények alapján) • kimeneti szabályozó szerep (egységesség, közös szabványok révén) • továbbtanulási vízum funkció (a két szint megjelenésével) • standard elemek erősítése (a feladatok és az értékelés központi kontrollja által)

24. Az eredményesség értékelési eszközei vizsgák hatása megragadható: • a tudás minőségében, • a tudás társadalmi eloszlásában: egy-egy korosztály hányada teszi le a vizsgát • közvetlenül befolyásolja a társadalmi munkamegosztást, a munkaerő képzettségét, a társadalmi mobilitást, az egyéni karrierépítés lehetőségét

25. Az eredményesség értékelési eszközei • a vizsga lezáró és nyitó jellege: • lezáró: összefügg a vizsgát megelőző képzéssel, a konkrétintézménnyel, a megtanulható ismeretekkel, megszerezhető kompetenciákkal, • nyitó: továbbtanulás, szakmatanulás, munkavállalás lehetőségeivel, az intergenerációs és intragenerációs (egyéni életúton belüli) mobilitás lehetőségeivel függ össze

26. Az eredményesség értékelési eszközei • Az érettségi vizsga 2005-ös bevezetése óta stabilan működik: egy-egy korosztály jelentős arányát érinti. • A közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények nagy fesztávot fognak át (heterogén előképzettségű érettségizők miatt). • Az érettségi vizsgák átlageredménye a felnőttoktatásban a leggyengébb.

27. Az eredményesség értékelési eszközei • A Győr-Moson-Sopron megyei középiskolások átlageredménye országos szinten kiemelkedik. • A megyék negyedében az átlagos vizsgaeredmények alig magasabbak az 50%-os teljesítménynél. • A nagyarányú expanzió leértékelte az érettségit.

28. Az eredményesség értékelési eszközei • (egy iskolai végzettség társadalmi értéke annál kisebb, minél magasabb az adott iskolai végzettséget megszerzettek aránya a teljes populációban) • az érettséginek csak akkor van jelentősége, ha valaki nem rendelkezik vele (hátrányok elkerülése miatt kell erőfeszítéseket tenni).

29. Az eredményesség értékelési eszközei • ISCED 3 végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon kedvező a 25-64 éves lakosság körében nemzetközi összehasonlításban. • Ez a nők iskolázottságának növekedéséhez is hozzájárult. • Emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal az osztatlan képzésre jelentkezők rendelkeztek, ezt követik az alapképzésre, majd a FSZ-re jelentkezők

30. Az eredményesség értékelési eszközei az országos mérési rendszer elemei • Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer • Országos készség- és képességmérés • Országos kompetenciamérés

31. Az eredményesség értékelési eszközei Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer • nem kötelező mérőeszköz: az I. évfolyamos gyermekek iskolai fejlődéshez szükséges alapkészségei diagnosztizálásához igényelhetik a tanítók, • népszerű: a korcsoportos tanulók kb. 30%-a vesz benne részt,

32. Az eredményesség értékelési eszközei Országos készség- és képességmérés • Diagnosztikus mérőeszköz segítségével vizsgálja a 4. évfolyam végén, hogy az adott tanuló fejlődése milyen szinten áll a korosztályára jellemzőhöz képest. • Informálja a pedagógust, hogy ki tudja dolgozni az adott tanulóra vagy csoportra a speciális fejlesztési irányokat, módszereket.

33. Az eredményesség értékelési eszközei • Minden tanuló számára kötelező. • A központi elemzéshez 200 iskolából álló reprezentatív minta adatait dolgozzák fel.

34. Az eredményesség értékelési eszközei • Országos kompetenciamérés • Minden 6.8.10. évfolyamos tanulóra kiterjedő éves mérési rendszer. • Matematika és szövegértési feladatokat tartalmazó tesztfüzetet töltenek ki a tanulók 4x45 percben + válaszolnak a családi hátterüket feltáró kérdőív kérdéseire. • Adatfelvétel: május utolsó hete

35. Az eredményesség értékelési eszközei • A tanuló egyedi mérési azonosítója: • 1) a tanuló eredményei ennek segítségével tekinthetők meg, • 2) eredmények egyéni longitudinális vizsgálatát teszi lehetővé. • Adatok nyilvánosságra hozatala: következő év február. • Országos jelentés, FIT jelentés, Tanulói jelentés

36. Az eredményesség értékelési eszközei Az OKM eredményei: • 6. 8. évfolyamon 25-30%-ban az iskolák közötti különbségek a felelősek a tanulói teljesítményekben mutatkozó eltérésekért, pedig ekkor még a populáció több mint 90%-a általános iskolába jár. • A középfokú oktatásban ez a különbség 45-47%-ra növekszik.

37. Az eredményesség értékelési eszközei • A tanulók családi háttere és iskolai teljesítménye között erős az összefüggés, ez magyarázza a teljesítménykülönbségek 22-27%-át. • A családi háttér hatásának tulajdoníthatók a településtípusok közötti erdménykülönbségek.

38. Az eredményesség értékelési eszközei nemzetközi vizsgálatok • TIMSS (4. és 8. évfolyam végén vizsgálja a tanulók matematikai és természettudományi tudását) • PIRLS (4. évfolyamos tanulók szövegértésének rendszeres vizsgálata) • PISA (15 évesek szövegértését, matematikai és természettudományi kompetenciáit méri)

39. Az eredményesség értékelési eszközei • TIMSS+PIRLS: a tanított tartalmaknak megfelelő feladatokat alkalmaz • PISA: életszerű szituációkba ágyazott feladatok megoldásának képességét vizsgálja