1 / 21

Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke. 21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörben Bazsa György: Educatio, 13. 267. 2004.

zoe-shaw
Download Presentation

Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolataaz MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

  2. 21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörbenBazsa György: Educatio, 13. 267. 2004. A közös társadalmi és a sokféle szakmai műveltség Műveltség: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége” egyre növekvő, óriási halmaz. Az antik műveltség – mondhatjuk – még egységet képezett (bár már Platón is jobbára filozófus, Püthago-rász egyszerre filozófus és matematikus, Arkhimédesz, Arisztotelész pedig inkább fizikus volt).

  3. Ennek a görög-római kultúrának a talaján fejlődött ki az európai műveltség, amire az egész emberiség újkori fejlődése alapult. Ezen belül két-három évszázaddal ezelőttig még volt értelme polihisztorokról beszélni, akik valamelyes részletességgel, de főbb vonalaiban még szinte teljesen át tudták fogni az addigi közöstársadalmi műveltséglegfontosabb elemeit – a filozófiától a matematikán át az irodalomig vagy csillagászati ismeretekig. Ennek jó tükre az egyetemek (Bologna, Párizs, Göttinga stb.) addigi/akkori universitas jellege: egyazon intéz-ményben és annak minden hallgatója tanulta – kezdetben – a grammatikát, logikát és retorikát, majd később már a teológiát, az orvostudományokat és a jogot.”

  4. Az ilyen klasszikus egyetemek mellett (vagy kebelében) azonban megjelentek a sokféle szakmaiműveltséget, speciális szakismereteket oktató intézmények, mint a közös társadalmi műveltség egy-egy részének legma-gasabb szintű, szervezett tükröződésének intézményei. Hogy hazai, de Európában is úttörőnek számító példá-kat említsünk: 1763-ban Selmecen bányászati akadémia, 1780-ban Szarvason gazdasági és ipari tanintézet, 1797-ben Keszthelyen a Georgikon, 1782-ben a pesti tudományegyetemen a műegyetem elődje, az Institutum Geometricum.”

  5. A közös társadalmi műveltség: szerzetesrendek, íródeákok, felekezeti iskolák (kódexek, könyvnyomtatás); 1767: Ratio Educationis – az első állami oktatáspolitikai „kódex”; 1868: Eötvös-féle népiskolai törvény, a 6 osztályos elemi iskola – társadalompolitikai mérföldkő; XX. század közepe: a kötelező – alapműveltséget nyújtó – 8 osztályos általános iskola; a tankötelezettség 16, ill. 18 évre emelése; most: a középfokú oktatás közel általánossá tétele; az utóbbi másfél évtized: a felsőoktatás hazaiexpanziója – követve a fejlett világot;

  6. A sokféle szakmai műveltség: apáról → fiúra, majd mesterről →inasra, segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák) XX. század (főleg második fele): ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH) szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák) technikusképzés (technikumok) alap- és középf. szakképzés(szak/középiskolák) tanfolyamok (állami és magánszervezés) XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű)felsőfokú szakképzés EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

  7. A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő- képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad) 4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B:FSZ: – jv?, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség) 5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenül nem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél 6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég- zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

  8. Az ISCED szintek tartama (szubjektív): középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb. felsőfokú szakképzés 5B: ??? felsőfokú képzés: 5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember 6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

  9. 6: Posztgraduális képzés (PhD) 6: Felsőfokú oktatás – mesterszint 5A: Felsőfokú oktatás – alapszint Munka világa 5B: Felsőfokú szakképzés Középfokú általános oktatás 4C: Középfokú szakképzés Alapfokú szakképzés Gábor András (OM)

  10. Az egyik kulcskérdés: az általánosan művelő oktatás és a szakképzésoktatási-, illetve iskolarendszerének kapcsolata: Mennyire és miben indokolt az elkülönülés és Hogyan hozható létre a szükséges átfedés? (pl. jó volt a „világbanki modell” – kár érte! A másik kulcskérdés: milyen a közép- és a felsőoktatás kapcsolata? Milyen hidak, átmenetek alakíthatók ki? Van-e és miből épül fel egy rugalmas oktatási, egyéni képzési utakat is megengedő rendszer? pl. moduláris rendszer (lassan haladunk!) Kell-e ehhez új intézménytípus?

  11. A felsőfokú szakképzés elemzése 2003. október *** SZÁMALK + Leonardo:„Új dimenziók a felsőfokú szakképzésben” 2004. október *** MSZT + Fővárosi Kgy. OB:„Érettségi utáni szakképzés, felsőfokú szakképzés” „Hálátlan a szakképzés jelenlegi helyzete Súlyos szakemberhiány Mindenki a felsőoktatásba készül A szakképzést igényli a gazdaság A szakképzés helye” (?)

  12. Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény? az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok. Akkor micsoda? 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola ad?! 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban? nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college  !); divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005); a kevesekből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni; még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

  13. Háttérben (amit a közvélemény nem lát): a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig; anyagi- és presztizsviták tárcák és intézmények között; lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul); a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság; 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása? A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

  14. 2005. május – MSZT X. fóruma „Felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata” Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána? Igen – juthatunk! 2005. május – új felsőoktatási törvény 2005. május – „100 lépés” kormányprogram:a szakképzés megújítása

  15. A „híd”: az új felsőoktatási törvény (2005) „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tar-talmazza a megegyező tartalmú szakképzésben el-sajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, to-vábbá a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek-nek az azonos képzési területhez tartozó alapkép-zésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek szá-ma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzé-si idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt álla-pít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

  16. A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze: a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést, a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését. Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?) Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül azonosak. felsőfokú szakképzés 5B: egyszerre tudomány- és a gya- korlatorientált szakismereteire alapozva, készségeit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegé- nek értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (Szubjektív!)

  17. A törvény tisztább szervezeti helyzetet is teremt: az FSZ-t az illetékes szakminiszter felügyeli, a munkaerőpiac, a munkáltatók (kamarák, érdek- védelmi szervezetek) szerephez jutnak, a Szenátus dönt (gyorsan, külön MAB eljárás nélkül), az FSZ képzést felsőoktatási intézmény (FOI) indítja, a FOI szakközépiskolával vagy gazdálkodó szerve- zettel megállapodhat a közös képzésről, az érettségi vizsga FSZ felvételre jogosít a FOI-be,

  18. A törvény (szerintem) bizonytalan két kérdésben: „A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felső- oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”Tehát: FOI nélkül is folyhat FSZ szakközépiskolában. Mikor?Hogyan? A képzés résztvevője hallgatói jogállást élvez. De:147. § 7. pont: „felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.”A törvényben sehol máshol nincs szó FSZ-tanulói jogviszonyról?! Pl. finanszírozása?

  19. az államilag támogatott képzésnek az alapképzéssel azonos törvényi normatívája van, a FOI ennek maximum 20%-át tarthatja vissza, eredményes szakmai vizsga alapján kiállított szak- képesítést igazoló bizonyítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít ésOKJ képesítést ad*. Bologna-konform: a *munkaerőpiacra kilépést, a felsőoktatásba belépést biztosít – de ennek jó tartalmát minden esetben ki kell „izzadni”. 100 lépés – benne a szakképzés átalakítása

  20. Köszönöm figyelmüket!

More Related