1 / 97

Az új Ptk-hoz is kapcsolódó munkajogi szabályokról

Az új Ptk-hoz is kapcsolódó munkajogi szabályokról. 2014.II.18. Dr. Horváth István ügyvéd , Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda http://www.drphorvathugyved.hu/ egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK. Mit hallhatnak és láthatnak?. 2013. évi CCLII. törvény

callum
Download Presentation

Az új Ptk-hoz is kapcsolódó munkajogi szabályokról

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az új Ptk-hoz is kapcsolódó munkajogi szabályokról 2014.II.18. Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda http://www.drphorvathugyved.hu/ egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK

  2. Mit hallhatnak és láthatnak? 2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról a Munka Törvénykönyve egyes szabályai és a kapcsolódó ítélkezési gyakorlat

  3. 2014. I.1-től lépett életbe Kötetlen munkarend Mt. 96. § (2) A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.” Milyen munkáltatói tennivalónk van a változással kapcsolatban? A rugalmas munkaidő-beosztás - nem minősülhet kötetlen munkarendnek?

  4. Szabadságátvitel megállapodás alapján az újévre Mt. 123. § (6) A munkáltató – a felek naptári évenként kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Milyen munkáltatói tennivalónk van a változással kapcsolatban? További átviteli lehetőségek 2014-re 123. § A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. • A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetettaz esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

  5. Szabadságátvitel 2014-re Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató • kivételesen fontos gazdasági érdek vagy • a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén • kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

  6. Az általános magatartási követelmények 1. Mt. 6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során, • kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő, • úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

  7. Az adott helyzet – általános elvárhatósága Objektív kategória annyiban, hogy a jogalanynak egy bizonyos • átlagos szinthez kell igazítania magatartását: • ahhoz, ami az adott helyzetben általában elvárható. Az átlagos elvárhatósági szint egy meghatározott ismérvek alapján csoportosítható személyösszességre vonatkoztatható. Az általában elvárható szakértelem Nem a tőle elvárhatóság a lényeg Szubjektív azonban annyiban, hogy egy adott helyzetre vonatkoztatott követelményt ír elő, amely függhet • a konkrét munkavégzés körülményeitől, • a munkáltató által folytatott tevékenységtől, • a munkavállaló pozíciójától, beosztásától, képzettségétől is.

  8. Egy példa és a különös szabály Példa: egy műszaki meghibásodás következtében előálló munkahelyi baleset alkalmával • mást lehet elvárni a segédmunkástól és mást a művezetőtől: • az adott szituációban az a magatartás várható el, amelyet ebben a helyzetben egy átlagos segédmunkástól vagy művezetőtől várhatunk el. Ha nincs más követelmény - Az adott helyzetben általában elvárható magatartás átlagos követelményi szintet fogalmaz meg, ily módon az csak abban az esetben alkalmazható, ha törvény eltérő - általában szigorúbb - követelményt nem ír elő. Ennek tipikus példáját adja a munkáltató objektív alapú kártérítési felelőssége (Mt. 166. §).

  9. Az elvárhatóság meghatározó elemei – kármegelőzés és együttműködés MK 26 állásfoglalás A károk megelőzése érdekében a munkavállaló • nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének, ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti. • Váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelessége. MK 57. számú állásfoglalás. A várandós nő ideiglenesen • más munkakörbe hozzájárulása után helyezhető át, • ugyanakkor együttműködési kötelezettsége alapján elvárható, hogy az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört elfogadja, ha ez körülményeire figyelemmel neki aránytalan sérelmet nem okoz.

  10. Kölcsönös felróhatóság és kármegosztás A kármegosztás aránya A munkáltató • vétkessége enyhíti a munkavállaló vétkes magatartásának megítélését, • azonban súlyos, vagy sorozatos munkavállalói mulasztásokesetén a munkavállalóra terhesebb kárviselési arány is megállapítható (EBH2008. 1902). A munkáltatóra nézve indokol terhesebb kármegosztástpéldául az általa adott • hiányos műveleti utasítás, • a munkagép kezelésének szabályozatlansága miatt [BH2011. 20].

  11. A kármegosztás százalékokban A munkavállaló 25 %-os közrehatása A 24 éves korban, 67%-os munkaképesség-csökkenést okozó munkahelyi balesetnél munkavállalói közrehatás alapján a munkáltatóra terhesebb 75-25%-os kármegosztás alkalmazásával a nem vagyoni kártérítés (az új Ptk. szerint: sérelemdíj) címén 10 millió forint megfizetése iránti kereset alapján 7 millió forintban való marasztalás a törvénynek megfelel (BH2009. 123). A munkáltatóra terhesebb 70-30%-os kármegosztás arányos olyan esetben, amikor • a munkavállaló benyúlt a faipari gépbe, kézfején csonkolásos, 36%-os munkaképesség-csökkenéssel járó balesetet szenvedett; • a gép szabálytalan volt, és a munkavállalót megfelelően nem oktatták ki [BH2007. 242].

  12. Az általános magatartási követelmények 2. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Szóbeli közös megegyezés EBH1999. 42. Ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadta, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat. .

  13. Szemben korábbi önmagunkkal A munkaviszony megszüntetését szóban kezdeményező és erre vonatkozó jognyilatkozatot tevő munkavállaló az abban foglaltakat saját érdekében állóként önként teljesíti, e magatartásával szemben utóbb nem igényelhet jogvédelmet [BH1995. 680.]. A munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli munkáltatói igazolás átadása és átvétele egymagában nem tekinthető írásba foglalt közös megegyezésnek. Ha azonban a szóbeli megállapodás alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, egymagában az írásba foglalás elmaradása miattnem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége [BH1999. 331.

  14. A jóhiszeműség és a tisztesség az ítélkezési gyakorlatban 1. A kollektív szerződés hatálya BH2001. 191 Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának felmondással történt megszüntetését megelőzően éveken át alkalmazta a korábban kötött kollektív szerződés rendelkezéseit, utóbb, e saját korábbi magatartásával szembekerülve - a jóhiszeműség és tisztesség követelményeibe ütköző módon - alaptalanul hivatkozik arra, hogy ez a szerződés valamely oknál fogva már nem volt a felmondás időpontjában hatályban . Házastársak „együttműködése” EBH2008. 1891 Nem felel meg a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének, jó erkölcsbe ütközik, tehát semmis az a munkaszerződés, amelyet a házastársak a tulajdonukban lévő gazdasági társaság többségi tulajdonának átruházása előtt, de későbbi hatálybalépéssel kötnek meg, és amely a gazdasági társaság részére jelentős hátrányt okoz.

  15. A jóhiszeműség és a tisztesség az ítélkezési gyakorlatban 2. Angolul BH2009. 305. A munkáltatónál alkalmazott angol nyelv (belső munkanyelv) magas szintű, bizonyított ismerete folytán a magyar nyelvű közlés hiányára hivatkozás nem felel meg a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményének. Beteg lett a munkavállaló BH1999. 573. A munkavállaló köteles a munkaviszonya fennállása alatt a munkáltatójával a jóhiszeműség és a tisztesség általános elve szem előtt tartásával együttműködni. Ez a lényeges kötelezettség a keresőképtelenség időtartama alatt is fennáll.

  16. Az általános magatartási követelmények 3. A rendeltetés ellenes joggyakorlás tiltása helyett - a joggal való visszaélés tilalma A joggal való visszaélés • meggátolja valamely jogi rendelkezés érvényesülést; (azonnali hatályú felmondás a várandós nőnek vagy a védelemre megjelölt szakszervezeti tisztségviselőnek) • a jog elvárásaival való szembehelyezkedésével valósítja meg a visszaélést, • mindig kapcsolódik valamely más, konkrét törvényi rendelkezés érvényesüléséhez. Joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

  17. A joggal való visszaélés az ítélkezési gyakorlatban 1. A munkaviszony megszüntetése A megszabott módon közölt munkáltatói felmondás esetén is meg kell állapítani a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét, ha megállapítható, hogy a munkáltató a felmondás jogát nem rendeltetésének megfelelően gyakorolta. [LB MK 95. számú állásfoglalás]. Szakszervezeti egyetértési jog EBH2003. 967. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem rendeltetése a szakszervezet zavartalan működésének biztosítása, a felsőbb szakszervezet az egyetértési jogát rendeltetésszerűen köteles gyakorolni.

  18. A joggal való visszaélés az ítélkezési gyakorlatban 2. Létszámcsökkentés EBH2003. 899 A munkáltató létszámcsökkentés esetén maga választhatja ki azt az alkalmazottját, akinek a jogviszonyát megszünteti, de ezt csak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye betartásával teheti. Határozott idejű munkaszerződések EBH2002. 680 A munkáltatónál a női munkavállalók feltételezett és tényleges távolléte miatt megvalósuló létszámhelyzet önmagában nem igazolja a nagyszámú határozott időre kötött munkaszerződést megalapozó munkáltatói törvényes érdeket, ez a joggyakorlás rendeltetésellenesnek minősül. Meghosszabbítgatás EBH1999. 136 Ha a határozott idejű munkaszerződés-kötés és annak többszöri (adott esetben öt éven át 19 alkalommal történt) meghosszabbítása a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történt, a határozott időre szóló kikötés érvénytelen.

  19. A joggal való visszaélés az ítélkezési gyakorlatban 3. A munkaviszony helyreállítása EBH1999. 135 Ha a munkáltató a visszahelyezésre kötelező jogerős ítéletet hónapokig nem hajtotta végre, később nem amunkakörében foglalkoztatta a munkavállalót s két hónap elteltével a munkakörét megszüntette, eljárása a törvénybe ütközött . Felmondás szakmai vélemény miatt BH2008. 100 A felmondás rendeltetésellenes, ha a munkáltató a jognyilatkozatát a munkavállaló (közalkalmazott, köztisztviselő) helyesnek bizonyult szakmai véleménye következményeként teszi meg.

  20. A joggal való visszaélés az ítélkezési gyakorlatban 4. Átszervezéssel indokolt felmondás - BH2001. 38 Ha az átszervezés során a felmondással érintett munkavállalóhoz hasonló munkakörű munkavállalót alkalmaztak, a bíróságnak különös gonddal kell vizsgálnia a felmondás indokának valóságát. A munkakör megszűnésével és az új munkakör létesítésével járó átszervezés esetén • nem az a döntő, hogy a munkavállaló munkaköre megnevezésének megfelelő munkakör megszűnt-e, • hanem azt is vizsgálni kell, hogy az új munkakör nem felel-e meg a munkavállaló korábbi munkakörének .

  21. Az általános magatartási követelmények 4. Mt. 7. § (2)Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás • nyomós közérdeket vagy • a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A bíróság a felmondási védettséget élvező szakszervezeti, illetőleg üzemi tanácsi elnök munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltató kérelmére pótolhatja, de csak akkor, ha annak feltételei egyébként fennállnak [BH1997. 607.].

  22. „Személyhez fűződő” helyett „Személyiségi jogok” védelme 9. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. Új 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 2:42 – 54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. • 2:52. § (2) -(3) bekezdése [sérelemdíj], valamint • 2:53.§-a alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. Kérdés: mi védi a szakszervezet és az üt. személyiségi jogait?

  23. Sérelemdíj az Mt. hatálya alatt Akit személyiségi jogában megsértenek • sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. • a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire- különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - az Mt. hatálya alatt a munkajogi kártérítési felelősség szabályaitkell alkalmazni, • De! a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül - szemben a jelenlegi nem vagyoni kártérítéssel - további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. • a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg [Ptk. 2:52. §].

  24. Amiért sérelemdíjjal járhat …1. A bíróság a nem vagyoni kártérítésről szóló rendelkezését a munkavállaló fiatal korával (31 évesen érte a baleset), végleges életvitelbeli változásokkal (mozgáskorlátozottság, munkavállalási lehetőségek szűkösebb volta, társadalmi hasznosság érzésének csökkenése) indokolta. A helyváltoztatás, a mozgás nem csupán a munkavégzéshez szükséges és nélkülözhetetlen, következésképpen a munkavállaló bizonyított mozgáskorlátozottsága az egészséghez való jog megsértése miatt kellően megalapozza e címen a nem vagyoni kártérítésre való igényét (Legf. Bír. I. Mfv. 10.117/2002. sz.).

  25. Amiért sérelemdíjjal járhat …2. Vezető munkakörű munkavállaló a felmondása kézhezvételétől kísérőkkel mozoghatott a munkaadó telephelyén, irodájában személyes dolgai elvitelét is ellenőrizték, majd sokak szeme láttára az udvaron keresztül a portáig kísérték, továbbá a munkáltató utasítást adott a portaszolgálatnak kitiltására, amit írásban is kifüggesztettek, megvalósította a személyiségi jogi jogsértést. A munkáltató eljárása a munkavállalót emberi méltóságában sértette. A munkáltató eljárása – a felmondás jogellenessége mellett – alappal értékelendő olyannak, amely a munkavállalót becsületében sértette, munkáját, általában személyt illetően rosszindulatú szóbeszédet indított el, és szélesebb körben megütközést keltett[Legf. Bír. Mfv. I. 10 619/1999. sz.].

  26. Az emberi méltóság Ptk.: Az emberi méltóságot és • az abból fakadó személyiségi jogokat • mindenki köteles tiszteletben tartani. Az emberi méltóságot sértő ellenőrzés EBH2000. 249 Az emberi méltósághoz való jogot biztosító személyi ellenőrzésre vonatkozó szabályok megsértése a felmondást megalapozta. A munkáltatói utasítás ellenére (azonos neműség a motozáskor) nőket az éjszakai műszakban férfi motozott.

  27. Mi jelenti a személyiségi jogok sérelmét? A Ptk. példálódzó felsorolása szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése [Ptk. 2:43. §].

  28. A személyiségi jogok az Mt-ben 1. 9. § A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás • a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és • a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

  29. A személyiségi jogok az Mt-ben 2. 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely • személyiségi jogát nem sérti, és • a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Alkalmassági vizsgálat - A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet • munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy • amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

  30. A személyiségi jogok az Mt-ben 3. Adatkezelés A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. „Külső közlés”: Általános szabály: A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásávalközölhet. „Külső közlés”: különös szabály: A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Statisztikák A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

  31. A személyes adat fogalma Az információs önrendelkezési jogrólés az információszabadságról rendelkező 2011. évi CII. törvény határozza meg :az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen • az érintett neve, azonosító jele, valamint • egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint • az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Teljesítményértékelési rendszer a munkáltatónál – az adatok tárolása

  32. A személyiségi jogok az Mt-ben 4. A munkavállaló ellenőrzése 11. § (1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.

  33. Személyiségi jog korlátozás a munkáltató működésével kapcsolatban A munkáltatónak - mint a munkajogviszony teljesítése folyamatában utasításadó pozícióban lévő félnek - rendeltetésszerű működése biztosításához • számos olyan intézkedéstkell megtennie, illetve • olyan belső szabályzatot kell megalkotnia, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogának valamely szegmensét érinti. Ide tartozik az ellenőrzési jogkörben tehető intézkedések egy része, a munkavállaló adatainak kezelése, de akár a szerződésben meghatározottaktól eltérő munka elrendelése. A „munkáltató rendeltetésszerű működése” szűken értelmezendő - ha a korlátozás feltétlenül, azaz objektíve szükséges. Ezen túlmenően fennáll az arányosság általános követelménye

  34. A munkavállaló magatartásának ellenőrzése Az ellenőrzés nem irányulhat kizárólag a munkavállaló teljesítésére, a munkavégzés intenzitására. A munkahelyeken, irodákban csak abban az esetben helyezhetők el az ellenőrzést szolgáló technikai eszközök, amennyiben • a munkavállaló élete vagy testi épsége veszélyben lehet, vagy • arra a vagyonvédelem, illetve vagyonbiztonság érdekében van szükség. Nem lehet ellenőrzést folytatni olyan helyiségekben, amelyek • a munkavállaló pihenésének helyéül szolgálnak, továbbá • - a magánszféra védelme érdekében - öltözőben, illemhelyiségben.

  35. Munkáltatói ellenőrzés - a technológia kísértése A „bekamerázás” követelménye • a munkáltató rendeltetésszerű működésével összefüggő okból szükséges és • a cél elérésével arányos A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető (pl. nyomkövető a személyi használatra biztosított gépkocsin). Tájékoztatás A munkáltató köteles a munkavállalót • előzetesen tájékoztatni azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, • amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.

  36. A NAIH ajánlása 1. A munkavállalónak adott írásbeli tájékoztatásnak legalább ki kell terjednie: • az adatkezelés jogalapjára, • az egyes kamerák elhelyezésére és a vonatkozásukban fennálló célra, az általuk megfigyelt területre, tárgyra, illetőleg arra, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató, • az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető (jogi vagy természetes) személy meghatározására, • a felvétel tárolásának helyére és időtartamára,

  37. A NAIH ajánlása 2. • a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedésekre, • az adatok megismerésére jogosult személyek körére, illetőleg arra, hogy a felvételeket • mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja, • a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokra, illetőleg arra, hogy a felvételeket • milyen célból használhatja fel a munkáltató, • • arra, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat, • • arra, hogy az információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

  38. A NAIH ajánlása 3. Az új munkavállalók esetében a munkába állás előtt, a munkaszerződéstől független dokumentumban kell tájékoztatni a munkavállalót a fent részletezett követelményekről, és a munkavállalónak azt ellen kell jegyeznie. A munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak [Szvtv. 28. § (2) bekezdés c) pontja]. Ha a kamerás megfigyelés olyan területre irányul, ahol munkavállalók és ügyfelek (látogatók) egyaránt tartózkodhatnak, akkor a munkáltatónak gondoskodnia kell az Szvtv. 28. § (2) bekezdés d) pontja szerinti ismertető elhelyezéséről is.

  39. Becsület és jó hírnév Kivezettetik a munkavállalót felmondását követően EBH2000. 359 Átszervezésre alapított munkáltatói felmondás közlésével együtt tanúsított, a munkavállaló jó hírnevéhez való jogát sértő magatartás megalapozza a nem vagyoni kártérítés iránti igényt . A munkavállaló értékelése BH2001. 467 Az ember munkájának, munkájával kapcsolatos emberi magatartásának értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, ezért a munkáltató ezzel kapcsolatos értékelése a polgári jog által védett személyhez fűződő jogok sérelmét is jelentheti.

  40. A magántitokhoz való jog A magántitok védelme kiterjed különösen • a levéltitok, • a hivatásbeli titok és • az üzleti titok oltalmára. A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok • jogosulatlan megszerzése és felhasználása, • nyilvánosságra hozatala vagy • illetéktelen személlyel való közlése [Ptk. 2:46. §].

  41. Munkahelyre érkező levelek Az adatvédelmi gyakorlat szerint • a munkahelyre érkező, névre szóló, megállapíthatóan magánjellegű leveleket az érintett személynek kell átadni, azt más személy nem bonthatja fel; • ha kétség merül fel a levél tartalmát illetően – a címzettel kell felnyittatni, hogy kiderüljön, a levél hivatalos-e; • ha egy magánjellegű levelet mégis felbontanának, miután megállapítják a levél tartalmát, a borítékot vissza kell zárni és a téves felbontás feltüntetésével át kell adni az érintett munkavállalónak.

  42. Az email védelme Elektronikus dokumentum • ugyanolyan szintű védelemben részesül, mint a hagyományos, postai úton továbbított küldemény; • a munkáltató megbízásából, a munkavállaló által hivatalos ügyekben írt és fogadott elektronikus levelek tartalmát a munkáltató jogosult megismerni; • De biztosítani kell a levelezésben érintett harmadik személy azon jogát is, hogy az adatkezelés részleteiről tájékoztatást kapjon.

  43. A munkavállaló e-mailjeinek ellenőrzése A munkavállaló által használt e-mail postafiók ellenőrzése a munkavállaló ellenőrzés előtti tájékoztatása az ellenőrzés részleteiről; a munkáltató az e-mail postafiók használatát korlátozhatja • meghatározhatja azokat a címeket, ahonnan e-mail fogadható, illetőleg amelyekre e-mail küldhető, • korlátozhatja a küldött/fogadott levél mellékletének terjedelmét. Ha megszűnik az alkalmazás - A munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail címet a munkaviszony megszűnése után meg kell szüntetni. Célszerű a beérkező leveleket a feladónak automatikusan visszaküldeni, tájékoztatva őt arról, hogy az e-mail cím megszűnt.

  44. Távmunka-szabályok 197. §. (2) A munkáltató előírhatja, hogy • az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt • a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja. (3) A munkavégzés ellenőrzése során • a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból összefüggő adataiba. • A betekintési jogosultság tekintetében a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdés alapján előírttilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

  45. Hallgatózás – munkahelyi telefonok A munkahelyi telefonhasználat ellenőrzése • jogszerűen nem alkalmazható a híváslista ellenőrzése, mert a hívott fél neve és telefonszáma is személyes adat; a munkavállaló előzetes hozzájárulása beszerezhető, ugyanakkor a hívott harmadik személyeké nem; • a magánjellegű beszélgetések visszaszorítására alkalmas lehet: a hívható számok előzetes korlátozása, keret, kód alkalmazása; • tilos a telefonbeszélgetések lehallgatása.

  46. Nem tudom a neved? Kitűző - nem támogatta a korábbi adatvédelmi biztos, hogy a városi közlekedési dolgozók esetében a névkitűző viselése a munkavégzés feltétele legyen De! Tipikusan bankban, kereskedelemben a kitűző használata bevett gyakorlat. Célja: a vevők a munkavállalót megismerjék, amennyiben elégedettek vele újra őt kereshessék, de probléma esetén panasszal is élhessenek a munkáltató felé. Ha e célok máshogy nem érhetők el, a kitűző viselésének előírása jogszerű.

  47. Ketten – egy néven A névviseléshez való jog • irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével. • ha az előbb említett tevékenységet folytató személy neve összetéveszthetőa már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható [Ptk. 2:49. §]. Darvas Iván - Darvas Szilárd; Hegedűs D. Géza - Hegedűs Géza

  48. A személyiségi jogvédelem a „fegyelmi felelősség” szabályaiban 56. (2) bekezdése szerint a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért alkalmazható hátrányos jogkövetkezményként - többek között - csak olyan, • a munkaviszonnyal összefüggő hátrány állapítható meg, • amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti [56. § (2) bekezdés]. (nem lehet közszemlére tenni a rendszeresen késő munkavállaló arcképét a "Hónap nem dolgozója" címmel megfejelve ...)

  49. Hátrányos megkülönböztetés helyett - egyenlő bánásmód 12. § A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az orvoslás Megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Mi minősül munkabérnek - minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. Az egyenlő érték meghatározása - A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Regionális eltérések – mi az eltérő bánásmód alapja?

  50. A törvényes képviselő hozzájárulása 21. § (4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. (4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges • a fiatal munkavállaló vagy • a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely • a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy • kötelezettségvállalásra irányul.

More Related