Az alapítvány vagyona

1. Az alapítvány vagyona • a cél megvalósításához szükséges vagyonnal kell rendelkeznie • nincs meghatározva minimális vagyon • alapítói vagyonrendelés • a vagyon később gyarapodhat

2. Az alapítvány két fajtája 1.) Nyílt alapítvány: • Az alapító kevés induló vagyont bocsát rendelkezésre • A vagyon csatlakozással növelhető • bárki csatlakozhat 2.) Zárt alapítvány • Az induló összeget csatlakozással nem lehet növelni, • Ateljes vagyont az alapítónak kell rendelkezésre bocsátania • A működést a vagyon haszna, hozama biztosítja.

3. Az alapítvány alapítása • Alapítók lehetnek: • magánszemélyek • jogi személyek • jogi személyiség nélküli szervezetek • Alapítónak tekinthető, aki: • az alapítvány javára vagyont bocsátott rendelkezésre • az alapító okiratot aláírta

4. Az alapítvány alapító okirata Főbb tartalmi elemei: • név • cél • vagyon és annak felhasználási módja • székhely

5. Az alapítvány kezelő szerve • kezeli az alapítványt • dönt a vagyon felhasználásáról • döntést hoz más, az alapító okiratban meghatározott kérdésekben • képviseli az alapítványt a hatóságok előtt (APEH, TB, minisztériumok) és harmadik személlyel szemben

6. Az alapítvány kezelő szerve lehet: • már létező jogi személy • kijelölt kurátorokból (gondnokokból) álló szervezet => kuratórium • indokolt esetben magánszemély

7. Kuratórium • az alapítók általában kezelő szervnek kuratóriumot jelölnek ki • a kuratórium tagjai nem lehetnek rokoni, alkalmazotti vagy más érdekeltségi viszonyban az alapítókkal • a kuratórium tagjait mindig egyértelműen és név szerint választják ki • a tagok megbízatása csak határozatlan időre szólhat • ha a kezelő szerv munkája veszélyezteti a célok elérését, az alapító más szervet jelöl ki

8. Az alapítvány megszűnése • Az alapító előre meghatározhatja a megszűnés esetét • Az alapítók közös akaratából szűnik meg az alapítvány • A bíróság megszüntetheti az alapítványt

9. Megszűnés esetén a vagyon sorsa • ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, akkor a bíróság hasonló alapítvány támogatására fordítja • ha az alapító okirat rendelkezik: • nyílt alapítvány esetében az alapítói vagyon visszaszáll az alapítóhoz • zárt alapítvány esetében a teljes vagyon visszaszáll az alapítóhoz

10. 3. KÖZALAPÍTVÁNY • Az alapítvány közjogi formája, melyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő testülete hozhat létre közfeladat folyamatos biztosítása céljából.

11. A közalapítvány fontosabb jellemzői • az alapítványi forma speciális esetei közfeladatok ellátására • alkalmasak a közpénzek nyilvánosság előtti felhasználására • közalapítvány létesítésére 1994 óta van lehetőség • a szoros állami szálak megmaradtak (alapítás, megszűnés, irányításba való beleszólás, vagyon visszaszállása) • állami támogatási programoknak ad szervezet keretet (OFA, TEMPUS stb.)

12. A közalapítvány fogalmi ismérvei 1.) Létrehozók lehetnek: • Országgyűlés • Kormány • helyi önkormányzat képviselő testülete 2.) Közfeladat: állami feladat, melyet törvény a hatáskörébe rendel 3.) Létrejöhet alapítványból is (azonos cél esetén) 4.) Bárki csatlakozhat, ha a kezelő szerv engedi => nyitott 5.) Társadalmi ellenőrzés garanciái: - alapító okirat hivatalos lapban való közzététele - működési, gazdálkodási adatok nyilvánosságra hozatala - Felügyelet: állami számvevőszék

13. 4. KÖZTESTÜLET • A köztestület olyan jogi személy, mely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, létrehozását mindig az adott szervezetre vonatkozó törvény rendeli el, és célja a tagsághoz, illetve a tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátása.

14. A köztestület főbb jellemzői • nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkezik • létrehozását törvény rendeli el, nem az önkéntesség elve érvényesül • nem egyesülési jog alapján jön létre • nem magánszemélyek hozzák létre • közfeladatokat lát el, ami az állam vagy önkormányzat feladata • állami bürokrácia mentes => hatékonyabb • átmenet a nonprofit és az állami szféra között

15. A köztestület fogalmi ismérvei • létrehozását törvény rendeli el • megszűnésükhöz országgyűlési döntés kell • bizonyos közhatalmi jogokat gyakorolnak, amelyeket elsősorban törvény állapít meg • szervezetük és működésük alapelveit is törvény írja elő • alkalmazzák a kényszertagságot, mert bizonyos tevékenységeket csak meghatározott köztestület tagja végezhet • kamarai díj - kényszer • törvény előírhatja, hogy valamely feladatot kizárólag köztestület láthat el • Felügyeleti szerve: illetékes közigazgatási szerv

16. Legfontosabb köztestületek • Magyar Tudományos Akadémia • gazdasági kamarák • szakmai kamarák

17. 5. A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG • A nonprofit szektor egyetlen társasági formája, mely közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú társaságot magán- és jogi személyek hozhatnak létre.

18. A közhasznú társaság főbb jellemzői • 1994 óta létező szervezeti forma • A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységét rendszeresen végző jogi személy. • A szektor gazdasági, szolgáltató tevékenységeihez biztosít szervezeti, működési keretet => nonprofit vállalkozás • bevételei termékek/szolgáltatások eladásából származnak • a jövedelem (profit) azonban nem osztható szét • A vállalkozói és a nonprofit szféra határterületén helyezkedik el

19. A közhasznú társaság fogalmi ismérvei • közhasznú tevékenységet rendszeresen végez • jogi személyiségű szervezet • a közfeladat ellátásáért felelős szervvel kell tartós, szerződéses kapcsolatot létesítenie • közhasznú tevékenysége érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat (főtevékenységként is) • a működése során elért profitot nem oszthatja szét • a Kft.-re vonatkozó szabályok érvényesek rá • magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek is alapíthatják • tagjait nyilvános felhívás útján is lehet toborozni • társasági szerződéssel jön létre

20. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOT ALAPÍTHAT • Magánszemély • jogi személy • jogi személyiség nélküli szervezet A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG TÍPUSAI • önkormányzati résztulajdonú • független

21. Önkormányzati (rész)tulajdonú közhasznú társaság Egy társaságot több tulajdonos (köztük önkormányzat is) birtokolhat. Magyarországon általában a költségvetési szerveket alakították közhasznú társasággá. Ennek okai: • a közhasznú társaság önállóan gazdálkodik • a közhasznú társaság több évre kötött szerződés alapján kapja a költségvetési forrásokat (biztos bevétel) • a közhasznú társaság az ÁFA szempontjából vállalkozás • a közhasznú társaság alkalmazottai nem közalkalmazottak (hatékonyabb munkavégzés = magasabb jövedelem)

22. Független közhasznú társaságok • Az önkormányzatoknak nincsenek tulajdonosi jogaik • közhasznú szerződés biztosítja a működés garanciáit

23. Szervezete Legfőbb szerve: taggyűlés Kizárólagos hatáskörébe tartozik a közfeladat ellátására kötött szerződések jóváhagyása. Kötelező felügyelő bizottságot választani és könyvvizsgálót alkalmazni. A felügyelő bizottság a szerződések megszegése esetén összehívja a taggyűlést.

24. A közhasznú társaság megszűnése • Taggyűlési határozattal kell kezdeményezni • Cégbírósági törléssel szűnik meg

26. 6. NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁG Társasági formáját tekintve lehet: • Nonprofit betéti társaság • Nonprofit közkereseti társaság • Nonprofit korlátolt felelősségű társaság • Nonprofit részvénytársaság Létrehozható egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság is.

27. Alapítása • Létrejöhet korábbi közhasznú társaság átalakulásával • Új társaság alapításával • Az alapítás szabályai megegyeznek a Gt. szabályozásával • Be kell tartani a nonprofit elvet (a cégnévben fel kell tüntetni)

28. Működése • Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet • A nyereség nem osztható szét a tagok között • Csak nonprofit Gt.-vé alakulhat át

29. Megszűnése • A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezik a megszűnésről • A tartozás kiegyenlítése, és a tagok vagyoni betétje kifizetése után a fennmaradó vagyont hasonló tevékenységet folytató nonprofit Gt. kapja meg

30. IV. A közhasznú szervezetekről szóló törvény(1997. évi CLVI. Törvény) • A törvény egy gyűjtőfogalmat hozott létre => közhasznú szervezet (elkülönítve a közhasznú és a kölcsönös hasznú szervezeteket)

31. A törvény meghatározza: • A közhasznú szervezetek típusait • A közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit • A közhasznú szervezeteket megillető kedvezményeket • A közhasznú szervezetek működési, gazdálkodási rendjét • A nyilvántartás és beszámolás szabályait • A működés és vagyonfelosztás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat

32. Közhasznúvá minősíthető szervezetek • Társadalmi szervezet • Alapítvány • Közalapítvány • Köztestület • Közhasznú társaság • Országos sportági szakszövetség • Nonprofit gazdasági társaság

33. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a létesítő okiratnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet: • milyen közhasznú tevékenységet folytat • vállalkozói tevékenységet csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében végez • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (szervezete pártoktól független)

34. Kiemelkedően közhasznú szervezet esetében ezen túlmenően: • a létesítő okiratnak tartalmaznia kell a közfeladatot, amelyet ellát • tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra kell hoznia

35. A közhasznú (kiemelkedően közhasznú) jogállás megszerzése 1.) bejegyzési kérelem benyújtása az illetékes bírósághoz (mellékelni kell a közhasznúsági feltételek teljesülését bizonyító létesítő okiratot) 2.) a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatba kéri a nyilvántartásba vételét

36. egészségmegőrzés szociális tevékenyég tudományos tevékenység, kutatás nevelés és oktatás kulturális tevékenység kulturális örökség megóvása műemlékvédelem természetvédelem, állatvédelem környezetvédelem gyermek- és ifjúságvédelem hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése emberi és állampolgári jogok védelme a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, kapcsolatos tevékenység sport közrend és közlekedésbiztonság védelme fogyasztóvédelem rehabilitációs foglalkoztatás munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek képzése euroatlanti integráció elősegítése közhasznú szervezetek számára szolgáltatás nyújtása ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység közforgalmi út, alagút fejlesztése, üzemeltetése Közhasznú tevékenységek:

37. A közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények • a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség • vállalkozási tevékenysége után társasági adókedvezmény • helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény • illetékkedvezmény • vámkedvezmény • egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény

38. A közhasznú szervezetek működésének szabályai Közhasznú szervezetek legfőbb szerve: • társadalmi szervezet => közgyűlés • alapítvány, közalapítvány => kezelő szerv • közhasznú társaság => taggyűlés • nonprofit Kkt., Bt. => a tagok gyűlése • nonprofit kft. => taggyűlés • nonprofit Rt. => közgyűlés • egyszemélyes nonprofit Gt. => tag (részvényes)

39. Közhasznú szervezet létesítő okirata Létesítő okirat: • társadalmi szervezet => alapszabály • alapítvány, közalapítvány => alapító okirat • közhasznú társaság => társasági szerződés • nonprofit gazdasági társaság => társasági szerződés

40. A gazdálkodás általános szabályai • a gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel (alaptevékenységre kell fordítani) • a közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban (kivéve: normatív támogatás) • a közhasznú szervezet váltót és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki • a befektetési tevékenységet folytató szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie.

41. A nyilvántartási szabályok A bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet bevételei: • támogatások, adományok • alaptevékenység bevétele • vállalkozási tevékenység bevétele • a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel • tagdíj A közhasznú szervezet ráfordításai: • alaptevékenység során felmerült ráfordítások • vállalkozási tevékenység során felmerült ráfordítások A közhasznú szervezet nyilvántartásainál az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

42. A beszámolás szabályai A közhasznú szervezet évente köteles közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: • a számviteli beszámolót • a költségvetési támogatás felhasználását • a vagyon felhasználásáról készített kimutatást • a cél szerinti juttatások kimutatását • az államháztartás alrendszereitől kapott támogatásokat • a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét • a közhasznú tevékenységről szóló beszámolót A közhasznúsági jelentés nyilvános => bárki belenézhet, másolatot készíthet

43. A közhasznú szervezetek felügyelete • Adóellenőrzés => székhely szerint illetékes adóhatóság • Költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése => Állami Számvevőszék • Törvényességi felügyelet => ügyészség

44. V. NONPROFIT SZERVEZETEK EURÓPÁBAN Szlovák Köztársaság: • 14 társasági forma létezik (~ 17.000 szervezet) • a SZJA 1%-a és 2003 óta a társasági adó 1%-a felajánlható a nonprofit szervezeteknek Cseh Köztársaság: • 44.000 bejegyzett nonprofit szervezet (96 % alapítvány) • a nonprofit szektor foglalkoztatja a foglalkoztatottak 3%-át

45. Lengyelország: • 30.000 bejegyzett szervezet • 1,1%-át foglalkoztatják a dolgozóknak • két fő szervezeti forma az alapítvány és az egyesület • „egyszerű egyesület” legalább 3 személy hozhatja létre, nem igényel nyilvántartásba vételt, bevételeit a tagok hozzájárulásai adják

46. Anglia: • jótékonysági szervezetek • egyéb öntevékeny nonprofit szervezet • egyre több közfeladatot látnak el nonprofit szervezetek szerződés alapján • a nonprofit szektor foglalkoztatja a dolgozók 4%-át

47. Németországban: • a közcélokat szolgáló szervezeteket tekintik nonprofit szervezeteknek pl: oktatási, tudományos tevékenység • az alapítvány két típusát ismerik: közjogi alapítvány(költségvetési pénzből törvény hozza létre) és magánjogi alapítvány • a nonprofit szektor foglalkoztatja a munkavállalók 3,7%-át

48. VI. NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvényt (2003. évi L törvény) Az Alapprogram célja: • a civil társadalom erősítése • a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése • a kormányzat és a civil társadalom közötti viszony és munkamegosztás előmozdítása

49. Az Alapprogram bevételei • költségvetési támogatás, melynek összege pontosan annyi, amennyit az előző évben az adózók a civil szervezeteknek ajánlottak fel (1%-os felajánlások) => 2008-ban közel 7 milliárd Ft. • jogi személyek, természetes személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, támogatásai • költségvetési céltámogatás • egyéb bevételek

50. 2008. évi forrásmegosztás