1 / 80

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt. Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul /. Turisztikai termékek tervezése.

nassor
Download Presentation

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment/BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

  2. Az előadás témakörei

  3. Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és szolgáltatásokkal történhet. a termék és szolgáltatás egyaránt termelési folyamat, értéktermelő folyamat eredménye. A termelésaz a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja). Az ellátási lánca vállalatok közötti tevékenységek vertikális összekapcsolása a szükséglet-kielégítése érdekében. A szolgáltatás esetében az output előállítása és annak elfogyasztása időben részben, vagy teljes mértékben fedi egymást, tehát a szolgáltatás nem készletezhető. A vállalaton belüli tevékenységek összekapcsolásátértékláncnak nevezzük. A kooperációaz érintettek közötti együttműködést jelenti valamilyen cél elérése érdekében. Az integrációa felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik fél, az integrátor piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik félnek, az integráltnak. Az integráció lehet horizontális és vertikális.

  4. A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer A termelés fogalma A termelési folyamat tényezői • a termelés fogalmába ma már bele tartozik a szolgáltatás előállítása, a csomagolás, raktározás, a javító, karbantartó tevékenység, továbbá beletartoznak azok a természeti folyamatok, amelyek szükségesek egy-egy termék illetve, szolgáltatás létrejöttéhez, és ezek az emberi ellenőrzés mellett zajlanak. • a termelés fogalmán a termék és szolgáltatás előállítást egyaránt érjük.

  5. A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Termelőrendszer • A termelőrendszer az erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között. • A definíció alapján határozzuk meg, definiáljuk a termelési folyamat, mint rendszer tényezőit. Forrás: saját szerkesztés

  6. Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc elemei Forrás: A szerző saját munkája

  7. Menedzsmentfunkciók A menedzsment funkciók főbb sajátosságai az operatív végrehajtás szintjén Rövidtávra szólnak (napokra, hetekre). A vállalaton belüli folyamatokra irányulnak. A döntések eredménye jól kiszámítható és hamar jelentkezik. A funkciók célja alapvetően üzemgazdasági jellegű (jövedelmezőség, likviditás, stb. javítása). A kockázat, a bizonytalanság kicsi. A menedzsment funkciókhoz kapcsolódó módszerek, eljárások jól algoritmizálhatók. Forrás: saját szerkesztés

  8. A folyamatszemléletű vállalatvezetés főbb összefüggései

  9. A vállalat, mint gazdasági rendszer működésének főbb kölcsönhatásai

  10. A termék, mint a szükséglet kielégítés eszköze • A termék lehet; • fogyasztási cikk, • termelési eszköz. • A termék azaz output, amelyért a termelési folyamatot elindítjuk és ellátjuk a kapcsolódó menedzsment funkciókat • A melléktermék a főtermék termék mellett keletkező termék, amely hasznosítható, tehát felhasználható, vagy értékesíthető. Értéke lényegesen kisebb, mint a termék értéke. • A termék mellett hulladék képződik, a hulladékok sok esetben veszélyes anyagnak minősülnek, • A selejt a termelési folyamatból kikerülő nem megfelelő minőségű termék. • Veszteség is keletkezik, ami nem kiküszöbölhető, ezt normán belüli hiánynak nevezi.

  11. A szolgáltatás, mint a szükséglet-kielégítés eszköze • Főbb sajátosságai • Ha a szolgáltatás előállítása és elfogyasztása párhuzamosan történik, nincs lehetőség az esetlegesen előforduló hibák korrigálására. • A párhuzamosság arra készteti a szolgáltatási termék tervezőit, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legkisebb mértékben függjön a front személyzettől, azaz a szolgáltatást nyújtó személyétől. • Az ún. tiszta szolgáltatás fizikailag nem megfogható, elsődleges cél a fogyasztó figyelmét a minőségre irányítani. Nagyon fontos ilyen szolgáltatásoknál a vizualitás biztosítása, például egy étterem esetében a tisztaság, a berendezés, stb. Ez azért fontos, mert a fogyasztó jelen van, aktív részese a folyamatnak • Mivel a szolgáltatás mulandó (nem készletezhető) a kapacitások tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, a csúcsidőszakra kell tervezni a kapacitást. • Fontos sajátosság, hogy számos szolgáltatás esetében a piacra való belépési korlát relatíve alacsony, például relatíve kisebb egy fodrászüzlet alapításának induló tőkeigénye, mint egy pékségé.

  12. Az új termék fejlesztésének folyamata Forrás: saját szerkesztés

  13. A szolgáltatás, ipar és mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatás aránya a különböző szektorokban (2007).

  14. A szolgáltatás

  15. A szolgáltatások csoportosítása • A szolgáltatások csoportosítása, osztályozása : SZJ – Szolgáltatások jegyzéke, TEÁOR kód • Kézzelfoghatóság alapján • Az előállítási folyamat sajátossága szerint lehet • Eszközorientált • Emberorientált • A fogyasztó azonosíthatósága alapján a szolgáltatás lehet; • Piacositható szolgáltatás • Nem piacositható • A termeléshez való viszony alapján • Átfogó értelemben minden termelési tevékenység egyben szolgáltatás is • A szűkebb értelemben vett termeléshez is kapcsolódnak szolgáltatások • Alapvető szolgáltatások esetében az igény kimondottan a szolgáltatásra irányul • A fogyasztóhoz való viszony alapján • Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások • Nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások • Közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások • A szállíthatóság alapján • Szállíthatók, ill. távolabbra is értékesíthető szolgáltatások • Nem szállítható szolgáltatások

  16. A szolgáltatási tevékenység alanyai Forrás: Chikán (2005)

  17. A termék és szolgáltatás versenyképessége Forrás: A szerző saját munkája

  18. A Porter-modell logikája, a szektorbeli verseny tényezői Forrás: Porter (1980)

  19. 2. A turisztikai termék és kereslet, a kapcsolódó sajátosságok és összefüggések • A turizmusnak, öt fő jellemző sajátosságát lehet megfogalmazni, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: • A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában. • Az elsőből következően mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra valóutazás és az ott tartózkodással együtt járó tevékenység. • Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók tevékenységétől. • A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtartamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhelyükre. • A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.

  20. A turizmusnak négyféle megközelítése lehetséges: A turisták a turizmus során a különböző fizikai-pszichikai motivációkkal összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket. A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a ven­déglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek. A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevé­teleknek. A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.

  21. A turizmusfajták csoportosítása • Az egyes turizmusfajták lehetnek • belföldi (hazai), • és a külföldivagy más néven nemzetközi turizmus . • utazás célja alapján • motiváció jellege szerint : • fizikai • pszichikai • eltöltött idő alapjánvakációs és hivatás turizmus • a turisták és a fogadó terület között milyen kapcsolatot determinál három alapkategória különíthető el: a • üdülő-, • az üzleti- és ún., • közös érdek alapján történő turizmus. • Az utazás időtartama szerint: napi vagy kiránduló turizmus, illetve ún. tartózkodóturizmust (időtartama minimum 24 óra), • egyéni és csoportos turizmust: egyedül vagy egy csoport tagjaként • igénybe vett szolgáltatások biztosítása alapján: a turisták biztosíthatják a szolgáltatásokat saját maguk, vagy utazási irodán keresztül • finanszírozása szerint beszélhetünk önfinanszírozó és szociálturizmusról

  22. A turizmus működési rendszere és környezeti kapcsolatai Forrás: Lengyel (2004)

  23. A szükséglet, szándék és célok kapcsolatrendszere Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey (1985)

  24. A Maslow-i szükségleti piramis Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey 1985

  25. A turisztikai kereslet fő formái • Tényleges kereslet csoportjába azok a turisták tartoznak, akik már részt vesznek a turizmusban, és az utazási intenzitással jellemezhetőek. • Potenciális keresletet az a csoport képez, amelyben a személyek rendelkeznek a kínálati oldal elemeivel, és utazásra megnyerhetőek. Ezek az ismert elemek az elkölthető jövedelem, a motiváció, valamint a szabadidő. A versenytársakkal szembeni előny megszerzése, a csoport megnyerése érdekében a marketing nélkülözhetetlen eszköze a turizmusnak. • A halasztott kereslet valamilyen ok miatt nem realizálódott kereslet, de az ok elmúltával létrejöhet. • Látens kereslet estén a keresleti oldal valamely összetevője hiányzik. Ha a helyzetükben javulás áll be, a potenciális keresletet növelik. A marketing szerepe ennél a csoportnál is jelentős, kiváltképpen a motiváció területén.

  26. A turisztikai kereslet fő jellemzői • A választás magas szabadságfoka: szabadidőben folytatott tevékenységről van szó, szabadabb választási lehetőségek mellett. • Az utazási döntés kockázata magas: a turista itt ismeretlen kínálatból választ, ígéretek alapján. • A turista maga is részt vesz a termék előállításában: a termék annak fogyasztásával egy időben jön létre, váratlan viselkedési formák, meglepetések elkerülése végett nagyon fontos a szokások, igények megfelelő ismerete. • A kereslet szezonális: a marketingeszközök változatos, rugalmas felhasználásával mérsékelhető. Ilyenek a reklám, hirdetés, kedvezmény, árengedmény, stb.) • Érzékeny, gyorsan változó szubjektív és objektív tényezőktől függ, melyek mind-mind szerepet játszanak a tartózkodási élmény kialakulásában. A bizonytalansági tényezőket, gyors és megfelelő reagálással, a vélemények folyamatos értékelésével, csökkenthetjük.

  27. A turisztikai kínálat jellemzői A turisztikai kínálat befolyásolásában keresletnek van központi szerepe. A turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásaik meghatározzák a kínálat szerkezet Az állam befolyásoló szerepe : a turizmuspolitika közgazdasági eszközei, ágazatok közötti koordináció, részvétel az infrastruktúra kiépítésében, reklámkampányokban A kapcsolatrendszer jellegzetességei: baráti körök , önkéntesek, politikai, adminisztratív támogatás, szervezeten belüli munkatársak, menedzsment Az érintettek közötti kapcsolatrendszer megfelelősége: turisztikai élmény biztos realizálása Kényelmi szolgáltatások, biztonságot szolgáló feltételek Tartózkodási idő, az attrakció megtekintési ideje – meghatározzák a vendéglátóhelyek típusát

  28. A turisztikai kínálat jellemzői Megközelíthetőség, megtalálhatóság Hatásmenedzsment: hatás-mátrix elkészítésével kaphatunk képet a használatból eredő problémákra, valamint az alkalmazható menedzsment technikákra Az önvezetéses attrakciók: viselkedési kódok eljuttatása a látogatókhoz

  29. Vendéglátás • Étterem, kávéház, • Rendezvény. • Vállalati programok, • Konferenciák • Továbbképzések • Interpretáció • Útikönyv, egyéb kiadvány • Vezetett túrák, • Hanganyag, • Filmek, diák, • Modellek működtetése • Események • Fesztiválok, • Vásárok, • Koncertek, • Színházi előadások, • Kiállítások, • Sport rendezvények • Történelmi játékok előadásai • Kiskereskedelem • Ajándéküzlet, • Postai, internetes eladás, • Franchise, • Attrakción kívüli üzlet, • Pénzváltás Az attrakciók bevételszerzési lehetőségei • Az attrakciók ingyenessége, illetve fizetős jelege • Közvetlen források • Kormányzati, önkormányzati • Adományok, • Tagdíjak, • Baráti kör támogatása, • Alapítványi támogatás, • Szponzorráció • Belépők • Az attrakcióhoz, • Parkolási díjak, • Irodabérlet, • Fotó/videó engedély • Szálláshelyek • Fizetővendéglátás, • Szállodai elhelyezés, •  Terület/épület bérbeadás • Tartósan; sport, camping • Esetei jelleggel; filmfelvétel, termékbemutató

  30. A turisztikai termék értelmezése, sajátosságai • A kínálat tehát az adott desztináció mindazon értékeit, szolgáltatásait tartalmazza, melyek alkalmasak a látogatók szükségleteinek kielégítésére - központi eleme a turisztikai termék! • A turisztikai termék: az általános kínálat szelektív elemeit tartalmazza, a turista konkrét igényei határozzák meg • A turisztikai termék főbb összetevői • a vonzerő, v. attrakció, • megközelítés lehetősége, eszköze, • a kapcsolódó infrastruktúrák (víz, szennyvíz, hulladékkezelés, energia, közlekedési utak stb.), • a szállással, étkeztetéssel, szórakozási lehetőséggel kapcsolatos vendégszerető, magas szakmai színvonalú szolgáltatások, • turisztikai szervezetek szolgáltatásai, információk biztosítása • A

  31. A turisztikai termékek általános jellemzői Nem kézzelfogható: „álmot vásárolunk, és élményt kapunk”. Az egyidejűség : a szolgáltatások nyújtása, és annak fogyasztása egy időben történik, a turista aktív résztvevő Veszendőség jellemzője Nehéz a termékek egységesítése, ellenőrzése Szezonalitásproblémája: erősen koncentrálódik időben és térben egyaránt A szezonalítás magas fajlagos költségeket okozhat - a turisztikai szezon idényszerűsége új vonzerők, termékek kifejlesztésével mérsékelhető Egymással helyettesíthető turisztikai termékek között erős versenyhelyzet a jellemző: a kifejlesztett termékek „lemásolását” nehéz megakadályozni Megoldás: a marketingstratégiahelyes kialakítása, valamint a stratégiai menedzsmenteszköztáránakmegfelelő működtetése

  32. Turisztikai vonzerő (attrakció) A vonzerő, mely a turisztikai termék alapjául szolgál, A turista a motivációjának megfelelő vonzerőt keres - vonzerő nélkül nincs turizmus Helyre, eseményre utal, amelyet valamely oknál fogva vonzónak talál az ember, érdemesnek tartja annak felkeresését (cirkuszi attrakció is lehet vonzerő) Vonzerő - szinonim fogalom az attrakcióval. Attrakció lehet minden (személy, tárgy, hely, tevékenység, stb.), amely embereket annak felkeresésére, megtekintésére, kipróbálására ösztönöz. Menedzselt attrakciók: valamilyen szervezet működteti Nem menedzselt vonzerők: jelentős része valamely természeti képződmény

  33. A vonzerők főbb csoportjai ideografikus - kognitív (észlelési)megközelítés, kialakulásukkal kapcsolatosan: természetes - ember alkotta, jellegük alapján: események és helyek, valósághoz való kapcsolatuk alapján: múltbeli és jelenbeli, vagy az adott formában soha nem létező térbeli elhelyezkedés alapján: bel- és kültéri attrakciók díjfizetés alapján: ingyenes és díjfizetésesattrakciók tágabban vett térbeli elhelyezkedése alapján: csomóponti (klaszter) illetve lineáris(vonal mentén) elhelyezkedő attrakciók

  34. A vonzerők főbb csoportjai II. helyi-, regionális-, országos-, nemzetközi-, és univerzális attrakciók: milyen körből képesek azok turistákat vonzani attrakciók tulajdonlása, illetve működtetési illetékesség alapján: magán-, alapítványi-, és állami, önkormányzati működtetésű attrakciók szinergikus hatás: a különböző vonzerők erősíthetik vagy gyengíthetik is egymást - a vonzerők nem adhatók össze szinergiahatáshoz kapcsolódnak az elsődleges és másodlagos attrakciók, melyek jól kiegészítik egymást. a vonzerő minősítésére alkalmas mutatók: percepciós-analízis, konkurencia-analízis, elért vendégforgalom

  35. A szolgáltatástermék áru jellege Jobber (1998) alapján a szerző

  36. A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv (Zeithaml (1985): • H(Heterogenity)-változékonyság: a szolgáltató teljesítménye térben és időben ingadozó, • Változó munkateljesítmény + fogyasztói szubjektivitás, • Minőség nehezen értelmezhető (nem fizikai elemek!), • egyenletes minőség biztosítása nem egyszerű feladat: az ember önszabályozó mechanizmusa következtében, • személyek kiválasztása – kiemelt fontosságú!

  37. A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv • I (Intangibility) -nem fizikai természet • nincs áruminta (nem fizikai elemek) - átéljük a szolgáltatás igénybevételét (tapasztalati termék!) • a szolgáltatás fizikai jellemzőiről nem tudunk információt szerezni • előzetes termékkép hiányában fontos szerepet kap a szájreklám, megnő a márkahűség jelentősége.

  38. A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv • P(Perishability)– nem tárolható • a fel nem használt, el nem fogyasztott szolgáltatás, nem pótolható, és nem is raktározható(mosoly, naplemente), • nem tárolható jelleg akár előnyt is jelenthet: a szolgáltató mentesülhet a jelentős volumenű logisztikai költségektől. Ezzel együtt azonban elesik a kereslet előre nem látható, váratlan ingadozásának kiegyenlítését biztosító puffer lehetőségétől is, • a kereslethez a kapacitásokkal lehet alkalmazkodni, de a szolgáltatások kapacitásai viszonylag merevek, így a keresleti mélypontok idején kihasználatlanul maradnak, a csúcsokat pedig nem fedi le, • a szolgáltatás mindenkori elérhetősége ezért csak – a termeléshez viszonyítottan – magas kapacitás lekötéssel érhető el. • a keresletingadozás a szolgáltató vállalatok legsúlyosabb üzleti problémája.

  39. A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv • I (Inseparability) – elválaszthatatlanság • a szolgáltatás nyújtása és elfogyasztása térben és időben elválaszthatatlanok, • egy időben, és egy helyen történik a termelés és fogyasztás, a frontszemélyzet, és az igénybe vevő egyidejű jelenlétében, • a teljesítés és az igénybevétel elválaszthatatlansága jelentős problémák forrása: • térben és időben nem különülnek el, • a készletezés és forgalmazás közé nem tudjuk beépíteni a kulcsfontosságúnak tekinthető minőségellenőrzést, • nincs lehetőség a „selejt” kiszűrésére. • a minőséget a vevővel együtt a teljesítés közben, vagy utólag, a korrekció (ismétlés, csere) lehetősége nélkül biztosítjuk.

  40. A szolgáltatástermék folyamatjellege

  41. A versenyképes és fenntartható turizmus tényezői, kölcsönhatások és sajátosságok

  42. A turisztikai termékek tervezése A piaci részesedés – piaci növekedés (BCG) mátrixa Forrás: Chikán (2008)

  43. A piaci vonzerő-versenyképesség mátrix • Külső tényezők • a piac mérete, növekedési, üteme, ciklikussága, • a piacra lépés korlátai, • az elérhető jövedelmezőség, • a szokásos technológia, • munkaerő kínálat, • környezetvédelmi kérdések, • politikai, jogi kérdések. • Belső változók • elért piaci részesedés, • marketing színvonala, • K+F kapacitás, • minőség, megbízhatóság, • pénzügyi erőforrások, • vezetés színvonala, stb. • A kritikus tényezőket ötfokozatú skálán értékeli!

  44. Elemzési módszerek PIACI VONZERŐ VERSENYKÉPESSÉG PONT legkevésbé vonzó súlyos versenyhátrány 1 kevésbé vonzó mérsékelt versenyhátrány 2 közömbös azonos versenypozíció 3 mérsékelten vonzó enyhe versenyelőny 4 rendkívül vonzó jelentős versenyelőny 5

  45. Turizmus- típus portfólió mátrix A turizmus egyes formáinak eltérő hatásprofilja Attraktivitás-relatív versenypozíció mátrix Forrás: Lengyel (2004)

  46. A turisztikai fejlesztések fő irányai A portfolióelemzések eredményeként a mérlegelt szempontok alapján megfogalmazhatóak a kínálatfejlesztés prioritásai, a fejlesztések fő irányultsága.

  47. A termék életgörbe-elmélet koncepciója Forrás: Barakonyi,1999

  48. A vállalati tervtípusok főbb összefüggései Forrás: Zilahi-Szabó, 1990

  49. A stratégiai tervezés folyamata Forrás: saját szerkesztés

  50. Az éves terv főbb összefüggései Forrás: saját szerkesztés

More Related