Környezetjog elvei 2

1. Környezetjog elvei 2

2. A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül a legalapvetőbbek a következők: • az adott környezeti állapotról szerzett reális információ összegyűjtése és elemzése, a megalapozott tervezés előfeltételeként; • a célok kitűzése, melyek megjelenhetnek a környezet célállapotának felvázolásában, illetve egyes konkrét feladatok megvalósításában; • a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen eszközök, intézmények, jogi és igazgatási keretek megfogalmazása; • a visszacsatolás, ellenőrzés lehetőségének beépítése a tervezés folyamatába.

3. EPER- (European Pollutant Emission Register) • PRTR- (Pollutant Release and Transfer Register) • E-PRTR. (The European Pollutant Release and Transfer Register (E-PRTR) is the new Europe-wide register that provides easily accessible key environmental data from industrial facilities in European Union Member States and in Iceland, Liechtenstein, Norway, Serbia and Switzerland. It replaces and improves upon the previous European Pollutant Emission Register (EPER).

6. Tervek A környezetvédelmi törvény 48/A. § (1) bekezdése: • a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv) • az országos környezetvédelmi programot (Nemzeti Környezetvédelmi Program), • a területi regionális, • a megyei és • a települési környezetvédelmi programokat; • az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és • egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A törvény másik csoportosítása: • alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervek • magasabb területi szintű környezetvédelmi tervek t

7. Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: • a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; • a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; • a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; • a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; • az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.

8. Példák 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009 - 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl12.pdf A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012 • 15. szennyvíztisztítási index • 17. belterületbe vont föld és hasznosítási arányok • 22. belvíz • 28 természetvédelmi védettség • 32 hulladék • 34 hasznosítás • 37 környezeti ráfordítások • 39 népesség • 43 városi népesség • 44 aktív népesség • 57 fogyasztási kiadások megoszlása • 73 halálokok • 84 régiók gazdasági eltérése • 92 K+F

9. Települési környezetvédelmi program A települési környezetvédelmi program. A képviselőtestület (közgyűlés) fogadja el. Minimális tartalma: • légszennyezettség-csökkentési intézkedési program, valamint a légszennyezés, • a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel egyetemben, • a zöldfelület-gazdálkodás, • a települési környezet és a közterületek tisztasága, • az ivóvízellátás, • a települési csapadékvíz-gazdálkodás, • a kommunális szennyvízkezelés, • a településihulladék-gazdálkodás, • az energiagazdálkodás, • a közlekedés- és szállításszervezés, • a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése • kapcsán felmerülő feladatok és előírások.

10. Hulladék 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról IX. Fejezet A hulladékgazdálkodás tervezése 31. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program • Az OHT-t és az OMP-t a környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé. • Az OHT és az OMP elfogadásáról a Kormány határozatban dönt. 32. A területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok • Az OHÜ a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben megjelölt területre területi hulladékgazdálkodási tervet, és annak részeként területi megelőzési programot készít. • A területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. 33. Az OHT-re, az OMP-re, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekre és a területi megelőzési programokra vonatkozó közös szabályok • 7 évre kell elkészíteni. • Az OHÜ az OHT, az OMP, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok készítésébe a tervezési területen működő helyi önkormányzatokat, érdek-képviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá a területen illetékességgel rendelkező hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja. 34. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv • 78. § (1) A hulladékgazdálkodási tervekben és a megelőzési programokban foglalt, valamint az e törvényben meghatározott megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a közszolgáltató - legalább 3 évente - közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet készít.

11. 76. § (1) Az OHT-nek, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a) ... a tervezési területen elérendő célokat, ... b) a tervezési területen képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait, mennyiségét és eredetét; c) a tervezési területről várhatóan elszállításra vagy a területre beszállításra kerülő hulladék mennyiségét; d) a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését; e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat; f) a kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket; g) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket; h) a meglévő gyűjtési rendszerek, valamint a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, ...; i) ... igények felmérését,...; j) a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert; k) a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket, célkitűzéseket; l) az e) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ...; m) annak értékelését, hogy a hulladékgazdálkodási tervek hogyan járulnak hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések megvalósításához.

12. Állam kötelezettség- és felelősségvállalása • Állami funkció, ezen belül a társadalomvédelmi funkciók közé sorolják • Emberi jogi/állampolgári jogi jogértelmezés, Pl. Öneryildiz kontra Törökország eset (2002 ítélet) „A Konvenció 2. cikk 1. bekezdésének első mondata értelmében az államnak nem csupán tartózkodnia kell az élet szándékos és illegális kioltásától, hanem biztosítania is kell az élethez való jogot általában, és egyes jól meghatározható esetekben mindez olyan kötelezettséget is ró az államra, amely szerint tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a joghatósága alatt élők életének megóvásához szükségesek.”

13. Jó Kormányzás

14. Három nagy részkötelezettség: • az állam kötelezettsége, hogy a környezetvédelem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse; • az állam felelősséggel tartozik az állami szervek és az állami tulajdon által okozott környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért; • az állam egyes esetekben közvetlen érdekeltsége nélkül is köteles helytállni, tehát mögöttes felelőssége érvényesül.

15. 37. § (1) • A környezet védelmének jogi szabályozását, • a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását • és megtartásuk ellenőrzését, • a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el. • (2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.

16. 38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen: a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során; b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása; c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása; d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása; e) a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása; f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése; g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is; h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása; i) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.

17. Az integráció és az állami szerep határterülete:A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél I. vizsgálati elemzés 43. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni. 44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie: a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez; d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására; e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e; f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól.

18. II. környezeti vizsgálat (4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira, a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra (a továbbiakban: terv, illetve program) a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.

19. (6) A környezeti vizsgálat kiterjed a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére, b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra. Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős. Példa: http://www.mtvsz.hu/dynamic/nvsskv_vegleges.pdf

20. http://www.mtvsz.hu/dynamic/nvsskv_vegleges.pdf