1 / 17

CreaSpace Kreatív Iparágak a digitális térben

CreaSpace Kreatív Iparágak a digitális térben. ÚSZT konzultációs konferencia és eFestival Gála Budapest, Magyar Telekom Székház Tölösi Konferencia Központja 2010.10.28. Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető. Tartalom. Kihívások a hazai K+F+I területén ÚSZT 5.priroritásának főbb elvei

reid
Download Presentation

CreaSpace Kreatív Iparágak a digitális térben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. CreaSpaceKreatív Iparágak a digitális térben ÚSZT konzultációs konferencia és eFestival Gála Budapest, Magyar Telekom Székház Tölösi Konferencia Központja 2010.10.28. Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető

  2. Tartalom Kihívások a hazai K+F+I területén ÚSZT 5.priroritásának főbb elvei Beérkezett észrevételek, javaslatok Kormányzati feladatok, tennivalók 2010. II. felében

  3. Tudásalapú beruházások a GDP %-ában Forrás: Intereconomics 2010

  4. Az összesített innovációs index (SII) és a vállalkozási kedv összefüggése

  5. Hazai helyzet:elmaradás a szabadalmakban, a vállalati K+F ráfordításokban és a HR mutatókban

  6. Kihívások a hazai K+F területén Kevés a high-tech vállalkozás Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás Alacsony szintű a nemzeti szintű K+F ráfordítás (a GDP 0,97%-a) és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás (43%) Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása A természettudományos és műszaki szakemberek száma alacsony (az EU-15 átlag 1/3-a) Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a)

  7. EU 2020 stratégia: Három pillér, hét kiemelt intézkedés

  8. ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés - célok A gazdaság dinamizálása és fenntartható növekedési pályára állítása a K+F és innováció által – amelyet a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni - úgy, hogy: az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, az összesített innovációs mutató (SII) alapján mért innovációs teljesítményünk érje el az EU-s átlagot a következő ciklusban Magyarország kerüljön az EU országok felső harmadába

  9. ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek I. Alapkutatások, tudományos iskolák és jól képzett emberek nélkül nincs innováció Fókuszált programokkal ösztönözni kell a hazai tudásbázis és az üzleti szféra szoros összekapcsolódását (hazai K+F eredmények hazai termékekben, szolgáltatásokban hasznosuljanak) Szellemi tulajdonvédelmi képesség fejlesztése a gazdaság kritikus szektoraiban A TTI politika megvalósításában jobban kell támaszkodni az EU Strukturális Alapjaira

  10. ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek II. Ciklusokon átívelő, innováció-barát adópolitika és jogrendszer A szakma egyetértésével kialakított ágazati K+F+I akciótervek (közlekedés/járműipar, egészségipar, informatika, energetika, mezőgazdaság, gyógyszeripar) ezáltal lehetővé válik az elmozdulás a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek irányába A kreatív gazdaság megerősítése Hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer

  11. ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Észrevételek I. I.) A K+F+I prioritáshoz beérkezett javaslatok (néhány példával): Emberi erőforrásokra vonatkozó észrevételek(pl: oktatási paradigmaváltás; tehetséggondozás) A pályázatok, illetve a támogatási rendszer innovatív vállalkozások igényeihez való igazítása(pl. rugalmasabb és egyszerűbb pályázati rendszer; az összhang megteremtése az országos/regionális/ágazati fejlesztési programok között) Vállalkozásfejlesztés elemeinek markánsabb megjelenítése az ÚSZT-ben (pl: önálló elem legyen a vállalati inkubáció; technológiai és menedzsment szolgáltató központok kialakítása) Az innovációs intézményrendszer átalakítására vonatkozó megjegyzések(pl: magvető/kockázati tőkealapok, inkubátorházak bővítése; NKTH átalakítása; regionális klaszterek fejlesztése) Jogalkotási lépéseket igénylő javaslatok(pl: a szerzői és iparjogvédelmi rendszer átfogó reformja)

  12. ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Észrevételek II. II.) Más prioritásokra beérkezett javaslatok, amelyek közvetve kapcsolódhatnak a K+F+I prioritáshoz (néhány példa a teljesség igénye nélkül): Fizetési fegyelem megszilárdítása a vállalatok körében (pl.: lánctartozások megszüntetése) Önálló prioritásként jelenjen meg az ÚSZT-ben az IKT, valamint a kreatív iparágak Vonzóvá kell tenni Magyarországot a multinacionális iparági szereplők számára a nemzetközi szolgáltató központok magyarországi telepítésére Zöldgazdaságról, egészségiparról szóló részek kibővítése, árnyaltabbá tétele A gazdaságpolitika és pénzügypolitika összhangjának megteremtése A különböző területeken különböző gazdaságpolitikát kell folytatni (a) Globális piacgazdaság – külső piacok megszerzése; b) belső piacok megszerzése; c) irányított szociális gazdaság: munkahelyteremtés segélyezett munkaképeseknek)

  13. Az Innováció és a design kapcsolata

  14. 2010. II. félévében végrehajtandó kormányzati feladatok a K+F és innováció terén A 2011-ben véglegesítendő, 2020-ig terjedő K+F+I stratégia előfutáraként nemzeti K+F+I koncepció kialakítása, a stratégiai tervezési folyamat megkezdése; A kormányzati intézményrendszer átalakítása (irányítási rendszer megújítása új magas szintű kormányzati döntéshozó testület létrehozásával; minisztériumi feladatmegosztás kialakítása; NKTH átalakítása); EU 2020 stratégia és intézkedési terv elkészítése és benyújtása a Bizottságnak (2010. november 12-ig); ennek keretében nemzeti célkitűzés vállalása a GERD/GDP mutató 2020-as értékére; Az Új Széchenyi Terv 5. programja (Tudomány – Innováció – Növekedés), illetve a hozzátartozó akcióterv véglegesítése, ezek alapján a hazai KFI pályázati rendszer megújítása, a pályázati kiírások megjelentetése 2011. január 15-én.

  15. A K+F és innovációs koncepció alapelvei Egységes és megújított KFI támogatási rendszer kialakítása Ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása Egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT Obszervatórium létrehozása (politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás (evidence-based policy making) iránt). Más szakpolitikákkal összehangolt KFI koncepció és stratégia

  16. Az NKTH átalakítása Az innováció-politikát szolgáló intézményrendszer átalakítását a hatékonyságra, gazdaságosságra törekvés mellett jellemeznie kell az ügynökségi (szolgáltatás-orientált)szemléletnek, hogy ösztönözni tudja a hazai kkv-k innovációs tevékenységét, nemzetközi piacra lépését, hálózatokban való részvételét Nemzetközi minták: ír (Enterprise Ireland), az osztrák (FFG), a finn (TEKES), illetve más ügyfélorientált, regionális és nemzetközi jelenlétű ügynökségek Az NKTH-nak fokozottan együtt kell működnie az ITDH-val és a TéT attaséi, ill. külgazdasági diplomata hálózattal, regionális irodáiként célszerű integrálnia a RIÜ-ket, illetve a Pólus Programirodát , külföldi (kiemelten: brüsszeli) irodákat szükséges nyitnia. Különösen a kiemelt ágazatokhoz (pl. gyógyszeripar) kapcsolódóan meg kell erősítenie belső szakmai kompetenciáit

  17. Köszönöm a figyelmet! További információ Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető Tel: +36 1 974 2960 Mobil:+ 36 70 77 88 277, e-mail: antal.nikodemus@ngm.gov.hu

More Related