1 / 36

Mottó: A fontos dolgok ritkán történnek meg

Mottó: A fontos dolgok ritkán történnek meg. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, a növénytermesztés minőségbiztosítási rendszere, UKKA- Temesvár, 2006. november 24. Soltub Bt. 1203 Budapest,Helsinki út 4. Hajdu Zoltán Tel. 06 20 460 0546 Email: soltub@soltub.hu www.soltub.hu. Tevékenységek.

Download Presentation

Mottó: A fontos dolgok ritkán történnek meg

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mottó: A fontos dolgok ritkán történnek meg A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, a növénytermesztés minőségbiztosítási rendszere, UKKA- Temesvár, 2006. november 24

  2. Soltub Bt.1203 Budapest,Helsinki út 4 Hajdu Zoltán Tel. 06 20 460 0546 Email: soltub@soltub.hu www.soltub.hu

  3. Tevékenységek • üzletviteli tanácsadás, • természettudományi, műszaki kutatás - fejlesztés, • kiadványok kiadása, • mérnöki tevékenységek, • felnőttoktatás, • adatfeldolgozás.

  4. Képzés, oktatás Szaktanácsadók képzése (3-8 óra) • az agrár-környezetvédelmi programban szereplő integrált növénytermesztés, • mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek (EUREPGAP) • a jó mezőgazdasági gyakorlatok (GAP) alkalmazása, • élelmiszerbiztonság és takarmánybiztonság a mezőgazdasági növénytermesztésben Vállalkozások alkalmazottainak képzése (5 óra)

  5. Szaktanácsadás • agrár-környezetgazdálkodás: integrált növénytermesztés, tápanyag gazdálkodás, • minőségbiztosítás a mezőgazdaságban: EUREPGAP, • élelmiszerbiztonság és takarmánybiztonság: HACCP és PDV-QC, • minőségirányítási rendszerek: ISO 9001, ISO 22000 • a hagyományos és GM termesztésben előállított növények nyomonkövetési rendszerei

  6. Partnereink 1. Minőségbiztosítás • EUREPGAP, Foodplus GmbH, www.eurep.org • Bureau Veritas Magyarország Kft., www.bvqi.hu • Det Norske Veritas Magyarország Kft., www.dnv.com • Skal International, www.skal.nl • SGS Magyarország Kft., www.sgs.hu

  7. Partnereink 2. • Egyetemek Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, www.ktg.gau.huCorvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Zöldség és Gombatermesztési Tanszék, www.bkae.huVeszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaság Tudományi Kar, Burgonyakutatási Központ, www.georgikon.hu

  8. Partnereink 3 • Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, www.ommi.hu • Magyar Agrárkamara, www.agrarkamara.hu • Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége • Fenntartható Mezőgazdasági Termelés Szövetsége, www.fmtsz.hu • Gabonatermesztők Országos Szövetsége, www.gabonatermesztok.hu • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, www.fvm.hu • Új Kézfogas Közalapítvány,www.ukka.hu • Magyar Vállalkozásfejlesztesi Alapítvány, www.mva.hu • Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, www.nkth.gov.hu • TÉT Alapítvány, www.tetalap.hu 7KP(FP) partnerek

  9. A JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATRÓL Témák: 1. Megfogalmazások 2. A mezőgazdasági termelés kockázati tényezői 3. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat rendszere 4. Minőségbiztosítás, élelmiszerbiztonság

  10. 1. MEGFOGALMAZÁSOK • A mezőgazdaság és élelmiszeripar részéről azokra a lényeges legjobb termesztési gyakorlatokra vonatkozik, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszert az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és a vásárlók igényeinek megfelelő minőségben állítják elő. • A termelés alternatív lehetősége, az az optimális termesztési eljárás, amellyel maximális termést, minimális környezeti hatást, hatékony és jövedelmező termelést lehet elérni, • Nem ökológiai gazdálkodás,

  11. MEGFOGALMAZÁSOK (2) • A természet védelmét lehetővé tevő gyakorlatot, amelynek célja a mezőgazdasági termelés negatív környezeti hatásainak csökkentése (EUREPGAP) • A környezetvédelmi szabványoknak az alapja. Azokat a gyakorlatokat tartalmazza, amelyeket a termelő gazdáknak követniük kell, hogy megfeleljenek a természeti erőforrásoknak és a biológia sokszínűség fenntartását célzó alapkövetelményeknek. • A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat és a fenntartható mezőgazdaság alapja

  12. MEGFOGALMAZÁSOK(3) • Eddigitől eltérő gyakorlat, amely figyelembe veszi a tudományos kutatások és fejlesztések eredményeit, hogy környezettudatos gazdálkodási módok általvédjék a környezet, csökkentsék a talajok leromlását, a vizek szennyezettségét és biztosítsák a megtermelt élelmiszerek minőségét és biztonságát, • Hosszú távon is fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot tesz lehetővé, amelyben a természeti erőforrások hatékony kihasználása, a biodiverzitás növelése, a dolgozók egészségének s biztonságának szavatolása, és az élelmiszerbiztonság kerül előtérbe,

  13. ELŐZMÉNYEK • 1992. az amszterdami Szerződés 6. cikkelye értelmében a környezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket a Közösségi politikák meghatározásába és alkalmazásába, különösen a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, bele kell foglalni. • 1996. az ENSZ Biológia Sokszínűség Egyezménye sürgette egy mezőgazdasági biodiverzitási program kialakítását. A program egyik célja volt, hogy csökkentse a mezőgazdasági gyakorlatoknak a biológiai diverzitásra kifejtett negatív hatását. • 1998. az Agenda 2000 bevezette a KAP második pillérét avidékfejlesztést (1257/1999 EK). ahol ”a magas természeti értékeket képviselő és a fenntartható mezőgazdasági követelmények bevezetésére és megóvására tett intézkedésekre” támogatás vehető igénybe.

  14. ELŐZMÉNYEK (2) • 2001. EU számos intézkedést foganatosított meg a Mezőgazdasági Biodiverzitás Tevékenységi Tervében. A tervben megfogalmazták, hogy szakmai útmutatókat, kézikönyveket kell kidolgozni, amelyek az adott régióra, környezetre vonatkozó jó mezőgazdasági gyakorlatokat fogalmazzák meg. • 2002. az EU Fenntartható Fejlesztési Stratégiák elnevezésű, a Hatodik Környezetvédelmi Tevékenységi Tervben foglalt program keretében a mezőgazdasági területekre környezetvédelmi célokat fogalmaztak meg.

  15. KIK ALKALMAZTÁK? • Kormányzati és nemzetközi szervezetek: integrált növényvédelem, integrált tápanyag gazdálkodás, • Nemzetközi szakmai szervezetek: a termékek minőségének biztosítása és a környezettudatos gazdálkodás, • Magán szektorban különösen a feldolgozóipar: a vásárlók igényeinek kielégítése és jövedelmező tevékenységek végzése, • Nem kormányzati szervezetek: pl. a banántermelő gazdaságokban,

  16. KIK ALKALMAZTÁK?(2) • FAO Codex Alimentarius bizottság: az élelmiszer higiénia követelményeire, a szennyeződések minimális szintre való csökkentése, illetve megelőzése, • USA mikrobiológiai szennyeződés (higiénia) Mindenesetben négy elvet minimálisan be kell tartani: • Hatékony és gazdaságos, elegendő és biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása, • A természetes erőforrások megőrzése és fenntartása, • Az életképes gazdálkodásoknak megőrzése és a fenntartható megélhetés biztosítása, • A társadalmi szocio-kulturális szükségleteknek a teljesítése.

  17. JOGI KERETEK • Nitrát direktíva 91/626 EGK (18) • HGGY 1257/99 EK 1782/88 EK 1783/99 EK 445/2002 EK 963/2003 EK 817/ 2004 EK • 49/2001 Korm. Rendelet 1. melléklete • 2253/1999 KH( 2078/ 92 EEC) • 1994.LV Törvény

  18. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A JMGY-RA? • Globalizáció: előnyök és hátrányok, • Rendszerszemléletű élelmiszerbiztonság, • A termőhelyen előforduló élelmiszerszennyeződés megelőzésének előtérbe kerülése, • Fogyasztói szokások, • Termékminőség és biztonság, • Közszféra és a magánszféra közötti együttműködés.

  19. 2. TERMELÉSI KOCKÁZATOK • A mezőgazdasági termelés rendszere • természet: éghajlat, víz, talaj, biodiverzitás • ember: technológia, politika, jogi keretek, szakértelem A vidék eltartó képessége- fenntartható mezőgazdaság Erőforrások

  20. A MEZŐGAZDASÁGI ÁRUELŐÁLLÍTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

  21. KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KOCKÁZATOK • Trágyázás: szerves trágyák (típusa, állatlétszám, trágyamennyiség, trágya minőség, kiszórás ideje), műtrágyák (típusa, oldékonysága,minősége,kiszórás ideje), • Öntözés: vízmennyiség, öntözés ideje, víz minősége, • Növényvédelem: tárolás, fölöslegek kezelése, kiszórás • Állattenyésztés: telep elhelyezése, állatlétszám, állatfaj,trágyatelep • Szennyező-, hulladék- , toxikus anyagok

  22. 3. FENNTARTHATÓ RENDSZER A JMGY teljesítésének általános feltételei • Vetésforgó- monokultúra- területpihentetés: a talaj termékenységének megőrzése, károsítókkal szembeni védekezés, piaci igények kielégítése, • Fajtakiválasztás: engedélyezett fajtahasználat, megfelelő minőség, rezisztencia, piaci igények,éghajlati és talajviszonyok figyelembe vétele • Területek kiválasztása, kockázatok: szükséges talajvizsgálatok, térképek, jogszabályok betartása, piacok közelsége • Talajművelés: térképek megléte,termékenység megőrzése, tömítettség megelőzése, erózióval szembeni védekezés,eseti fertőtlenítés

  23. FENNTARTHATÓ RENDSZER(2) • Trágyázás: tápanyagszükséglet kiszámítása, trágyatípusok kiválasztása, a trágyaszórás ideje, nitrát szintek ismerete, gépek karbantartása, tárolás, • Öntözés: a vízforrások gondos hasznosítása, tervezés, vízszükséglet kiszámítása, öntözési módok, a víz minőségének biztosítása, • Növényvédelem: a vegyszerek kiválasztása, nyilvántartások vezetése, biztonságos kezelés, szermaradványok ismerete, helyes tárolás, fölöslegek és lejárt szavatosságú szerek kezelése, • Betakarítás: higiéniai feltételek biztosítása, a termékek minőségének megőrzése,

  24. FENNTARTHATÓ RENDSZER(3) • Termékkezelés: higiéniai feltételek biztosítása (személyi higiénia), vegyszeres kezelések, ivóvíz minőségű mosó víz biztosítása, csomagolás, tárolási és hűtési feltételek biztosítása, tárolók higiéniája és fertőtlenítése, • Hulladék és szennyező anyagok: tervezés, az elérhető legjobb technikák alkalmazása, • Természetvédelem: a biodiverzitás megőrzése és bővítése, • Élelmiszerbiztonság: nyomonkövetés= farmtól az asztalig elv érvényesítése, • Állattenyésztés: telepek elhelyezése, takarmánytárolás megszervezése, állatsűrűség betartása, istállók mikroklimája, állatjóléti feltételek biztosítása,

  25. 4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS EUREPGAP „Globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért” “A gazdaságon belüli globális szabvány” EUREPGAP célja a mezőgazdaságban előforduló élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése, a legjobb termesztési gyakorlatok betartásának világszintű állandó és tényszerű ellenőrzése.

  26. Mi az EUREPGAP? • A frissen fogyasztható termékek nemzetközi tanúsításának szabványa, • A követelményeket az élelmiszerlánc nemzetközi résztvevői fejlesztik ki, • Az 1997. évben kiskereskedői támogatással indult szabványban az élelmiszerláncban részt vevő partnerek, egységes szabványt és eljárásokat fogadjanak el, • A Technikai és Szabvány Bizottságban részt vevő kiskereskedők és termelők felelőssége az EUREPGAP szabvány fenntartása és fejlesztése.

  27. AZ EUREPGAP RENDSZER ALAPJAI 1. Élelmiszerbiztonság: az általános HACCP elvek alkalmazása, 2. Környezetvédelem: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása, 3. A dolgozók egészsége, biztonsága és jóléte: globális szintű egészségi és biztonsági kritériumot megállapítása, 4. Állatjólét (ahol alkalmazható): globális szintű állatjóléti kritériumok megállapítása, A rendszer magába foglalja a teljes tanúsított termék mezőgazdasági termelésének folyamatát, még mielőtt a növény földbe kerülne (vetőmag és szaporítóanyag ellenőrzési pontok) a fel nem dolgozott végtermékig (termékkezelési ellenőrzési pontok).

  28. NORMATÍV DOKUMENTUMOK • Általános Szabályzat (a tanúsítási folyamat és az auditorral szembeni követelmények), • Ellenőrző lista, • Megfelelőségi kritériumok és az ellenőrző lista (termeléssel kapcsolatos szabvány kritériumok és értelmezések) valamint mindazok a szerződéses feltételek, amelyek az EUREPGAP, tanúsító szervezet és a termelő vagy termelői csoport között jönnek létre.

  29. ELLENŐRZÉSI PONTOK (zöldség-gyümölcs) 1.   Nyomonkövetés, 2.   Nyilvántartások vezetése és belső audit, 3.   Fajta és szaporítóanyag, 4.   A területe előtörténete és területkezelés, 5.   Talaj és táptalaj gazdálkodás, 6.   Trágyázás, 7.   Öntözés, 8.   Növényvédelem, 9.   Betakarítás, 10. Betakarítás utáni kezelések, 11. Hulladék és szennyező anyagok kezelése, újrahasznosítása, 12. A dolgozók egészsége, biztonsága és jóléte, 13. Környezeti vonatkozások, 14. Panaszok kezelése,

  30. TANÚSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ LEHETŐSÉGEK (4 opció) 1. Egyéni termelők tanúsítása: • A termelő belső önellenőrzése, • Az EUREPGAP által jóváhagyott TSZ külső ellenőrzése: 2. Termelői csoportok tanúsítása: Belső irányítási és ellenőrzési rendszer: • Minőségbiztosítási rendszer ellenőrzési és eljárási kézikönyv, • Központi adminisztrációs és irányítási rendszer, • Szerződések, • Belső audit eljárás, A termelők belső önellenőrzése, A termelői csoport belső ellenőrzése, Az EUREPGAP által jóváhagyott TSZ ellenőrzése 3. és 4. Benchmark (A kérelmező rendszernek a benchmark rendszerrel szembeni követelményei)

  31. A TANÚSÍTÁS NEM MEGFELELŐSÉGI SZINTJEI Súlyos nem megfelelés: az alkalmazható súlyos nem megfelelőségek 100%-os teljesítése szükséges Enyhe nem megfelelés:az alkalmazható enyhe nem megfelelőségek 95%- os teljesítése szükséges. A számolás segítségeként a következő képletett kell alkalmazni. Ajánlások:Nincsen minimális megfelelőség megállapítva. Minden ellenőrzési pontot a CPCC-ben auditálni kell, beleértve az AJÁNLÁSOKAT is. Az ellenőrző lista 14 fejezetre van osztva: Súlyos nem megfelelőségek, piros szín (47), Az enyhe nem megfelelőségek, sárga szín (98), Ajánlások, zöld szín (65), Összesen 210 ellenőrzési pont.

  32. JÖVŐKÉP 2007-2013-ra Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) I. A mezőgazdaság és erdészet versenyképességének növelése: szakképzés, szaktanácsadás, üzem korszerűsítés, infrastruktúra javítása,élelmiszer minőségi rendszerekben való részvétel támogatása, termelői csoportok támogatása, II. Vidék és környezetének fejlesztése: agrár –környezetvédelmi kifizetések, állatjólét, erdősítés, nem termelő beruházások támogatása, III. Életminőség javítása: mikro-vállalkozások létrehozása, falufejlesztés, IV. LEADER: helyi együttműködés, akciócsoportok támogatása. 2006-tól új EK higiéniai csomag: 852-853-854/2004

  33. Pályázatok 1. Kutatás- fejlesztés, EU FP7 (2007-2013) www.cordis.lu Témák • Egészségügy • Élelmiszer,mezőgazdaság és biotechnológia • Információs és kommunikációs technológia (IST) • Nanotudományok,nanotechnológia,anyag és új technológiák • Energia • Környezet (beleértve a klima változást) • Szállítás (beleértve az aeronautikát) • Társadalmi-gazdasági- humán tudományok • Biztonság INCO (international co-operation) – harmadik országok

  34. Köszönöm a figyelmüket! soltub@soltub.hu www.soltub.hu

More Related