Veget ci ismeret 7 el ad s dr bartha d nes
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 83

VEGETÁCIÓISMERET 7. előadás Dr. Bartha Dénes PowerPoint PPT Presentation


  • 47 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

VEGETÁCIÓISMERET 7. előadás Dr. Bartha Dénes. MÉSZKERÜLŐ ERDŐK. MÉSZKERÜLŐ ERDŐK . - + a klímaregionális erdőtársulások edafikus változatai - többnyire gerinceken, meredek lejtőkön jönnek létre - szilikát vagy könnyen kilúgzódó alapkőzeteken alakulnak ki

Download Presentation

VEGETÁCIÓISMERET 7. előadás Dr. Bartha Dénes

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


VEGETÁCIÓISMERET7. előadásDr. Bartha Dénes


MÉSZKERÜLŐ ERDŐK


MÉSZKERÜLŐ ERDŐK

- + a klímaregionális erdőtársulások edafikus változatai

- többnyire gerinceken, meredek lejtőkön jönnek létre

- szilikát vagy könnyen kilúgzódó alapkőzeteken alakulnak ki

- savanyú (pH 3.5 – 5.5), tápanyagszegény és + száraz talajok

- nyershumusz vagy móder, csekély biológiai aktívitás

- fajszegény társulások, jórészt acidofrekvens fajokból állnak

- a koronaszint alacsony vagy közepes záródású, gyakoriak a sarjak

- a cserjeszint hiányzik

- a gyepszintben tavaszi aszpektus nincs, hiányzanak a

polikormon-képző fajok is

- a mohaszint jelentős borítású

- nagyszámú nagygomba faj található

- a mészkerülő erdők társulásai között alig van differenciális faj (az

elkülönítés főleg a fafajok alapján lehetséges)

- másodlagosan is kialakulhatnak ( talajerózió, alomszedés,

fenyőelegyítés, etc.)


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

Termőhelyi viszonyok:

D: gerincek, meredek lejtők (többnyire délies kitettség), főnjárta

helyek – 400 m tszf. magasság felett

K: lucfenyves és bükkös klímaöv makroklímájánál

szárazabb mezoklímájú termőhelyei

A: savanyú kőzetek (gneisz, szerpentin, amfibolit, kvarcit, porfirit,

riolit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő, kavics)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T: váztalajok (SZV, KV), vagy barna erdőtalajok (SBA esetleg PBA)

és jellemző a nyershumusz


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A:alacsony záródású, egyszintes – xerofil és xeromezofil fajok

B:hiányzik vagy alacsony borítás – acidofil és xerofil fajok

C:alacsony borítás – fajszegény, acidofil, heliofil és xerofil fajok

D:változó, helyenként jelentős borítás – terrikol és szaxikol fajok


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

Faji összetétel:

A: EF, NYI, RNY, MBE, (LF)

B:

kutyabenge (Frangula alnus) közönséges boróka (Juniperus communis)

C:

harasztok

laposkorpafű (Diphasium complanatum) sasharaszt (Pteridium aquilinum)

kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum)


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

Pyrolaceae fajok

kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia) egyvirágú-körtike (Moneses uniflora)

zöldvirágú körtike (P. chlorantha) gyöngyvirágos-körtike (Orthilia secunda)

középső körtike (P. media) ernyős-körtike (Chimaphila umbellata)

kis körtike (P. minor)

fél- és törpecserjék

borzas zanót (Chamaecytisus hirsutus) törpepuszpáng (Polygala chamaebuxus)

selymes rekettye (Genista pilosa) fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

csarab (Calluna vulgaris) vörös áfonya (V. vitis-idaea)

alpesi hanga (Erica carnea)


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

füvek – perjeszittyók

erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides)

juhcsenkesz (Festuca ovina)

egyéb fajok

réti csormolya (Melampyrum pratense) avarvirág (Goodyera repens)

macskatalp (Antennaria dioica) fenyőspárga (Monotropa hypopitis)

hölgymálok (Hieracium spp.)


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

D:

seprőmohák (Dicranum spp.) emeletes moha (Hylocomium splendens)

pirosszárú moha (Pleurozium schreberi) levéltelen moha (Buxbaumia aphylla)

szőrmohák (Polytrichum spp.) tölcsérzuzmók (Cladonia spp.)

Földrajzi elterjedés:

Alpok, Kárpátok


MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

Termőhelyi viszonyok:

D: gerincek, meredek (nagyrészt É-ÉNY-NY-i kitettségű) és erodált

lejtők – 400 m tszf. magasság felett

K: bükkös klímaöv

A: savanyú mállástermékű kőzetek (riolit, gneisz, dácit, kvarcit,

porfirit, andezit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő,

kavics)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T: kőzethatású talajok (RA) és barna erdőtalajok (SBE, PBE),

jellemző a vékony nyershumusz, vagy móder ill. gyakran a

minerális talajfelszín


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A:közepesen zárt, egyszintes (esetleg gyenge alsó koronaszint) –

fajszegény, részben acidofrekvens fajok

B:hiányzik (oka nem a viszonylag árnyas erdőbelső, hanem a

talajadottságok ill. a vadhatás)

C:alacsony vagy közepes borítás – fajszegény, acidofil fajok

D:jelentősebb, közepes vagy magas borítás lehet – terrikol acidofil

fajok


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

Faji összetétel:

A:B, KTT, NYI, RNY, MBE

B: -

C:

acidofrekvens fajok

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)

körtikefélék (Pyrolaceae) szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana)

korpafűfélék (Lycopodiaceae) árnyékvirág (Majanthemum bifolium)

hölgymálok (Hieracium spp.) nyúlsaláta (Prenanthes purpurea)

perjeszittyók (Luzula spp.) erdei füzike (Epilobium montanum)

réti csormolya (Melampyrum pratense) orvosi veronika (Veronica officinalis)

erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) kereklevelű galaj (Galium rotundifolium)


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

D:

seprőmoha (Dicranum scoparium) fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum)

szőrmohák (Polytrichum spp.) seprőcskemoha (Dicranella heteromalla)

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység (szórványosan

Visegrádi-hg., Bakony, Keszthelyi-hg), Nyugat-Dunántúl (Soproni-

hg.,Kőszegi-hg.,Vend-vidék, Őrség), Dél-Dunántúl (szigetszerűen

Mecsek)


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz: -

K: lucfenyves, erdeifenyves

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK


MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

Termőhelyi viszonyok:

D:elsődlegesen különböző kitettségben, gerinceken, meredek

lejtőkön, sokszor másodlagosan plakor helyzetben vagy enyhe

lejtőkön – mindkét esetben 300 m tszf. magasság felett

K: gyertyános-tölgyes klímaöv

A:savanyú mállástermékű kőzetek (riolit, gneisz, dácit, kvarcit,

porfirit, andezit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő,

kavics)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T:elsődlegesek kőzethatású talajok (RA) és barna erdőtalajok (SBE,

PBE)-sekély, középmély termőréteg-nyershumusz, móder – a

másodlagosak az előző talajokon kívűl még CSBA és ABE –

termőréteg lehet középmély-mély is-kisebb foltokban mull

humusz is (Megj.: Állományai jobbára másodlagosan alakultak ki,

a gyertyános-tölgyesek talajának leromlásával, kisavanyodásával.)


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A: közepesen zárt, kétszintes (mind elsődleges, mind másodlagosok

esetében)– fajszegény, részben acidofrekvens fajok

B: hiányzik, vagy csak igen szegényes borítású (az állomány belső

fényviszonyai ill. a termőhely mészmentes jellege miatt)

C: alacsony vagy közepes borítás – viszonylag fajszegény, acidofil

fajok

D: alacsony vagy közepes borítás – terrikol acidofil fajok


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

Faji összetétel:

A: KTT, GY, KH, RNY, NYI, MBE, (B), (EF*), SZG*

B:-

C:a gyepszint fajai csaknem azonosak a mészkerülő bükkösök

gyepszintjének fajaival, az eltérés, hogy a korpafüvek és körtikék

nem jellemzőek, viszont több a mezofil faj

acidofrekvens fajok

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)

szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) nyúlsaláta (Prenanthes purpurea)

árnyékvirág (Majanthemum bifolium) erdei füzike (Epilobium montanum)

hölgymálok (Hieracium spp.) orvosi veronika (Veronica officinalis)

perjeszittyók (Luzula spp.) kereklevelű galaj (Galium rotundifolium)

réti csormolya (Melampyrum pratense) erdei nádtippan (Calamagrostis

arundinacea)


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

C:

mezofil fajok

olocsán csillaghúr (Stellaria holostea)szagos müge (Asperula odorata)

erdei madársóska (Oxalis acetosella)bükksás(Carex pilosa)

ligeti perje (Poa nemoralis) egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora)

erdei ebír (Dactylispolygama)

D: a mohaszint fajai csaknem azonosak a mészkerülő bükkösök

mohaszintjének fajaival

seprőmoha (Dicranum scoparium) seprőcskemoha (Dicranella heteromalla)

szőrmohák (Polytrichum spp.)


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny),

Nyugat-Dunántúl (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Őrség, Vend-vidék,

Vasi-dombvidék), Dél-Dunántúl (Mecsek), sokszor másodlagosan

létrejött állományok

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz: gyertyános, kocsánytalantölgyes, szelídgesztenyés

K: lucfenyves, erdeifenyves


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK


MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Termőhelyi viszonyok:

D: valamennyi kitettségekben, gerincek, meredek lejtők felső

harmadában – 300-600 m tszf. magasság között

K: a bükkös, gyertyános-tölgyes klímaöv mezoklímatikus okok

miatt szárazabb termőhelyei

A: savanyú mállástermékű kőzetek (riolit, gneisz, dácit, kvarcit,

porfirit, andezit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő,

kavics)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T: kőzethatású talajok (RA) és barna erdőtalajok (SBE, PBE),

jellemző a nyershumusz és a móder, ill. az erős erózió


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A: közepesen zárt vagy nyílt, egyszintes (esetleg gyenge alsó

koronaszint) – fajszegény, részben acidofrekvens fajok

B: nincs vagy jelentéktelen (tápanyagszegénység és a rossz

vízgazdálkodás miatt)

C: alacsony vagy közepes borítás – fajszegény, acidofil fajok

D: magasabb, közepes vagy magas borítás – terrikol acidofil

fajok


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Faji összetétel:

A: KTT, (NYI, RNY, MBE, B, GY, CS), EF*, (SZG*)

B:

kutyabenge (Frangula alnus) seprőzanót (Sarothamnus scoparius)

C:

fél- és törpecserjék

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) gombos zanót (Cytisus supinus)

csarab (Calluna vulgaris) rekettyék (Genista spp.)


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

füvek – perjeszittyók

erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) perjeszittyók (Luzula spp.)

erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)

egyéb acidofrekvens fajok

hölgymálok (Hieracium spp.) enyvecske (Viscaria vulgaris)

réti csormolya (Melampyrum pratense) juhsóska (Rumex acetosella)

orvosi veronika (Veronica officinalis) kereklevelű harangvirág (Campanula

körtikefélék (Pyrolaceae) – ritkák rotundifolia)

D:

seprőmoha (Dicranum scoparium) szőrmohák (Polytrichum spp.)


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység (Visegrádi-hg.,

Budai-hg., Bakony? Velencei-hg., Balaton-felvidék), Nyugat-Dunántúl

(Soproni-hg., Kőszegi-hg., Vasi-dombvidék), Dél-Dunántúl (Mecsek)

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz: szelídgesztenyés

K: erdeifenyves


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Zárt mészkerülő tölgyesek:


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

Nyílt mészkerülő tölgyesek:


MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

Termőhelyi viszonyok:

D: lekerekített dombokon – 250-350 m tszf. magasság között

K: bükkös és gyertyános-tölgyes klímaöv

A: savanyú és könnyen kilúgzódó kőzetek (agyag, savanyú homok,

kavics)

H: többletvízhatástól független (VFLEN), változó vízellátású (VÁLT)

T: barna erdőtalajok (PGBE, ritkábban SBE, PBE), jelentős erózió,

talajhibák, korábban legeltetés, bakhátalás, humuszelhordás

Megj.: antropogén hatásra, a kisparaszti szálalás és alomszedés során

kialakult erdők


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A: zárt, kétszintes, gyakran szálaló vagy aprómozaikos szerkezet –

fajszegény, részben acidofrekvens fajok

B: alacsony borítás – fajszegény, nagyrészt acidofrekvens fajok

C: alacsonyabb, alacsony vagy közepes borítás – viszonylag

fajszegény, nagyrészt acidofil fajok, visszamaradt üde lomberdei

fajokkal

D: jól fejlett, jelentős borítás, helyenként viszont hiányozhat –

terrikol acidofil fajok


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

Faji összetétel:

A: EF, KTT, KST, GY, B, NYI, RNY

B:

közönséges boróka (Juniperus communis) füles fűz (Salix aurita)

kutyabenge (Frangula alnus) rekettyefűz (S. cinerea)

seprőzanót (Sarothamnus scoparius) havasi éger* (Alnus viridis)

C:

fél- és törpecserjék

csarab (Calluna vulgaris) vörös áfonya (V. vitis-idaea)

henye boroszlán (Daphne cneorum rekettyék (Genista spp.)

ssp. arbusculoides)

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

acidofrekvens fajok

körtikefélék (Pyrolaceae) fenyőspárga (Monotropa hypopytis)

korpafűfélék (Lycopodiaceae) kékcsillag (Jasione montana)

fecsketárnics* (Gentiana asclepiadea) sovány ibolya (Viola canina)

hölgymálok (Hieracium spp.) macskatalp (Antennaria dioica)

perjeszittyók (Luzula spp.) cérnatippan (Agrostis tenuis)

réti csormolya (Melampyrum pratense) erdei aranyvessző (Solidago virgaurea)

orvosi veronika (Veronica officinalis) sasharaszt (Pteridium aquilinum)

fonalas csenkesz (Festuca tenuifolia)


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

változó vízgazdálkodást jelző fajok

nagy kékperje (Molinia arundinacea) vérontófű (Potentillaerecta)

gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) háromfogfű (Sieglingia decumbens)

békaszittyó (Juncus effusus)

D:

seprőmohák (Dicranum spp.) szőrmohák (Polytrichum spp.)

fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum) pirosszárú moha (Pleurozium schreberi)

lápi moha (Aulacomnium palustre) tölcsérzuzmók (Cladonia spp.)


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

Földrajzi elterjedés:

Délnyugat-Dunántúl (Vasi-hegyhát, Őrség, Vend-vidék)

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz: erdeifenyves, gyertyános, kocsánytalantölgyes, kocsányostölgyes

K: erdeifenyő


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)


FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK(DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)


MÉSZKEDVELŐ ERDŐK


MÉSZKEDVELŐ ERDŐK

- többnyire gerinceken, meredek lejtőkön, esetleg vízszintes

kőzetrétegződés esetén platókon jönnek létre

- karbonátgazdag kőzeteken alakulnak ki

- meszes (pH 7.5 – 8.5), + tápanyaggazdag és száraz talajok

- mull humusz, jelentős biológiai aktívitás

- fajgazdag társulások, jórészt bazofrekvens fajokból állnak

- a koronaszint alacsony vagy közepes záródású

- a cserjeszint többnyire fejlett

- a gyepszintben koratavaszi aszpektus nincs, polikormonképző-fajok előfordulnak

- a mohaszint hiányzik


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

Termőhelyi viszonyok:

D: (domb- és) hegyvidékek gerincei, meredek lejtők, törmelékek,

főnvölgyek, többnyire délies kitettség – 200 m tszfm. felett

K: bükkös és lucfenyves klímaöv makroklímájánál szárazabb és

melegebb mezoklímájú termőhelyei

A: mésztartalmú kőzetek (márga, dolomit, mészkő, homokkő)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T: köves-sziklás váztalaj (SZV), kőzethatású talaj (RE)


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A:nyílt, egyszintes – xerofil fajok

B:hiányzik vagy alacsony borítás – xerofil fajok

C:közepes borítás – fajgazdag, xerofil és bazifil fajok

D:jelentéktelen, néhány szaxikol faj


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

Faji összetétel:

A: EF, (FF*), (LBE)

B:

közönséges boróka (Juniperus communis) sóskaborbolya (Berberis vulgaris)

fanyarka (Amelanchier ovalis) A, K ükörke lonc (Lonicera xylosteum)

molyhos madárbirs (Cotoneaster tomentosus) ostorménbangita (Viburnum

lantana)

C:

fél- és törpecserjék

hegyi gamandor (Teucrium montanum) henye boroszlán (Daphne cneorum) A, K

sarlós gamandor (T. chamaedrys) medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi) A, K

kakukkfüvek (Thymus spp.) törpepuszpáng (Polygala chamaebuxus) A, K

selymes dárdahere (Dorycnium alpesi hanga (Erica herbacea) A

germanicum)


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

sások – füvek

deres sás (Carex flacca) tarka nádtippan (Calamagrostis varia) A, K

fehér sás (C. alba) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum)

törpe sás (C. humilis) nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) A, K

egyéb fajok

sárga len (Linum flavum) gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare)

patkófű (Hippocrepis comosa) madársisakok (Cephalanthera spp.)

ökörszem (Buphthalmum salicifolium) vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens)

a Zalai-dombvidék jellemző növényfajai

tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum)sudár rozsnok (Bromuserectus)

piros gólyaorr (Geraniumsanguineum)ökörszem (Buphthalmumsalicifolium)

sárga len (Linum flavum)

D: -


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

Földrajzi elterjedés:

Alpok, Kárpátok, nálunk speciálisan a Zalai-dombvidék északi része

(Alibánfa, Petőhenye, Pakod, Nemesapáti-másodlagos kialakulásuk

valószínűsíthető)


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

A térkép a sziklai erdeifenyves és a homoki erdeifenyves előfordulását is mutatja.


MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

Termőhelyi viszonyok:

D: domb- és hegyvidékek meredek, délies kitettségű lejtői

(vízszintesen rétegződött alapkőzeten esetleg plakor helyzetben

is) – általában 300-500 m tszf. magasság között, de feljebb is

hatolhat

K: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes klímaöv makroklímájánál

szárazabb és melegebb mezoklímájú termőhelyei

A: mésztartalmú kőzetek (mészkő, dolomit, meszes homokkő,

bázisokban gazdag andezit, bazalt, márga, ritkábban lösz)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T: (sekélyebb termőrétegű) kőzethatású talajok (HK, RE, ER) és

barna erdőtalajok (BFÖLD, KMBE), csonka erdőtalajok (CSET)


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A: közepes záródás (helyenként felnyíló), általában egyszintes,

mozaikos szerkezet, változó magasság – xerofil fajok

B: rendszerint magas borítás, mozaikosan változó, de lehet közepes,

vagy alacsony borítás is – fajgazdag, xerofil fajok

C: közepes vagy magas (a cserjeszint fejlettségétől változó) borítás –

fajgazdag, xerofil (nagyrészt mészkedvelő) fajok

D: jelentéktelen


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

Faji összetétel:

A: MOT, OT, CS, KTT, VK, KT, BABE, HBE, DBE, MSZ,

MJ

B:

húsos som (Cornus mas) varjútövisbenge (Rhamnus

catharticus)

fagyal (Ligustrum vulgare) ükörkelonc (Lonicera xylosteum)

ostorménbangita (Viburnum lantana) pukkanó dudafürt (Colutea

arborescens)

kökény (Prunus spinosa) sóskaborbolya (Berberis vulgaris)

bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) csepleszmeggy (Cerasus fruticosa)

egybibés galagonya (Crataegus monogyna) gyepűrózsa (Rosa canina)


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

C:

tarka nőszirom (Iris variegata) pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum)

pázsitos nőszirom (I. graminea) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora)

színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma) nagyvirágú méhfű (Melittis grandiflora)

bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima) bakfű (Betonica officinalis)

borsfű (Calamintha clinopodium) felálló iszalag (Clematis recta)

szurokfű (Origanum vulgare) közönséges galaj (Galium mollugo)

tarka koronafürt (Coronilla varia) sujtár (Laser trilobum) sátoros margitvirág (Chrysanthemum erdei varjúháj (Sedum maximum)

corymbosum)

sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) osztrák ökörfarkkóró (Verbascum

austriacum)

méreggyilok (Cynanchum vincetoxicum) orvosi salamonpecsét (Polygonatum

odoratum)

pusztai szélfű (Mercurialis ovata) erdei gyöngyköles (Lithospermum

purpureo-coeruleum)

nagyezerjófű (Dictamnus albus) kőmagvú gyöngyköles (L. officinale)

szarvaskocsord (Peucedanumcervaria)


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

sások-füvek

tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) sudár rozsnok (Bromus erectus)

barázdált csenkesz (Festuca rupicola) magyar rozsnok (B. pannonicus)

vékony csenkesz (F. valesiaca) törpe sás (Carex humilis)

felemáslevelű csenkesz (F. heterophylla) sápadt sás (C. michelii)nyúlfarkfűvek (Sesleria ssp.)

D: -

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl

(kis folton-Soproni-dv.), Dél-Dunántúl (Mecsek, Villányi-hg., Külső-

Somogy, Tolnai- és Baranyai-hegyhát)


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

Földrajzi változatok:

ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES

a CS és VK fokozatosan elmarad méregölő sisakvirág (Aconitum anthora)

tatár juhar (Acer tataricum) Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides)

magyar perje (Poa pannonica) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

tarka gyöngyperje (Melica picta)

DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES

virágos kőris (Fraxinus ornus) sárga koronafürt (Coronilla coronata)

cserszömörce (Cotinus coggygria) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora)

bokros koronafürt* (Coronilla emerus) pusztai szélfű (Mercurialis ovata)

bajuszos kásafű (Oryzopsis virescens) gérbics (Limodorum abortivum)


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

DÉL-DUNÁNTÚLI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES

virágos kőris (Fraxinus ornus) deres sás (Carex flacca)

ezüst hárs (Tilia tomentosa) méregölő sisakvirág (Aconitum anthora)

jerikói lonc (Lonicera caprifolium) Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides)

fényes galaj (Galium lucidum) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

pirítógyökér (Tamus communis)

NYUGAT-DUNÁNTÚLI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES

kövi benge (Rhamnus saxatilis) bibircses kutyatej (Euphorbia verrucosa)

ökörszem (Buphthalmum salicifolium) szögletes kutyatej (E. angulata)


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

Ökológiai változatok:

MELEGKEDVELŐ TÖLGYES

andeziten, bazalton kialakult, fajszegényebb társulás

MÉSZKEDVELŐ TÖLGYES

egyéb más, meszes alapkőzeten kialakult fajgazdagabb társulás

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz: cseres, kocsánytalantölgyes, virágoskőrises

K: erdeifenyves, feketefenyves


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK


MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK


BOKORERDŐK


BOKORERDŐK

Termőhelyi viszonyok:

D: középhegységek sziklás gerincei, meredek, délies kitettségű lejtői,

vízszintes kőzetrétegződés esetén, meleg platókon – általában 250

m tszf. magasság felett

K: cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes klímaöv makroklímájánál

szárazabb és melegebb mezoklímájú termőhelyei

A: mésztartalmú kőzetek (mészkő, dolomit, meszes homokkő,

bázisokban gazdag andezit, bazalt)

H: többletvízhatástól független (VFLEN)

T: köves-sziklás váztalaj (SZV), sekély termőrétegű kőzethatású

talajok (HK, RE, ER)

Megj.: gyakran másodlagosan, az erős degradáció (taposás, legeltetés) és

erózió nyomán alakultak ki a mész- és melegkedvelő tölgyesek

felnyílásával


BOKORERDŐK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A:erősen nyílt, mozaikos, helyenként lejtőgyepekkel és

sziklagyepekkel váltakozó, a cserjeszinttől markánsan nem

különül el – xerofil fajok

B:közepes vagy magas borítás – fajgazdag, xerofil fajok

C:közepes vagy magas borítás – fajgazdag, xerofil (nagyrészt

mészkedvelő) fajok, váltakozik az erdei és a gyepi növényzet

D:jelentéktelen


BOKORERDŐK

Faji összetétel:

A-B: MOT, VK, CS, SM, BABE, HBE, DBE, MJ, (MSZ)

(KTT), (MK*)

B:

tatár juhar (Acer tataricum) sóskaborbolya (Berberis vulgaris)

sajmeggy (Cerasus mahaleb) egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

madárbirsek (Cotonaester spp.) bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus)

csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) pukkanó dudafürt (Colutea arborescens)

kökény (Prunus spinosa) molyhos szeder (Rubus tomentosus)

húsos som (Cornus mas) jajrózsa (Rosa pimpinellifolia)

ostorménbangita (Viburnum lantana) cserszömörce (Cotinus coggigrya)


BOKORERDŐK

C:

félcserjék

fürtös zanót (Cytisus nigricans) sarlós gamandor (Teucriumchamaedrys)

magas rekettye (Genista elata) napvirágok (Helianthemum spp.)

selymes dárdahere (Dorycnium germanicum) kakukkfüvek (Thymus spp.)

sások-füvek

barázdált csenkesz (Festuca rupicola) tollas szálkaperje (Brachypodiumpinnatum)

vékony csenkesz (F. valesiaca) árvalányhajak (Stipa spp.)

deres csenkesz (F. pallens) magyar rozsnok (Bromus pannonicus)

nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) sudár rozsnok (B. erectus)

kései perje (Cleistogenes serotina) törpe sás (Carex humilis)

deres tarackbúza (Agropyron intermedium)


BOKORERDŐK

egyéb fajok

felálló iszalag (Clematis recta) magyar szegfű (Dianthus pontederae)

tarka nőszirom (Iris variegata) koronafürtök (Coronilla spp.)

magyar lednek (Lathyruspannonicus) homokliliomok (Anthericum spp.)

pusztai szélfű (Mercurialis ovata) kardos peremizs (Inula ensifolia)

méreggyilok (Cynanchum vincetoxicum) színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma)

nagyezerjófű (Dictamnus albus) tavaszi hérics (Adonis vernalis)

piros gólyaorr (Geranium sanguineum) szarvaskocsord (Peucedanum cervaria)

bókoló habszegfű (Silene nutans) taréjos csormolya (Melaphryum

cristatum)

hasznos tisztesfű (Stachys recta) szürke galaj (Galium glaucum)


BOKORERDŐK

egyéb fajok

mezei zsálya (Salvia pratensis) magyar repcsény (Erysimum

pannonicum)

homoki pimpó (Potentilla arenaria) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

ebfojtó müge (Asperula cynanchica) sárga hagyma (Allium flavum)

csabaire vérfű (Sanguisorba minor) orvosi salamonpecsét (Polygonatum

odoratum)

rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria erdei gyöngyköles (Lithospermu

genistifolia) purpureo-coeruleum)

sátoros margitvirág (Chrysanthemum számos orchidea faj

corymbosum)

D: -

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dél-Dunántúl

(Mecsek, Villányi-hg.)


BOKORERDŐK

Ökológiai változatok:

BOKORERDŐ MÉSZKÖVÖN és BAZALTON

sajmeggy (Cerasus mahaleb) macskahere (Phlomis tuberosa)

fekete madárbirs (Cotoneaster niger) magyar bogáncs (Carduus collinus)

pannon madárbirs (C. x matrensis) Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides)

jerikói lonc1 (Lonicera caprifolium) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

aranyeső1 (Laburnum anagyroides) pirítógyökér1 (Tamus communis)

szúrós csodabogyó1 (Ruscus aculeatus) majomkosbor1 (Orchis simia)

fehér zanót (Chamaecytisus albus) baranyai peremizs1 (Inula spiraeifolia)

méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) bánáti bazsarózsa1 (Paeonia officinalis ssp. banatica)

Előfordulás:Északi-középhegység (Tornai Karszt, Bükk, Cserhát, Naszály),

Dunántúli-középhegység (Budai-hg., Pilis, Gerecse, balaton-

felvidéki bazalt tanúhegyek), Dél-Dunántúl1 (Mecsek, Villányi-

hg.)


BOKORERDŐK

BOKORERDŐ DOLOMITON

berkenye kisfajok (Sorbus spp.) sárga koronafürt (Coronilla coronata)

keleti gyertyán* (Carpinus orientalis) pusztai szélfű (Mercurialis ovata)

cserszömörce (Cotinus coggygria) nizzai zörgőfű (Crepis nicaeensis)

bokros koronafürt* (Coronilla emerus) fényes galaj (Galium lucidum)

fanyarka (Amelanchier ovalis) dudatönk (Physocaulis nodosus)

molyhos madárbirs (Cotoneaster tomentosus) fénylő zsoltina (Serratula lycopifolia)

sziklai sás (Carex halleriana) bajuszos kásafű (Oryzopsis virescens)

Előfordulás: Északi-középhegység (Naszály, Bükk: Nagy-Eged), Dunántúli-

középhegység (Budai-hg., D-Vértes, Bakony, Balaton-felvidék,

Keszthelyi-hg.)


BOKORERDŐK

BOKORERDŐ ANDEZITEN

sajmeggy (Cerasus mahaleb) magyar perje (Poa pannonica)

magas kőris (Fraxinus excelsior) keskenylevelű perje (P. angustifolia)

törpe mandula (Amygdalus nana) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

szirti gyöngyvessző (Spiraea media)

Előfordulás: Északi-középhegység (Zempléni-hg., Mátra, Kelet-Cserhát,

Börzsöny), Dunántúli-középhegység (Visegrádi-hg.)


BOKORERDŐK

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz: virágoskőrises, magaskőrises

K: erdeifenyves, feketefenyves

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

nincsenek


BOKORERDŐK


BOKORERDŐK


  • Login