1 / 50

kz Az Európai Unió története

kz Az Európai Unió története. Előzmények. Az 1. és a 2. világháború anyagi és emberi tragédiái rádöbbentették a politikusokat, hogy változtatni kell az eddigi politikán

viho
Download Presentation

kz Az Európai Unió története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. kzAz Európai Unió története

  2. Előzmények • Az 1. és a 2. világháború anyagi és emberi tragédiái rádöbbentették a politikusokat, hogy változtatni kell az eddigi politikán • Csődbe jutott a nemzetállami politika: Franciaország – Németország ellentéte az Európa feletti uralom érdekében robbantotta ki a konfliktust a kontinensen • Ezt meg kell oldani

  3. Hidegháború kora 1946-1950 • 1945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép-Európára (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia, Románia, Bulgária) • A nyugati országok félnek a kommunisták előretörésétől, ezért konszolidálni akarnak, az elsődleges cél az életszínvonal javítása • Ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbenti a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre

  4. Hogyan alakult meg az Európai Unió? • Az Európai Unió a három szervezetből álló Európai Közösségekből jött létre: • Európai Szén- és Acélközösség • Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) • Európai Atomközösség (Euroatom)  

  5. Az Európai Unió elődszervezetei • A második világháború után néhány európai ország elhatározta, hogy megakadályozza újabb háborúk kitörését. • 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet a francia tervhivatal elnöke azt javasolták, hogy Franciaország és Németország acél és széntermelését közösen ellenőrizzék- mivel ez a két nyersanyag a háború két legfontosabb alapanyaga. • 1951-ben(párizsi szerződés) megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), amelyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg.

  6. Az Európai Unió elődszervezetei • 1957-ben, Rómában (római szerződés) megalapították a gazdasági együttműködést erősítését, és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac). • Az Európai Atomközösség (Euroatom) szintén 1957-ben alakult meg az atomenergia békés felhasználására (római szerződés).

  7. Célok • Tartós béke és biztonság megteremtése • Demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása • Belső piac megteremtése • Áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak • Nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése

  8. Az Európai Unió elődszervezetei • A tagállamok a külön létrehozott három Közösség intézményeiről 1965-benúgy határoztak , hogy összevonják(ESZAK, EGK, Euratom), így jött létre az Európai Közösségek (EK). 1967-től lépett életbe. • Az EK központi céljaként a tagállamok vámunió és közös piac létrehozását jelölték meg. • A vámunió a kereskedelmi korlátozások (vámok, kvóták) felszámolását és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika folytatását jelenti. • a közös piac olyan terület, amelyen belül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, akadályoktól mentesen mozoghat.

  9. Új tagok csatlakozása (Tizenkettek) • 1973-ban (első bővítés) az EK-hoz csatlakozott Dánia, az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország • 1981-ben (második bővítés) Görögország • 1986-ban (harmadik bővítés) Portugália és Spanyolország is. • A tagállamok száma ezzel 12-re nőtt.

  10. Az egységes Piac • A vámuniót az EK-ban már 1968-ra kiépítették. A közös piac, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő akadálymentes mozgása azonban a nyolcvanas évekre sem valósult meg tökéletesen. Ezért a tagállamok - akiket ebben a világgazdaságban való versenyképességük növelése is ösztönzött - úgy érezték, hogy integrációjukat tovább kell erősíteniük. • az ún. Egységes Európai Okmány 1986. február 18-i aláírásával meghirdették az egységes piac programját. Az egységes piacot - amely a közös piac magasabb szintjét jelenti - a még létező akadályok felszámolásával, a nemzeti jogrendszerek harmonizálásával 1993. január 1-re építették ki.

  11. Maastricht-i szerződés 1993 • gazdasági és pénzügyi unió beindításáról • közös pénz bevezetéséről • közös kül- és biztonságpolitika felállításáról • bel- és igazságügyi együttműködés megkezdéséről • bevezette az uniós állampolgárság intézményét, amelynek legfőbb jogosultsága, hogy minden uniós állampolgár szabadon mozoghat és tartózkodhat bármely tagállam területén.

  12. Tizenötök • 1995-ben(negyedik bővítés): az Európai Unióhoz csatlakozott további három ország: Ausztria, Finnország és Svédország is. A tagállamok száma ezzel 15-re nőtt.

  13. Az euró bevezetése • A Maastrichti Szerződés gazdasági és pénzügyi unióról hozott döntéseinek eredményeként 1999-ben az EU bevezette közös pénzét, az eurót, amelyhez 12 tagállama csatlakozott, Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik EU-tagország. A közös pénz igazi megjelenése azonban 2002. január 1-én következik be, amikor az euró pénzérmék és bankjegyek készpénzforgalomba kerülnek, majd kéthónapos átmenet után kizárólagos fizetőeszközzé válnak az euróra áttérő 12 tagországban.

  14. Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése • nemcsak külpolitikai álláspontjaikat, lépéseiket hangolják össze és együtt jelennek meg a nemzetközi porondon, de közös haderő felállítását is megkezdték, amely 2003-ra épül ki, és amelynek feladata elsősorban az Európát érintő válságok kezelése lesz. • a tagállamok a bel- és igazságügyek terén is intenzív együttműködést alakítottak ki. • Ennek jegyében, különösen a személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a tagállamok között felszámolták a határellenőrzést, és a határőrizet a külső határokra került át. A tagállamok ezt kiegészítve közös vízum-, menekültügyi és bevándorlási politikát építenek ki, továbbá a bűnözéssel szembeni közös fellépés érdekében(EUROPOLICE) szoros együttműködést alakítottak ki a rendőri és igazságszolgáltatási szervek között.

  15. Nizzai szerződés 2001 • 2001. február 26-án a Nizzai Szerződést -az EU intézményrendszerének átalakításával lehetővé teszi, hogy hamarosan újabb országok csatlakozhassanak az Unióhoz. • így már 2004-ben új tagokkal bővülhet az Európai Unió. • Támogatások, szubvenciók, fejlesztések, jogrendszer harmonizálás, stb.

  16. További csatlakozó országok • 2004-ben Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott (ötödik bővítés, első rész). • 2007. január 1-jénBulgária és Románia váltakaz Európai Unió teljes jogú tagjává (ötödik bővítés, második rész).

  17. A kibővülés hullámai

  18. A kibővülés hullámai

  19. A kibővülés hullámai

  20. A kibővülés hullámai

  21. A kibővülés hullámai

  22. A kibővülés hullámai

  23. A kibővülés hullámai

  24. Az EU jelképei • Európai zászló • A 12 aranycsillagos kék színű lobogó hazánkban is jól ismert. A kék alapszín a nemzetközi együttműködést jelképezi (az ENSZ zászlója is kék, az ENSZ békefenntartói is a „kéksisakosok”). A köralakban elhelyezett csillagok az európai egyesülési cél teljességére utalnak.

  25. Az Európai himnusz • Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának kórustételét, az Örömódát választották az Európai Unió hivatalos himnuszának.

  26. Az Örömóda (vagy Óda az Örömhöz, németülOde „An die Freude”) Friedrich Schiller német költő 1785-ben írott ódája; elsősorban Ludwig van BeethovenIX. szimfóniájának negyedik (záró) tételéből ismert, négy szólistával, kórussal és zenekarral. Zenekari változatát gyakran „Örömóda”-ként emlegetik. • Az Örömódát az Európai Tanács tette meg Európa himnuszává 1972-ben, Herbert von Karajan hivatalos zenekari átiratában. • 2003-ban az Európai Unió Beethoven megzenésítését választotta az EU himnuszául, szöveg nélkül, az Európai Unióban használt számos különböző nyelv miatt. Ezért az EU-himnusz valójában Beethoven témája (vagy dallama), nem pedig Schiller verse, bár egyúttal az emberek testvériségének a szövegben szereplő eszményét is magába foglalja. Ez az eszmény jóval általánosabb érvénnyel szólal meg Beethoven feldolgozásában („Testvér lészen minden ember”), mint Schiller eredetijében, mely szerint „a koldusok testvérei lesznek a hercegeknek”. (Beethoven a vers két sorát írta át.) • Úgy tartják, Schiller himnuszát eredetileg a szabadsághoz (Freiheit) írta, de a cenzúra miatt kénytelen volt ezt „álcázni”, és ezért cserélte a Freiheit előfordulásait Freude-re. Leonard Bernstein a berlini fal leomlásakor a Freiheit szó használatával adta elő a művet.

  27. Az Euró • Egységes valuta az Euró nevet a tagállamok azért választották, mert egyrészt minden nyelven jól érthető, másrészt az EU-tagállamok 11 hivatalos nyelve közül 10-ben (a görögöt kivéve) ugyanúgy is írják. Magyarországon a hosszú ó-val szereplő változat terjedt el. • Hét különböző bankjegy került az utcákra 2002. január 1-én: az 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 eurós. Mindegyik címlet más-más méretben készül, értéküknek megfelelően növekvő méretben. Külön érdekesség, hogy a bankjegyek a méretbeli különbségek mellet a vakok és gyengénlátók kedvéért eltérő tapintásuak.

  28. A logót a görög epszilon (ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották. • A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi

  29. Euró bankjegyek Mindegyik címlet más-más méretben készül, értéküknek megfelelően növekvő méretben. Külön érdekesség, hogy a bankjegyek a méretbeli különbségei mellett a vakok és gyengénlátók kedvéért eltérő tapintásúak. Az eurózóna minden országában hasonló mintával kerülnek az utcára a bankjegyek, egyik oldalukon stilizált kapukkal, ablakokkal, másikon pedig hidakat formázó ábrákkal, amelyek az európai építészeti stílusokat jelenítik meg. A bankjegyek tervezésére kiírt pályázatot Robert Kalina osztrák művész nyerte. A képeken kívül az Európai Központi Bank rövidítése is látható a bankjegyeken összesen 5 változatban, valamint az euró felirat a görög és a latin ábécé szerint.

  30. Intézményei • Négy fő intézménye van: • Európai Unió Tanácsa, • Európai Parlament, • Európai Bíróság • Európai Bizottság. • Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.

  31. Az Európai Unió Tanácsa • Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven (a még el nem fogadott európai alkotmányban már az utóbbi néven szerepel). Székhelye Brüsszel. • Elnöke a Tanács elnökségét ellátó országot képviselő miniszter. Az elnökséget jelenleg félévente másik ország látja el.

  32. Az Európai Parlament • Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak öt éves időtartamra. • A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban.

  33. Az Európai Bíróság • Az Európai Bíróság (más néven Az Európai Közösségek Bírósága vagy Az Európai Unió Bírósága) az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, székhelye Luxembourg. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben: • Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. • Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések. • A tagállamok egymás közötti vitás ügyei. • Kérésre tájékoztatást nyújt a tagállamok nemzeti bíróságainak az Európai Közösség jogának hatályáról, érényességéről.

  34. Az Európai Bizottság • Az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. • Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de vannak különbségek is. • A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. • SzékhelyeBrüsszelben (Belgium) van, de vannak irodái Luxemburgban, képviseletei (de, en, fr) valamennyi EU tagországban

  35. Jelenlegi vezetői, hivatalos nyelvei

More Related