A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS

A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS Uralisztika 2009.10.08.

A melléknévi kategória a világ nyelveiben • - nincs • - zárt szóosztály • - nyílt szóosztály [(1) mn - fn /pl. latin, spanyol/ (2) mn - ige /pl. maláj/ (3) mn – fn - ige /pl. berber nyelvek/ (4) mn /pl. angol/ • Uráli nyelvek: (1) vagy (4)

Melléknevek az alapnyelvben 1. • főnevek alkalmilag melléknévi szerepet vehettek fel: • manysi wier ’vér, vörös’, kēlp ’ua.’, wośram ’epe; keserű; sárga, zöld’ • nyenyec paďe ’epe’, paďerāχā ’epeszínű, sárga’

Melléknevek az alapnyelvben 2. • főnév attributív használata: • magyar faház, halászlegény, finn orpolapsi ’árva gyerek’, udmurt pu korka ’faház’, manysi χum-ńawram ’fiú, tkp. férfi-gyerek’.

Melléknévi csoportok

A melléknévi osztály a mai uráli nyelvekben • ? mn – fn / ? mn [(1) vagy (4)?] • ?azonos főnév- és melléknévragozás

attributív helyzet: Nom • szép házban, • mordvin mazi [Nom] kudoso [Loc] ’szép házban’, • manysi jani[Nom] kolt [Loc]

predikatív szerep: Nom • magyar ők gazdag-ok , • manysi ńol-əm pelp ’az orrom hegyes’

igei bővítmény: korlátozott esethasználat • mordvin mazi-ks[Trans] ťejevems ’szép lesz’ • manysi χōpsim mosən-i[Trans] jemtəs ’a tüdőm beteg lett’ • magyar piros-ra [Lat] fest, szép-nek [Dat] látszik • finn muuttuu vihaise-ksi [Trans] ’mérges lesz’

Melléknév - főnév • Px csak főnevekhez, melléknevekhez nem • Elkülöníthető deriváció a főnévi és melléknévi osztályban • melléknévfokozás

Konklúzió: • a melléknévi osztály a főnevektől világosan elkülönül

Melléknévfokozás • alapfok (pos.) – középfok (comp.) – felsőfok (superlat.)– [túlzófok] • jelöletlen → → jelölt • nagy – nagyobb – legnagyobb – legeslegnagyobb • szuppletív: sok – több - legtöbb, fi. hyvä – parempi – paras, good – better - best

A mn-fokozás megvalósulása • - morfológiai • - szintaktikai • - morfológiai + szintaktikai

Mn-fokozás • Positive David is smart. • Equative David is as smart as Bob. • Superior comparative David is smarter than Bob. • Inferior comparative David is less smarter than Bob. • Superlative David is the smartest. • Elative David is very smart. • Exessive David is too smart.

Mn-fokozás – szintaktikai megvalósulás • X is Y surpasses Z Action • X is Y at Z Location • X is Y from Z Source • X is Y to Z Goal • X is Y, Z is not Y Polarity • X is Y, than Z Sequence

Volt-e mn-fokozás az PL-ben? • m. –b(b) fiatalabb • fi. – mp(i) nuore-mpi • lp. –bnuorab • (fi. kumpu- ~ hab, fi. anta- ~ ad stb.) • *-mpV • ? nyenyec pīŕće-mboj ’magasacska’

Mai uráli nyelvek 1. • fi. Hän on minu-a vanhe-mpi. • ő van én-Part öreg-Comp ‘Öregebb nálam.’ md. kize ťeľe-ďe paro nyár tél -Abl jó ’A nyár jobb a télnél.’ ngan. taa baŋ-kätä hirägää rénszarvas kutya -Abl nagy ’A rénszarvas nagyobb a kutyánál.’ vog. Naj anumnel jor. tűz énAbl erős ‘A tűz erősebb nálam.’

Mai uráli nyelvek 2. Névutós kifejezések: • hanti: ma kińśäm paleη ‘nálam (rajtam kívül) erősebb’ • md. Son esänza korä mon jolman. ‘Őhozzá képest nagy vagyok.’ vog. wot am koni-palem os jor. ‘a szél nálam (rajtam kívül) is erősebb’

Mai uráli nyelvek 3. • hanti jənk-χul ār, mola toχləŋ voj ār? vízi hal sok vagy szárnyas állat sok? ’Vízi hal vagy szárnyas állat van több?’ (jənk-χul ār, toχləŋ voj simäl.)

Mai uráli nyelvek 4. • Középfokjelek: • manysi mańnuw ’kisebb’ • manysi elaľnuw’előrébb’ • komi burdzik’jobb’ • hanti χowačәk’hosszabb’ • udmurt kuźges/kuźgem’hosszabb’ • mari küčekrak ’rövidebb’

*-MPV • fi. nuorempi, lp. nuorab, ma. fiatalabb • mari tembal, tumbal • fi. kumpi, jompikumpi • lp. goappa • Ravila: *-m(A) + *-p(A) • Balázs János: *M- *P- kezdetű névmás • hanti pä, mari pa-k, pa-l-na, udm. paĺĺan, ma. bal

Felsőfok • vog. umes pusn pilätnäl atiη(nuw) • saka, sar, mak janiγ • udm. śed, śed • komi pir pir ďik • fi. –in nuorin • ma. leg- -bb

A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS