Szenzoros integr ci s ter pia
Download
1 / 63

Szenzoros Integrációs terápia - PowerPoint PPT Presentation


  • 221 Views
  • Uploaded on

Szenzoros Integrációs terápia. Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez. A terápia hatásmechanizmusa. A probléma meghatározása, felismerése Az adott szituáció tisztázása A terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakció A kezelés menete, várható következmények

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Szenzoros Integrációs terápia' - vega


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Szenzoros integr ci s ter pia

Szenzoros Integrációs terápia

Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez


A ter pia hat smechanizmusa
A terápia hatásmechanizmusa

  • A probléma meghatározása, felismerése

  • Az adott szituáció tisztázása

  • A terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakció

  • A kezelés menete, várható következmények

  • Az egyén lehetőségeinek bevonása, tartalékainak mozgósítása


A ter pia hat t nyez i
A terápia hatótényezői

  • A kivitelezendő gyakorlatokon keresztül a teljesítményjavulás elérése

  • A terápiás eszközök használata

  • Technikai eszközök használata

  • A környezet /fizikai, szociális/ megváltoztatása

  • Fejlesztések a szenzoros és mozgásos készségek megszerzésére és megtartására


  • Terapeuta-gyermek interakció /Terápiás kapcsolat/

  • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő foglalkozások

  • Szenzoros szempontból jól megszervezett környezet / Megfelelő terem, terápiás eszközök/

  • A terápiás tevékenységekbe rejtve feladatok /játékok!/, amelyek a szenzoros rendszert szabályozzák


A szenzoros integr ci prol m j t jelz t netek
A szenzoros integráció prolémáját jelző tünetek

  • Önálló öltözködés A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz, kabát begombolása

  • Étkezés Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakor

  • Tisztálkodás Probléma körömvágáskor, hajmosáskor, fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor, szobatisztaság kérdésében

  • Játék és feladatvégzés közben Ügyetlenség a konstrukciós játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor, dobásakor

  • A kommunikáció területén Nehézség a kapcsolat felvétele és megtartása során

  • Szabadidő eltöltése során Ötlettelenség, kapcsolatfelvétel hiánya


A fejl d s s a ter pia kapcsolata

Patológiás fejlődés

(Diagnosztizált betegség ICD-10 vagy DSM-IV)

Terápia

Normáltól eltérő fejlődési menet (SzI-diszfunkció)

Károsító tényezők

Normál (egészséges) fejlődési menet

1. számú ábra A terápia hatása a fejlődésre, Borchardt, 2005.

A fejlődés és a terápia kapcsolata


Oki h tt r
Oki háttér:

  • A szenzoros integráció zavara esetén nem tudunk egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran tisztázatlan marad. A szenzoros feldolgozás zavarának kialakulásában több ok állhat egyszerre a háttérben. A multifaktoriális okihátteret a fejlődést befolyásoló tényezők együttesen adhatják /Schaefgen 2002a/:

  • - genetikai tényezők

  • - terhesség alatti komplikációk

  • - születés során fellépő komplikációk

  • - gyermekkori betegségek

  • - agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/

  • - fejlődési rendellenességek

  • - családi tényezők / családtag betegsége, anya halála/

  • - nevelési problémák /szabályok nélküliség/


Dsm iv k djai
DSM IV. kódjai

  • Kódszám Név

  • 315 Tanulási zavar

  • 315.4 Koordináció-fejlődési zavar

  • 299.10 Gyermekkori dezintegrációs zavar

  • 7. számú táblázat: Forrás: BNO-10 zsebkönyv, 2002.


A fogyat koss gi folyamat 1980

Betegség, baleset, rendellenesség, környezet, szokások

Károsodás

Fogyatékosság

Rokkantság

2. számú ábra: A fogyatékossági folyamat (EVSZ, ICIDH 1980.)

A fogyatékossági folyamat 1980.


A fogyat koss g folyamata

  • Az egészség viszonylatrendszere:

  • A testi funkciók a szervezet rendszereinek élettani funkciói (beleértve a pszichés funkciókat is).

  • A test struktúrái a test anatómiai részei, mint pl. a szervek, a végtagok és azok alkotórészei.

  • A károsodások problémák a test funkcióiban vagy struktúráiban, pl. jelentős eltérés vagy veszteség, hiány.

  • A tevékenység egy feladat vagy cselekvés végrehajtása az egyén által.

  • A részvétel közreműködés egy élethelyzetben.

  • A tevékenység akadályozottsága nehézség, amit az egyén a cselekvések

  • végrehajtása során tapasztalhat.

  • A részvételi korlátozottság probléma, amit az egyén tapasztalhat

  • az élethelyzetekben történő közreműködése során.

  • A környezeti tényezők azt a fizikai, társadalmi és attitűd jellegű környezetet jelentik, amelyben az emberek léteznek és életüket élik.

  • A fogyatékosság folyamata


    Fogyat koss g folyamata 2001

    Kóros egészségi állapot (rendellenesség vagy betegség)

    Testi funkciók és testfelépítés

    Részvétel

    Tevékenység

    Környezeti tényezők

    Személyes tényezők

    3. számú ábra: A fogyatékosság 2001. értelmezése (EVSZ, ICF 2001)

    Fogyatékosság folyamata 2001.


    Fno 2003

    Nem klasszifikált diagnózis

    Testfelépítés és testi funkcióképek

    Csökkentértékű részvétel

    Csökkent teljesítő képesség

    Pozitív: Csoportba integrált

    Negatív: nem elfogadott szerep

    Pozitív: aktív marad

    Negatív: kimarad

    4. számú ábra, FNO, 2003.

    FNO 2003.


    A ter pia

    Amnézis

    Klienssel, környezetével

    Probléma meghatározás

    A probléma meghatározás további pontosítása

    A terápia hatékonyságának felülvizsgálata

    Diagnózis

    Szindróma vagy eredet szerinti okok

    Lehetséges terápiás módok

    Terápia

    19. számú ábra : A diagnosztizálás és a terápiás folyamat /Mattingly, Fleming, 1994./

    A terápia


    Tünetek, ismertetőjelek és megfigyelési szempontok, a szenzoros integrációs zavar diagnosztizálásához /9. számú táblázat/

    • 1. Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran megbotlik, támaszkodik/

    • 2. Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább, nem szeret rollerezni, biciklizni

    • 3. Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor, tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció a játék során/

    • 4. Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés ötlete van/

    • 5. Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is reagál ezekre az ingerekre.

    • 6. Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem felel meg az adott szituációnak

    • 7. Impulzivitás, kevés önkontroll

    • 8. A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek

    • 9. Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés rugalmasság

    • 10. Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során

    • 11. Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során


    R vid sszegz s

    • A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából

    • A szenzoros integráció a normál fejlődés része.

    • A szenzoros integráció szenzomotoros aktivitáson keresztül fejlődik.

    • A szenzoros integráció az alapja: - a testtartásnak és mozgásnak

    • - a testséma fejlődésének

    • - a téri és időbeli tájékozódásnak

    • - a kognitív és érzelmi fejlődésnek

    • - a tevékenység tervezésnek és kivitelezésnek

    • - a tanulásnak

    • Az integrációs folyamatok megtalálhatóak:

      • a szenzoros rendszerek között

    • a testrészek között

    • a központi idegrendszer alkotórészei között

      • a jobb és bal agyfélteke között

    • A szenzoros integráció tartalmaz:

      • - neuropszichológiai

      • - szenzomotoros

      • - kognitív

      • - érzelmi folyamatokat

  • 14. számú táblázat: Forrás: Schaefgen, 2002a nyomán

  • Rövid összegzés


    A szi s az idegrendszer

    Szenzoros rendszer szempontjából

    Az érzékszervi feldolgozás neurobio-kémiája,

    Neurotranszmitterek

    Tanulási folyamat Intelligen-cia

    Idegsejtek hálózatának működése

    Szenzoros feldolgozás és integráció kivitelezése

    8. számú ábra. Szenzoros integráció és az igedrendszer

    A SZI és az idegrendszer


    Az szlel s folyamata

    Külső valóság, szempontjából

    Külvilág

    Észlelés

    Észlelés

    Belső világ

    9. ábra, Az észlelés, amely kapcsolatot biztosít a külvilág és bensők között Becker, 2005.

    Az észlelés folyamata


    Az szi folyamata

    Kognitív kontroll szempontjából

    Testkép

    Külvilág belső reprezentációja

    Szenzoros Integráció

    Mozgásos válasz

    Központi

    Idegrendszer

    Érzelmi kontroll

    Eredmény, output

    Input

    K Ö R N Y E Z E T

    Mozgásos tevékenység „viselkedés”

    Szenzoros ingerlés Perifériás idegrendszer

    9. számú ábra, A szenzoros integráció folyamata, Borchart,2005.

    Az SZI folyamata


    Fekete doboz szempontjából

    Input

    Integráció

    Output

    Amit:

    Látunk

    Hallunk

    Ízlelünk

    Szaglunk

    Tapintunk

    Érzünk

    Motiváló

    Aktiváló

    Moduláció

    Összekapcsolódás

    Megfeleltetés

    Kognitív és szellemi feldolgozás

    Figyelem

    Tudás

    Tanulás

    Interperszonális együttműködés

    Együttműködés a környezettel

    Mozgás

    Megfelelő motoros válasz

    Tudatosság

    Önkontroll

    Érzelmek

    Ahogy mozgunk:

    Testtartás és mozgás

    Visszajelzés

    5. számú ábra A szenzoros integráció menete /Borchardt, 2005./


    Szenzoros feldolgozás elmélete szempontjából

    Szenzomotoros fejlődés

    Személyiség fejlődés

    Játék és tanulás fejlődése

    Alaklélektan

    Tanuláselmélet

    Kognitív pszichológia

    Fejlődés lélektan

    Érzékelés pszichológiája

    Neurológia

    Neuropszichológia

    Gyógypedagógia tudomány

    6. számú ábra A gyógypedagógia tudomány és a határterületei Roley/2004/ nyomán


    A szenzoros rendszerek
    A szenzoros rendszerek szempontjából

    • 1. proprioceptív rendszer

    • 2. taktilis rendszer

    • 3. vesztibuláris rendszer

    • 4. olfaktorikus rendszer

    • 5. gusztatorikus rendszer

    • 6. auditív rendszer

    • 7. vizuális rendszer


    Oipo l p

    Idegrendszer szempontjából

    Központi idegrendszer

    Perifériás idegrendszer

    Vegetatív idegrendszer

    Szimpatikus és paraszimpatikus

    Agy

    Gerincvelő

    Szomatikus

    Elő agy

    Középagy agy

    Hátsó agy

    Telencephalon

    Diencephalon

    Metencephalon

    Myelenncephalon

    Neocortex

    Basalis ganglion

    Thalamus

    Hypothalamus

    Frontális lebeny

    Limbikus rendszer

    Temporális lebeny

    Parietális lebeny

    Occipitális lebeny

    10. számú ábra, Az idegrendszer felépítése Kahle 1996.nyomán

    oipoőlőp


    Az egyén reagálása, viselkedése szempontjából

    Felső agykérgi folyamatok, kognitív folyamatok

    Érzelmi feldolgozás

    Érékelés rendszere, jutalmazás

    A szervezet homeosztázisa

    Érzékelés, terápiás lehetőség

    A külvilág hatásai

    11. számú ábra: A szenzoros integrációs terápia, mint befolyásoló tényező /Damasio,1999./


    Szomatoszenzoros modalit sok
    Szomatoszenzoros modalitások szempontjából

    • A modatitás neve Jellemzője

    • Taktilis érzékelésA testfelületen keresztül különböző mechano-receptorok és szabad idegvégződések általi érzékelés.

    • PropriocepcióÉrzékelés az izmokban, inakban és izületekben található szabad idegvégződések által.

    • Hőmérséklet érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.

    • Fájdalom érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.


    Az egyens ly

    Telencephalon szempontjából

    Multiszenzoriális információs központ

    Input

    Felszálló pályák (érzékelő)

    Output

    Leszálló pályák (mozgató)

    Vesztibuláris és auditív információk

    Vesztiburális magok

    Agytörzs

    Kisagy

    Formatio retikuláris

    Szemmozgás szabályozás

    Látótér stabilizáció

    Vizuális információk

    A test egyensúlyozásnak képessége

    Izomtónus szabályozás

    Proprioceptív információk

    12. számú ábra, Az egyensúly szabályozásának folyamata, Borchardt, 2005.

    Az egyensúly


    A szagl s

    Érzelmi összetevők (limbikus rendszer, orbitofrontalis lebeny)

    Szenzoros megkülönböztetés

    Kognitív összetevők,

    Emlékezet (Hippocampus)

    Bulbus olfactoris

    Orr - nyálkahátya

    13. számú ábra: A szagló rendszer három kiegészítő tényezője: Megkülönböztetés, érzelmi és kognitív tényezők, Borchardt, 2005.

    A szaglás


    Szenzoros ingerlés lebeny)

    • Input

    • Ingerfelvétel, megkülönböztetés

      • Lépcsőfok

      • Az érzékelési feldolgozás (integráció) megkülönböztetés, intenzitás és minőség

      • Lépcsőfok

      • Megkülönböztetés és moduláció

      • Lépcsőfok

      • Ingervezetés értelmi és érzelmi kontroll

      • Lépcsőfok

      • Ingervezetés és kivitelezés

      • Lépcsőfok

      • Integráció, kivitelezés

    • Output

    Thalamus (közti agy)

    Érzékelő agykérgi rész (parietális lebeny)

    Az amygdalán keresztül

    Asszociációs agykérgi rész

    (Parietális)

    Hippocampuson keresztül

    Limbikus rendszer

    Prefrontális, előmozgató agykérgi rész

    Bazális ganlion

    Kisagy

    Előmozgató agykérgi rész

    (koordináció)

    Mozgató agykérgi rész

    (A tevékenység megfelelő kivitelezése)

    14. számú ábra: A szenzoros feldolgozás neuropszichológiai lépései, Borchardt, 2005.


    A thalamus szerepe

    Neokortex lebeny)

    Látás

    Thalamus

    Szaglás/Ízlelés

    Hallás

    Gericvelő

    Tapintás, mélyérzékelés

    Pl. nyomásérzékelés

    Bőrfelületi érzékelés

    Pl. hőmérséklet, nedvesség

    15. számú ábra A Thalamus kulcsszerepe a szenzoros integrációban, Schaefgen 2002. nyomán

    A Thalamus szerepe


    A szenzoros rendszerek s jellemz ik
    A szenzoros rendszerek és jellemzőik lebeny)

    • A dolgozatból 61.old


    A limbikus rendszer

    Kognitív folyamatok, emlékezet lebeny)

    Limbikus rendszer

    Önálló működés,

    Hormonális szabályozás

    Érzelmek, érzelmi szabályozás

    17. számú ábra: A Limbikus rendszer funkciói, Schaefgen, 2002b.

    A limbikus rendszer

    • .


    Premotorikus agykérgi terület lebeny)

    Asszociációs agykérgi terület

    Érzékelő agykérgi terület

    Mozgató agykérgi terület

    Premotorikus agytörzsi rész

    Intermediális gerincvelői rész

    Mozgató agytörzs rész

    Reflexek

    Érzékelő agytörzsi rész

    Gerincvelő motoros része, elülső szarv

    Érzékelő gerincvelői rész hátulsó szarv

    Mozgató szakasz

    Érzékelő receptorok

    A környezetben történő változások, mozgások

    18. számú ábra, A mozgásszervezés és a szenzoros feldolgozás összekapcsolódása /Borchardt, 2005./


    A vizsg lati m dszerek
    A vizsgálati módszerek lebeny)

    • Dolgozat 72.old


    Vizsg lati elj r sok
    Vizsgálati eljárások lebeny)

    • 1.2. SZI vizsgálatának módszerei

    • 1.2.1. Nem sztenderdizált eljárások

    • - Sensory Sensitivity Checklist /Ayres & Tickle, 1980/

    • - Evaluation of Sensory Processind / Johnson-Ecker & Parham, 2000/

    • - Infant Toddler Symptom Checklist /deGangi, 1995/

    • - Viselkedés megfigyelések

    • 1.2.2. Részben sztenderdizát módszerek

    • Klinikai megfigyelések a szenzoros integrációhoz /Borchardt, Kradolfer & Borchardt 2003/

    • Célzott megfigyelések /Schaefgen, 1995/97/

    • Szenzoros profil /Dunn, 1999/

    • 1.2.3. Sztenderdizált eljárások

    • - SCSIT / Southern California Sensory Integration Tests / Dél-kaliforniai szenzoros integrációs teszt, Ayres, 1972/

    • - TSI, Test of Sensory Integration /DeGangi-Berk /

    • - TSFI Test of Sensory Functions in Infants,

    • - SIPT, Sensory Integration and Praxis Test, Szenzoros Integrációs és Praxis Teszt / Ayres, 1989/


    Scsit d l kaliforniai szi teszt
    SCSIT /Dél-Kaliforniai SZI Teszt/ lebeny)

    • Főcsoport Alteszetek

    • I. Vizuális percepció 1. térbeli vizualizáció

    • 2. figura-háttér percepció

    • 3. térbeli pozíció

    • 4. mintamásolás

    • II. Szomatoszenzoros percepció 5. kinesztézia

    • 6. manuális formapecepció

    • 7. ujjazonosítás

    • 8. grafesztézia

    • 9. taltilis inger lokalzáció

    • 10. kettős taktilis percepció

    • III. Motoros teljesítmények 11. posztura utánzás

    • 12. bilaterális motoros koordináció

    • 13. állás-egyensúly

    • 14. motoros pontosság

    • Be nem sorolható altesztek 15. testközépvonal keresztezésének tesztje

    • 16. jobb-bal diszkrimináció

    • 17. posztrotatorikus nysztagmus

    • 21. számú táblázat: Az SCSIT szubtesztjei


    Tsi degangi berk 2 5 ves kor
    TSI-DeGangi-Berk 2-5 éves kor lebeny)

    • I. A poszturális /testhelyzeti/ kontroll Magába foglalja a nyak, a törzs és a felső végtagok stabilitásához szükséges antigravitációs poszturák vizsgálatát.

    • II. A bilaterális motoros integráció A testközépvonal átlépésének, a gyors uni és bilaterális kézmozgásoknak és az egymástól független törzs és karmozgásoknak van jelentős szerepük.

    • III. Reflexintegráció Amelyben az aszimmetrikus tónusos nyaki reakció négykézláb helyzetben történő felvétele a döntő tétel.

    • 22. számú táblázat: A TSI vizsgálati területei


    Tsfi 0 2 vesek
    TSFI 0-2 évesek lebeny)

    • 1. mélynyomásra való reaktivitás

    • 2. adaptív motoros funkciók

    • 3. vizuális-taktilis integráció

    • 4. az okulomotoros kontroll

    • 5. a vesztibuláris ingerekre való érzékenység


    A szenzoros integr ci rendellenes m k d s nek vizsg lati ter letei az scsit vizsg l elj r s alapj n
    A szenzoros integráció rendellenes működésének vizsgálati területei az SCSIT vizsgálóeljárás alapján

    • Szomatoszenzoros-motoros tervezés problémái

    • Auditív-beszédészlelési problémák

    • Posztuláris-okuláris problémák

    • Szem-kéz koordináció problémái

    • Posztrotatorikus nysztagmus


    A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SCSIT vizsgálóeljárás alapján

    • Taktilis, proprioceptív és/vagy vesztibuláris feldolgozás problémái

    • A vesztibuláris, bilaterális integráció rendellenes működése

    • Diszpraxia

    • Bal és/vagy jobb agyfélteke zavarai

    • Általános diszfunkciók


    A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SIPT vizsgálóeljárás alapján

    • 1. A bilaterális integráció és a szekvenciálás problémái

    • 2. Általános szenzoros integrációs diszfunkciók

    • 3. A vizuális és a szomatoszenzoros rendszerek diszpaxiája

    • 4. Gyenge szenzoros integrációs teljesítmény

    • 5. A verbális utasítások során fellépő diszpraxia

    • 6. Kifejezett szenzoros integrációs zavar


    A kutat k kidolgozott rendszereinek k z s tfog kateg ri i
    A kutatók kidolgozott rendszereinek közös, átfogó kategóriái

    • A szenzoros diszkrimináció zavarai/szenzoros megkülönböztetés és észlelési zavarok/

    • A szenzoros moduláció zavarai

    • Szenzoros alapú mozgásirányítási zavar/ testtartási problémák és diszpraxia/


    Szenzoros feldolgozás zavarásának megjelenés formái kategóriái

    Szenzoros megkülönböztetés zavarai

    Érzékelési problémára épülő mozgásirányítási probléma

    Szenzoros moduláció zavara

    Vagy a három problémakör kombinációja

    Nem megfelelő kapcsolat kialakulása a szenzoros információk a kognitív funkciók és a szociális-érzelmi megnyilvánulások között

    20. számú ábra: A szenzoros feldolgozás zavarai, /Schaefgen, 2006./


    • Szenzoros rendszer Megkülönböztető funkció Megkülönböztetés rendellenes működése

    • Proprioceptív A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetése. A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetésére való képtelenség.

    • Taktilis Forma, alak, nagyság felismerése lehetséges az érintésen keresztül. Forma, alak, nagyság felismerése nem lehetséges csak az érintésen keresztül.

    • Vesztibuláris Megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. Nem megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. További egyensúlyteremtő tevékenységre van szükség

    • Olfaktorikus Szagok, illatok megkülönböztetése nem okoz gondot. Nehézség a szagok, illatok azonosításában, veszély felismerésében. Pl. gázszag

    • Gusztatorikus A különböző ízek jól megkülönböztethetők. Az ízek megkülönböztetése, veszély elkerülése problémás. pl. romlott étel

    • Auditív Hangok, zajok megkülönböztetése, lokalizálása, és a háttérzajokból való hangkihallás lehetséges. Hangok, zajok azonosítása akadályozott, beszédhanghallás problémás.

    • Vizuális Alak-háttér megkülönböztetés, világosság, színek, formák megkülönböztetése megfelelő. Nehézségek a vizuális megkülönböztetés során: pl.: alak-háttér, konstanciák, és a hasonló színek megkülönböztetése.

    • 25. számú táblázat: A szenzoros rendszerek diszkriminációs képessége


    Az aktivit si szintek

    Optimális teljesítmény funkció Megkülönböztetés rendellenes működése

    Észlelési kontinuum

    Alacsony éberségi szint

    Magas éberségi szint

    21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005.

    Az aktivitási szintek


    A szenzoros alap mozg szavar
    A szenzoros alapú mozgászavar funkció Megkülönböztetés rendellenes működése

    • Ayres a fejlődési diszpraxiát a gyermekek fejlődésével kapcsolatban úgy jellemezte, mint az intellektusuk és a mozgásuk kivitelezése között kapcsolatot biztosító híd hiánya. A diszpraxiát a szokatlan, és a még meg nem tanult mozgások kivitelezésére való képtelenségként definiálta, amellett, hogy az adekvát mozgásos reakció, azaz a kivitelezésre való képesség adott. / Ayres, 1984/

    • A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. Így már láthatjuk, hogy a megfelelő kivitelezés egy nagyon összetett folyamat.

    • A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több a kivitelezést megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/ során felmerülő problémából fakad.

    • Diszpraxia során a gyerekek számára nehézséget jelent, hogy egy adott, korábban még nem elsajátított mozgás tervezését, kivitelezését elkezdjék. Problémát okoz számukra, hogy ennek az új mozgássornak a tervezését a kivitelezésre átültessék, azaz képtelenek arra, hogy a mozgás tanulási folyamatát egy új szituációra transzferálják /Schaefgen, 2004b/.


    Diszpraxia fajt i
    Diszpraxia fajtái funkció Megkülönböztetés rendellenes működése

    • A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg:

    • A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar /ideamotoros diszpraxia/ :

    • Pl.: Egy gyermek a csúszdán szeretne felsétálni. Tesz pár lépést, s a lábai elkezdenek visszacsúszni, s ekkor a kezeit le kell rakni, hogy azokkal megkapaszkodjon. Ezt a mozgássort a gyermek sokszor megismétli, mindig ugyanazzal az eredménnyel. A gyermeknek már az elképzelés, azaz a mozgás kivitelezésének tervezése során is nehézségei vannak, hiszen már a beérkező szenzoros információk feldolgozásával is probléma volt.

    • A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar /ideatoros diszpraxia/

    • Pl.: Egy gyermek szeretne ugráló-kötelezni, valószínű, hogy egy másik gyermeket láthatott, aki ezt játszotta. Kezébe veszi a kötelet, de arról nincs elképzelése, hogy hogyan is kell kivitelezni. Maga előtt, vagy maga mögött kell tartani a kötelet? Melyik lábával kell kezdeni, hogy kell hajtani a kötelet? Rengeteg kérdés merül fel, amelyekre nem tud válaszolni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy megpróbálkozik a feladattal, de mozgása nagyon ügyetlen lesz.


    • Szenzoros rendszer Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás

    • Proprioceptív A proprioceptív információra azonosítása és megfelelő reagálás A kéz, a láb, a mozgás, izmok helyzetét mintha nem érzékelné. Izmok és izületek mozgása túl erős, vagy túl kellemetlen.

    • Taktilis A különféle érintések megkülönböztethetők /személy, tárgyak, állatok, ruhadarabok/ A fájdalmat nem érzékeljük, sérüléseket nem veszünk észre. A megkülönböztetés problémás. A finom érintések is fájdalmasak, irritálók. A személyek, állatok, ruhadarabok érintése nem vagy alig tolerálható.

    • Vesztibuláris Egyensúly és magabiztosság érzése. A magasságra, mélységre, gyors és veszélyes mozgásokra nem odafigyelés. Testtartási problémák, illetve félelem a testhelyzet és helyváltoztatástól.

    • Olfaktorikus Illatokra, szagokra való megfelelő reagálás. A szagok, illatok érzékelése mintha nem is működne. Szagok túlreagálása, akár irritálhatnak is és undort válthatnak ki.

    • Gusztatorikus Ízek megfelelő érzékelése. Mindent a szájába vesz. Hőmérséklet /tea/ túlreagálása, nem tűr meg ételt, fogkefét a szájban.

    • Auditív A hangok, zajok megfelelő észlelése. Tájékozódás problémás, a hangos zajok sem zavarják. A normál zajok, hangok is idegesítők, gyakran haragot, indulatot váltanak ki.

    • Vizuális A változások során is megfelelő a vizuális tájékozódás. Tárgyak, személyek helyzetének, helyének változása sem vált ki reakciót. Érzékenyen reagálnak minden változásra, a megvilágítás erőssége zavaró, irritáló lehet. Sötétben való félelem

    • 26. számú táblázat: A szenzoros rendszerek modulációja


    • Funkció reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás

    • Megfelelő működés

    • Rendellenes működés

    • Tér és formaészlelés Problémamentes a tér és formaészlelés és az információk felhasználása A téri tájékozódás nehézkes, alak-háttér észlelés problémája, valószínű az olvasási és számolási nehézség

    • Megfelelő viszonyulás

    • Életkornak, szituációnak és a környezetnek megfelelő viszonyulás Az életkornak, a feladatoknak, a szituációnak nem megfelelő viselkedés, a környezettel való együttműködés problémája

    • Iskolai készségek

    • Megfelelő teljesítmény az olvasás, írás, számolás, az absztrakciók és az analízisek során Az iskolai teljesítmények elmaradnak az életkori átlag által elvárható szinttől

    • Beszéd és artikuláció

    • A beszéd és az artikuláció az életkornak megfelelő szinten működik Kézzelfogható okok nélkül a beszéd és artikuláció szintje az átlag alatti

    • Érzelmi szabályzás

    • Az érzelmi szabályzás megfelelő, a tudatosság az életkornak megfelelő Az érzelmi kontroll kialakulatlan, és a tudatosság is éretlen

    • Megfelelő aktivitási szint

    • Életkornak, szituációnak megfelelő aktivitási szint, kialakult önkontrollal és önállósággal Alacsony aktivitási szint, kevés motiváltság, depresszív benyomás

    • Magas, céltalan aktivitási szint, sok mozgás, elégtelen önkontroll

    • Megfelelő kapcsolat a környezettel

    • A környezettel való megfelelő interakció, megfelelő feladatmegoldás, kivitelezés Nehézséget jelent a környezettel való megfelelő interakció, a feladatok kivitelezése nem megfelelő

    • 27. számú táblázat: A megfelelő és a rendellenes funkcióműködések


    Az eredm nyes ter pia krit riumai
    Az eredményes terápia kritériumai reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás

    • 1. megfelelő diagnosztizálás

    • 2. a terápiás terem megfelelő felszereltsége

    • 3. a szenzoros tapasztalatszerzés biztosítása

    • 4. a terapeuta tevékenysége

    • 5. a terapeuta és a gyermek együttműködése


    A ter pia eszk zei
    A terápia eszközei reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás

    • Vesztibuláris rendszer ingerlésegolyófürdő, hengerek, billenő deszka, trambulin, kötéllétrakülönböző hinták ,függőágy, „béka”hinta, nagy labdák, gurulózsámoly, habcsúszda

    • Proprioceptív rendszer ingerlésehinták, függőágy, nagy labdák, hengerek, billenő deszka trambulin, kötéllétra, golyófürdő, habcsúszda

    • Taktilis rendszer ingerlésevibrációs masszírozó gépek, különböző típusú kefék, szivacsok, kesztyűk, fásli, az úgynevezett „múmiajátékhoz”, turkálás különböző anyagokban, maszatolás (gyurma, agyag), festés kézzel, ujjal, gipszből kréta készítése, tüskés labdák, színes csörgőlabdák, golyófürdő, magfürdő (cseresznye- és meggymag kádban), pizza játék (két szivacsokkal kitömött ágyhuzat közé fekvés), különböző zsákok (kukoricazsák, babzsák, homokzsák), összenyomható marokerősítő (legegyszerűbb módja: homokkal teliöntött luftballon), tapintódominó, sztereognózia doboz, habcsúszda

    • Vizuális rendszer ingerlésegolyófürdő, csörgők, csörgőlabdák, gyöngyfűzés játék, színes golyókkal, játék tükör előtt, Luise (összerakható mágneses emberalak), puzzle-k, dominók, lego, formaegyeztető kockák, golyó labirintus

    • Akusztikus rendszer ingerlésehangszerek, csörgők, turkálás különböző anyagokban, magnókazetta alapján zenés mozgásos játékok, golyófürdő,


    A szenzoros integr ci s ter pia c ljai
    A szenzoros integrációs terápia céljai reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás :

    • - egyre több és egyre tökéletesebb megfelelő reagálás elérése

    • - a bonyolult szituációkra is megfelelő válasz adása

    • - a nagy és finommozgások fejlődése

    • - a beszéd, kognitív és tanulási teljesítmények javulása

    • - a tudatosság és önértékelés növekedése

    • - a szociális kompetencia növekedése

    • - a családi kapcsolatok javulása


    A szenzoros integr ci s ter pia jellegzetess gei
    A szenzoros integrációs terápia jellegzetességei reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás :

    • a paciens is aktív részese a terápia menetének

    • a terápia klienscentrikus

    • a terápia egyénre szabott: a kliens életkora, fejlettségi szintje és problémája határozza meg terápia menetét

    • a végzett tevékenységek funkcionálisak és a megfelelő reagálást hivatottak előidézni

    • a szenzoros ingerlés az egyik fő összetevő

    • az adott neurológiai, neuropszichológiai folyamatok és a központi idegrendszer szervezettségének a javulása a cél, nem pedig bizonyos készségek fejlesztése


    A ter pia szakaszainak sorrendje
    A terápia szakaszainak sorrendje reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás :

    • A szenzoros rendszerek diszkriminációjának és modulációjának a javítása

    • A beérkező szenzoros ingerekre történő megfelelő reagálás folyamatának az elsajátítása, tanulása /terv készítése/

    • A megfelelő reagálás gyakorlati kivitelezésre történő transzferálása /feladat végrehajtás, gyakorlati kivitelezés/


    K pek
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek1
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek2
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek3
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek4
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek5
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek6
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    K pek7
    Képek reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    Adhd ltal nos probl m k
    ADHD-általános problémák reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás

    • - a szenzoros moduláció zavara

    • - korlátozott mozgáskoordináció / finommozgás, vizuomotoros koordináció/

    • - problémamegoldás képességének hiánya

    • - az önértékelés zavara

    • - folytonos konfliktusok a mindennapokban

    • - elégedetlenség az elért teljesítménnyel

    • - a vesztibuláris rendszer zavara


    A ter pia sikere
    A terápia sikere reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás

    • - a szenzoros ingerek célzott adagolásával a szenzoros rendszerek modalitása javul

      • - a szenzoros információkra való reagálás javul, jobban irányíthatóvá, szervezettebbé válik

      • -egyensúlya fejlődik

    • - a tevékenység kivitelezésének javulásával együtt növekszik a koncentráció időtartama

    • - a gyermek hosszabb ideig foglalkozik egy tevékenységgel, sikerélményt szerez

    • - nyugtalansága, izgatottsága alábbhagy

    • - magabiztosabbá válik, önbizalma növekszik

    • - problémamegoldó repertoárja bővül

    • - kapcsolatteremtő képessége, szociális helyzete javul /kortársakkal együtt játszik/

    • - óvodai, iskolai beilleszkedése probléma-mentesebbé válik

    • - iskolai teljesítménye javul

    • - szülei, környezete a problémával szemben elfogadóbbá válik


    K sz n m a figyelmet
    Köszönöm a figyelmet! reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás


    ad