Verseny és szabályozás

1. Verseny és szabályozás 2009 Rövid bemutatás és jellemzés Kiss Ferenc László

2. Boldogságom három fő oka • Van elegendő mennyiségű elég magas színvonalú kutatás, amely tartósan képes megtölteni egy terjedelmes éves kiadványt. • Nem markoltunk se túl sokat, se túl keveset. • Jól haladunk a kritikusan fontos „law and economics” irányban.

3. Megtartottuk a négyes tagoltságot • Áttekintés • Betekintés • Körbetekintés • Kitekintés

4. Az első rész jellemzői • Alapvető jogi és közgazdasági témák • Átfogó, nem ágazat-specifikus jelenségek • Elméleti-módszertani tárgyalásmód • Széles irodalmi háttér • Magas fokú feldolgozottság

5. Áttekintés • MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN • Kiss Ferenc László • Külső gazdaságosság (externália) a fogyasztási folyamatban 13 • Kovács András György • Az üzleti titok védelméhez való jog gazdasági elemzése 68 • Nagy Csongor István • Közgazdasági kérdések a mérlegelési jogkörben hozott köz- • igazgatási határozatok felülvizsgálata során, különös tekintettel • a versenyügyekre 108 5

6. II. Betekintés ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSI MÓDSZEREK A SZABÁLYOZÁSBAN Kiss Károly Miklós–Major Iván Az összekapcsolási díjak ösztönzőszabályozása rosszul informált szabályozó esetén 149 Muraközy Balázs Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára 171 Édes Balázs–Bölcskei Vanda–Lőrincz László–Nagy Péter–Pápai Zoltán A vezetékes és mobiltávbeszélő-szolgáltatások közötti helyettesítés vizsgálata 204 Lőrincz Szabolcs Fúzió a holland tejiparban 243

7. III. Körbetekintés A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACAÉS SZABÁLYOZÁSA Valentiny Pál Piacnyitás a magyar hálózatos szolgáltatásoknálOECD-adatok tükrében 257 Kiss Károly Miklós A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei(2006–2008) 270 Kiss Károly Miklós A távközlési szektor szabályozásának újabbfejleményei (2007–2009) 299 Vince Péter Piaci verseny és piacszerkezet a villamosenergia-szektorban 325 Vince Péter Piaci verseny és piacszerkezet a földgázszektorban 340

8. Kovács András cikke • Tárgya az üzleti titok, pontosabban az annak védelméhez fűződő jog, még pontosabban ennek a jognak a korlátozása. • Az üzleti titok információ, ezért foglalkozik az információ gazdasági természetével. Kapunk egy kis elméleti ízelítőt is. • Az üzleti titok szerepét elsősorban a szabályozói döntések bírói felülvizsgálatának folyamatában vizsgálja. • Piaci és szabályozási szituációk sokaságában elemzi az üzleti titok védelméhez fűződő jog szerepét és hatását. • Foglalkozik az üzleti titok védelmének joga és más jogok – pl. a jogorvoslat joga – illetve érdekek – pl. a szabályozói érdek – viszonyával. • Síkraszáll az üzleti titok védelméhez fűződő jog korlátozásáért és sokféle piaci/szabályozási helyzetben bemutatja a korlátozás lehetséges jogorvoslati és társadalmi előnyeit. • Az üzleti titkon túlmenően különösen fontosak a jogorvoslatra vonatkozó észrevételei.

9. Kovács András cikke a jogorvoslásról • Rendszerben való gondolkodásunkat – némi stilizálással – a következő módon lehet jellemezni: • A szabályozás gazdaságtana feltárja a piac bizonyos közgazdasági természetű problémáit, valamint azok megoldásának elvi-módszertani lehetőségeit. • A szabályozás jogintézménye pedig biztositja a hatékony intézményi és eljárásrendbeli feltételeket a közgazdasági természetű célok eléréséhez. • A jogorvoslás a szabályozás jogintézmények a része. A jogorvoslat jogi probléma, amely jogi megoldásokért kiált. A hatékony jogorvoslás tehát lényegileg jogtechnikai téma. • A cikk rávilágít arra, hogy ez nem így van. Ami a szabályozást mint rendszert illeti: • A szabályozás úgy jelenik meg, mint egyszerre jogi-közgazdasági és közgazdasági-jogi jelenség. A jogi és a közgazdasági természetű elemek között kétirányú szimultán oksági kapcsolat létezik. Ezt sokrétűen demonstrálja. • A közgazdasági természetű jelenségek követelményeket és elvárásokat hoznak létre a jogi természetű jelenségeket illetöen. Azonban a jogi természetű jelenségek is támasztanak követelményeket és elvárásokat a közgazdasági természetű jelenségek irányában. • Ami pedig a jogorvoslatot illeti: • A szabályozás rendszertechnikai szempontból tartalmazza a jogorvoslás jelenségét is. A jogorvoslás az egységes rendszer része. Ez új szemlélet. • A jogorvoslás nem csak jogi téma. Szükséges, hogy a jogorvoslásnak is legyen gazdaságtana. Következtetés: A szabályozás gazdaságtanát úgy kell újraírni, hogy: • a jogorvoslásról mint a rendszer szerves részéről is szóljon; • rendszerezett és (legalább elvileg) a teljesség igényével foglalkozzon mindazokkal az egyedi piaci és szabályozási szituációkkal, amelyek sajátosságokat generálnak a jogorvoslás jogintézményében. A cikk sok egyedi piaci/szabályozási szituációt mutat be. • A VéSZ számára útirányt ad.

10. Nagy Csongor cikke • Olyan közgazdasági szakkérdéseket feszeget, amelyek jelenlétével és hatásaival a közszolgáltatások kialakulóban lévő szabályozásának már a 19. század végétől kezdve meg kellett birkóznia, • és az amelyekre vonatkozó korabeli megoldások nemcsak a bírói felülvizsgálatok gyakorlatát, hanem magának a szabályozásnak az elméleti, módszertani alapjait éppúgy, mint kvázi-jogi intézményi és eljárásbeli jellemzőit is alapvető módokon formálták.

11. Nagy Csongor cikke • Konkrét eset (a Kávékartell-ügy) példája segítségével vizsgálja a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok – konkréten egy versenytanácsi határozat – bírósági felülvizsgálatának eljárásjogi kérdéseit. • Főbb célok: • A jogtudományi elméleti alapok összefoglalása • A közgazdaságtudományi szakkérdések helyének és szerepének a tisztázása • Nemzetközi kitekintés és összehasonlítás • Az elemzés alá vont magyar gyakorlat bírálata

12. A mérlegelési aktusok tana • „Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára csak szabálysértés esetén, annak alapján kerülhet sor.” • „A bíróság nem felülmérlegel, hanem, hanem a döntést jogszerűségi szempontból felülvizsgálja.” • A döntés jogszerű, ha a döntéshozó: • a tényállást kellő mértékben feltárta, • az eljárási szabályokat betartotta, • „a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak,” • „a határozat indoklásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik”. • „A bíróság nem mérlegelheti felül a közigazgatási hatóság döntését, csupán azt vizsgálhatja, hogy ... betartották-e az eljárási szabályokat, a döntés túllépi-e a mérlegelés kereteit, ésszerű következtetéseken alapul-e, illetve megfelelően indokolt-e.”

13. Kritikai megjegyzések • A Kávékartell-ügyben felülmérlegelés történt. • Közgazdasági kérdések tekintetében elvonták a versenyhatóság hatáskörét, • és azt a szakértőnek adták. • Szakkérdésekben a szakértőé volt a végső szó, aki felülmérlegelhette a versenyhatóság döntését. • A „generalista” magyar bíróságnak nincs joga és nem is képes a közgazdasági kérdéseket „valódi másodfokon” érdemben értékelni.