Alapelvek

1. Alapelvek A közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóság és széles körű ellenőrizhetőségének megteremtése A verseny tisztaságának biztosítása A nyilvánosság érvényesítése Az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása A nemzeti elbánás alapelvének érvényesítése

2. A szabályozás jellege • Kógens (a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény kifejezetten megengedi • Átfogó jellegű (valamennyi ajánlatkérő bármely eljárásrendben megvalósított közbeszerzésére kiterjed, továbbá az igénybe vehető jogorvoslatokra és a közbeszerzési eljárások eredményeképpen kötött szerződések ellenőrzésére is tartalmaz szabályokat) • Bizonyos kérdések kormány-, illetve miniszteri rendeletekben vannak szabályozva (pl. a közbeszerzési hirdetmények közzétételének rendje, a hirdetményminták, a központosított közbeszerzés szabályai stb.)

3. A törvény szerkezete I. • A közbeszerzés értéke alapján: • Közösségi eljárásrend • Új, egyszerű eljárás • Az ajánlatkérők besorolása alapján: • Klasszikus ajánlatkérők (+támogatásban részesített szervezetek) • közszolgáltatók

4. A törvény szerkezete II. • Általános rész • Alapelvek • Értelmező rendelkezések • Közös szabályok • A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések • Általános közbeszerzési eljárás • Különös közbeszerzési eljárás

5. A törvény szerkezete III. • Az új, egyszerű értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések • Általános közbeszerzési eljárás • Különös közbeszerzési eljárás • A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre vonatkozó rendelkezések • Jogorvoslati szabályok • A Közbeszerzések Tanácsa • Egyéb rendelkezések

6. A közbeszerzés fogalma Megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása visszterhes szerződés megkötésével az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek által - a törvényben meghatározott valamely eljárás keretében történhet a beszerzés.

7. Ajánlatkérők • Klasszikus ajánlatkérők • Közszolgáltatók

8. Beszerzési tárgyak • Árubeszerzés • Szolgáltatás-megrendelés • Építési beruházás • Tervpályázat • Építési koncesszió • Szolgáltatási koncesszió kivételek!

9. Árubeszerzés (Kbt. 24. §) A fogalomképes és birtokba vehető ingó dolgok beszerzése. + Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának megszerzését jelenti, hanem a dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzésére is irányulhat az ajánlatkérő részéről. + Magában foglalja továbbá a beállítást és üzembe helyezést is (mint szolgáltatást).

10. Szolgáltatás-megrendelés (Kbt. 27.§) A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Két csoportja van a szolgáltatásoknak: • A Kbt. 3. melléklete szerinti (ún. elsődleges) szolgáltatások (általános szabályok) • A Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások (egyszerűsített eljárás) Ha a közbeszerzés 3. és 4. melléklet szerinti szolgáltatást is magában foglal: a meghatározó értékű szerint kell eljárni.

11. Építési koncesszió (Kbt. 26. §) Olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolása: • Ellenszolgáltatás természete • A kockázatviselés melyik felet terheli

12. Szolgáltatási koncesszió (Kbt. 242. § (4) bekezdése) Olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Szolgáltatás-megrendeléstől való elhatárolása: mint az építési koncessziónál.

13. A MÓDOSÍTÁS CÉLJA - az átláthatóság javítása, visszaélések csökkentése; - a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése; - a közbeszerzési eljárások gyorsítása, költségeinek csökkentése; - az új jogorvoslati irányelvek átvétele; - a kis és középvállalkozások helyzetbehozása, támogatása; - a körbetartozás problémájának kezelése; - joggyakorlat tapasztalatainak átvezetése.

14. FOKOZOTT ÁTLÁTHATÓSÁG I. - átláthatósági megállapodás 2009. 04. 01-től (lehetőség) - a közbeszerzési terv és egyéb a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információk közzététele ― 2009. 10.-01.-ig az ajánlatkérő honlapján, ha nincs honlapja a Közbeszerzések Tanácsa honlapján ― 2009. 10. 01. után a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha van, saját honlapján is ― önkormányzat ajánlatkérő esetében helyben szokásos módon történő közzététel lehetősége.

15. FOKOZOTT ÁTLÁTHATÓSÁG II. - A Közbeszerzések Tanácsa által az ajánlatkérőkről vezetett nyilvántartás módosuló szabályai (a közbeszerzési eljárás megindítása előtt be kell jelentkezni, addig az eljárás nem indítható meg, a Döntőbizottság kötelező bírságolása); - kartellgyanú esetén jelzési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé; - a szerződések közzétételének kötelezettsége.

16. EGYSZERŰSÍTÉS - JOGINTÉZMÉNYEK MEGSZŰNÉSE 2009. 04. 01. - TŐL • A Kbt. eddigi VI. és VII. fejezetének, valamint a Negyedik résznek az eltörlése, helyette új (általános vagy különös) egyszerű eljárás; • Az egyszerűsített eljárás eltörlése; • Békéltetés eltörlése; • Tanúsítás eltörlése.

17. A JOGGYAKORLAT TAPASZTALATAINAK ÁTVÉTELE 2009. 04. 01.-TŐl • Módosuló fogalmak, jogintézmények: - alvállalkozó (az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesz); - erőforrást nyújtó szervezet (az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít); - hiánypótlás; • Új fogalmak: • Projekttársaság; • Hamis nyilatkozat (olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz); • Közmegrendelés; • Előzetes vitarendezés (2010. 01. 01.-től).

18. EGYÉB ÚJ, ILLETVE MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK • Jogi szakértelem biztosításának kötelezettsége a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása során; • Hivatalos közbeszerzési tanácsadók továbbképzése; • Új ajánlatkérő: központi költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége; • Előzetes összesített tájékoztató már a közösségi értékhatárt elérő értéknél is készíthető;

19. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETBEHOZÁSA - A részajánlattétel lehetőségének kötelező biztosítása egyes ajánlatkérőknél (állami, központi költségvetési szerv, önkormányzat); - a felhívás/dokumentáció magyar nyelven történő közzététele; - magyar nyelven történő ajánlattétel lehetősége, vita esetén a magyar nyelv az irányadó; - a szerződés értékének 50 %-át az (közös) ajánlattevő(k)nek kell teljesítenie (hatályon kívül helyezve); - az új egyszerű eljárásban részvétel fenntartásának lehetősége éves nettó 1 Mrd. Ft árbevétel alatt.

20. A KÖRBETARTOZÁS KEZELÉSE - A közbeszerzési eljárás megindításának feltétele az anyagi fedezet vagy biztosíték megléte (hatályon kívül helyezve), kivéve, ha az ajánlatkérő támogatási igényt nyújtott be. - A rendelkezésre álló anyagi fedezetet meghaladó ajánlat(ok) miatti eredménytelenség (Kbt. 92. § c) pont) esetén indokolási kötelezettség (anyagi fedezet összege, mikor, milyen okból került átcsoportosításra).

21. A HELYBEN KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS 2009. 04. 01.-TŐL • Az önkormányzat rendeletet alkot, kijelöli: - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; - meghatározza a kötelezően alá tartozó önkormányzati költségvetési szervek körét; - a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok esetében az önkéntes csatlakozás lehetőségét; - meghatározza a hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet és a hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, adatszolgáltatást; - az ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, a költségeket fedező díj megfizetésének szabályait, a beszámolási és tájékoztatási kötelezettséget; - a keretmegállapodás második részét az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, vagy a hatálya alá tartozó, vagy az önként csatlakozott szervezet folytatja-e le; - Részletes, a Kbt.-től a sajátosságok miatt eltérő szabályok előírásának lehetősége, DE az európai közösségi joggal összhangban.

22. KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROK 2010. 01. 01.-TŐLönkormányzati beszerzőknél

23. Egyszerű nemzeti értékhatáráltalános közbeszerzési eljárás • - árubeszerzés esetében: 8 millió forint; • - építési beruházás esetében: 15 millió forint; • - építési koncesszió esetében: 100 millió forint; • - szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; • - szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;

25. Egyéb hirdetményeket • Módosítást követő új hird. • Ajánlati felhívás visszavonásával kapcs. hird. • Részvételi határidő meghosszabbításával kapcs. hird. • Részvételi felhívás dokumentációja tartalmának módosítása • Részvételi felhívás visszavonása • Keretmegállapodás szerinti közbeszerzési eljárás megvalósítására más meghirdetendő eljárásnál - megkezdésről szóló hird. (Kbt. 136/E. § (2)) • Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás előminősítési hird. (Kbt. 218. §) • Keretmegállapodás szerinti közbeszerzési eljárás megvalósítására más meghirdetendő eljárásnál - megkezdésről szóló hird. (Kbt. 234. § (3))

26. A HIRDETMÉNYEK FELADÁSA -, ELLENŐRZÉSE - A hirdetmény feladását megelőző legalább 15 nappal be kell jelentkezni a Közbeszerzések Tanácsa által az ajánlatkérőkről vezetett nyilvántartásba. - a kötelező hirdetményellenőrzés megmarad, DE a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelőssége; - hirdetményellenőrzési díjat kell fizetni, kivétel: az 1000 főnél kevesebb lélekszámú települések önkormányzatai és a közalapítványai esetében - elektronikus hirdetményfeladás esetén az eljárási határidők rövidülése.

27. A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ FŐBB RENDELKEZÉSEK I. • Ajánlati felhívást magyar nyelven minden esetben el kell készíteni; • Részajánlattétel biztosításának lehetőségét a Kbt. 22. § (1) bekezdés a), b), d) bekezdés szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni - ha a beszerzés tárgya és természete lehetővé teszi és - nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel • Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot – ajánlatkérő gazdálkodó szerv alapítását is kérheti, ha az a közbeszerzési szerződés érdekében indokolt; • Ajánlattétel nyelvét(eit) meg kell adni a felhívásban, a magyar nyelv biztosítása kötelező, vita esetén a magyar nyelv az irányadó; • Európai Uniós forrásból is származó támogatott közbeszerzési eljárás esetén kötelező a projektre vonatkozó adatokat feltüntetni; • A felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés időpontját, és a szerződéskötés tervezett időpontját;

28. A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ FŐBB RENDELKEZÉSEK II. • Dokumentáció készítése kötelező, - tartalmazza a szerződéstervezetet, igazolások, nyilatkozatok jegyzékét + azt, hogy mi minősül hamis nyilatkozatnak; - rendelkezésre kell állni a hirdetmény közzététele napjától az ajánlattételi határidő lejártáig; - magyar nyelven is. • Dokumentációban az átláthatósági megállapodás kötéséről tájékoztatás adható (független szakértő bevonásával); • Kizáró okok Kbt. 60. § (1) bekezdés • Erőforrás - erőforrás rendelkezésre állásának igazolása; - erőforrás szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatát, ha az ajánlattevő és erőforrást nyújtó szervezet között a Ptk. szerinti többségi befolyás áll fenn. - Ptk. szerinti többségi befolyás hiányában a kettőjük között létrejött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával.

29. A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ FŐBB RENDELKEZÉSEK III. • Ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő = a felhívás-dokumentációhoz való kötöttség elve • Ajánlatban meg kell jelölni: - a közbeszerzésnek azt a részét is , melynek teljesítéséhez az ajánlattevő 10% alatti alvállalkozókat vesz igénybe 10% feletti alvállalkozókat vesz igénybe. - + a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítésében az alvállalkozók részt vesznek - erőforrást nyújtó szervezeteket. TELJESÍTÉSÉRT VALÓ FELELŐSSÉGET NEM ÉRINTI! - Az ajánlatban nyilatkozni kell arról, hogy az ajánlattevő mikro-, kis- középvállalkozásnak minősül-e.

30. A KIZÁRÁS ESETEI (AJÁNLATTEVŐ, ALVÁLLALKOZÓ)

31. A KIZÁRÓ OKOK IGAZOLÁSÁNAK ÚJ SZABÁLYAI I. 2009. 04. 01.-TŐL • Igazolás benyújtható: - az ajánlattal együtt vagy - az eredményhirdetést követő 8 napon belül. Ha nem vagy nem megfelelően nyújtotta be és az ajánlatkérő előzetesen előírta 9. napon a következő legkedvezőbb ajánlattevőt faxon v. elektronikus úton fel kell hívni az igazolások csatolására 8 napon belül kell benyújtani az igazolásokat.

32. A KIZÁRÓ OKOK IGAZOLÁSÁNAK ÚJ SZABÁLYAI II. 2009. 04. 01.-TŐL • 2 körben könnyítő szabályok kerülnek bevezetésre: - hatóságoknak 4 napon belül kell kiadniuk az igazolásokat, az ügyintézési határidő nem hosszabbítható; - belföldi, közhiteles nyilvántartáshoz való hozzáférés ingyenes az ajánlatkérők számára; - nem kell igazolni, amit az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenes ellenőrizni tud.

33. ERŐFORRÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGE AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA SORÁN I. • 2009. 04. 01.-től • Pénzügyi és szakmai alkalmasság (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése) - pénzügyi intézménytől származó igazolás (felelősségbiztosítás); - számviteli jogszabályok szerinti beszámoló; - előző 3 évi teljes forgalom (közbeszerzés tárgyának forgalma).

34. ERŐFORRÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGE AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA SORÁN II. • Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság- • árubeszerzés: • Max. 3 év szállításainak ismertetése; • Beszerzendő áru leírása, mintapéldánya, fényképe; • Tanúsítvány; • Termelési képességekről, vizsgálati és kutatási eszközökről, minőségbiztosítási intézkedésekről végzett vizsgálat összetett, vagy különleges célra szolgáló árunál;

35. ERŐFORRÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGE AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA SORÁN III. • Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság • építési beruházás: • Max. 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése; • Max. 3 évre vonatkozó éves átlagos statisztikai állományi létszám, vezető tisztségviselők létszáma; • Környezetvédelmi intézkedések leírása. szolgáltatás megrendelése: • Max. 3 évre vonatkozó átlagos statisztikai állományi létszám és vezető tisztségviselők létszáma; • Szakemberek, vezetőik megnevezése, képzettsége, akiket a teljesítésbe be kíván vonni • Teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltség leírása; • Minőség biztosítása érdekében tett intézkedések, vizsgálati és kutatási eszközök leírása;

36. A HIÁNYPÓTLÁS KBT. 83. § - 2009. 04. 01-TŐL • Kötelező: az összes ajánlattevő/részvételre jelentkezőnek – azonos feltételekkel • Hiánypótlás köre: - kizáró okokkal, - alkalmassággal kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok utólagos csatolása, hiányosságainak pótlása - ajánlati felhívásban, v. dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb irat utólagos csatolása, hiányosságainak pótlása - ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetés - megfelelő példányszám.

37. A HIÁNYPÓTLÁS KORLÁTAI Nem módosulhat • az ajánlat azon része, amely az ajánlatkérő által megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozik „műszaki ajánlat”; • Azok az elemek, amelyek értékelésre kerülnek; • Új, közös ajánlattevőt, alvállalkozót, erőforrást nyújtó szervezetet nem lehet megjelölni.

38. A KIRÍVÓAN ALACSONY VAGY MAGAS ELLENSZOLGÁLTATÁS I. 2009.04.01.-TŐL • Kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatás esetén - ajánlatkérő a lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolástköteles írásban kérni - ajánlattevők egyidejű írásbeli értesítése mellett. • Kötelező indokolás + az ajánlati elemre vonatkozó adatok bekérése különösen: - az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve - a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet, vagy azt kirívóan meghaladják.

39. A KIRÍVÓAN ALACSONY VAGY MAGAS ELLENSZOLGÁLTATÁS II. • Indokolás és rendelkezésre álló iratok alapjánköteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. • Ajánlattevőtől írásban tájékoztatás kérhető a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. • Ajánlatkérő a kérdés eldöntése során figyelembe vehet olyan indokolást, amely: • - Gyártási folyamat, • - Építési beruházás, szolgáltatás nyújtás módszerének gazdaságosságára, • - Választott műszaki megoldásra, • - Teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, • - Ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik, • - Teljesítési helyen hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, • Az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozó OBJEKTÍV ALAPÚ INDOKOLÁST.

40. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ESETEI (KBT. 88. §) • Az ajánlatot az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtják be; • A biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően nyújtják be; • Az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója vonatkozásában összeférhetetlenség áll fenn (10. §) • Az ajánlattevőt, alvállalkozót kizárták az eljárásból; • Az ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; • Az ajánlat nem felel meg a felhívásban, dokumentációban valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek; • Az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz; • Az ajánlat lehetetlen v. túlzottan magas v. alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz; • Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő 8.!!! napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdés hatálya alá (kötelező kizáró okok, valamint - ha az ajánlatkérő előírta - a választható kizáró okok (61. § (1), (2) bekezdés) hatálya alatt áll, vagy ennek során hamis nyilatkozatot tesz)

41. AZ EREDMÉNYTELENSÉG ESETEI (KBT. 92. §) • Nem nyújtottak be ajánlatot; • Kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be; • Egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetre tekintettel – megfelelő ajánlatot; • Az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja (általa előre nem látható és elháríthatatlan ok miatt beállt lényeges körülmény változása); • Valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; • A békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt (???) • A Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő valamely döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától; • Ha több ajánlatot nyújtottak be, de csak egy érvényes van közöttük – e pont alapján nem lehet a fenti jogintézményt alkalmazni, ha korábban ez okból eredménytelen volt az eljárás, ugyanarra a beszerzési tárgyra folyt az eljárás, felhívás, dokumentáció nem változott.

42. TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL, EREDMÉNYHIRDETÉS I. • A lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatokat elbírálni és dönteni az eredményről vagy eredménytelenségéről (max. a bontástól számított 30 napon, építési beruházásnál 60 napon belül, egyszer max. 30 nappal elhalasztható) • Az ajánlatkérő köteles írásban tájékoztatni a döntést követő 5 napon belül a - kizárásról - szerződés teljesítésére való alkalmatlanságról - egyéb érvénytelenségről - jogszabályhely megjelölésével, érthető indokolással. • Írásbeli összegezést kell készíteni (mintát külön jogszabály határozza meg) - Közbeszerzések Tanácsa - Európai Bizottság kérésére meg kell küldeni.

43. TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL, EREDMÉNYHIRDETÉS II. • Az ajánlatkérő indokolt esetben a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábban is eredményt hirdethet; • Legalább ezt megelőzően 2 munkanappal korábban köteles - új időpontról - és ennek indokairól tájékoztatást adni egyidejűleg mindenkinek. • Ha nem hirdet eredményt az előírtak szerint, ennek következményeit az ajánlatkérő viseli. • Ekkor haladéktalanul köteles az eredményt kihirdetni.

44. TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL, EREDMÉNYHIRDETÉS III. • Az eredményhirdetés során ismertetni kell - az írásbeli összegezésben szereplő adatokat; - a 92. § c) pontja szerinti eredménytelenség esetén (a rendelkezésre álló forrásra figyelemmel nincs megfelelő ajánlat) az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni - a tervezett anyagi fedezet összegéről; - az mikor, milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

45. TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL, AZ EREDMÉNYHIRDETÉS RÉSZLETSZABÁLYAI I. • Az írásbeli összegezést - a jelenlévőknek át kell adni - a távollévőknek az eredményhirdetés napján / eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldeni. • 2009. 04. 01.-től az eredményhirdetésen az ajánlatkérő felhívja a nyertes ajánlattevőt a Kbt. 63. § (2), (3) bekezdés szerinti igazolások 8 napon belüli benyújtására. • Ha nincs jelen, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon vagy elektronikus úton elektronikus úton) szólítja fel (a határidő elmulasztása esetén nem lehet arra hivatkozni, hogy nem vett részt az eredményhirdetésen).

46. TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL, AZ EREDMÉNYHIRDETÉS RÉSZLETSZABÁLYAI II. • Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított 10. napig jogosult - egy alkalommal - az írásbeli összegezést módosítani - az érvénytelenségről szóló tájékoztatót visszavonni • ha észleli, hogy az eljárást lezáró döntés törvénysértő és a módosítás azt orvosolja. • A módosított írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles (2010.01.01.-től elektronikus úton) megküldeni.

47. A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI I. • Csak az eljárás nyertesével köthető meg - részajánlat esetén ezek nyerteseivel - együttműködés feltételeit tartalmazhatja a szerződés. • Kivétel ez alól: - az eljárás nyertese visszalépett, - vagy 8 napon belül a szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat nem csatolja, - következő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó (ha az ajánlatkérő előírta a felhívásban)

48. A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI III. • Ajánlatkérő a szerződés megkötésétőlmentesül, ha 1. az eredményhirdetést követően 2. általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében 3. beállott lényeges körülmény változása miatt 4. a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

49. AZ ÚJ NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK, EGYSZERŰ ELJÁRÁS I. 2009. 04. 01.-től az eddigi nemzeti eljárásrend (VI. és VII. fejezet) megszüntetése Helyette: új egyszerű eljárás - általános – klasszikus ajánlatkérők - különös – közszolgáltató ajánlatkérők E fejezet szerint kell eljárni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat és nem a IV. (különösnél IV. vagy V.) fejezet szerint kell eljárni. Gyakorlatilag a korábbi egyszerű eljárási rezsim és a nemzeti rezsim összekapcsolása.

50. AJÁNLATKÉRŐK, KÖZBESZERZÉS TÁRGYAI – ÚJ EGYSZERŰ ELJÁRÁS Általános egyszerű eljárás Klasszikus ajánlatkérők: közösségi rezsim szerinti ajánlatkérők: 75 %-ot meghaladó mértékű támogatás igénybevétele kormány által vállalt készfizető kezesség Közbeszerzés tárgyai árubeszerzés (ingatlan) szolgáltatás-megrendelés építési beruházás építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió Különös egyszerű eljárás Közszolgáltató ajánlatkérők • közösségi rezsim szerinti ajánlatkérők (a több tevékenységgel összefüggő közbeszerzés szabályai – mint a közösségi rezsimben) Közbeszerzés tárgyai • árubeszerzés • szolgáltatás-megrendelés • építési beruházás