1 / 15

Kultúra, nemzet emlékezet

Kultúra, nemzet emlékezet. 8. A kollektív emlékezet elméletei. Az egyéni emlékezet. Kutatók: H. Ebbinghaus E. Tulving, H. Rahmann Az emlékezet meghatározása magasabb rend ű állati lények idegi tevékenysége; kapcsolata más idegi szervez ődésekkel: az ösztönökkel; az érzékeléssel;

tavi
Download Presentation

Kultúra, nemzet emlékezet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kultúra, nemzet emlékezet 8. A kollektív emlékezet elméletei

  2. Az egyéni emlékezet • Kutatók: H. Ebbinghaus E. Tulving, H. Rahmann • Az emlékezet meghatározása • magasabb rendű állati lények idegi tevékenysége; kapcsolata más idegi szerveződésekkel: • az ösztönökkel; • az érzékeléssel; • az affektusokkal (érzelmek, indulatok, hangulatok); • más értelmi tevékenységekkel (tanulás, absztrakció) • idegi struktúrák közt kiépülőpályák rugalmas rendszere, szerkezete: • emléknyom; • jelentés • a rendszer változása új emléknyomok beilleszkedése folytán • funkciója • a szerzett tapasztalatok megőrzése és hasznosítása → • tehermentesítés és hatékonyság

  3. Az egyéni emlékezet típusai • tartam szerint: rövid (recens) és hosszú távú; • tudatosság szerint • implicit (öntudatlan) • jellege: eleve nem tudatosodó/feledésbe merült; • funkciója: asszociatív struktúrákat hoz létre ezek befolyásolják a döntéseket (priming) • explicit (tudatos): tárgyai akaratlagosan előhívható emlékek • funkció szerint • gyakorlati • perceptuális (felismerő – érzékelés és emlékezés kölcsönhatása); • procedurális (képességeket rögzítő); • szemantikus • területe: adatok, szójelentések, jártasság; • szerkezete: sémák és scriptek • epizodikus • területe:egyedi időbeli események; • szerkezete: narratívák

  4. A szemantikus és az epizodikus emlékezet mentális megfelelője: a gondolkodás logikus (paradigmatikus)és narratív módja (J. Bruner) • Emlékezet és identitás (K. és M. Gergen) • a narratív gondolkodás narratív egységbe (összefüggő történetbe) rendezi az epizodikus emlékezetben raktározott eseményeket → élettörténeti elbeszélés; • felépülése: forgatókönyv-struktúra • sarkalatos fogalmak („a körülmények”, „siker”, „döntés”, „cél” stb.); • a kiválasztott epizódok; • narratívaképzőszerkezeti elemek (kiemelés, okság, teleológia, kezdő- és záróformulák stb.); • Történetsémák (stabil, progresszív, regresszív)

  5. Az élettörténeti modell (Dan P. McAdams) • ideológiai háttér → legitimáció; • imágók (szereplőtípusok); • nukleáris epizód (eköré szerveződik az élettörténet); • generativitás-forgatókönyv (mi várhatóa történtek alapján); • tematikus szálak – visszatérő egységek; • narratív komplexitás

  6. Következtetések • a narratív identitás paradoxonja: az egyedi életpálya csak készen kapott elemek által rögzíthető az emlékezetben („individuum est ineffabile” ~ párbeszédképesség); • a narratív szerkezet sérülése személyiségzavarral jár (koherens élettörténet és egységes én feltételezi egymást)

  7. Az identitás szerkezete (J. Assmann) identitás ┌───────┴─────────┐ „Én”│ ┌───┴────┐ „Mi” egyéniszemélyes←→ kollektív az én egyedisége, a társadalom felől tudatosult társadalmi/közösségi szignifikáns érkező szerepek, hovatartozás; különbözősége tulajdonságok, közös mintázatok követése képességek (szerepek, narratívák, kollektív emlékezet)

  8. Az egyéni emlékezet belső és külső meghatározottsága (A. Assmann) • az egyéni emlékezet belső meghatározottsága • jelentésképzés: az emlékezet mint a jelen felől folyton felülíródó palimpszeszt → az emlékezet állandósága/ instabilitása; • stabilizáló tényezők • affektusok („a test emlékezete”); • szimbolikus támasztékok (nevek, helyszínek, ízek stb.) • az emlékek nyelvi rögzítése → • narratívák (gördülékeny történetek, pl. anekdoták)

  9. felejtés • a múltból származó tapasztalatok kezelésének ökonómiája (vö. ↑rövid távú emlékezet; implicit emlékezet); • nyelvi közegben: a narratívába nem illeszkedő elemek kiiktatása • zavaró asszociációk; • morálisan elutasított cselekedetek; • traumák (trauma: „a narráció lehetetlensége”) → hamis/eltorzult emlékezet – a múlt „retusálása” (az én kedvezőbb önképe érdekében)

  10. az egyéni emlékezet külső (kollektív) meghatározottsága • az egyéni emlékezet mint a „mi”-csoport emlékezetének függvénye; • az egyéni narratívaképzés mint a közösségi narratívakészletből vett sémák alkalmazása; • az egyéni emlékezet működése a kollektív emlékezet terében • a saját emlék összemosódása az emlékezettárgyra vonatkozó szerzett ismeretekkel és képzetekkel –a megtanult múlt interiorizálása → • a saját emlékek idomulnak az identifikációs csoport beállítódásaihoz (↑ emlékezés és tanulás kapcsolata)

  11. A kollektív emlékezet(Maurice Halbwachs) • Háttér: az individualista kiindulású emlékezetelméletek (Bergson, Freud) bírálata • Alapja • a kollektív emlékezetben az emlékezés neuronális alapjának szerepét a kultúra tölti be; • közösen szerzett tapasztalatok tipizált emléke –a csoportemlékezet nem függ egyes személyektől → • alkalmi/tartós közösségek tagjainak közös beállítódása

  12. Működése • közös relevanciák alakítják → saját múlt,csoportidentitás; • tartós csoportok esetében: generációk közötti közvetítés – emlékek és relevanciák; hagyományozódása (↓ kommunikatív emlékezet) • médiuma szerint orális; • a kollektív terek mint az emlékezet állandóságának őrzői (↓ emlékezethelyek)

  13. Emlékezet és történelem • a kollektív emlékezet • közege: „benne-lét” → az emlékező mint résztvevő • egy csoport eleven tudata, kritikailag nem reflektált,a csoportidentitás felől van meghatározva; • időben a jelen felől van meghatározva → hangsúly a múlt és a jelen azonosságán → aktuális jelentés; • orális, a releváns múlt nem szorul rögzítésre →a megszakadt emlékezetet nem lehet feleleveníteni • a történelem • közege: a megismerés szubjektum–objektum-viszonya → a történész mint megfigyelő; • a résztvevők tudatától és identitásától független, kritikai; • időben a múlt felől van meghatározva → hangsúly a múlt és a jelen elválasztottságán → igazság; • írott, a megállapított múlt rögzítésre kerül

  14. Emlékezet és történelem –újabb tanulságok • Halbwachs: „a történelem ott kezdődik, ahol a hagyomány véget ér” → ← • A kollektív emlékezet releváns a történet-tudomány számára • mint forrás; • mint a kutatás tárgya • oral history, mikrotörténelem: a múlt tapasztalati világának feltárása; • mnemohistory: a kollektív emlékezet jelentéseinek és funkcióinak feltárása (a „torzítás” mint lényeg)

  15. a historista történettudomány bírálata • a történész saját kultúrájának sémáin és kategóriáin át látja a történelmet; • a historista történettudomány mint a „nemzeti történelem szolgálólánya” • summa: a „benne-lét” és a szubjektum–objektum-viszony mint a múlthoz való kétféle hozzáállás ellentéte feloldhatatlan.

More Related