Magyarország a húszas években

1. Magyarország a húszas években A bethleni konszolidáció

2. A nemzetközi pénzügyi rendszer (Dawes-terv, Young-terv, 1924-1930 2,6 milliárd dollár háborús adósság Antant 2 és fél milliárd dollár kölcsön 2 milliárd dollár jóvátétel Németország

3. A korszak jelképe Horthy – de a korszak nem egységes, csak a REVÍZIÓ óhaja • Korszakok • 1920-as évek: konszo-lidáció • 1930-as évek: jobbrato-lódás, radikalizmus • 30-as évek végétől: hábo-rús készülődés, 2. vh • Több elnevezés a történettudományban: • Ellenforradalmi • Két vh. Közötti Mo. • Trianoni Mo.

4. Konszolidáció 1920-1931 • Első lépés: gr. Teleki Pál kormánya 1920-21 • A konszolidációt ő kezdi el: • Szélsőséges szervezetek feloszlatása (ÉME) • Ugyanakkor: numerus clausus (1920. XXV.tc) • Nagyatádi-féle földreform (1920. november) • 1921. III.tc Az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről

5. A Teleki-kormány az egy évet sem tölti ki • 1921. április királypuccs → kormányválság • → gr. Bethlen István alakít kormányt • Októberben újabb királypuccs → november: törvény a Habsburg-ház trónfosztásáról

6. IV. Károly két visszatérése

7. A bethleni konszolidáció (1921-31) • Bethlen István 10 éves miniszterelnöksége a konszolidációt jelenti • Politikai, gazdasági, kulturális téren sikeres konszolidáció → Trianon után talpra áll az ország • A válság sodorja majd el.

8. A konszolidáció további eseményei • Az Egységes Párt (kormánypárt) létrehozása → politikai erőviszonyok egyensúlya • Bethlen-Peyer paktum (MSZDP engedélyezése, de lemond a postások, közalkalmazottak sztrájkjának szervezéséről) • Választójogi törvény (szűkítés, de az összlakosság 29%-a rendelkezik választójoggal) • Külpolitikai lépések (1927-Olaszország, kitörés a nemzetközi elszigeteltségből)

9. Belépés a Népszövetségbe • A királypuccsok visszaverése, a politikai konszolidáció (a szélsőségek vissza-szorítása) szalonképessé teszi az országot • 1922. Mo-ot felveszik a Népszövetségbe → segítség a gazdasági konszolidációban → népszövetségi kölcsön

10. A gazdasági konszolidáció • Vámintézkedések, behozatali tilalmak, a magyar ipar védelme • Infláció visszaszorítása (már 1920-21-ben kilendülés a mélypontról) • Önálló magyar pénz- és bankrendszer, 1924: Magyar Nemzeti Bank (1927: új pénz, a pengő) • Már 1924 őszére stabil gazdaság, a kölcsön megmaradt része → kultúra, eü.

11. Ideológia és politika • A Tanácsköztársaság bukása után: jobboldali radikalizmus, politikai, jogi bizonytalanság • Horthy kormányzóvá választása után a konzervatív parlamentarizmus mellé áll • Bethlen a 19. századi konzervatív (nemesi) liberális hagyományok alapján áll („fontolva haladás”)

12. Konzervatív berendezkedés, modernizáció • A Horthy-korszak konzervatív berendezkedése, keresztény nemzeti ideológiája, neobarokk külsőségei a történelmi Mo.-val való folytonosságot fejezte ki, ugyanakkor reformjai a gazdaság és a kultúra terén a modernizációt szolgálták • A Bethlen által kialakított kormányzati rendszer, állami berendezkedés 1944 végéig fennmarad és meghatározó (a módosítások ellenére is)

13. Keresztény-nemzeti ideológia • A Horthy-korszakra jellemző ideológiák összessége – gyűjtőfogalom • A középosztály felemelkedése: a rendszer társadalmi bázisa a történelmi középosztály (dzsentri), melynek nemzetfenntartó erejében bízva alakítják ki a rendszert. Nem titkos választási rendszer, marad a kormányzó párt fölénye, de a sajtó szabad, az ellenzéki pártok kritizálhatják a kormányt, sokszínű szellemi élet, független bíróságok (alkotmányos demokrácia korlátozásokkal – de nem fasiszta diktatúra!

14. Kultúrpolitika Oktatásügy – oktatáspolitika • két meghatározó oktatáspolitikus • Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31) • Hóman Bálint (miniszter: 1932-42) • Az oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazata • politikai cél: kultúrfölény megteremtése --> magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei néppel szemben eszköze.

15. Klebelsberg Kunó minisztersége • Népiskola-építési program • Három év alatt 6000 tanterem és 2000 tanítói lakás, 1500 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. • Új tanterv (nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek testnevelésre) • 80 helyett 40 fős osztályok! • Középiskolai reform (1924) • reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), • humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), • reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), • mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire • Felsőoktatás • három egyetem - Pécs, Szeged, Debrecen • három főiskola - Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron

17. Gazdaság és szociális intézkedések • 20-as évek közepe: fejlődés • mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás • ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar • Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása • 20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari ország • 5. Szociális intézkedések (1927-28) • kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi munkásság 80-90%-a biztosítva • 1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) • rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek

20. A kocsi– és autómobilforgalom is közveszélyessé kezd válni, mert a rendőrfőkapitányságnak a forgalom szabályozására kiadott rendelkezéseit teljesen mellőzik. • A kocsisok a hajtási irányt nem tartják be. Az autómobilok szintén meg nem engedett menetsebességgel hajtanak, úgyhogy az őrszemélyzetnek módjában sincs az autókat megállítani. • A rendőrség állandóan foglalkozik a gyalogközlekedés szabályozásával, hogy miképp lehet megóvni a gyalog közlekedők testi épségét. A múlt évben voltak kísérletek arra, hogy megjelölték azokat az útvonalakat, melyeken a gyalogjárók keresztül mehetnek. Színes jelzésekkel sávokat húztak, ez azonban nem bizonyult meg-felelőnek, mert nem találtak olyan festéket, mely megmaradt volna. • Újabban az az idea merült fel, hogy színes kővel fogják megjelölni az utakat. • A magántaxiforgalom megindulása óta az utcai névjelzőtáblákat már egész városrészekből ellopták, az eligazodás teljesen lehetetlen.

21. Havi szükségletek: 300 PHavi átlagbér: 170 PNők havi átlagbére: 100 P„Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel”Értelmiségi fizetések:egyetemi tanár: 900 Pbíró: 700 Pközépiskolai tanár: 450 Pdiplomás MÁV-tisztviselő: 420 Póvónő: 290 Pkezdő köztisztviselői fizetés: 199 P