A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

1. A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

2. Mi a kommunikáció? • fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus) • a szó eredete szerint (latin): • communico (ige): közöl, közössé tesz, megoszt • communicatio (fn.): közzététel, gondolatok közlése hallgatókkal

3. Mi a kommunikáció? • napjainkban: • legáltalánosabb értelemben: • Közlemény, összeköttetés (technikai is), kapcsolat, érintkezés • szűkebb értelemben: • az emberi gondolatok cseréje • információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével • tájékoztatás, közlés valamilyen erre szolgáló eszközzel jelrendszer útján (pl. nyelv, gesztusok, média)

4. A kommunikáció folyamata • technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik adás kód vevő feladó üzenet csatorna kód (visszacsatolás)

5. A kommunikáció folyamata • a feladó egy meghatározott kód (jelrendszer) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), ami egy csatornán keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT ÉS SIKERÉT BÁRMELY TÉNYEZŐ ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLHATJA!

6. A technikai folyamat elemei • feladó (adó): • akitől az üzenet származik • aki valamilyen információt kíván továbbítani • az információtovábbítás érdekében kódolást végez • vevő (címzett): • akinek a feladó az üzenetet szánja • aki a közleményt észleli • a kód ismeretében megfejti az üzenetet

7. A technikai folyamat elemei • üzenet (közlemény): • maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván • a kódolás eredményeképpen jön létre → jelekből áll • tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket • tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát

8. A technikai folyamat elemei • kód • megállapodás szerinti jelek rendszere • segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik • kódolás • az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”

9. A technikai folyamat elemei • adás • az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig • visszacsatolás • a vevő reakciója az adó közleményére • nem szükségszerű! • csatorna • az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig • pl. levegő, telefonvonal, internet

10. A technikai folyamat elemei • környezet • az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik • csatornazaj • a kommunikációt zavaró tényezők • ideális esetben nem jelenik meg • pl. telefonvonal hibája, történelmi idő

11. A kommunikáció fajtái 1. kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben 2. Kommunikáció technikai értelemben (technikai kommunikáció): kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben

12. A kommunikáció fajtái 3. Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információtovábbítás 3.1. állati kommunikáció: NEM TUDATOS 3.2. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze a természetes emberi nyelv 4. Társadalmi kommunikáció

13. Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben • Információelmélet, kibernetika, rendszerelmélet területe • Legáltalánosabb szint • Norbert Wiener – kommunikáció kibernetikai modellje • kibernetika = mesterséges intelligencia • a kifejezés azt mutatja, hogy a visszacsatolás hogyan teszi lehetővé az adatfeldolgozást a fejünkben és a számítógépeinkben • Wiener: II. vh. alatt légvédelmi rendszer kifejlesztése → a jövőbeli röppálya kiszámításánál figyelembe veszi a múltbéli adatokat is • Wiener visszacsatolás fogalma → kibernetikus tradíció megalapozása

14. Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben • Shannon-Weaver-féle modell (kommunikáció matematikai elmélete): információtovábbítás a fogalom legátfogóbb értelmében, függetlenül az információtovábbító és –befogadó, ill. a jel és a kód természetétől • Elmélete: a torzításmentes hangtovábbítás technikai problémájának megoldására irányult. • Cél: minél nagyobb vonalkapacitás biztosítása minél kisebb torzítás mellett. Az üzenet jelentése vagy annak a hallgatóra gyakorolt hatása nem érdekelte.

15. Technikai kommunikáció • Információátadás az ember alkotta technikai rendszerekben → szabályozott információtovábbítási rend valósul meg • Hírközlési rendszerben 3 problémakör: • Milyen pontosan vihetők át a hírközlési szimbólumok? → technikai kérdés • Az átvitt jelek mennyire pontosan határozzák meg a kívánt jelentést? → szemantikai kérdés • A vett jelentés milyen hatékonysággal váltja ki a kívánt tartalmat? → hatékonysági probléma

16. Biológiai kommunikáció • Az élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás (nukleinsavak, fehérjék, gének, enzimek, sejtek) • Az információ kémiai folyamatok csatornáin, kémiai kódban terjed • Biológiai kommunikáció vizsgálata: • biológiai zavar problémakörének megértése • egyedfejlődés, szaporodás megértése

17. Állati kommunikáció • Állatok közötti kommunikációs kapcsolatok kiterjednek: • Táplálékra • Élettérre • Búvó- és tartózkodási helyre • Szaporodásra • Ellenséggel szemben tanúsított védelemre • Minél fejlettebb a faj, annál differenciáltabb jelzést bocsát ki • Magasabb rendű állatoknál a jelzéseket a test mozgásai hozzák létre

18. Állati kommunikáció • Több csatorna egyidejű használata!! • Legtipikusabb csatornák: • Vokális: sziszegés, morgás, bőgés, madárfütty • Vizuális: fényérzékelés (földigiliszta), színérzékelés (madarak, kaméleon), alaki megkülönböztetés, mozgásérzékelés (méhek tánca) • Kinezikus (mozgásos): az állatok udvarlása tánccal kifejezett üzenet (kakas sajátos tojó-körbejárása) • Szaglási: jellegzetes szagok kibocsátása (mezei poloska, görény az érintésre, közeledésre jellegzetes bűzt áraszt), lazac szaglósejtekkel érzékeli a víz „szagát”, ahol kikelt

19. Állati kommunikáció • Biológiai kötöttség – állati kommunikáció biológiai kódban terjed • Állatok jelkészlete viszonylag kisszámú, jelek változatossága kicsi • Nem tanult jelzésekben továbbítják az információkat • A kód biológiailag meghatározott – a jelzés észlelése feltétlen reflexszerű magatartást vált ki

20. Emberi kommunikáció • Mindig társadalmi szituációban történik • Leggyakrabban a közvetlen emberi kommunikációban valósul meg • Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik: • A szituáció • A kommunikáló felek közötti viszony • A közlés szövegének összefüggésrendszere

21. Az emberi kommunikáció csoportosítása I. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: 1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása 2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása 3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben 4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió

22. Az emberi kommunikáció csoportosítása II. A közlő szándéka szerint: 1. szándékos (tudatos) 2. nem szándékos (ösztönös) III. Az alkalmazott jelrendszer szerint: 1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja 2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)

23. Az emberi kommunikáció csoportosítása IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: 1. kognitív (gondolkodásra ható) 2. affektív-emocionális (érzelmekre ható) V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint: 1. közvetlen (szemtől szembe) 2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

24. Az emberi kommunikáció csoportosítása VI. A kommunikáció iránya szerint: 1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás 2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

25. Üzleti kommunikáció Fogalma: • Az üzleti folyamatokban résztvevők, a belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek információközlése, többirányú információcseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján

26. Üzleti kommunikáció • Célja: többirányú és többsíkú • Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat felső vezetésében: • A vállalati célok megismertetése és elfogadtatása • A tulajdonosokkal • A munkavállalókkal • Környezettel (érdekszférák, pl. szakszervezet, kamara, pénzintézetek, beszállítók, partnerek, önkormányzatok…) • Az erőforrások optimális felhasználása, a jövedelmezőség biztosítása, ill. javítása • A közösség javaslatainak, észrevételeinek megismerése • Stratégiai és operatív tervek kialakítása, elkészítése során a közösség észrevételeinek, javaslatainak érvényesítése • Tervek végrehajtásában a közös akarat érvényre juttatása

27. Üzleti kommunikáció • Az üzleti kommunikáció főbb céljai a munkafolyamatok végzése során: • Optimális folyamatkialakítás a vezetés és a szervezeti egységek között • Az összehangolt munkavégzés biztosítása • A munkafeltételek információinak átvitele, cseréje a munkavállalók között

28. Üzleti kommunikáció • Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat és a vállalatot körülvevő környezet kapcsolatában: • Kedvező vállalati kép kialakítása • Információk szolgáltatása • A vállalatról, az egész társadalom és a vállalattal üzleti kapcsolatban állók körében • A termékekről, szolgáltatásokról, a vevők és a potenciális vevők számára • A vevő vásárlási szándékának előidézése, vásárlási döntéshozatalának elősegítése • A vállalattal üzleti kapcsolatban állókkal a feladatvégzés optimális feltételeinek kialakítása

29. Az üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere • Általános, minden szervezetben előforduló kapcsolati viszonyok ↓ • Csoportosítás: számos szempont szerint lehetséges • MI: kapcsolat létrejöttének helye szerint: • Szervezeten belül • Szervezet és a külvilág között jön létre

30. Szervezeten belüli tipikus kapcsolatok • Két ember közötti kapcsolatpl. 2 munkatárs; vezető - beosztott • Munkacsoporton belüli kapcsolatokpl. csoportos munkavégzés körülményeicsoporton belüli munkamegosztás (projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment) • A csoport és a kívülálló személyekkel, más csoportokkal, szervezeti egységekkel létesített kapcsolatokpl. csoport kommunikációja a csoportvezetőn keresztülcsoport kommunikációja a vezetői lépcsők figyelmen kívül hagyásával (PROBLÉMA!!)

31. Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok • Kapcsolatok a tulajdonosokkal • KKV → a tulajdonos a folyamatok aktív résztvevője, funkció ellátása (gazdasági kérdések, marketing, kereskedelem, PR…) • Kapcsolatrendszere ugyanaz, mint a vezetőé • DE: motiváltsága más!! • Kapcsolatok azokkal a személyekkel, szervezetekkel, akik szolgáltatásait igénybe veszi a cég • szakértők, tervezők • Őrző – védő szolgálat • takarítás

32. Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok • Kapcsolatok azokkal a szervezetekkel, személyekkel, akik részére végez a vállalat szolgáltatást, illetve akiknek produktumait eladja • Magánszemélynek történő értékesítés • Nagy- és kiskereskedelmi hálózatokkal kialakult kapcsolatok • Export – import ügyletek • A törvényekben előírt kötelezettségek teljesítése során kialakuló kapcsolatok • Állami intézményekkel való kapcsolattartás (APEH, TB, Nyugdíjbiztosító)

33. Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok • Társadalmi kapcsolatok • Oktatási, gazdasági, tömegkommunikációs szervezetekkel való kapcsolattartás • Szponzorálás – társadalmi akciókban való részvétel

34. A közvetlen emberi kommunikáció helye az üzleti életben • Üzleti életben meghatározó a közvetlen emberi kommunikáció→ két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz

35. Az üzleti kommunikáció információi Üzleti célú információ (↔ közhasznú információ): • Egy szűkebb közösség vagy személy, illetve cég érdekeit szolgálja Az üzleti célú információszolgáltatás célja: • Az információkereső egyszerű hozzáféréssel, gyorsan, megbízható információhoz juthasson • Az információszolgáltatónak fontos tudnia, hogy kielégítő-e az információ a kérdező számára; igénybe veszik-e a szolgáltatást • Pl. zöldszámok – díjmentes információszolgáltatás • Honlapok – látogatottság mérése • Bankok – díjkalkuláció + kapcsolatfelvétel szakértővel

36. Az üzleti kommunikáció információi Az üzleti célú információk főbb csoportjai: • belső információk, amelyek magukba foglalják • A termékekre, szolgáltatásokra, technológiára, • Termékszerkezetre, értékesítési csatornára • Ár- és jövedelmezőségre vonatkozó információkat • a piac szereplőivel, azok termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos információk • Kínálati – keresleti viszonyok • A kialakult és folytonosan változó árak információi • a piacon érvényesülő, a versenyt befolyásoló közvetett hatások információi

37. Az üzleti kommunikáció információs rendszere • Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk koordinált és folyamatos begyűjtését, feldolgozását, tárolását és különböző szolgáltatások nyújtását végző személyek, tevékenységek, valamint funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége.