A kist rs g fogalma s int zm nyes l se
Download
1 / 32

A kistérség fogalma és intézményesülése - PowerPoint PPT Presentation


  • 86 Views
  • Uploaded on

A kistérség fogalma és intézményesülése. A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai. Pozitív hatások bottom-up politika kistérségi szerveződések új funkció (új hasznosítás: falusi turizmus). Negatív hatások kárpótlás folyamata piac beszűkülése rurális munkanélküliség

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A kistérség fogalma és intézményesülése' - abeni


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
A kist rs g fogalma s int zm nyes l se

A kistérség fogalma és intézményesülése


A magyarországi rurális terek legnagyobb változásai

  • Pozitív hatások

  • bottom-up politika

  • kistérségi szerveződések

  • új funkció (új hasznosítás: falusi turizmus)

  • Negatív hatások

  • kárpótlás folyamata

  • piac beszűkülése

  • rurális munkanélküliség

  • polarizálódó rurális tér

  • civil szervezetek gyengesége


Mez gazdas gi termel s
Mezőgazdasági termelés

  • 80-as évek közepéig emelkedő tendencia

  • „Magyarország az 1980-as évtized közepén az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó mezőgazdasági termelésének több mint 90%-át állította elő” (Csáki–Rabár 1990, 214).

  • GDP 13,7%-ról (1989) 4%-ra csökkent (2001)

  • a termelés tíz év alatt mintegy 35%-kal visszaesett, ezen belül az állattenyésztés 50%-os

  • Agrárszektorban a jövedelmi szint csökkent: 1998-ban mintegy 30%, 2000-ben már 35% volt a különbség

  • PSE mutató 10% lett


A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből folyó áron, 1990–2001

Forrás: Magyarország nemzeti számlái 1995, KSH Budapest 1995, Magyarország nemzeti számlái


F ld k rp tl s
Föld kárpótlás értékből folyó áron, 1990–2001

  • . Rövid idő alatt mintegy 180 szövetkezet szűnt meg

  • 300 ezer kistermelő hagyta abba a termelést

  • elaprózott birtokstruktúra

  • magángazdaságok átlagos birtokmérete 3 ha

  • földtulajdon, földhasználat szétválása

  • 1997-ig 8 mill ha termőterület magántulajdonba került

  • közel 2 millió földtulajdonos

  • összes tulajdonos 11%-a 1 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkezik

  • 60%-a 10 hektárnál kisebb a földtulajdonnal rendelkezik.

  • üzemi szerkezet is megváltozott


Gazdálkodási formák Magyarországon értékből folyó áron, 1990–2001

  • ezer hektár

  • Forrás. Magyar Statisztikai Évkönyv 1995. 2000. KSH


A kist rs g fogalma s t rt nete
A kistérség fogalma és története értékből folyó áron, 1990–2001

  • A kistérségi szerveződések születése, az alakulásuk szakaszai

  • A kistérségek fajtái, térlefedettségük, területi megoszlásuk

  • Kistérség fogalma - megközelítések

  • Kistérségek funkciói és jövőjük


A kist rs gi szervez d sek sz let se meg alakul suk szakaszai
A kistérségi szerveződések születése, értékből folyó áron, 1990–2001 megalakulásuk szakaszai

1. Rendszerváltás – 1991. Önkormányzati törvény: egyidőben egymással ellentétes folyamat zajlott a települések között a térben

dezintegráció –

integráció

2. A kistérségi szerveződések szakaszai

A./ 90-es évek első fele ––

B./ Területi lehatárolás: KSH kistérségek 1994.

C./ Területfejlesztési törvényt követően: 1996. után

D./ Vidékfejlesztési kistérségek 1999.

E./ Többcélú kistérségek 2004

D./ LEADER csoportok 2005


  • Mi a kistérség? értékből folyó áron, 1990–2001

  • Mi a kistérségi szerveződés?

  • Mi az Önkormányzati Területfejlesztési Társulás?

  • Mi a többcélú kistérség


Kist rs gek sz ma r gi nk nt 2000
Kistérségek száma régiónként (2000.) értékből folyó áron, 1990–2001

Forrás: MTA RKK NYUTI


  • KISTÉRSÉG értékből folyó áron, 1990–2001:

    új fogalom: területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés-fejlesztési területi egység

  • KISTÉRSÉGI SZERVEZŐDÉS

    (többnyire) önkormányzatok együttműködési formája


Kist rs g fogalma
Kistérség fogalma: értékből folyó áron, 1990–2001

  • Kistérségnek nevezhetünk egy olyan területi egységet, ahol a településkör történelmi, kulturális gyökereinek, társadalmi-, természeti-, gazdasági adottságainak, néprajzi értékeinek homogenitása egy nagyobb területi egységen belül a legnagyobb.

  • XXI. tv. értelmében:

    „a települések között létező funkcionális kapcsolat-rendszerek összessége alapján behatárolható területi egység”


Kist rs gi egy ttm k d sek feladata szerepe
Kistérségi együttműködések feladata, szerepe értékből folyó áron, 1990–2001

a megyénél kisebb területi egységben a gazdaság és a társadalom térszemléletű fejlesztése úgy, hogy az adott térség fejlődése a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek érdekképviseletére, érdekfelismerésére és az önmozgásra építsen. E szemlélet alapján a térség fejlesztése a helyi gazdaság szereplőinek az ügye, akik a fejlődést akadályozó problémák és a fejlesztési lehetőségek felismerése alapján összehangolt akciókba kezdenek.

Ez az együttműködés önkéntes, jó alapot szolgáltat hozzá a gazdaságföldrajzi-kulturális összetartozás érzése, és a kapcsolatok közelsége, személyessége.


A kist rs gi t rsul sok differenci lt m k d s hez kapcsol d f feladatok
A kistérségi társulások differenciált működés értékből folyó áron, 1990–2001éhez kapcsolódó fő feladatok:

  • 1. közös érdekképviselet, érdekegyeztetés

  • 2. közös területfejlesztési koncepció készítése

  • 3. közös gazdaságfejlesztés

  • 4. foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése (munkaszervező menedzser program)

  • 5. közös infrastruktúra fejlesztések

  • 6. környezet- és természetvédelem


A kist rs gi t rsul sok differenci lt m k d s hez kapcsol d f feladatok1
A kistérségi társulások differenciált működés értékből folyó áron, 1990–2001éhez kapcsolódó fő feladatok:

  • 7. az önsegítés szerepének növelése

  • 8. kulturális, táji örökség megőrzése

  • 9. információs rendszer működtetése

  • 10. monitoring rendszer működtetése

  • 11. a hazai és az EU források számára megfelelően előkészített befogadási tér biztosítása


Mi rt van sz ks g kist rs gi int zm nyh l zatra
Miért van szükség kistérségi intézményhálózatra? értékből folyó áron, 1990–2001

  • helyi fejlesztések megvalósítása

  • területfejlesztési munka folyamatossága

  • koncepciók megvalósítása


A kist rs gek int zm nyes l si folyamata
A kistérségek intézményesülési folyamata értékből folyó áron, 1990–2001

  • térségmenedzser alkalmazása – OFA forrás

  • térségmenedzser alkalmazása – megyei területfejlesztési tanácsok

  • Munkaügyi Központok

  • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területi irodái

  • más munkakörök, mint ifjúsági referens, stb...

  • több fős irodák


Int zm nyes l s probl m i
Intézményesülés problémái értékből folyó áron, 1990–2001

  • működési költségek előteremtése

  • pénzügyi konstrukciók rövid távú jellege

  • saját erő hiánya

  • térségmenedzseri állás bizonytalansága


Kist rs gek j v je
Kistérségek jövője értékből folyó áron, 1990–2001

Intézményesülés folyamata

  • egyszemélyes kistérségi irodák

  • vidéki információs központok

  • hálózatokkal átszőtt cselekvési tér

  • közigazgatási kistérség?


Kist rs g k t f funkci ja

Területfejlesztési értékből folyó áron, 1990–2001

Kistérségi Fejlesztési Tanács?

ÖTT helyett területfejlesztési társulás

Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért

Közigazgatási-közszolgáltatási

Kistérségi közigazgatási hivatal?

különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése

komplex közszolgáltatási modell

Kistérség két fő funkciója


Kistérségek száma régiónként (1999) értékből folyó áron, 1990–2001

Forrás: MTA RKK NYUTI

*: 2004 január 1-től hatályos KSH kistérségi lehatárolás szerint


Telep l sek tsorol sa kist rs genk nt
Települések átsorolása kistérségenként értékből folyó áron, 1990–2001


Kist rs g k t f funkci ja1

Területfejlesztési értékből folyó áron, 1990–2001

Kistérségi Fejlesztési Tanács

ÖTT helyett területfejlesztési társulás

Forrás felhasználás a fejlesztési programok megvalósításáért

Közigazgatási-közszolgáltatási

Kistérségi közigazgatási hivatal?

különböző államigazgatósági hatáskörök telepítése

komplex közszolgáltatási modell

Kistérség két fő funkciója


1996 xxi tv m dos t sa
1996. XXI. tv. módosítása értékből folyó áron, 1990–2001

  • Kistérségi szint megerősítése

  • Kistérségben kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása és működtetése

  • Fejlesztési tervek összehangolása

  • kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítése

  • pénzügyi terv a programok összehangolására

  • képviseleti jog területfejlesztési ügyekben

  • szakmai munkaszervezetet működtetése


Xxi tv m dos t sa 2004
XXI tv. módosítása (2004) értékből folyó áron, 1990–2001

  • 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát.

  • 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol

  • 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. 258/2004. sz. Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg.

  • A 2004. évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit


J kist rs gi rendszer kialak t sa
Új kistérségi rendszer kialakítása értékből folyó áron, 1990–2001

  • megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek;

  • hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével;

  • önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet;

  • illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához;

  • hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét;

  • olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt;

  • kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.


  • törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról.

  • A tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása,

  • a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása,

  • közös területfejlesztési programok kialakítása.


65 2004 iv 15 korm rendelet
65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról.

  • pályázhatnak azok az önkormányzati társulások, melyek:

    - statisztikai lehatároláshoz igazodás

    - legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalása


2004 vi lxxv t rv ny
2004. évi LXXV. Törvény átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról.

  • kistérségi területfejlesztési tanács létrehozása

  • többcélú kistérségi társulás


258 2004 sz korm ny rendelet
258/2004. sz. Kormány rendelet átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról.

  • a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált.


K vetkezm nyek
Következmények átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról.

  • 2004 év során 145 KSH kistérség nyújtotta be a pályázatát, 65 kistérség csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Összesen 1,8 mrd forint központi összeggel támogatták a megalakult többcélú illetve csak területfejlesztési céllal létrejött kistérségeket.


ad