1 / 44

Környezetmenedzsment rendszerek A KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001

Környezetmenedzsment rendszerek A KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001 PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Bevezetés, történeti áttekintés Szabványosítás fogalma, célja, alapelvei Európai szabványügyi szervezetek Környezeti menedzsment rendszerek:

dwayne
Download Presentation

Környezetmenedzsment rendszerek A KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KörnyezetmenedzsmentrendszerekA KIR szabványosításának folyamata: BS 7750; EMAS; ISO 14001 PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

  2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Bevezetés, történeti áttekintés • Szabványosítás fogalma, célja, alapelvei • Európai szabványügyi szervezetek • Környezeti menedzsment rendszerek: • BS 7750 • ISO 14000-es szabványcsalád • EMAS

  3. Bevezetés • Az első szabványok időszámításunk előtt két ezer évvel jelentek meg Kína első császárának, Qin Shi Huangdi utasítására. (pl. az ivóvízvezetékek, a városkapuk szélességének, a országutak méreteit illetően). • A szabványok azóta sokat változtak az egyes országok elképzelései, a nemzeti szinten érvényben levő szabályozások szerint. • Az új irányzat 1985-ben születik meg az Európa Tanács 1985 májusi (COM.85/C136/01) rendeletével. Ennek alapját, a technikai követelmények és a szabványosítási politika egybehangolása képezi. Az új értelmezési módban kidolgozott szabványok célja biztonság minden fokon, egészség- és környezetvédelem.

  4. Az egybehangolt szabványok a következő követelményeknek kell, hogy eleget tegyenek − termék vagy termékcsoportokra vonatkozzanak és ezek csak a lényeges sajátosságokban kell megfeleljenek az előírásoknak (ezt a 22 darab alapirányzat tartalmazza). − az EU megbízásából készüljön − legalább egy tagországban, nemzeti szabványként alkalmazzák − az EU Hivatalos Közleményében kell megjelenjen. Az új egybehangolt szabványok nem kötelező érvényűek, de, ha valamely ország szabályzórendszerében megjelenik, azonnal kötelező jelleget nyer.

  5. XIX. század • Az első vállalati szabványok Angliában a 19. század elején jelentek meg. • A mai értelemben vett formális vagy szervezett szabványosítás a 19. század végén alakult ki, mert az ipar akkor érte el azt a fejlettségi szintet, amely ezt szükségessé tette. (ágazati szabványok) • Az országos hatáskörű szabványügyi szervezetek a 20. század első évtizedeiben alakultak meg, legelőször Angliában, 1901-ben. • 1906-ban a nemzetközi szervezetek közül elsőként létrehozták a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot (IEC).

  6. A szabvány definíciója a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. Törvény szerint: „elismert szervezet által alkotott, vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat, vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb."

  7. A szabványosítással elérendő legfontosabb célok a következők: - Rendeltetésre való alkalmasság:a termékek, eljárások, szolgáltatások a felhasználási szándéknak megfelelőek legyenek. - Biztonság (élet-, egészség- és munkavédelem): a termelés eszköz, vagy fogyasztási cikk, az eljárás, a szolgáltatás ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét, vagy személyi biztonságát. - Környezetvédelem:a termék, az eljárás, a szolgáltatás ne okozzon elfogadhatatlan károkat a természeti környezetben. - Gazdaságosság és hatékonyság: A csereszabatosság tegye lehetővé, hogy valamely terméket, alkatrészt más helyen, akár más országban is használhassanak. A kompatibilitás (illeszthetőség) révén különböző termékek egymáshoz vagy valamilyen hálózathoz csatlakoztathatóak legyenek. Mindezek gazdaságos anyag-, energia-és emberi erőforrás- felhasználást, továbbá ipari méretű tömegtermelést és kereskedelmet teremtenek.

  8. A szabványosítással elérendő legfontosabb célok a következők (folytatás) : - Fogyasztói érdekvédelem érvényesítése: a szabványok kidolgozásában a fogyasztók képviselõi, szervezetei is részt vehetnek. - Nemzetközi kereskedelem: a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása érdekében megszüntethetők az egyes országok eltérő értelmezéséből és gyakorlatából adódó korlátok. - Megfelelő kommunikáció, kölcsönös megértés a gazdaság szereplői között: a fogalmak és jelek következetes és egyértelmű alkalmazása; azonos mértékegységek használata; a műszaki követelmények azonos értelmezése a vizsgálati körülmények rögzítése révén.

  9. A szabványosítás legfontosabb alapelvei - Önkéntesség: a szabványok kidolgozásában a részvétel nem kötelező, ugyanakkor a szabványok alkalmazása is önkéntes. - Nyilvánosság és nyitottság: a szabványki-dolgozás már a kezdeti fázisban is nyilvános. Minden érdekelt félnek joga van részt venni a kidolgozásban, ez nemzeti szinten a különböző érdekcsoportokat jelenti, nemzetközi és regionális szinten pedig a tagországokat.

  10. A szabványosítás legfontosabb alapelvei (folytatás1) - Közmegegyezés: a gyártók, kereskedők, hatóságok stb. az általuk képviselt kör érdekeit viszik be a szabványo­sításba; olyan megegyezés jön létre, ahol az érdekeltek egyik csoportjának sincs a lényeges kérdésekben fenn­tartott ellenvéleménye. - Tárgyszerűség: a szabvány jól körülhatárolt területen legyen lényegre törő és egyértelmű. - Ellentmondás- mentesség és összefüggőség: az ellent­mondás- mentességet három szinten is biztosítani kell: az adott szabványon belül, a szabvány és más szabványok között, a szabvány és a jogszabályok között.

  11. Szabványosítás jelentősége • A szabványok összehangolásán két nagy nemzetközi szervezet munkálkodik: CEN, az európai szabványosítási bizottság és ISO, a standardizálás nemzetközi szervezete. 1995-től a szabványok először ISO formában jelennek meg, majd ezt alkalmazza a CEN. • A gazdasági növekedés szempontjából a tőkén kívül a legnagyobb szerepe az érvényben levő szabványoknak van.

  12. XX. század • A szabványok nemzetközi szintű összehangolását már a 20. század elején a nemzetközi kereskedelem fejlődése tette szükségessé. • A dokumentumok típusa: nemzetközi szabvány (ISO, IEC). • Szervezetei: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), alapítva: 1946, Genf • tevékenységi területe: a villamosságon kívül mindenre kiterjed, közel 100 ország a tagja, • Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), alapítva: 1906, de 1947 óta vált igazán aktívvá • A szabványok kidolgozását műszaki bizottságokban (pl. ISO/TC) végzik és a tagország nemzeti szabványügyi szervezetén keresztül bármelyik tagország részt vehet a munkában.

  13. Európai szabványügyi szervezetek • Az európai szabványügyi szervezeteket az Európai Közösség (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hozta létre. A dokumentumok típusa: • európai szabvány (EN), • európai előszabvány (ENV), • európai távközlési szabvány (ETS) Szervezetei: • Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), • Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), • Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI),

  14. Nemzetközi környezetvédelmi szabványosítás • A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén szorgalmazták. • Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) tevékenysége a környezetvédelem területén is.

  15. Környezeti menedzsment szabványok • Brit Szabványügyi Testület (1990): a BS 5750-es minőségügyi szabvánnyal analóg környezetmenedzsment szabvány létrehozása Közzététel: BS 7750 (1992) Érvényes változat: BS 7750 (1994) • Európai Unió 1836/93-as rendelete: EMAS (Environmental Management and Audit Scheme) 1993 június 29.-én hirdették ki 1995 áprilisában lépett hatályba • International Organization for Standardization (ISO): ISO 14001 1996-ban adták ki 2004-ben módosítva nem csak egyetlen szabvány, hanem egész szabványsorozat (ISO 14000)

  16. Környezeti menedzsment szabványok (folytatás1) • Alapvető cél: • a vállalat környezeti teljesítményének (fizikai- és menedzsment- egyaránt) javítása, ezáltal az antropogén jellegű környezetterhelések csökkentése • a környezetvédelmet külső előírásból belső érdekké tegye • Általános jellemzők: • új típusú szemléletmód (szervezéselmélet) • jól illeszthető a vállalat már meglévő vállalatirányítási rendszereibe • külső- és belső előnyöket egyaránt nyújt • hozzájárulhat a vállalat versenyképességének és nyereségességének növeléséhez • napjainkra már szabványosított / rendeletben szabályozott • piaci elvárássá vált

  17. BS 7750 • BS 7750 megalkotásáról rendelkező Környezeti Politikai Bizottság döntése 1990.decemberében. • Kialakítására1991.áprilisában felállították a Műszaki Bizottságot. • tervezet formájában1992.márciusábantették közzé. Ez volt a világ első környezetvédelmi irányítási szabványa. • Az 1992-1993. évi BS 7750 kísérleti program, amely 450 szervezetet és számos ipari szektort ölelt fel. • A BS 7750 2. kiadásának hatálybaléptetése1994.februárjában átdolgozott formában megtörtént összehangolva az EMAS 1836/93. Sz. direktívával. • A BS 7750 szabványt 1997. márciusábanhelyezte hatályon kívül az ISO 14001 szabvány, és ezzel így megszűnt.

  18. EMAS (Environmental Management /Ecomanagement/ and Audit Scheme) Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében: • a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét; • meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét; • környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat; • értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

  19. > EMAS • Environmental Management and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítményértékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javításáról. Törvényi keret:EC1836/93/EK RENDELET 761/2001/EK RENDELET

  20. Az átdolgozott EMAS rendelet (EC761/2001) • Az EMAS hatókörét az összes szektorra kiterjesztette, beleértve a helyi önkormányzatokat és az oktatást is. • A rendelet átvette az ISO14001 szabvány által alkalmazott szerkezetet, ami megkönnyíti az ISO14001-es szabványnak megfelelő rendszerek EMAS szerinti hitelesítését. • Az EMAS rendelet szerint hitelesített szervezetek hivatalos irataikon, marketing anyagaikon feltüntethetik az új EMAS védjegyet. • Megerősítette a környezetvédelmi nyilatkozat szerepét annak érdekében, hogy javítsa a kommunikációt a nyilvántartott szervezetek és azok tevékenységében érdekelt felek között. • Több figyelmet szentel az indirekt hatásoknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások választékát és összeállítását.

  21. A környezetvédelmi vezetési rendszerek (EMS) - és így az EMAS szerint hitelesített rendszerek - legfontosabb alapelvei • a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi követelmények betartása. • folyamatos fejlesztés (amely a Rendelet szerint a környezeti teljesítmény folyamatos javítását jelenti); • a környezetszennyezés megelőzése (azaz a megelőző jellegű környezetvédelmi megoldások előnyben részesítése a csővégi megoldásokkal szemben).

  22. Az EMAS rendszer előnyei • Minőségi környezetvédelmi vezetés • Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak • Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ • Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek • Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" • Javuló munkahelyi morál, csapatépítés • Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom • EMAS védjegy használata marketing eszközként

  23. EMAS rendszer bevezetésének lépései 1. Vezetői döntés 2. Előzetes környezeti állapotfelmérés 3. Környezetvédelmi vezetési rendszer kiépítése. 4. Belső ellenőrzés 5. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése 6. A környezetvédelmi nyilatkozat hitelesítése 7. A szervezetek nyilvántartásba vétele 8. A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozatala 9. A környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése és háromévenkénti megújítása

  24. Regisztrálás folyamata

  25. Logó • A nyilvántartási számmal rendelkező szervezetek (a nyilvántartás idejének hatálya alatt) használhatják az EMAS logót, melynek két változata létezik. • Alogó 2. változatahasználható az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozaton, továbbá azt minden környezetvédelmi tájékoztatáson fel lehet tüntetni. • Alogó 1. változatahasználható a nyilvántartásba felvett szervezetek levélpapírjának fejlécén, a szervezetnek az EMAS-ban való részvételéről szóló tájékoztatóján, továbbá meghatározott feltételek mellett a termékek, tevékenységek és szolgáltatások hirdetésein vagy hirdetéseiben. A logó nem használható a termékeken vagy azok csomagolásán, illetve más termékekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításban.

  26. ISO 14001 • Háttere: • BS 7750 sikere • folyamatosan emelkedő EHS (Environment, Health, Safety) kiadások • egyre erősödő hatósági és társadalmi nyomás • Története: • 1993-ban kezdtek neki a szabványsorozat kidolgozásának • 1996-ban fogadták el az ISO 14001-es szabványt, majd fokozatosan a többit • 2005! Új ISO 14001! • azóta folyamatos bővülés és „sikersorozat” • Jellemzői: • alapja a PDCA-ciklus • nemzetközileg használható és elterjedt • folyamatosan karbantartott és aktualizált • kevésbé szigorú, mint az EMAS

  27. Környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítési folyamata

  28. Helyette: ISO 19011

  29. A környezetközpontú irányítási rendszer működési modellje

  30. ISO 14000-es szabványrendszer és PDCA-ciklus

  31. Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 közötti eltérések • Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem • Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, míg a nemzetközi szabvány csak a környezeti politika nyilvánosságát kéri.

  32. Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai • Szerződő partnerekés beszállítók: az EMAS rendelet szerint a szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. • Elkötelezettségek és követelmények: az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékával. • Ellenőrzés: Az EMAS előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumát, az ISO14001 nem.

  33. Miben több az EMAS, mint az ISO 14001?

  34. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Az elmúlt évtizedekben tudatosult a vállalati szférában is a környezet megóvásának fontossága. Továbbá a nemzetközi kereskedelem szerepének növekedése indukálta a szabványok egységesítését. A KIR szabványosításával a vállalatok egyrészt elismerik és felvállalják a környezettudatosságukat, másrészt működésük során odafigyelnek a működésük során a környezet terhelésének fokozatos csökkentésére.

  35. AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a szabványosítás jelentőségét, fogalmát,alapelveit! • Ismertesse az európai szabványügyi szervezeteket, a szabványok jelölési módjait! • Ismertesse az EMAS-t! • Ismertesse az ISO 14 001-es szabványt! • Hasonlítsa össze az EMAS-t és az ISO 14 001-es szabványt!

  36. Az előadás felhasznált forrásai • Kerekes Sándor és Kindler József: (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest • Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. • www.emas.hu • www.emas.kvvm.hu • www.mszt.hu

  37. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍMEA KIR követelményei a szabványok alapján. Környezeti politika, tervezés elemei, a bevetés és működtetés, az ellenőrzés és javítás feladatkörei Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: környezeti politika, PDCA ciklus, folyamatos fejlesztés

More Related