Tanul s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 23

Tanulás PowerPoint PPT Presentation


  • 85 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Tanulás. Ajánlott irodalom. Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.) Keményné Pálffy Katalin (1998): Bevezetés a pszic- hológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - (89-112.o.). A tanulás fogalma. Köznapi értelemben:

Download Presentation

Tanulás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Tanul s

Tanulás


Aj nlott irodalom

Ajánlott irodalom

  • Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia

    Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.)

  • Keményné Pálffy Katalin (1998): Bevezetés a pszic-

    hológiába

    Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - (89-112.o.)


A tanul s fogalma

A tanulás fogalma

  • Köznapi értelemben:

    az elsajátítás valamennyi formája, amelynek ered-

    ményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képes-

    ség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelke-

    zett.

  • Pedagógiai értelemben:

    az oktatás során elsajátított ismeretek, jártassá-

    gok és készségek kialakítása, képességek kifej-

    lesztése.

  • Pszichológiai értelemben:

    minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudás-

    beli ) változás, amelykülsőhatásra,tapasztalásra,

    gyakorlás révén jön létre.


A tanul s fajt i 1

A tanulás fajtái (1)

1. A tanulás milyen tevékenységben okoz válto-

zást ( milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek

részt benne):

 mozgástanulás, motoros tanulás,

 szenzoros tanulás, perceptuális tanulás,

szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (spe-

ciálisan emberre jellemző; egyesíti az érzéki és a

mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy

értelmező).

2. A tanulást végző szándéka szerint:

 szándékos,

 nem szándékos, spontán.


A tanul s fajt i 2

A tanulás fajtái (2)

3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából:

 tárgyi (fizikai), nem szociális,

 társas, szociális.


Tanul selm letek

Tanuláselméletek

  • Korai bevésődés – imprinting

  • Habituáció

  • A tanulás mint kapcsolatképzés:

     klasszikus kondicionálás,

     operáns kondicionálás,

     verbális tanulás.

  • Komplex tanulás

  • Szociális tanulás


Korai bev s d s imprinting

Korai bevésődés (imprinting)

  • A tanulás egy korai formája , amelynek során az újszü-

    löttélőlényegymodellhez(normálesetbenazanyjához)

    kötődik.

  • Ez a korai életszakaszban kialakult kapcsolat az élet

    végéigtart,éskiírhatatlannyomokathagyazegyedben.

  • Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszü-

    lött egyed először megpillant.

  • A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemző.

    Létezik-e imprinting az embernél?  valószínűsíthető


Habitu ci

Habituáció

  • a tanulás legegyszerűbb formája,

  • egyfajta hozzászokás,

  • az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok

    ritkulását eredményezi

    (pl. az utcai zaj tanulás közben először zavaró, új ka-

    kukkosóra hangja először idegesítő).


Klasszikus kondicion l s 1

Klasszikus kondicionálás (1)

  • Tudományos vizsgálata: I. P. Pavlov (1904)

  • Kondicionálás = ismételt társítás

  • A tanulás az inger oldaláról indul – „S-S” - típusú kondicionálás

(táplálék)

(csengő)

társítás

1. feltétlen inger

3. feltételes inger

(idői egybeesés)

tanult kapcsolat

öröklött kapcsolat

2. feltétlen reflex 4. feltételes reflex

(nyáladzás)

K1

K2

K2

K1

K2

hang

táplálék

hang

válasz

táplálékválasz

Az agyi központ (K1, K2) között kialakuló idegi kapcsolatok vázlata

(Hebb nyomán)


Klasszikus kondicion l s 2

Klasszikus kondicionálás (2)

Alapfogalmak:

 társítás: feltétlen és a feltételes inger ismételt összekapcsolása;

 megerősítés: a feltételes ingert követő feltétlen inger adása;

 kioltás: ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor a

kialakult időleges kapcsolat megszűnik;

gátlás: ha az eredeti feltételes inger sokszor egymás után feltét-

len inger nélkül jelenik meg, azt némi idő elteltével már nem kö-

követi a feltételes válasz (kialvásos gátlás – tanult megnyílvánu-

lás „eltűnése”);

diszkrimináció során is hasonló gátlás lép fel: egytovábbi tanu-

lás során azt kell megtanulni, hogy ne reagáljon;

spontán felújulás: gátlás esetén a korábbi feltételes kapcsolat

nem szűnt meg létezni,egyváratlanakáregyszeriingerhatására

a feltételes reflex újra megjelenik;


Klasszikus kondicion l s 3

Klasszikus kondicionálás (3)

másodlagoskondicionálás: egybiológiailagnem fontosingernek

(hangingernek) a feltétlen inger megjelenését előre jelző fénnyel

való párosítása feltételes választ képes kialakítani;

generalizáció: egy meghatározott ingerre kialakult feltételes vá-

laszt az eredeti ingerhez hasonló , más ingerek is kiváltanak; az-

az az ingerek „általánosulnak” a válaszolóviselkedéseszem-

pontjából;

diszkrimináció: különbségtétel ingerek között, csak amegerősí-

téssel kiválasztott ingerre reagál;

Pavlovszerintaklasszikuskondicionáláslétrejöttéhezszükséges

döntő tényező a feltételes ingernekés afeltétlen ingernek az idő-

beli érintkezése (kontiguitása);

Rescola(1968): szembeállítottaa kontiguitástésabejósolhatósá-

got; patkányokkal kísérletezett (A csop.: mindenáramütéselőtt

hang, B csop.: 50-50%-ban előzte, ill. nem előzte meg hangjelzés

az áramütéseket -nem megbízható a bejóslás)  A csop. gyor-

san kondicionálódtak.


Oper ns kondicion l s 1

Operáns kondicionálás (1)

  • Operáns = műveleti/instrumentális

  • Az állat aktív részese a tanulásnak  a tanulás aktív cselekvés

    útján megy végbe.

  • A folyamatkiindulópontja valamely újszerű válasz – „S-R” - tí-

    pusúkondicionálás.

  • A folyamatban szintén társítás zajlik, de az elemek sorrendje

    más.

  • A megerősítés arraa folyamatra utal, amely során egy appeti-

    tív (vágykeltő )inger megjelenése vagy egy averzív (idegenke-

    dést kiváltó) inger megszűnése növeli a viselkedés valószínű-

    ségét. Típusai: pozitív és negatív.

  • Büntetés a megerősítés ellentéte: egy averzív inger megjelené-

    se vagy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedésva-

    lószínüségét.

  • Operáns kondicionálásnál ugyanúgy beszélhetünk kioltásról,

    generalizációról és diszkriminációról, mint klasszikus kondi-

    cionálásnál.


Oper ns kondicion l s 2

Operáns kondicionálás (2)

1. Thorndike (1898):

 macskák ún. problémaketrecben;

 „próba szerencse” tanulás;

véletlen reakció

feltételes inger

billentyű

lenyomással

billentyű

 effektus törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási való-

színűsége nagyobb egy következő próbában , a büntetett vi-

selkedésé pedig kisebb.

feltétlen inger

feltételes reakció

billentyű

lenyomással

(táplálék)

feltétlen inger

(táplálék)

I. A folyamat kezdetén

II. Tanulás után


Oper ns kondicion l s 3

Operáns kondicionálás (3)

2. Mowrer:

védekező magatartás kialakítása;

 ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos

ütés éri;

 a jutalom, a megerősítés, a fájdalom megszűnése volt: a tanult

viselkedés pedig védekező jellegű (averzív kondicionálás);

 létező válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének

megelőzése.

3. Skinner:

Skinner-doboz;

 galambokkal és patkányokkal kísérletezett;

 másodlagos megerősítés: minden olyan hatás, amely az eredeti

megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert meg-

erősítő hatékonyságra;

 részleges megerősítés: a válasz oly módon kondicionálódott,

hogy csupán időnkénti megerősítések támogatták;

 fokozatosviselkedésalakítás(shaping):állatidomárokhasználják.


Oper ns kondicion l s 4

Operáns kondicionálás (4)

4. Operáns kondicionálás a kognitívak szerint:

 kognitív tényezők szerepe: bejósolhatóságéskontiguitástanulás

(időbeli érintkezés);

 patkányokkal végzett kísérletek:

1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki,

2. pedállal megszüntethető a fájdalom:„tapasztalatlan”és„tapasz-

talt” patkányok(nem tanulja meg, hogyazáramütéselkerülhető);

 Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei:

1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az,

egyik állat tudta gombbal megszüntetni az áramütést,

2. fényvagyhangelőre jelezte az áramütést, az előbbiekbena befo-

lyásolhatóságotmegtanultállategymásikrekeszbevalóátugrás-

sal elkerüli az áramütést, a másik nem is próbálkozik;

tanulttehetetlenségleírása:havalakihosszabbidőnkeresztülolyan

helyzetekbe kényszerült, a hol nem kontrollálhatta az őt érő aver-

zíveseményeket,akésőbbiekben akkor is hajlamos leszlemonda-

ni a körülmények ellenőrzéséről,amikorezmármegvalósítható

lenne (nem az időbeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás).


Verb lis tanul s

Verbális tanulás

  • Beszéd általi tanulás az egyik csak emberre jellemző tanú-

    lási forma.

  • A verbális tanulás során az ún.interverbális asszociációs

    kapcsolatokra összpontosítunk.

  • Asszociációs lehetőségek:

     közvetlenül érintkező elemek között:

     téri egyidejűség (szimultán kapcsolat),

     időbeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat),

     közvetett módon érintkező elemek között:

    (sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok)

  • Asszociációs kapcsolat erőssége függ:

     gyakoriság (frekvencia) törvénye,

     idői vonatkozás (minél frissebb, minél újabb).

B

A

C

D


Komplex tanul s 1

Komplex tanulás (1)

1. Köhler (tanulás alaklélektani felfogásban):

 majmokkal és galambokkal végzett kísérletek;

belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük

lévő viszonylat felismerése);

a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol,

hisz vagy remél, kognitív tényezők: belátás (célorientált cselek-

vés), elérhetőség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk),

transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy

másik hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni);

 „aha”- érzés kíséri;

 próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkü-

lözhetetlen elemei.


Komplex tanul s 2

Komplex tanulás (2)

2. Tolman:

 patkányokkal útvesztőben végzett kísérletek;

1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztőben, ahol

eleinte egyáltalán nem volt élelem;

2.most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezd-

ve hibátlanul járja be az útvonalat.

3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályok-

kal torlaszoljuk el oly módon, hogy a kerülő utak közül az

állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe venni

(részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést), torlaszok

eltávolítása után rögvest a legrövidebb úton jut el az eledel-

hez (olyan úton, amelyrenézveeddig egyáltalán nem kapott

megerősítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is azelső

futást követően megérti a dolgot, ezután hibátlanul közleke-

dik;

 kognitív térkép: a külvilág térbelielrendezésénekegy belső,

mentálisreprezentációja , ami megerősítés híján is nélkülözi a

téri viszonyokat.


Szoci lis tanul s jellemz i 1

Szociális tanulás jellemzői (1)

  • A tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más sze-

    mélyekkel történő interakciókból ered.

  • A személyiség egész fejlődését átfogó folyamat  benne a

  • Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki  szocializáció

    (társadalmiasodás).

  • Szocializáció:atársadalombavalóbeilleszkedés folyamata.

  • A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség-

    fejlődés társadalmi vetülete.

  • Legfőbb közege az ún. mikromiliő  aminek a közvetítésé-

    sével jut el a társadalmi hatás az egyénhez.

  • A szociális tér bővülésével a hatást gyakorló személyek

    száma egyre nő.

  • A szocializáció eszköze a kommunikáció.


Szoci lis tanul s jellemz i 2

Szociális tanulás jellemzői (2)

 A szociális tanulás elméletének úttörője: A. Bandura (1977)

 Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R)

 Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az e-

gyedet individuumá tesz; ez az a faktor, amely meghatározza a

környezetre való egyedi reakciókat.

Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti köl-csönhatás eredménye.

Sokfajta viselkedést elsajátíthatunkanélkül, hogy direkt mege- rősítése megtörténne.

A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelentősé-től (krízis helyzet), a múltban lezajlott hasonló magatartások

megerősítésétől, hasonló esetekben mások tevékenységének

megfigyelésétől.


A szoci lis tanul s m djai 1

A szociális tanulás módjai (1)

Utánzás:

 nem tudatos, nem szándékos;

 az empátia talaján fejlődik ki (beleélés eszköze az után-

mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete);

 csecsemőkorban: cirkuláris reakció és nem késleltethető;

 1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép

alapján).

Modellkövetés:

 kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környe-

zetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkor-

ban és a felnőttkorban már tudatosmodellkövető viselke-

dés;

 legfőbb indítékai: szeretetkapcsolatvagyaszerepirigység

vagy a szociális hatalom vagy a másiksikere, jutalma

(empatikus utánzás);


A szoci lis tanul s m djai 2

A szociális tanulás módjai (2)

 jutalmazás és a büntetés szerepe;

 cél a sikeres viselkedés.

Azonosulás (identifikáció):

 óvódás- és iskoláskorban agyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselke-

désmódját, elvárásait;

 serdülő- és ifjú-,valamintfelnőttkorban már döntő a tuda-tosság és a szándékosság;

 célamodellül választott személyhez fűződő viszony fenn-

tartása;

  • azegyénhisz az átvett véleményekben, értékekben, csele-kedetekben;

     a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyá- soló személy távollétében is tanúsítja;


A szoci lis tanul s m djai 3

A szociális tanulás módjai (3)

 létezik negatív identifikáció is.

Belsővé tétel (interiorizáció):

 a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az előző

szintekre;

 serdülő- és ifjú-,valamintfelnőttkor döntő tanulási módja;

 az egyén azértfogadja el egy másik személy befolyását,

mert az egybevág saját belső értékrendszerével;

 azilyenviselkedés fokozatosan függetlenedik a külsőfor-rástól, beépül a személyiségbe,értékrendszerének részé-vé válik;

 azerkölcsinormák, szokások,értékek, a „lelkiismeret” ki-

alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.


  • Login