1 / 47

A tanul si zavarok prevenci ja

A FEJLESZT

stormy
Download Presentation

A tanul si zavarok prevenci ja

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A tanulási zavarok prevenciója „Ha egyenlo tanulási lehetoségeket akarunk biztosítani a tanulók számára, akkor különbözoképpen kell tanítanunk.”                 (Hansen

    3. VIZSGÁLAT KÉRÉSE Nevelési Tanácsadó   - elso „szuro”  - a kérelemnek nincs formanyomtatványa  - a tanév rendjéhez igazodva, bármikor kérheto    - ha valamely nehézséget állapít meg, szakvéleményt készít és saját rendszerében ellátja (magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézség)  - ha fogyatékosság, vagy a megismerés és viselkedés zavarai miatt a tanulási, beilleszkedési folyamat tartós akadályozottságának gyanúja merül föl, átirányítja a gyermeket a szakértoi bizottsághoz

    4. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértoi és Rehabilitációs Bizottság - a kérelemnek formanyomtatványa van ( Kö 3126) - átveszi a nevelési tanácsadó vizsgálati eredményeit és diagnózisába beépíti - komplex vizsgálatot végez (pszichológiai, gyógypedagógiai- pedagógiai, szakorvosi) - szakértoi véleményt készít, mely tartalmaz:          - állapotleírás          - diagnózist          - intézményes nevelésre vonatkozó javaslattételt          - korrekciós és nevelési javaslatokat          - a különleges gondozás formáit, jogszabályi hivatkozással          - szakirodalmi ajánlást  

    5. A sajátos nevelési igény  a) Testi -, érzékszervi fogyatékos, értelmileg sérült:  - Tanulásban akadályozottság (enyhe fokú értelmi sérülés) BNO F 70  - Értelmi akadályozottság (középsúlyos) BNO F 71   - Értelmi akadályozottság (súlyos) BNO F 72   - Autizmus/ pervazív fejlodési zavarok BNO F84.0  - Halmozott sérülés  - Beszédfogyatékosságok:          - Dadogás   BNO F 98.5          - Hadarás    BNO F 98.6          - Orrhangzós beszéd BNO Q 35/ BNO R 49.1- 49.2          - Beszédképtelenség (kódolása a kiváltó októl függ)

    6. A sajátos nevelési igény  2007.januárban törölték a törvény alább részletezett b) pontját, helyette a tervezett megnevezés: „a megismerés és viselkedés rendellenessége” b) A pszichés fejlodés zavarai miatt tartósan és súlyosan akadályozottak a nevelési, tanulási folyamatban:           - Tanulási zavar- veszélyeztetettség BNO F 81.9           - Diszlexia BNO F 81.0           - Diszgráfia BNO F 81.1           - Diszkalkulia BNO F 81.2           - Iskolai képességek kevert zavara BNO F 81.3           - Kevert specifikus fejlodési zavar BNO F 83           - Elektív mutizmus BNO F 94           - Aktivitás és figyelem zavara BNO F 90.0           - Hiperkinetikus magatartászavar BNO F 90.1   

    7. A testi- és érzékszervi fogyatékosságok vizsgálata nem megyei szakértoi bizottsági kompetencia  - Látásvizsgáló Országos Szakértoi és Rehabilitációs Bizottság - Hallásvizsgáló Országos Szakértoi és Rehabilitációs Bizottság - Mozgásvizsgáló Országos Szakértoi és Rehabilitációs Bizottság  

    8. Tanulási zavarok szindróma A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés a különbözo – figyelmi funkciókban, beszédkészségben, olvasási, írási és számolási készségek elsajátításában és használatában akadályozott, de nem a képességhiányok hagyományos kategóriáiba (vakság, süketség, értelmi fogyatékosság) tartozó – képességdeficitekkel küzdo heterogén csoportok megjelölésére. Bár együtt járhat más deficitekkel (érzékszervi gyengeség, érzelmi zavarok) vagy negatív környezeti hatásokkal (pl. hátrányos helyzet, nem megfelelo oktatás), azoknak nem egyenes következménye. (Yewchuk, Luppart, 1993)

    9. Tanulási zavarok DYSLEXIA DYSGRAPHIA DYSORTOGRAPHIA DYSCALCULIA KEVERT TÍPUS

    10. Beszédzavarok FONOLÓGIAI ZAVAR (beszédhangok elsajátítása késik és/vagy eltéro, használata hibás) DYSPHASIA = EXPRESSZÍV BESZÉDZAVAR (nyelvi kifejezés alacsony színvonalú, szuk szókincs, szavak túlzott használata, szókeresés nehézsége, szótanulási képtelenség, fejletlen mondatszerkezet, nyelvtan hibás használata) RECEPTÍV BESZÉD ZAVARA (beszédmegértés zavara, már korai idoszaktól kezdve, nem tud tárgyakat azonosítani, utasítást végrehajtani, nem érti a nyelvtani szerkezeteket) RECEPTÍV-EXPRESSZÍV BESZÉDZAVAR

    11. Beszédzavarok más felosztásban 1. Hangadás rendellenességei Diszfónia – rekedtség 2. A beszéd- és a nyelvi fejlodés zavarai Megkésett beszédfejlodés Fejlodési diszfázia 3. Artikuláció zavarai Pöszeség Rinofónia 4. Beszédfolyamatosság zavarai Dadogás (tónusos vagy klónusos) Hadarás

    12. KOORDINÁCIÓ-FEJLODÉSI ZAVAR A MOTOROS KOORDINÁCIÓ LÉNYEGESEN ALATTA MARAD A SZEMÉLY BIOLÓGIAI KORA ÉS MÉRT INTELLIGENCIÁJA ALAPJÁN ELVÁRHATÓNAK. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlodés különbözo lépcsofokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minoségében. Mindez kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységekre. A zavar nem egészségi állapot következménye (pl. agyi bénulás, izomsorvadás) és nem felel meg az átfogó zavar kritériumainak.

    13. DISZRUPTÍV VISELKEDÉSZAVAROK HIPERAKTIVITÁS FIGYELEMZAVAR ADHD SZINDRÓMA VISELKEDÉSI ZAVAR OPPOZÍCIÓS ZAVAR

    14. Az összemosottság okai ADHD-s gyermekek 25-80%-nak tanulási nehézsége, zavara is van. A tanulási zavarral küzdo gyermekek 20%-nak figyelemzavara, hiperaktivitása is van.

    15. Tanulási zavar, rendellenesség vagy nehézség? Tanulási nehézség: normál vagy enyhén szubnormál IQ; tanuláshoz szükséges képességek fejlodésének enyhe késése, hiányosságai (szociokulturális háttér, tartós betegség, iskolaváltás miatt). Felzárkóztatás, korrepetálás, prevenció. Lehetoségek: egyes tantárgyak, tananyagrészek minosítése alóli felmentés a Nev. Tan. véleménye alapján / lassított haladás Pl. 2 év alatt 1 évet végezzen el. Tanulási zavar: Normál vagy átlag feletti értelmi képességek; A tanulási teljesítmény nem felel meg az egyén intellektuális fejlodésének. Egyes részképességek fejlodését súlyosan érinti. Fejleszto eljárások, módszerek; differenciálás, egyéni bánásmód. Lehetoségek: sajátos nevelési igényu gyermek – heti óraszám 15%-ban rehabilitáció / kislétszámú osztály (2 fonek számít) / tantárgyak és tananyagrészek értékelése alóli felmentés./

    16. Elnevezési zavarok MCD – minimális cerebrális diszfunkció MBD – minimal brain damage POS – pszichoorganikus szindróma FIMOTA – figyelem-, mozgás- és tanulási zavaros gyermek HIPERMOTILITÁS HKZ – hiperkinetikus zavar ADD – attention deficit disorder ADHD – attention deficit hyperactivity disorder

    17. OKOK Genetikai károsodás ADHD – 65% EGYÜTTJÁRÁS EGYPETÉJU IKREKNÉL, 35% CSALÁDON BELÜL a) poligénes öröklodés b) dopamin transzportért felelos gén hibája miatt csökkent dopamin aktivitás DISZLEXIA, DISZGRÁFIA a) 15-ös kromoszóma hibája (De Fries) b) domináns genetikai átvitel (6. kromoszóma hibája) – (Richardson)

    18. 2. Méhen belüli károsodás – oxigénhiány anya életmódja, betegségei stressz teratogének EMIATT NEM KÖRÜLHATÁROLHATÓ AGYI FUNKCIÓZAVAR – ADHD esetében prefrontális kéreg muködészavara (figyelem, válaszreakciók késleltetése és szervezése). Tanulási zavaroknál bal félteke muködési zavara az összehangoltság hiánya miatt- Mindkettonél kisebb corpus callosum.

    19. 3. Hormonális hatások – tesztoszteron hipotézis (Geswind, Galaburda 1984) A nemi hormon lelassítja a bal félteke fejlodését amikor az adott kognitív funkciókhoz szükséges idegrendszeri részek fejlodnek. Fiúknál 3x gyakoribb minden tanulási zavar / több balkezes / fokozott immunrendszeri sérülékenység. 4. Perinatális ártalmak – oxigénhiány Placenta rendellenességek Koraszülés Elakadt szülés Rohamos szülés Fogó vagy vákuum használata Köldökzsinór komplikációk

    20. 5. Posztnatális ártalmak A) Biológiai ártalmak: Rh inkompatibilitás Acidosis Agyvelogyulladás, agyhártyagyulladás Epilepszia Súlyos keringési zavarok Agyi traumák B) Pszichoszociális ártalmak Szülo-gyermek kapcsolat Nem megfelelo ellátás és fejlesztés Pedagógiai háttér – gyors haladás, nagy tananyagmennyiség, didaktikai / metodikai hiányosságok. Rossz olvasástanítási módszer (30%-a a gyermekeknek diszlexiás?).

    21. KÓRELOZMÉNYEK Percepció zavara Vizuális és auditív szféra – diszkrimináció zavara / alak-háttér megkülönböztetése. Taktilis és kinesztéziás szféra – egyensúly és mozgáskoordinációs problémák / téves iránymegjelölések / vizuomotoros koordináció nehézsége. Téri orientáció zavara a saját testen is – testséma zavar. Nagymozgása ügyetlen, sok baleset. Finommozgása (pl. rajz) gyengén fejlett. Cselekvéstervezés hiánya. Amuzikalitás (nyelvben is). Ritmusérzék hiánya. Megkésett beszédfejlodés, beszédzavar, verbális feldolgozás zavara (50%-nál tomondat, rossz ragozás, prozódia hiánya). Kialakulatlan lateralitás. Figyelemkoncentráció és diszkrimináció zavara. Memória – RTM szuk kapacitása / szerialitásbeli problémák. SZENZOMOTOROS INTEGRÁCIÓ ZAVARA.

    22. Diszlexia a DSM-IV alapján Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Az elobbi zavar jelentosen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylo mindennapi tevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét

    23. Dyslexia 1. AZ OLVASÁS PONTOSSÁGÁNAK HIÁNYOSSÁGAI BETUTÉVESZTÉSEK BETUKIHAGYÁSOK, SZÓTAGKIHAGYÁSOK BETUBETOLDÁSOK REVERZIÓK HIBÁS KOMBINÁCIÓK ELOVÉTELEZÉS PERSZEVERÁCIÓK SZÓRONCSOK ISMÉTLÉSEK BETUK ÖSSZEOLVASÁSÁNAK SÚLYOS MEGKÉSÉSE AZ 1. OSZTÁLYBAN TÖREDEZETT OLVASÁS AZ OLVASÁS MEGTAGADÁSA 2. AZ OLVASÁS LASSÚ TEMPÓJA 3. A SZÖVEGÉRTÉS EGYENETLEN, HIÁNYOS SZÖVEGÉRTÉS HIÁNYOS, HIBÁS A SZÖVEGBEN LEVO INFORMÁCIÓK EMLÉKEZETBE VÉSÉSE

    24. DYSGRAPHIA A VONALVEZETÉS PROBLÉMÁI: MOZGÁSTERVEZÉS ÉS FINOMMOZGÁS ZAVARA MIATT RENDEZETLEN ÍRÁSKÉP BETUK FELISMERHETETLENSÉGE TÖRLÉSEK ÉS ÁTHÚZÁSOK A SZÖVEGBEN TÉRBELI ELRENDEZÉS ZAVARA FOLYAMATOSSÁG ZAVARA AZ ÍROTT BETUALAKOK EGYMÁSSAL VALÓ ÖSSZETÉVESZTÉSE LASSÚ KIVITELEZÉSI SEBESSÉG

    25. DYSORTOGRAPHIA A FONOLÓGIAI KÓDOLÁS ZAVARA: BETUTÉVESZTÉS BETUKIAGYÁS VAGY BETOLDÁS SZÓTAGKIHAGYÁS VAGY BETOLDÁS REVERZIÓ A BESZÉD TAGOLÁSÁBÓL ÉS RITMUSÁBÓL ADÓDÓ PROBLÉMÁK: HOSSZÚ ÉS RÖVID HANGOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK ÉS JELÖLÉSÉNEK ZAVARA SZAVAK EGYBEÍRÁSA A MONDATOKBAN MONDATKEZDO NAGYBETU ÉS MONDATVÉGI ÍRÁSJEL HASZNÁLATÁNAK ZAVARA A HELYESÍRÁS ZAVARA: A NYELVTANI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁNAK HIBÁI

    27. DYSCALCULIA GRAFIKUS DYSCALCULIA OLVASÁSI DYSCALCULIA EMLÉKEZETI DYSCALCULIA GONDOLKODÁSI DYSCACULIA

    30. FIGYELEMHIÁNYOS ÉS DISZRUPTÍV VISELKEDÉSI ZAVAROK 1. FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁS ZAVAR A)Figyelmetlenség: alábbi tüneteibol legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív, és nem felel meg a fejlodési szintnek: Gyakran nem figyel megfeleloen a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben. Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül. Gyakran úgy tunik nem figyel , amikor beszélnek hozzá. Gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka befejezése. Gyakori nehézség a feladatok és tevékenységek megszervezésében. Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós mentális erofeszítést jelentenek. Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat. Gyakran elvonják a figyelmét külso ingerek. A napi tevékenységben gyakran feledékeny.

    31. B) Hiperaktivitás-impulzivitás: alábbi tüneteibol legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív, és nem felel meg a fejlodési szintnek: Hiperaktivitás Gyakran babrál kézzel-lábbal, az ülésen fészkelodik. Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetben, amikor az ülve maradást várják el. Gyakran rohangál vagy ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (serdüloknél vagy felnotteknél ez korlátozódhat a nyugtalanság szubjektív érzéseire). Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben. Gyakran izeg-mozog vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak. Gyakran túlzott mennyiségu beszéd figyelheto meg.

    33. ADHD gyerekek pszichés jellemzoi Pszichikus érés elhúzódása: Tartósabban függ az anyától Elhúzódó, hevesebb dackorszak Idegenektol túlzott félelem vagy teljes bizalom mindenkivel szemben Túlérzékenység Gyenge frusztrációturés Egoizmus Frontérzékenység Emocionális problémák (labilitás, ingerelhetoség, kiszámíthatatlanság) Fokozott hang és zajérzékenység. Pozitív jellemzok: Empátia Segítokészség Lelkesedés Kreativitás Fejlett humorérzék

    34. Mit tehetünk? Érzelmi biztonság adása. Korlátok, külso strukturálás, keretek adása. Egyértelmu szabályok következetes betartatása – rövid instrukciók. Szokatlan ingerek kizárása. Rövid idotartamokra bontott munka. Egyszerre csak egy feladat, kisebb feladat Buzdítás. „Szelep” biztosítása. Megszégyenítés kerülése. Dühkitörés figyelmen kívül hagyása.

    35. 2. VISELKEDÉSI ZAVAR A viselkedés olyan visszatéro és állandósult mintája, amelyben mások alapveto jogait vagy az életkornak megfelelo fontosabb szociális normákat és szabályokat megszegik. Emberek és állatok iránti agresszió Vagyonrongálás Csalás vagy lopás Szabályok súlyos megsértése 3. OPPOZÍCIÓS ZAVAR Negativisztikus, ellenséges, dacos viselkedés A viselkedészavar klinikailag jelentos károsodást okoz a szociális vagy iskolai, foglalkozási muködésekben.

    36. EMOCIONÁLIS INFANTILIZMUS SZÉLSOSÉGES SZOCIÁLIS I. DIFFÚZ REAKCIÓK ÉRETLENSÉG PANASZOK CSÖKKENT ÉNEROK ROSSZ FRUSZTRÁCIÓS TOLERANCIA II. VESZÉLYEZ- SÚRLÓDÁS CSÖKKENT TETETT CSÁBULÉKONYSÁG ELABORÁCIÓS, SZUBLIMÁCIÓS KÉSZSÉG TÁMADÓ REAKCIÓK MENEKÜLO REAKCIÓK NORMATÍV ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓS ZAVAR TÁMADÁS A TÁMADÁS MENEKÜLÉS MENEKÜLÉS KÖRNYEZET ÖNMAGA A KÖRNYE- ÖNMAGÁTÓL ELLEN ELLEN ZETBOL III. DEVIÁCIÓ KRIMINALITÁS ÖNGYIL- CSÖVEZÉS ALKOHOL, KOSSÁG KÁBÍTÓSZER

    37. TERÁPIÁS LEHETOSÉGEK 1. MOZGÁSTERÁPIÁK Delacato-tréning Dévényi-féle speciális manuális gimnasztika Hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika 2. KOMBINÁLT MOZGÁS- ÉS ÉSZLELÉSI TERÁPIÁK Frostig-terápia Szenzorons integrációs terápia 3. KOGNITÍV TERÁPIÁK Sindelar-program 4. MUVÉSZETI TERÁPIÁK 5. JÁTÉKTERÁPIÁK 6. RELAXÁCIÓS TRÉNING Autogén tréning Progresszív relaxáció

    38. DELACATO - 1963 Rekapitulációs elméletre épít. Mozgásminta ráépítheto az agyra Mozgásfejlodés és anyanyelvi fejlodés együtt jár. Adott sorrenden kell végighaladni: fejemelés – fordítás – hason fekvo homorítás – úszómozdulat – kúszás – mászás – felülés – járás – guggolás – ugrás – szökdelések – dominancia megválasztásának és begyakorlásának játékai. Rendszeres gyakorlás: 3x2 óra vagy 6x1 iskolaidoben, nyáron 5x2 óra

    39. DÉVÉNYI-FÉLE SPECIÁLIS MANUÁLIS GIMNASZTIKA 1976. Dévényi Anna 2 szakaszos terápia: 1) spec. manuális izommozgatás Izomzat helyének, tónusának normalizálása Idegrendszer stimulálása 2) Alkalmazott muvészi torna Aktív izomero fejl. Koordináció fejl. Mozgáskészség fejl. Testséma fejl. Csoportban – szociális készségfejlesztés, szorongásoldás.

    40. HIDROTERÁPIÁS REHABILITÁCIÓS GIMNASZTIKA Komplex vesztibuláris, taktilis, vizuális, akusztikus és szociális ingeradás. Csoportos, heti 2 alkalommal 45 perc. Víz folyamatos ingerlése – hiperakítv gyerek optimális arousal szintjét biztosítja / testkép kialakulását segíti / állóképességet növel / izomtónust szabályoz. Vesztibuláris ingerlés. Figyelem, valamint a motoros, vizuális és verbális memória fejlodik.

    41. FROSTIG-TERÁPIA Alapja: euritmia + percepció és a motoros képességek fejlodése meghatározza a kognitív fejlodést. Ha az elobbiekben elmaradás figyelheto meg, akkor kommunikációs, érzelmi és szociális téren is zavar jelenik meg. Hiba jelenhet meg: szem-kéz koordináció (vonalak, vágás, gombolás) alak-háttér percepció (puzzle, rejtett ábrák) alakkonstancia észlelése (tárgy- tárgykép egyeztetés szín, nagyság stb. alapján) térbeli helyzet észlelése (relációs fogalmak gyakorlása mozgással, rajzzal stb.) térbeli viszony észlelése (mozgásos, téri, idoi szekvenciák gyakorlása)

    43. SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA 1972. AYRES Agy holisztikus egészként muködik, egy-egy funkció nem csak adott ingerrel fejlesztheto (pl. nem csak akusztikus ingerekkel az auditív képesség). Bejövo érzékletek megfelelo integrációja és erre adekvát válaszadás a végso cél. Élménypedagógia / öngyógyító tendenciákra építés / kompetenciaigény felébresztése, önértékelés javítása. Szakaszai: Vesztibuláris, motoros aktivitások Mozgás fékezése és irányítása Koncentráció javítása csukott szemmel Vizuális figyelem fejlesztése Impulzivitás legyozése Sportos tevékenység az önfegyelem szolgálatában TELJES GOZZEL AZ ELLAZULÁSBA!

    44. Sindelar-program Brigitte Sindelar – komplex fejleszto program tanulási és magatartási zavarok kezelésére. Alapelv: gyakorlást a gyökerektol kell kezdeni, még akkor is, ha alacsony színvonalú a gyermek életkorához képest! A megcélzott kognitív képességek: Észlelés Intermodális kódolás Figyelem Emlékezet Szerialitás Téri orientáció Szakaszok: Felmérés – széles köru képességprofil Fejlesztési periódus (min.6-8 hó, 10 perc/nap, egyszerre csak 2-3 képesség) Záró képességfelmérés.

    45. Autogén tréning 1926. Schultz – koncentratív önellazítás Cél: vegetatív muködés szabályozása + specifikus formulákkal gyógyítás. Szakaszai: Izom Vérkeringés Szív Légzés Zsigeri szervek Fej Alkalmazás: 10 éves kortól Hajlandóság, bizalom, kitartás, motiváció (heti 1 alkalom, de napi 3 gyakorlás). Kontraindikáció: súlyos depresszió, akut krízisszituáció, eroteljes testi betegség. Gyógyítás: szervspecifikus-, intencionális-, neutralizációs formulákkal.

    46. Progresszív relaxáció Óvodás kortól alkalmazható, javasolt hipermotil gyermekeknek. Akaratlagos feszítés és ellazítás az alapja, ezzel érheto el az ingerlési és gátlási folyamatok regulációja. Szakaszai: Egyenletes ritmusú mozgásgyakorlatok Aktív tónusváltást és a szem behunyását igénylo játékok Testi ráhagyatkozást igénylo játékok Légzogyakorlatok Lassú mozgásos gyakorlatok csukott szemmel Relaxációs gyakorlat hanyatt fekvésben

More Related