A magyar fejlesztési politika térszemlélete

1. A magyar fejlesztési politika térszemlélete Dr. Aubert Antal

2. Bevezetés • Magyarország regionális különbségei EU-s keretekben nem látványosak – periféria része, • Magyar régiók – fikciók (nem szerves fejlődés eredménye), • 2004-2006-os időszak felemás és ideiglenes megoldások, • 2007-2013 tervezési időszak új kihívások elé állítja a területi tervezést, fejlesztést.

3. A magyar térszerkezetet alakító tényezők • A szocializmus időszaka: • Területi differenciáció a közigazgatás és iparpolitika alapján, • Erős hatalmi erőkoncentráció – Budapest, • 1971-es OTK fejlődés kereteinek kijelölése, • A településhierarchiában elfoglalt hely határozta meg a fejlődési lehetőségeket, • 1980-as években fokozatosan erősödött a vonzáskörzeti szemlélet, • Ipari bázisok kőszén lelőhelyek mellett – új iparvidékek és városok – energiatengely, • Sztálinváros helyének kiválasztásakor stratégiai szempontok

4. A magyar térszerkezetet alakító tényezők • Magyarország a globális piac működési rendjében • Az állam gazdasági szerepvállalása csökkent, • A külföldi FDI meghatározó a magyar térszerkezet differenciálásában, • Felértékelődött a nyugati piacok közelsége – a közlekedési kapcsolatok milyensége • A K-Ny-i lejtő újjáéled, • Budapest és a Központi régió vonzza a legtöbb tőkét (Budapest – Bécs tengely)

5. A magyar térszerkezetet alakító tényezők • Az uniós integráció, mint a térszemlélelet formáló erő • Az EU által támasztott igények a tervezést legitimmé tették, • Átmeneti állapot jellemzi a területi politikát • Fennmarad a beavatkozás ágazati logikája, • A létrehozott területi testek gyengék, • Integráció területi hozadéka szellemi – a területi szemléletmód megjelenésében és terjedésében fogható meg.

6. A területi programozás Magyarországon • NFT I. tanulságai: • A központi intézményeké a főszerep, • A területi megközelítés gyenge (az OP-ok szintjén is horizontális prioritások vannak), • Ellentmondásos a forrásszerzés lehetősége: • a többletforrásokat felmutatni tudó régiók felé áramlik, • Növelik a területi különbségeket, • Térszemlélet a programozást megalapozó dokumentumokban, • 3+1 pillérre épül (II. NFT, OTK, OFK, Brüsszeli nagyprojektek)

7. Pillérek • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, • II. NFT (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret), • Országos Területpolitikai Koncepció, • Brüsszeli nagyprojektek.

8. A decentralizáció forgatókönyvei • Sor kerül érdemi decentralizációra • A városok központi szerepköre a városkörnyéki területekre is kiterjed, • A helyi gazdaságok erős térkapcsolatokkal integrálódnak az országos és európai hálózatokba, („régiók városokkal”) • Megvalósul a decentralizáció, de a növekedés csak a városokban következik be • a területi integráció elhúzódik, • irányító szerep a régióközpontoknál („a városok régiókkal”), • A decentralizáció gyenge marad, • A regionális tartalom pár városra koncentrálódik, • erős függés a fővárossal szemben. („régió városokból)

9. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig • Térségi versenyképesség, • Területi felzárkózás, • Fenntartható területi fejlődés és örökségvédelem, • Területi integrálódás Európába, • Decentralizáció és regionalizmus.

10. Középtávú országos területi célok 2013-ig • Versenyképes budapesti metropolisztérség, • A régiókat dinamizáló versenyképességi pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése, • Az elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása, • Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek meghatározása, • Határ menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése, • Rurális (vidéki) térségek területileg integrált fejlesztésének előnyben részesítése.