1 / 37

Észak-Európa

Észak-Európa. Norvégia Svédország Finnország Dánia Izland. Oslo Stockholm Helsinki Koppenhága Reykjavik. Országai. 1,5 millió km 2. Sokoldalú együttműködés. Okai: Lakosai északi germán népek (kivéve Finnország) Közös történelmi és kulturális múlt

Download Presentation

Észak-Európa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Észak-Európa

  2. Norvégia Svédország Finnország Dánia Izland Oslo Stockholm Helsinki Koppenhága Reykjavik Országai 1,5 millió km2

  3. Sokoldalú együttműködés Okai: • Lakosai északi germán népek (kivéve Finnország) • Közös történelmi és kulturális múlt • A XX. Szd-ban emelkedett a fejlett ipari országok közé(a két világháború itt kevés kárt okozott)

  4. 1960. EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társaság -> gazdasági együttműködés • Az ipar magas műszaki színvonalaMinőségi termékek • Iparuk a természeti adottságokhoz igazodik • Fenyőerdők • Ásványkincsek • Folyók • Tenger • Termőföld (főleg Dániában)

  5. Természeti viszonyai • Felszíne magán viseli az eljegesedés nyomát • Balti-pajzs: jég által letarolt, hiányzik a termékeny talaj • Skandináv-fsz Ny-i partvidékét fjordok tagolják • Skandináv-hegység: Európa legnagyobb röghegysége • É-Eu keleti tája a Finn-tóvidék, alapja a Finn-ősföld

  6. Éghajlata, vízrajza: • A hideg és a mérsékelt éghajlati övben fekszik • A Skandináv hegységtől Ny-ra óceáni éghajlat(Golf-áramlat hatása) • A hegység keleti oldalán kontinentális • Éghajlatválasztó hegység • Vízhálózata sűrű, oka: • a sok csapadék, • kis párolgás • tagolt felszín

  7. Talaj • Tőzegláp, mocsaras területek • Tengerparton és a tóvidéken sovány podzoltalaj • A tenyészidőszak észak felé csökken

  8. Izland-Jégország

  9. Terület: 103 000 km2 • Népesség: 262 193fő • Népsűrűség: 2,5 fő/km2 • Fővárosa: Reykjavik- gőzölgő öböl • Hatalmas lávafennsík • Óceáni éghajlat • 30 aktív vulkán • Gejzírek • Halászat, burgonyatermesztés, juhtenyésztés

  10. Dánia • Területe: 43 080 km2 • Lakossága: 5 336 000 fő • Fővárosa: Koppenhága • Uniós csatlakozás: 1973. január 1. • Államforma: királyság

  11. A Jylland- félszigeten fekszik • Óceáni éghajlat • A szántóföldek aránya itt a legnagyobb Európában • Jelentős az állattenyésztés: szarvasmarha, baromfi, hússertés • Az állat és növénytermesztés jól gépesített és igen termelékeny

  12. Szövetkezetek, tőkés gazdaságok • Műtrágyázás, vetőmagok, növényvédő szerek Ipar : • Élelmiszeripar: tej, vaj, sajt, sonka, tojás • Gépgyártás: hajók, motorok • Tengeri forgalom élénk • Közvetlen vasúti kapcsolat Svédországgal(komp)

  13. Külbírtoka: Grönland, Feröer-szigetek

  14. FINNORSZÁG

  15. Uniós csatlakozás: 1995. január 1. • Területe: 338 145 km²  • Népesség: 5 282 301 fő • Az „ezer tó” országa • Fővárosa: Helsinki

  16. finnugor eredetű, mely hol svéd, hol orosz befolyás alatt volt  nem volt külpolitikai mozgástér és sokáig a szovjet piacból élt. A svéd a 2. hivatalos nyelv, akiknek egyedülálló kisebbségi jogai vannak.

  17. Mezőgazdaság • gyakorlatilag nincs, a terület 4%-át lehet művelni. Rövid a vegetációs időszak, mert nem megfelelőek a talajviszonyok. • A termelés csak DNy-Finnországban lehetséges, ahol árpát, zabot, burgonyát és takarmánynövényeket termesztenek  szarvasmarha-tenyésztés  tejipar

  18. Ipar • A fenyőerdő területi aránya Európában itt a legnagyobb ->Kotka, Pori, Oulu, Kemi, Imatra és Lahti környékén fafeldolgozás Kanada után a 2. legnagyobb faipari exportőr • Gépgyártásban a déli területek városai emelkednek ki. Ágazatai a hajóépítés és az elektronikai cikkek gyártása (Nokia). • Vaskohászat: acélkombinátok a Botteni-öböl partvidékén és a vízierőműveknél. • Kőolajat az oroszoktól importál és atomerőmű is van az ország területén.

  19. Régiók: • Déli körzet • Helsinki: főváros, minden ipari ágazat megtalálható itt. • Turku: kulturális központ, élelmiszeripar, textilipar, hajóépítés. • Espoo: Nokia központja. • Tóhátság • Fafeldolgozás. • Imatra: vízierőmű, fafeldolgozás, acélgyártás. • Tampere: könnyűipar, fa- és papíripar, textilipar.

  20. Botteni-öböl partvidéke • Oulu: fűrészüzem, nitrokémia. • Pori: rézkohászat. • Lappföld • Mocsarak, lápok. Idegenforgalom.

  21. Norvégia

  22. Területe: 385 199 km2 • Népessége: 4 681 100 fő (2007) • Alkotmányos monarchia • Főváros: Oslo • A lakosság 99%-a norvég

  23. Ipar • Elektrokohászat, elektrokémia, főleg import nyersanyagból. Kevés munkást foglalkoztat. Az alumíniumkohászatban világelső DE importál bauxitot. • Vegyipara főleg robbanóanyagokat gyárt és NH3 alapú petrolkémiával foglalkozik. • Hajóépítés, de azt importál is. • Kereskedelmi flottája az 5. nagyságban a világon • A belföldi hajózás elterjedt (a szállítás 2/3-a így történik) + bérfuvarozás. • Könnyűiparának ágazatai: fa-, papír- és cellulózipar.

  24. Régiók • Kelet-Norvégia • Központja az Osloi-medence, leginkább mezőgazdasági termelés és szarvasmarha-tartás az elterjedt. • Oslo: kikötő, hajóépítés, fogyasztási cikkek gyártása • Nyugat-Norvégia • Fjordokkal tagolt, üvegházakban kertészkedés. Birkák tenyésztése (gyapjúipar). • Stawanger: petrolkémia, elektroacél-gyártás, kőolajipari gépek gyártása, halászat, nagy kikötő • Bergen: kikötő, alumínium és vaskohászat, hajóépítés, textilipar, kőolaj-finomítás, „az esernyők városa” • Trondheim: kulturális központ, piritbányászat, acélgyártás, hajógyártás, élelmiszeripar

  25. Észak-Norvégia • Kevesen laknak itt, déli részén kohászat és alumíniumipar terjedt el. Rénszarvastartás. • Narvik: exportkikötő, nem fagy be sosem • Hammerfest: legészakibb város, innen indulnak a hajók az Északi-sarkra. • Kirkenes: vasércbánya, kikötő

  26. Svédország

  27. Fővárosa: Stockholm • Uniós csatlakozása: 1995. január 1. • Területe: 449 964 km² • Népesség: 9 122 269 fő

  28. Stockholm

  29. Nemzet állam: • 97% svéd • 1% finn, lapp, norvég • 2% egyéb • A városlakók aránya nagy: 85%

  30. Ásványkincsek: • Vasérc: Kiruna, Gällivare • Ritka fémekben gazdag • Bauxit-> timföld • atomenergia

  31. Ipar • Vasipar: • Kiruna környékén. Az elektrokohászat során speciális acélokat állítanak elő, melyeket a folyókon Luleå-ba vagy Narvikba viszik. Az ötvözőanyagokat importálják. • Színesfémipar: • ólmot, cinket és rezet bányászik, de még így is importra szorul. Alumíniumkohászata is importra szorul és a vízierőművek közelében helyezkedik el.

  32. A hasadóanyagokat a Nagy-tavak környékén bányásszák, majd a közeli atomerőművekben hasznosítják. • Gépipar: • közlekedési eszközök (autó, hajó, mozdony) gyártása, hadiipar, finommechanikai eszközök és kések gyártása. • Könnyűipar: • faipar, bútoripar, cellulózipar, papírgyártás, gyufagyártás.

  33. Régiók: • Közép-Svédország • Stockholm környéke, ahol mezőgazdasági termelés (gabona-, takarmánynövény termesztése) és szarvasmarha-tenyésztés folyik. A népesség nagy része itt él. • Stockholm: főváros, kulturális központ, oktatási központ, elektrotechnika (Ericsson, Elektrolux), számítógép-gyártás. • Eskilstuna: finomacél-gyártás, gépipar. • Söderstälje: Saab autók gyártása. • Uppsala: egyetemi város, Volvo központja, hajóépítés. • Göteborg: fafeldolgozás, olajfinomítás, SKF csapágyak gyártása, kikötő. • Trolenhättan: kohászat, gépgyártás, Nohab mozdonyok gyártása.

  34. Déli körzet • Mezőgazdasági termelés (az ország éléstára)gabona, napraforgó, burgonya, zöldség-gyümölcs. Szarvasmarha-tenyésztéstejipar, húsipar. • Malmö: élelmiszeripar, informatikai eszközök gyártása, hajógyártás • Északi körzet (Norrland) • Tajga éghajlat, fakitermelés, vízierőművek, bányászatdélre viszik. • Luleå: kikötő, vaskohászat. • Gällivare: vasércbányászat

More Related