arktogea eur pa zsia
Download
Skip this Video
Download Presentation
Arktogea /Európa, Ázsia/

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 92

Arktogea - PowerPoint PPT Presentation


  • 125 Views
  • Uploaded on

Arktogea /Európa, Ázsia/. FAUNABIRODALOM. Arktogea. Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Északi-sarkköri vidék. Endemizmusok ( Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylag kicsi,jól körülhatárolt területre ) Rendek. Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Arktogea ' - Samuel


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
arktogea
Arktogea
  • Európa
  • Ázsia
  • Afrika
  • Észak-Amerika
  • Északi-sarkköri vidék
slide3
Endemizmusok(Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylagkicsi,jól körülhatárolt területre)Rendek
  • Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék
  • Pikkelyesek (tobzoskák, Pholidota)
  • Csövesfogúak (Tubulidentata)
  • Struccok (Struthiones) szavannás területek, Ny -K- Dny Afrika
  • Pusztai tyúkok (Pteroclinea)
  • Kecsegealakúak (Chondroganoidea)
  • Bojtosúszósok (Brachioganoidea)
  • Mozaikpáncélosak (Rhomboganoidea)
  • Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)
alrendek
Alrendek
  • Előpatások (Hyracidea)
  • Ormányosok (Proboscidea)
  • Félmajmok (Lemurinea)
  • Négykarmos félmajmok (Tarsiinea)
  • Keskenyorrú majmok (Catarrhina
  • Kaméleonok (Rhiptoglossa)
hi nyok
Hiányok

Kloákások, erszényesek, vendégizületesek, szélesorrú majmok, nanduk, kazuáralakúak, kivialakúak, felemás gyíkok, egytüdős halak,

A hiányok az egész Arktogea teljes területén

hiányoznak, az endemizmusok azonban egy- egy alacsonyabb szintű területegységre jellemzőek

arktogea faunabirodalom
Arktogea faunabirodalom
  • Holarktikus

Etiópiai

Madagaszkári

Orientális

faunaterület

holarktikus faunater let
Holarktikus faunaterület
  • Észak-Amerika
  • Európa
  • Ázsia
  • Afrika északi részei
  • Mérsékeltövi klíma
    • Hűvös, csapadékos
      • Lombhullató és örökzöld erdők, tajgaerdők
    • Meleg, száraz
      • Füves területek (prérik, sztyeppek
  • Mediterrán terület (legdélibb részen)

-nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural)

endemizmusok
Endemizmusok
  • Renedek
    • Pusztai tyúkok (Pteroclinea)
    • Kecsegealakúak (Chondroganoidea)
    • Mozaikpáncélosok (Rhomboganoidea)
    • Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)
slide9
Családok
    • Vakondok (Talpidae)
    • Pocoknyulak (Öchotonidae)
    • Hódok (Castoridae)
    • Ugróegerek (Dipodidae)
    • Fajdfélék (Tetraonidae)
    • Alkafélék (Alcidae)
    • Ökörszemfélék (Troglodytidae)
    • Csonttollúmadár-félék (Bombycillidae)
    • Kopoltyúsgőte-félék (Proteidae)
    • Tokfélék (Acipenseridae)
slide10
Holarktikus faunaterület

nearktikus

arktikus

palearktikus

faunatartomány

plearktikus faunatartom ny
Plearktikus faunatartomány
  • Észak-Afrika
  • Európa
  • Ázsia
    • Hideg, mérsékeltövi klíma (északon)
      • Örökzöld tajgaerdők
      • Lombhullató erdők, melyeket a civilizáció megritkított (délebbre)
      • A terület belső részén nagy kiterjedésű füves területek, sztyeppek
    • Délen a Földközi- tenger környéke mediterrán klímájú, cserjékkel
    • Az etiópiai faunaterülettel határos része a sivatag (Szahara)
endemizmusok vakond
EndemizmusokVakond
  • Szervezete föld alatti életmódhoz alkalmazkodik
  • A föld alatt szerteágazó járatot készít,s túráskor a felesleges földet a felszínre dobálja
  • Tápláléka állati eredetű→ Cserebogár,giliszta
vizicick ny
Vizicickány
  • Legnagyobb hazai cickányfaj
  • Lába,hasa,farka fehéres.
  • Lábain úszószőrök vannak→

Úszás közben evező mozgást

végez

  • Lakásának egyik járata a vízben

másik a víz felszíne felett nyílik a

szabadba

  • Európa és Ázsia
slide14
Pele
  • Fákon élő,rövid lábú,szőrös far-

kú rágcsáló

  • Dombos,erdős helyeken v. kertek

ben fákon tanyázik

  • Csoportosan élnek
  • Téli álmot alszanak
f ldikutya
Földikutya
  • Szeme a bőre alatt van. Vak.
  • Világos ezüstszürke feje jellegzetesen lapos
  • Föld alatti járatokban,sík vidéken, főleg

Tiszántúlon él

h rcs g
Hörcsög
  • Teste zömök,háta barnássárga,lábai fehérek
  • A hímnek és a nősténynek külön háza van,

csak párosodáskor élnek együtt

  • Mogorva természetű üldözőjével harcba száll
  • Ellensége a róka,menyét és a ragadozó madarak
k z ns ges h d
Közönséges hód
  • Európában már igen kevés helyen él
  • Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori

volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya

sem került elő

  • É-Amerikában meglehetősen gyakori
slide19
Ürge
  • Az ürge teljes hossza 30 cm, ebből a 6-7 cm a farka
  • A mély, agyagos talajt kedveli
  • Az állatok csoportosan élnek, de a meleg évszakban minden példány a saját üregében lakik
  • Téli álmot alvó állatok
  • Építményeik hosszúak ,néha 8 m kiterjedésűek
slide20
Őz
  • Nálunk a legkisebb ,karcsú testű-lábú szarvasféle
  • Szürkésvörös-sárgásvörös
  • Gidánál a háton pár hónapos korig vörös alapon kerek

fehér v. sárgás foltok vannak

  • Tápláléka nedvdús fűfélék,felszedi a makkot
slide21
Borz
  • Nem olyan ügyes és mozgékony

mint a többi nyestféle

  • Erdős vidéken él, szereti a magányt
  • Maga ásta üregekben tartózkodik
  • Ún. borzvárakat épít a föld alatt
d mvad
Dámvad
  • Agancs koronája lapátos
  • Színét évszakonként és életkorok

szerint változtatja

  • Társaságban él
  • É-Afrikában és Dk-Ázsiában vadon él,

hozzánk betelepített faj

v r sbegy
Vörösbegy
  • Felsőteste olajbarna,torka-begye

narancsszínbe hajló rozsdavörös

  • Hozzánk március közepe táján érkezik

és szeptemberig marad

  • Fészkét fák,bokrok tövébe rakja
  • Hernyót,rovarokat,csigát eszik
zerge
Zerge
  • A kecske távoli rokona, Európa valamennyi magashegységében él
  • Nyáron hóhatár magasságában tartózkodik
  • 2 vagy több hétig is kibírja élelem nélkül
  • Biztos járású, hiszen patái a sziklán való járáshoz alkalmazkodtak
fogoly
Fogoly
  • 3 paleartikus faja közül hazánkban a

közönséges fogoly él

  • Sokat szenved télen a hideg és a táplálék hiány miatt, az emberek és a ragadozó madarak is nagyon üldözik, s csak szaporaságuknak köszönhető, hogy eddig nem pusztultak ki
  • 1941-42-es tél az állomány 85%-át elpusztította
  • Fészkét pillangósvirágú növények

közé,rétekre rakja

  • A hím homloka és torka világosbarna

begye szürke feketés harántcsíkokkal

  • Az alsótest közepén nagy rozsdabarna

fehérrel szegett folt van

  • Alpokban, Kis- Ázsiában él
posz ta
Poszáta
  • Költöző
  • Hozzánk április végén érkezik

szeptember elején távozik

  • Ligetes erdőkben,erdőszélen él
  • Cseresznyét érési időben leeszi
bark scinege
Barkóscinege
  • A kantárrészről indulnak el a

hosszabb fekete,barkószerű

tollak,melyről a nevét kapta

  • Mocsaras helyen él
  • Rovarokkal,legyekkel táplálkozik
  • Állandó madár, a téli időszakban kóborol
barlangi g te
Barlangi gőte
  • Vékony,hengeres test
  • Soha nem hagyja el a vizet
  • Testükben nincs pigment
  • Fehér,kissé átlátszó
  • Megőrizte külső kopoltyúit
foltos szalamandra
Foltos szalamandra
  • 15-20cm
  • Fénylő fekete testén sárga pöttyök
  • Domb és hegyvidéki
  • Nedvesebb erdeinkben is ritka
  • Eső után jár táplálék után
  • Eleventojó
  • Aggteleki Nemzeti Park címerállata
palearktikus faunatartom ny
Palearktikus faunatartomány
  • Euro-turáni
  • Mediterrán
  • Szibériai
  • Belső-ázsiai
  • Tibeti
  • Kelet-ázsiai

faunavidék

slide35
Sün
  • Eurázsiai
  • Régebben azt hittük, hogy több faj is

tartozik a sünfélék családjába, de csak 1

faj van és egymásnak alfajai.

  • Ormány hosszabb mint az alsó ajka
  • Farokig széles tüskék borítják,,durva

szőr fedi

  • Hazánkban mindenhol előfordul
  • Félénk,magányt kedvelő állat
  • Látása gyenge,szaglása kitűnő, hangra

érzékenyen reagál

  • Ellenség közelében összegömbölyödik
havasi ny l
Havasi nyúl
  • Az európai Szovjetunió északi és észak

nyugati részén őshonosak

  • Kisebbek, zömökebbek mint a mezei rokonaik
  • Megismerhetőek arról, hogy télen vakító fehér a bundájuk, kivéve a fülük hegyén található fekete folt
  • Kedvelt életterük az erdők, a tundra és a mocsaras helyek
  • Ellensége róka és a menyétfélék
regi ny l
Üregi nyúl
  • Füle előrehajtva nem éri el az

orrhegyét

  • A fül hegye barna,széle fekete
  • Homokos talajú erdőkben,földi

lyukakban él

  • Házi nyúl őse
havasi marmota
Havasi marmota
  • 22 foguk van
  • Nincs pofazacskó
  • Alpesi növényeket eszik
  • Az emberen kívül kevés

ellensége van, de ilyen a

sas, róka ,holló

  • Nappali életet élő állatok
  • Alpokban elterjedt
mezei pocok
Mezei pocok
  • Háta szürkésbarna,hadoldala fehér
  • Zárt erdők kivételével mindenhol él
  • Tömegekben nagy kártevő
sz riai aranyh rcs g
Szíriai aranyhörcsög
  • Rendkívüli szaporodóképessége még a

tudományos körökben is csodát váltott ki.

1 év alatta egy hímből és három nőstényből

álló tenyészetben 150 utódot neveltek fel

sivatagi r ka
Sivatagi róka
  • A legkisebb termetű és legfakóbb bundájú rókafaj
  • Hosszú ideig kibírja víz nélkül
  • Homokba vájt üregben él
  • Gyors mozgású
  • Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15cm is

lehet, viszonylag könnyen felismerhető

  • A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek

nagyra, hogy asz állat fülein keresztül hőt adjon le.

a sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába

húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő.

A sivatagban viszont éjszaka a forróságot hideg

váltja fel,a hidegben pedig a sarki róka sem akarja

hűteni magát. Ráadásul a fülkagylóit bunda borítja,

mely nehezíti a hőleadást.

  • Fülei tehát az irányhalláshoz kellenek, állatunk

ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével

kutatja fel zsákmányát

meny t
Menyét
  • Farok egyszínű
  • Házak körül,nádasok körül
  • Hengeres testű
  • Jól úszik
  • Éjjel vadászik
slide48
Hiúz
  • Manapság Ázsiában, Alaszkában, Kanadában és Európában őshonos
  • Aktív ragadozó, magányosan élő állat
  • Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofálisan megritkult, de hasonló a helyzet

Európa többi országában is

vadmacska
Vadmacska
  • Vannak teljesen fekete,de kivilágosodott

fakó színűek is

  • Nagyobb erdőkben,,sziklarepedésekben

tanyázik

  • Tápláléka kiterjed az egértől az őzig
zsiai vadl
Ázsiai vadló
  • Kis,zömök termetű,nagy fejű
  • Erős lábai vannak
  • Nappal pihen,éjszaka merészkedik elő
  • Érdekessége, hogy kromoszóma száma

eltér a házi lóétól,64-gyel szemben 66

  • Belső mongol síkságban él vad formában
bezo r kecske
Bezoár kecske
  • Kaukázusban, KisÁzsiában legtöbb

helyen tenyészik, nem különben Kréta

szigetén

  • Gyomrában és belében gyakran található

szőrök és epealkatrészekből álló tömör

testek, az un. Bezoárkövek, amelynek

hajdan gyógyerőt tulajdonítottak

muflon
Muflon
  • A hím fejdísze csigaszerűen megcsavarodott

szarv,mely állandó

  • A nőstény szarvtalan.
  • Korzikán,Szardínián őshonos
  • Aggtelek, Cserhát
berbermajom
Berbermajom
  • Gibraltálon él
  • Természetes körülmények között 20-30as falkában él
  • Elszigetelt hegyvidéken,erdőben él.
  • Gyümölcsöt,virágot eszik
dugong
Dugong
  • Tengeri állat
  • Soha nem jön ki a partra.
  • Mellső végtagjukkal tartják

egyensúlyba magukat

  • Tengeri hínárral táplálkozik
t zok
Túzok
  • A hátulsó ujja hiányzik
  • Legnagyobb testű hazai madár
  • Réteken,kaszálókon gyakori.
sz rkeg m
Szürkegém
  • Vizes területen mindenhol közönséges
  • A halakon kívül rovarokat,békákat fogyaszt
  • Eurázsiai
f c n
Fácán
  • Az egész test fő színe a vörösbarna
  • Fénylő szemhéja csupasz és élénkpiros
  • A tojó nem visel díszes tollazatot
  • Nem őshonos madarunk,eredeti hazája Kaukázus
  • Tartózkodási helyei a bokros erdőszélek,nádasok.
  • Vadon élő állománya visszaszorul Európában
aranyf c n
Aranyfácán

DK-Ázsiai faj

urali bagoly
Urali bagoly

Kárpátok és az Alpok felől települt

be hozzánk

slide67
Daru
  • Fejteteje csupasz,fő színe hamuszürke
  • A mérsékelt égöv északi és délkeleti részeiben honos
  • Szabályos V alakban repül nyújtott nyakkal
  • Vonuláskor az Alföldön jelenik meg
  • Tápláléka növényi,állati eredetű
csonttoll mad r
Csonttollú madár
  • Nevét szárnyának megkeményedett tolláról kapta
  • A csonttollú félék családjának 3 faja van: Japánban,

USA-ban, míg nálunk is előforduló faj Eurázsiában

szirtisas
Szirtisas
  • Az összecsukott szárny vége nem ér el a farok végéig
  • Hazánkban ma már nem fészkel
  • Nyáron Hortobágyon is megtalálható
vad szs lyom
Vadászsólyom
  • Zsákmányának nagy részét a levegőben fogja el
  • Nagy távolságból megtudja különböztetni a tárgyakat
  • Látása kb. háromszor jobb az embernél
fak kesely
Fakókeselyű

D-Európában és a Keleti Alpokban él

hazánkban is előfordul leginkább a

Hortobágyon

d gkesely
Dögkeselyű

D-Európában ,Afrikában elterjedt

Hazánkban Bugacon észlelték

saskesely
Saskeselyű

D-Európa, Ázsia hegyvidéki részein

Németország címermadara

kam leon
Kaméleon
  • Teste 2 oldalról lapított
  • Bőrük érdes tapintású,színe kedélyállapottól

függően változik,ha szükséges színét elrejti

  • Oka a színanyagok vándorlása a bőrben,egyik

bőrrétegből a másikba

  • A szemei egymástól függetlenül mozognak
  • A fej mozgatás nélkül körbe tud nézni
  • Életük nagy részét fák ágain töltik
  • Nyelvét messzire, nagy sebességgel tudja kiölteni
  • afrikai
mocs ri tekn s
Mocsári teknős
  • Hetven évig is elél
  • Növényevő
  • Tövises cserjéket,kaktuszokat esznek
  • Nincs foga
l batlan gy k
Lábatlan gyík
  • Erdőkben él
  • Gyűrűzött test
  • Földigilisztát,termeszeket és

más rovarokat eszik

keresztes vipera
Keresztes vipera
  • Hideg helyeken él
  • Egér nagyságú emlősöket,gyíkot

fogyaszt

  • Fején kereszt alakú fekete rajzolat

sötétlik

  • elevenszülő
homoki vipera
Homoki vipera
  • Kis termetű,de veszélyes

Dél-európai kígyó

  • Mindegyik viperafaj marása

fájdalmas

  • A méreg a vörös vértesteket

roncsolja és az izmokat

károsítja

tarajos g te
Tarajos gőte
  • 13-17cm
  • Hasa sárgáspíros,háta barnás fekete és szemcsés
  • Ősszel a víz közelében,tavasszal és nyáron

a vízben él

  • A hím hátát és farkát nász idején taraj díszíti
halak pontyf l k
HalakPontyfélék
  • A hosszú hátúszóban az első keménysugár fűrészes, a

többi lágy

  • Lassú folyóvizekben és állóvízben közönséges
  • Tógazdaságban tervszerűen szaporítják
kecsegealkat ak
Kecsegealkatúak
  • Legfeljebb 1-2m
  • Hazánkban csaknem minden folyó fenekén él
  • Kicsi szája nem éri el a fejoldalát
  • Ormány hegyes,hengeres bajuszszálai rojtosak
lazacf l k
Lazacfélék

Az Északi Jeges-tengert, az Atlanti-óceán északi részét lakja

csukaf l k
Csukafélék
  • 4 éves példánya általában 50 cm hosszú
  • Álló és lassan folyó vizekben gyakori
  • Falánk ragadozó→békát,vízimadarat is felfal
  • Az orra kacsacsőrszerűen lapos,éles
harcsaf l k
Harcsafélék
  • 2-2,5méteresre is megnő
  • Folyókban,tavakban a fenéken húzódik meg
  • Feltűnően lapos és széles fejéről,szája körüli 6 bajuszáról könnyen felismerhető