1 / 28

Általános munkaerő-piaci probléma

Frey Mária Az alkalmi munkavállalás munkaerő-piaci szerepe, perspektívái Nemzetközi tapasztalatok - hazai tanulságok 2008. március 26. Általános munkaerő-piaci probléma.

Download Presentation

Általános munkaerő-piaci probléma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Frey MáriaAz alkalmi munkavállalás munkaerő-piaci szerepe, perspektíváiNemzetközi tapasztalatok- hazai tanulságok2008. március 26.

  2. Általános munkaerő-piaci probléma • A magas adók és TB-járulékok miatt nem éri meg legálisan foglalkoztatni személyi és háztartási szolgáltatásokban, továbbá más, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben • Ezek nagy élőmunka-igényessége miatt a termelékenységet meghaladják a munkaerő-költségek • A fogl. bővítése céljából kívánatos bevonni ezeket a tevékenységeket a szervezett m.e.piac keretei közé, mert sok az álláskereső • Ennek megváltoztatására: új kezdeményezések • Példa: Belgium, Németország

  3. Belgium Indulás: 1994 • Minden településen: helyi foglalkoztatási ügynökségek • Funkciója: összehozni a tartós munkanélkülieket a házkörüli szolgáltatások iránti kereslettel • Jogi forma: nonprofit szervezet, élén a helyi politikusokból és szociális partnerekből álló igazgatótanáccsal

  4. Lényege: Magánszemélyeknek, költségvetési intézményeknek, iskoláknak és a mezőgazdasági cégeknek megengedik, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. 1 csekk=7,45 euro=1 munkaóra díja.

  5. Eljárási rend • Felhasználó bejelenti munkaerő-igényét az ügynökségnek, ahol keresnek számára a nyilvántartásukban munkáskezet. • Munkavállalónak a munkáltató utalvánnyal fizet. • Díjazott az ügynökségnél váltja be a szolgáltatási csekket. • Értéke: 4.10 euro/óra (az utalvány eladási és beváltási ára közti különbözet rezsiköltség+TB-járulék.) • Időkorlát: maximum 45 óra havonta.

  6. Részvevők köre: • 45 éven felüli munkanélküli, legalább 6 hónapja állástalanul • Minimális szociális jövedelemben részesülők Az érintettek az alkalmi munkáért járó munkadíjban a támogatás folyósítása mellett részesülnek!

  7. Tevékenységek magánháztartásoknak: • Otthoni segítség bármilyen házimunkához. • Gyerek, vagy idős, beteg hozzátartozó felügyelete. • Kisebb kerti munkák. Helyi önkormányzatoknak, nonprofit szervezeteknek, iskoláknak: Minden munka, amire a közösségnek szüksége van, de a piaci szereplők nem elégítik ki. Mezőgazdaságban: szezonális munkák.

  8. Eredmények: • 1994-2003. között 37 millió eladott csekk; kétharmada magánháztartásoknak. • Az elvégzett munkák 44%-át korábban feketén végezték. • De: a munkaerő-piaci reintegrációs szempontjából nem volt sikeres. • Ezért: 2004-től a magánháztartásoknak végzett tevékenységeket átemelték a szolgáltatási utalvány rendszerbe.

  9. Cél: Szolgáltatási utalvánnyal 2007-ig 25 ezer legális állást teremteni a magánháztartásokban Bevezetés: 2003. május Eredmény: 2006. végére a duplája teljesítve

  10. Német példa: minijob 1999-ig: • havi 630 DM-ig és heti 15 óráig TB-mentesen dolgozhatott a munkavállaló • a munkáltató fizetési kötelezettsége: 23% átalányadó • önálló biztosítotti védelmet nem jelentett • ezért: azoknak érte meg, akik biztosítottnak minősültek (tanuló, nyugdíjas, , járadékos, hozzátartozó) de kombinálni lehetett főállással is.

  11. A 90-es évek végére: hihetetlenül elterjedt: • 6,5 millióan éltek vele; az étkeztetés és takarítás területén az állások 60-70%-a minijob volt • TB-kasszák és a normál állások veszélyeztetése miatt korlátozni kellett.

  12. Hartz-Bizottság javaslata alapján 2002-ben a minijob 3 típusát vezették be. Ezek egyike: Minijob a háztartási szektorban • Ezen a területen 1,2-2,9 millióan dolgoztak bejelentés nélkül, cél: ezeknek az állásoknak a kifehérítése • Jövedelemhatár: 500 euro/hó; időkorlát nincs

  13. Közterhek • Munkáltatónak – amennyiben magánháztartás – 12% közterhet kell fizetni (5%-ot NYB-nak, 5%-ot EüB-nak, 2% átalányadót). • A befizetési kötelezettségnek egyszerűsített eljárással (csekken) lehet eleget tenni. • Munkavállalónak adó- és köztehermentes, ugyanakkor a jogszerző időn túl nem biztosít TB-védettséget

  14. Egyéb foglalkoztatónál • Nem magánháztartás munkáltató esetén a kereseti határ 400 euro/hó; • A munkáltatói közteher 23% (12% nyugdíj-járulék, 11% egészség-biztosítási járulék, 2% átalányadó). • Időkorlát: 1 éven belül maximum 2 hó, ill. 50 munkanap

  15. Mindkét területen érvényes szabályok • Minijob-Zentrale intézi az adminisztrációt • Elektronikus bejelentési kötelezettség minden munkáltatótól (2006-tól) • Fekete munka esetén szigorú büntetés, a magánháztartásoknak is (TB jogszabály 5 ezer euróig, adójogszabály 25 ezer euróig határozza meg a pénzbüntetést)

  16. Hazai kezdeményezések • 1997: AM-könyv • Célja: háztartások munkáltatóvá válásának adminisztrációmentes engedélyezése • Lényege: AM-könyvvel a rövidített időtartamú, alkalomszerű munka is munkaviszonynak minősül. A munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra és munkanélküli ellátásra szerez jogot • Eszköze: közteherjegy

  17. Bevezetésének indokai: • Feketemunka legalizálása • Háztartási és egyéb alkalmi munkák bekapcsolása a szervezett munkaerőpiac keretei közé • Munkanélküliek, inaktívak legális munkavégzési lehetőséghez juttatása • Munkáltatók ad-hoc igényeinek kielégítése

  18. Rövid fejlődéstörténet • Eredeti munkáltatói kör: magánháztartások, őstermelők, egyéni vállalkozók • Nem terjedt: 1997-99 között: 11 ezer könyv • Fő ok: a munkadíjjal szinte azonos köz-teherjegy (drága!) • 2000: munkáltatói kör kiterjesztése a teljes verseny- és közszférára, nagyjából változatlan mértékű közteherjegy mellett

  19. 2002. november: közteherjegy értékének megfelezése • További 50% kedvezmény regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén • 2005.november: a ledolgozható idő 200 napra hosszabbodott • Közteherjegy 75%-a leírható az SZJA-ból magánháztatásokban végzett munkáknál • Hatás: 2003-tól évente megduplázódott a kiváltott AM-könyvek száma (ma már 650 ezer körüli a számuk) • AM-könyvvel kb. 300 ezren dolgoznak kisebb-nagyobb rendszerességgel (átlag 20 napot)

  20. Következmény • Sokkal olcsóbb lett,mint a munkaviszonyban történő foglalkoztatás • AM-könyvvel: 3000Ft+900 Ft közteher x 20 munkanap = 78000 Ft/hó • Ugyanez munkaviszonyban: 69000 Ft + 24030Ft TB= 93030/hó • Különbözet: 15030 Ft havonta • Emiatt: időszakos, szezonális munkaviszonyok átváltása AM-könyves foglalkoztatásra

  21. Visszaélések • Munkaviszony megszüntetése, majd AM-könyves továbbfoglalkoztatás járadék-folyósítás mellett • RSZS-ben részesülőket visszatartja a munkavállalástól (a segély mellett engedélyezett AM-könyves foglalkoztatás jóval nagyobb jövedelmet biztosít, mint amennyi ennek a körnek a nettó keresete lehet) • Óriási teher az ÁFSZ-en • Nem hatásos a feketemunkával szemben („A több, legfeljebb 5 napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegyet az utolsó napon kell beragasztani”)

  22. A magyar szabályok eltérése a nemzetközi gyakorlattól • Külföldön jobbára csak melléktevékenységként, nálunk főtevékenységként is • Nálunk sokkal szélesebb a munkáltatói kör • Mi több jogosultságot biztosítunk • Külföldön külön központ intézi az adminisztrációt, nálunk az ÁFSZ • Másutt már elektronikus nyilvántartás, nálunk manuális

  23. Lesznek változások! • Szűkül a munkáltatói kör (háztartások, kiemelt közhasznú szervezetek, mg. szezonmunka) • Kedvezményt csak ezek vehetnek igénybe • Többi munkáltató: a munkaviszonnyal azonos feltételek mellett • APEH, mint adminisztrációs központ • Elektronikus nyilvántartás

  24. Miben rejlik az AM-könyves foglalkoztatás perspektívája? Lisszaboni Stratégia • A munka és családi élet összehangolása • A helyi közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése • Munkalehetőség az alacsony képzettségűeknek és a tartósan munka nélkül lévő embereknek • A nem regisztrált munkavégzés visszaszorítása – ésszerű árakkal

  25. Miért kell közvetítő intézményrendszer a keresleti/kínálati oldal összehangolására? • Ez a piac nincs megszervezve (ÁFSZ nem tartja nyilván ezeket a munkákat, ezeket fel sem ajánlhatja) • A tevékenységből adódóan kell a bizalmi kapcsolat • Ne tekintsék cselédmunkának • Garancia, felelősségvállalás

  26. Mi lehet a feladata? • Az alkalmi munkavégzés lehetőségeinek és szabályainak megismertetése, terjesztése • Toborzás a potenciális alkalmi munkavállalók körében • Adabázis kiépítése a munkára jelentkezőkből, különös tekintettel elérhetőségük időbeli kereteire • Piackutatás: az alkalmi munkavállalás iránti kereslet feltárása, regisztrálása • Alkalmi munkaközvetítés lebonyolítása • Információszolgáltatás, beszámolási kötelezettség a megbízó felé

  27. Hosszabb távon • Ahhoz, hogy a támogatás lejárta után is fennmaradhasson a közvetítő szervezet, díjbevétel szedése lenne kívánatos – a munkáltatótól • A rendelésállomány stabilizálódása esetén az AM-könyvesek állománybavétele

  28. Köszönöm a figyelmet!

More Related