1 / 26

 A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet szerepe az élelmiszerbiztonsági kutatásokban

 A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet szerepe az élelmiszerbiztonsági kutatásokban. Dr. Győri Zoltán, DSc . Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet. Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet. Alapítva: 1959. Társadalmi igények változása. Mennyiség – Minőség.

sana
Download Presentation

 A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet szerepe az élelmiszerbiztonsági kutatásokban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1.  A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet szerepe az élelmiszerbiztonsági kutatásokban Dr. Győri Zoltán, DSc. Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

  2. Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Alapítva: 1959

  3. Társadalmi igények változása Mennyiség – Minőség

  4. Intenzifikáció és következményei • Termésátlag növekedés (műtrágyák, növényvédőszerek, új fajták, gépek, szakértelem) • Hozamnövekedés (keveréktakarmányok, új állatfajták, haltenyésztés) • Termelés koncentrációja • Feldolgozás koncentrációja • Áruterítés koncentrációja • Városiasodás fölgyorsulása (kamra nélküli házak) • Következmények: • vKörnyezetszennyezés fokozódása • vSzalmonella, BSE, növekedési hormonok, dioxin • vNitrát – tartalom, nehézfémek, növényvédőszer maradékok, mikotoxinok • vGMO

  5. Új fogalmak megismerése • Biotermékek • Organikus termékek • Környezetbarát termékek • Nutrio-therapics, nutriaceuticals • Egészséges élelmiszer • Funkcionális élelmiszer • Zsírsav-összetétel (Omega-3 zsírsav) • Minőségbiztosítás – minőségirányítási rendszerek

  6. Mikrokomponensek jelentőségének felértékelődése az élelmiszeriparban • Vitaminok • Ásványi anyagok • Íz-, illat- és festékanyagok • Természetes növényi antioxidánsok • Antinutritív anyagok • Mikotoxinok • „Molecular nutrition”

  7. Érintett területek • Analitika • Mikrobiológia • Feldolgozás-technológia • Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat • Élelmiszerbiztonság

  8. A búzaminőség fontosabb mutatói Értékmérő tulajdonságok I, MSZ I, MSZ I, MSZ MSZ I, MSZ I, MSZ MSZ 1.Hektolitertömeg 2.    Ezerszemtömeg 3.    Szemkeménység 4.    Nedvességtartalom 5.Nyersfehérje tartalom és aminosav-összetétel 6.    Nedves sikér tartalom és terülés 7.Szedimentációs érték 8.    Sikérindex 9.    Fehérjék finomszerkezete (aminosav összetétel) 10.Esésszám (α-amiláz aktivitás) 11.    Farinográfos érték, sütőipari értékszám 12.    Alveográfos értékek (P, L, P/L, G, W) 13. Extenzográfos mutatók 14.    Próbacipó sütés 15.Hamutartalom, esszenciális és nem eszenciális elemtartalom, (toxikus elemek) 16.    Mikotoxinok 17.    Növényvédőszer-maradék (peszticid és inszekticid) 18. GMO 19.    Radioaktivitás Táplálkozási érték Technológiai tulajdonságok Élelmiszerbiztonság

  9. KÉKI feladatai az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan • Szermaradék vizsgálat élelmiszerben, analitikai módszerek fejlesztése • Hagyományos- és öko-termékek tápértéke • Hungarikumok • A hagyományos és népi táplálkozás, kézműves élelmiszerek • A lakosság nevelése: az egészséges táplálkozás és az alapvető főzési technikák oktatásában

  10. A minőségvizsgálatokkal szemben támasztott elvárások • Táplálkozásbiológiai és takarmányozási érték • Az ipari feldolgozás szempontjai • Átvételkori ár megállapításának elősegítése (gyors, megbízható mérés) • A különböző minőségi elvárásokat figyelembe vevő vizsgálatok: • Kis mennyiségben jelen levő komponensek jelentőségének felértékelődése (vitaminok, ásványi összetevők, íz- és aromaanyagok, antinutritív anyagok, mikotoxinok, antioxidánsok, allergének) • A hagyományos összetevők jelentősége (fehérje, keményítő, rost, cukor, olaj) • Genetikailag módosított alapanyagok • A mikrobiológiai vizsgálatok iránti növekvő igény • A minőségi elvárások változása (gyógyhatású, környezetorientált, nosztalgia, gyermek, turizmus, nemzeti és nemzetiségi, élelmiszerallergia) • A minőség stabilitás jelentőségének felértékelődése

  11. Új technológia törekvések és eredmények • Funkcionális élelmiszerek • Kalóriaszegény és gluténmentes termékek • Másfajta olajkivonási technológia • Szuperkritikus folyadék extrakció • Előfőzött (Sous-vide) termékek • Gyorsérlelés, villámpácok • Nagynyomású kezelés • Pulzáló elektromos kezelés • Korábban helyi, tradicionális termékek globalizációja • Esszenciális zsírsavak jelentősége az emberi táplálkozásban • Üzemanyag – Bioenergia • Egészségipart kiszolgáló agrárágazatok • Kozmetika (Természetes antioxidánsok – tokoferolok) • Wellness (fürdőolaj – olajtök)

  12. Lezárt és még folyamatban lévő projektek • Q-PorkChains (2007-2011): Kiváló minőségű, a fogyasztói igényeket kielégítő sertéshús termékek innovatív, integrált és fenntartható élelmiszer előállítási láncának fejlesztése • FACET (2008-2012): Az aroma-, adalék- és az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokra vonatkozó kitettségi vizsgálat • GMSAFOOD (2008-2011): Génmódosított szervezetek állati és emberi egészségre gyakorolt rövid- és hosszútávú hatásának megfigyelése biomarkerek segítségével • DREAM (2009-2013): Valósághű élelmiszermodellek tervezése és kifejlesztése jól karakterizált mikro- és makro-struktúrák és kompozíciók segítségével • HighTechEurope (2009-2013): Európai Hálózat új élelmiszer-feldolgozási technológiák integrálására

  13. Lezárt és még folyamatban lévő projektek • NovelQ (2006-2011): Új előállítási módszerek a biztonságos és magas minőségű élelmiszerek előállítása és elterjesztése érdekében • OTKA (2007-2010): Az ökotermesztés hatása a biológiai aktivitással rendelkező másodlagos metabolitok képződésére (burgonya) • Nemzeti Technológiai Program (2009-2012): Burgonya termesztéstechnológiák és márkavédjegyek kifejlesztése • NTP (2009-2011): Magas hozzáadott értékű zöldségalapú termékcsaládok és gyártástechnológiák kifejlesztése az egészséges táplálkozás érdekében • OTKA (2007-2011): Mal d allergének változása egyes hazai almafajták érése és tárolása során • NTP (2009-2012): Mangalica termékek versenyképességének javítása komplex vizsgálati portfólió felhasználásával • NTP (2009-2011): Különböző típusú – olaj, fehérje és szénhidrát tartalmú – magvak csíráztatása és mikrohullámú kezelésének alkalmazása új, kiváló élelmezési tulajdonságokkal rendelkező élelmiszeripari alapanyagok előállítása

  14. Előkészületben lévő hazai és nemzetközi pályázatok • SPICED: Securing the production chain of condiments in Europe against deliberate and natural biological and chemical contamination • Dió, mandula, mogyoró fajta-specifikus élelmiszer-feldolgozási technológiák és alkalmazásukkal gyártmányfejlesztés KKV vállalkozások részére • METACLAIM: Metabolism and physiological effects of bioactive compounds from dietary sources on target biomarkers related to human diseases for substantiation of health claims. • EFARAM: European Food Allergy Risk Assessment and Management • A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)

  15. Hazai együttműködések • Budapesti Corvinus Egyetem • Szent István Egyetem • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem • Debreceni Egyetem • Országos Húsipari Kutatóintézet • Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet • Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont • Eszterházy Károly Főiskola • Pannon Egyetem • Nyugat-Magyarországi Egyetem • Ipari partnerek

  16. Magyarországon termesztett, feldolgozott és különböző körülmények között tárolt fűszerpaprikákban nem találtak olyan toxin-tartalmát, amely a legrosszabb esetben sem lépte túl az EU előírásokban fogalmazott szintet (10 mg/kg). Magyar fűszerpaprika féltermékek OTA tartalma

  17. Sudan I Sudan IV Az ábra külföldi piacokon talált fűszerpaprika minta színanyagainak HPLC profilját mutatja. A vizsgálat bizonyította, hogy a kapott minta jelentős Sudan-I és Sudan-IV mennyiséget tartalmaz, ezért élelmiszer-biztonsági szempontból sem emberi fogyasztásra, sem takarmányozásra nem használható. Sudannal szennyezett fűszerpaprika őrlemény

  18. Élelmiszer-mikrobiológiai kutatások • Cél: a biztonságos élelmiszer az élelmiszer tartósítás tudományos megalapozása révén • Növényi eredetű élelmiszerek mikrobiotája; mikrobák az élelmiszerláncban • Az új élelmiszer-technológiák vizsgálata élelmiszer-biztonsági szempontból, különös tekintettel az ún. kíméletes és kombinált módszerekre • Egyes kórokozó és romlást okozó baktériumok szaporodása és túlélése különböző környezeti körülmények között (stressz hatás) • A potenciálisan toxin-képző penészgombák szaporodása a környezeti tényezők függvényében • A mikroba-szaporodás modellezése • Gyors mikrobiológiai módszerek, molekuláris módszerek alkalmazása • Bakteriális biofilm képződés felületeken • Csomagolóanyagok biodegradációja

  19. Penicillium sp. 1. (9 telep) Penicillium sp. 3. (8 telep) 1. minta Penicillium sp. 4. (1 telep) Penicillium sp. 4. (5 telep) lemezöntés Penicillium sp. 1. (2 telep) Aspergillus sp. 2. (1 telep) Mucor sp. 1. (1 telep) Penicillium sp. 3. (5 telep) kiszórás Gabonaőrlemény penész-szennyezettségének vizsgálata

  20. Személyi higiénia: a kézmosás és fertőtlenítés hatása a kéz mikrobás szennyezettségére Gyári fertőtlenítő kendő Kézmosás előtt Vizes mosás Szappanos mosás Alkoholos fertőtlenítő (jó) Alkoholos fertőtlenítő (lejárt)

  21. Hazai termesztésű zab, árpa, pohánka és köles minták összfenol aktivitása és gyökfogó kapacitása

  22. MANGFOOD • A munka során a mangalica, mint őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni és egy validált DNS-alapú vizsgálati módszert kifejleszteni az állattenyésztéstől a fogyasztó asztaláig tartó nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartatása érdekében. • A kialakításra kerülő sertés DNS és szövet biobankhazai és EU szinten is újdonság értékű, mely megalapozza a hazai és külföldi együttműködések bővítését. • A fajta jó tulajdonságainak (stressz rezisztencia, betegségekkel szembeni ellenállás, húsminőség) és hátrányainak (lassúbb növekedés, alacsonyabb színhús tartalom, kevesebb malacszám) genetikai háttere azonban nem teljes körűen ismert, ennek tisztázásához nagyszámú adat áll a projekt eredményeiből rendelkezésre. • A konzorciumi munka során létrejött ismereteket, tudást szintetizálva az érintettek és döntéshozók számára egy ajánlásokat megfogalmazó tanulmányt kívánunk átadni, melyek segítik a mangalica termékek élelmiszerjogi meghatározását és magasabb szintű védelmét.

  23. Hypoallergén minőségi száraztészták előállítása transzglutamináz enzim alkalmazásával: Egyre jobban nő a gliadin-mentes alapélelmiszerek jelentősége – Cöeliákiás betegek Munkánk során a transzglutamináz enzimmel kezelt búzaliszt/sárgaborsó alapú tészták vizsgálatával foglalkoztunk. A termék szerkezetének javulását és az allergén jellegének csökkenését tapasztaltuk. Míg a búza alapú termék cöliákiások számára nem fogyasztható, addig a sárgaborsó alapú termék kiváló diétás élelmiszernek felel meg a betegek számára.

  24. Alma: Célkitűzésünk volt különböző almafajták legfőbb allergén fehérjéinek (Mal d 1 és Mal d 2) tisztítása, mennyiségi összehasonlító vizsgálata, valamint az érés, tárolás és termesztési körülmények hatásának jellemzése az alma allergének aktivitásának változására. Mal d 2 Mal d 1

  25. Új kihívások • Adalékanyagok helyettesítése az élelmiszeriparban • Növényvédőszer analitika fejlesztése • GMO-k hatásvizsgálata (környezet- és táplákozás-toxikológia) • Élelmiszeripari szennyvíz- és hulladékkezelés • Családi- és kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozási technológiái, szaktanácsadás • Az egészséges táplálkozás • Az élelmiszer-feldolgozással, közétkeztetéssel, vendéglátással kapcsolatos új technológiák táplálkozás-biológiai hatásainak vizsgálata, elemzése; • Magyar Élelmiszerkönyv előírásai kidolgozásához, módosításához szükséges háttér vizsgálatok, elemzések • Mikrobiológiai élelmiszerbiztonság, eltarthatóság • Személyi és technikai megújulás • Hazai és nemzetközi tekintély fenntartása • Akkreditált laborok szervezése • Hungarikumok, hagyományos és népi táplálkozás

  26. Köszönöm a figyelmet!

More Related