Az let t alakul s t s alak that s g t meghat roz s befoly sol t nyez k
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 39

Az életút alakulását és alakíthatóságát meghatározó és befolyásoló tényezők PowerPoint PPT Presentation


  • 64 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az életút alakulását és alakíthatóságát meghatározó és befolyásoló tényezők. Bodnár Csilla Gyermek klinikai szakpszichológus http://eszterlánc.uw.hu. Intrauterén élet. Intrauterén élet - születés. Veleszületett képességek : Genetikus adottságok. Temperamentum. Károsító tényezők:

Download Presentation

Az életút alakulását és alakíthatóságát meghatározó és befolyásoló tényezők

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az életút alakulását és alakíthatóságát meghatározó és befolyásoló tényezők

Bodnár Csilla

Gyermek klinikai szakpszichológus

http://eszterlánc.uw.hu


Intrauterén élet


Intrauterén élet - születés

  • Veleszületett képességek:

  • Genetikus adottságok.

  • Temperamentum.

  • Károsító tényezők:

  • Genetikai rendellenesség. (Down-kor, szervi fogyatékosság)

  • Anya nem megfelelő életvezetése a terhesség alatt. (Dohányzás, drog-, alkoholfogyasztás, nem megfelelő táplálkozás stb.)

  • Anya betegsége a terhesség alatt. Hipoxiás állapotok. (terhességi toxémia, cukorbetegség, magasvérnyomás)

  • Szülés körüli körülmények. (koraszülés, elhúzódó szülés, májfunkció zavar a babánál stb.)


Intrauterén élet - születés

  • Károsító hatások egy része irreverzibilis (pl. genetikai rendellenesség), a másik része reverzibilis (a születés után kompenzálható), de mindenképpen meghatározzák az életutat, vagy lehet, hogy csak egy életciklust, életperiódust.

  • A fejlődés azonban mindig adott.


Mivel születik a csecsemő?

Reflexek.

Exploratív drive

Veleszületett szociális igény.

CSECSEMŐKOR


Elakadások csecsemőkorban

  • Idegrendszeri sérülés (reflex vizsgálatok)

  • Inger hiányos környezet (Sivár tárgyi és személyi környezet. Magukra hagyott csecsemők. Hospitalizáció.)

  • Szociális igény nincs vagy nem megfelelően van kielégítve. (Elhanyagoló-, depresszív anyák.)

    Önérzékelést rontja. (szándék,

    motiváció, cselekvő értelem)

    Érzelmek kialakulása. (vitalitás

    affektusok)


Csecsemőkor

  • „Az alakuló szerveződés e globális mélyen személyes világa az emberi szubjektivitásalapvető tartománya, és mind végig az is marad. A tudaton kívül működik, olyan élmény mátrix gyanánt, amelyből később majd gondolatok és észlelt formák és meghatározható cselekedetek és szavakba önthető érzelmek keletkeznek. Ez az alkotás szíve – lelke. Így bontakozik ki az ön- és mások érzékelése.”

  • (Daniel Stern)


A járás elvágja az anya testhez fűződő kötelékeket.

Játék. (szimbolikus játék)

Tárgyállandóság. (emlékezet)

Beszéd kialakulása.

Szobatisztaság. (Akarati funkciók.)

Céltudatosság. Szégyen.

Kisgyermekkor


Erikson: pszichoszociális modell

  • Autonómia versus szégyen és kétely

  • A gyerekek megtanulják akarat erejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni.

  • Megküzdő elkerülő


A kisgyermekkor sikeres megoldása mitől függ:

  • Biztonságot nyújtó anya – gyerek kapcsolat.

  • Mary Ainsworth és Barbara Witting vizsgálata:

  • Biztonságos kötödés: Anya jelenlétében biztosan játszik, amikor visszajön gyorsan megnyugszanak. Távozásakor feszült.

  • Szorongó/elkerülő kötődés: Amikor az anyjuk bent van közömbösek velük. Sírnak vagy nem amikor az anyjuk kimegy. Idegen is meg tudja nyugtatni. Amikor az anyjuk bejön nem mennek oda vigaszt keresni.

  • Szorongó / ellenálló kötödés:Az anyjuk mellett maradnak és akkor is szoronganak, ha az anyjuk a közelben van. Anyjuk nélkül feldúltak, de visszajötte sem nyugtatja meg. Érintkezést keresnek az anyjukkal, de ellenállnak amikor az vigasztalni próbálja őket. Nem játszanak, hanem aggodalmasan figyelik az anyjukat.

  • Rendezetlen kötödés: Visít az ajtóban amíg anyja távol van, de amikor visszajön eltávolodik tőle. (Mary Main) (Különösen érzéketlen, bántalmazó szülőnél.)


Kisgyermekkor

  • 2 éves kor után meg akarnak felelni a felnőtt normáknak. Célokat állítanak maguk elé és ezt el is akarják érni. Ekkor kezdenek segítséget kérni, és így jelennek meg a másodlagos érzelmek, mint: zavar, büszkeség, bűntudat, irigység.


Személyiség

Temperamentum, érzelmek, érdeklődés, szellemi képesség olyan sajátos mintázata, amelyet a gyerek a rokonokkal és a közösséggel való érintkezés folyamán alakít ki a veleszületett hajlamai és képességei formálásával.

óvodáskor


Két legfontosabb nézet az óvodáskor fejlődését tekintve

  • Erikson: Kezdeményezés versus bűntudat

  • A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot éreznek.

  • Freud: A közösségbe való beilleszkedés vagy az ahhoz való alkalmazkodás olyan elengedhetetlen feltételnek tűnik, amelynek előzetes teljesülése nélkül az egyén nem juthat el a boldogsághoz… Mintha az egyén fejlődése két folyamat kölcsönhatásának eredője volna, az egyik a boldogságra való törekvés, amit általában „önzésnek” a másik a többiekkel való közösségbe forrás indítéka, amit „önzetlenségnek” nevezünk.


Örömelv

Mágikus gondolkodás

Egocentrizmus

Immanens igazság (Természeti és erkölcsi rend egy; a felnőttnek mindig igaza van.)

Realitás elv

Realitáson alapuló kauzális gondolkodás.

Szempontváltás, másik szempontjának elfogadása.

Autonom erkölcs (Szabályokat emberek alkotják.)

Óvodáskor változásai


Óvodáskor változásai

  • Változások hajtóereje a szülői értékek és a gyermek egyéni érdeke között létrejövő konfliktus.

  • Módja az identifikáció.

  • Gender role-ra ráépülő szex role.

  • Szex role= Azoknak a szabályoknak és előírásoknak az összességét jelenti, amelyeket egy adott és társadalmilag minősített emberi helyzetben vagy társadalmi pozícióban levő egyén követ más emberekkel való kapcsolataiban.


Elakadás óvodáskorban

  • Realitáselv gyenge volta. Fantázia világ túlhangsúlyos marad a gyermek pszichés működésében. Éretlenség.

  • Önkontroll funkciók gyengesége.

  • Ok:

  • Mentális folyamatok gyengesége.

  • Felnőtt világ nem nyújt elég biztonságot vagy over protektív a gyermek kezdeményezései tekintetében.

  • Identifikáció elakad. (Szülő hiánya, agresszivitása stb.)


Fentlétük 40%-át kortársakkal töltik.

Homlok lebeny mielinizációja felgyorsul.

Tervezés.

Metakogníció.

Nyelv fejlődése.

Szerepjáték

Szabályjáték. (Fontos elem, hogy minden játékos fontos.)

Proszociális viselkedés.

Kisiskoláskor


Kisiskoláskor legfőbb feladata Piaget szerint

  • Teljesítmény versus kisebbrendűség.

  • A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat.

  • A tervek megvitatása, a nézeteltérések feloldódása, szabályok megalkotása és betartása, valamint az ígéretek megtartása és megszegése révén fejlődik ki annak megértése, hogy a társas szabályok teremtik meg a másokkal való együttműködés lehetőségének kereteit. A tagokat önálló erkölcsi gondolkodás jellemzi.

  • Instrumentális erkölcs: „Segítek neked, ha te is segítesz nekem.”

  • 10-11 év: Önérdeket képes háttérbe helyezni.


Elakadás kisiskoláskorban

  • Csoportból való kirekesztés:

  • Agresszív gyerekek:Túlértékelik saját társas képességeiket és kompetenciájukat. (Agresszív+alacsony szociabilitás+kognitív képesség alacsony)

  • Bátortalan gyerekek.

  • Mellőzött gyerekek: Később jobban tudnak szociális pozíciójukon javítani. (Nem aggódik.)

  • Ellentmondásos gyerekek: Egyszerre nagyon elfogadják és elutasítják. Agressziójukat elviccelik. Társas és kognitív képességeikkel meg akadályozzák az elutasítást. Nem aggódnak a társas sikerek viszonylagos hiánya miatt. Legalább egy gyerek szereti.

  • Áldozatok: Könnyen elveszítik a fejüket, nehezen irányítják a figyelmüket, éretlenül viselkednek, és függőek. Sokszor bántalmazóval vannak kapcsolatba, mert annak társas információ feldolgozása elég jó, de azt antiszociális irányba használja.


Önértékelés elemei és önértékelést segítő szülői magatartás

  • Kognitív képességek

  • Testi készségek

  • Kortársak közötti elfogadottság

  • Anyai (szülői) elfogadottság

  • Coopersmith szerint az önértékelést segíti:

  • Gyermekeik elfogadása: A szülő teteiért szereti.

  • Korlátok világos meghatározása: önmeghatározásban fontos.

  • Egyéniség tisztelete: A gyerek szempontjait figyelembe veszi a szülő.


„Újjászületés.”

A serdülőkor rekapitulálja (megismétli) a gyerek korábbi fejlődési szakaszait. „Úgyszólván kétszer születünk. Egyszer arra, hogy létezzünk, másodszor arra, hogy éljünk. Egyszer a fajunk számára, másodszor a nemünk számára.”

Jean-jacques Rousseau

Serdülőkor


Serdülőkor legfontosabb feladata Piaget pszichoszociális elmélete

  • Identitás versus szerepkonfúzió

  • A serdülők egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik ők, és mit akarnak az életben.


Identitás kialakításának a színtere a kortársak - barátság

Segítséget várnak el egymástól a bizonytalan és gyakran szorongáskeltő helyzetek megértésében és az azokkal való megküzdésben.

Akinek nincs barátja annak elégtelen a társas igazódása.

Lányok

Intenzív

Fiúkkal kapcsolatos dolgaikat megbeszélhetik.

Fiúk

Kevésbé intenzív, kiterjedtebb

Megerősítsék a szülőktől és más felnőttektől való függetlenségüket.


Társas helyzetek serdülőkorban

  • Klikk: - kis létszámú

  • - tagok rendszeresen érintkeznek.

  • Elsődleges kortárs csoporttá válhat.

  • Heteroszexuális.

  • Banda: - Klikkekből, baráti társaságokból alakul.

  • Hírnév alapú (csövesek, okostójások…)

  • Heteroszexuális.

  • Tagjai nem feltétlen barátok.

  • Szociálisan elfogadott értékek (pl. zenész)

  • Viselkedésük társadalmilag problémás (drogosok)

  • A bandához tartozás társadalmi státuszt jelent, mely lehet negatív vagy pozitív.

  • Ezekből válnak ki a későbbi párkapcsolatok.


Elakadás – antiszociális irány

  • Konformitás társas törvénye. (Társak által jövő nyomás.)

  • Urie Bronfenbrenner: „Ha a gyerekek csak a saját kortársaikkal érintkeznek, nem lesz lehetőségük az együttműködés és a kölcsönös odafigyelés kulturálisan meghatározott mintáinak elsajátítására.”


A túlzott kockázat vállalást szabályozza a felnőttekkel töltött idő.

Pozitív oldala (Cynthia Lightfoot)

Erősíti a barátok közötti kapcsolatot.

Teszteli a felnőtthatalom korlátait

Önmagát próbára teszi a serdülő.

Kockázat vállalás biológiai alapokon nyugszik.


Fejlődési következmények legkedvezőbbek ha:

  • 1 Egyértelmű viselkedés szabályokat vezetnek be.

  • 2. Határozottan, de nem kényszerítően tartják be a szabályokat.

  • 3. Konzisztensen fegyelmezik a gyerekeiket.

  • 4. Megmagyarázzák döntéseik okát.

  • 5. Valódi párbeszédet tesznek lehetővé.

  • 6. Ellenőrzik a serdülők hollétét, de nem viszik túlzásba a féltést.

  • 7. Meleg családi környezetet biztosítanak.

  • 8. Információt és segítséget nyújtanak a társas készségek fejlődéséhez.

  • 9. Rugalmasan viszonyulnak gyerekeik változó állapotaihoz. Grayson Holmbeck és mtsai, 1996)


Elakadás – szexuális identitás

  • Félelem a homoszexualitástól, vagy annak felismerése.

  • Társas illeszkedés nehézségei jelentkeznek.

  • Elmagányosodás deviáns csoporthoz

  • csatlakozás


Összefoglalólag

  • A fejlődés szakaszos (fejlődési krízisek) és folyamatos (egymásra épülő).

  • Az egész folyamatot áthatja a kultúra.

  • Az embernek nem csak kötődési, hanem humanizációs igénye is van. (Szinetár Ernő)


Intimitás versus izoláció

A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy a magányt és az elszigeteltséget kockáztatják.

(Erikson)

Fiatal felnőttkor


Krízis/feltárás:

Aktívan vizsgálják jövőbeni lehetőségeiket, újraértékelik szüleik választásait, és olyan alternatívákat keresnek, amelyeket ők maguk kielégítőnek találnak.

Elköteleződés

Személyesen tapasztalják meg azokat a célokat, értékeket, nézeteket, amelyeket magukévá tettek, valamint a leendő szakmájukat, és kötődnek ahhoz.

Identitásképzés két folyamata


Identitásképzés típusai Marcia 1966,1999

  • Elért identitás: Aktívan törekszenek céljaik elérésére. „Úgy döntöttem, hogy…

  • Korai zárás: Olyan identitás mintákat használnak, amit szüleiktől vettek át. „Családunk mindig…”

  • Moratórium: Átéli az identitásválságot. „Bizonytalan vagyok. Egyik se jobb, mint a másik.”

  • Diffúz identitás: Nem köteleződtek el. Problémával szemben cinikus. „Feladtam… nem érdekel…”


Partnerkapcsolatokban: kötődés, gondoskodás, szexualitás

  • Bartholomew és Horowitz kötődési mintázatok:

  • Biztosan kötődők: Saját magáról alkotott pozitív kép (értékes, szeretetreméltó), másokkal pozitív elvárásokkal (elfogadó, megbízható) társul.

  • Ambivalensen kötődő: Saját magáról alkotott negatív kép (értéktelen, nem szeretetreméltó), másokkal szemben pozitív elvárásokkal társul, akkor a személy a mások általi elfogadáson keresztül próbál eljutni saját maga elfogadásához.


Partnerkapcsolatokban: kötődés, gondoskodás, szexualitás

  • Elkerülő-szorongó: Saját magáról alkotott negatív kép, másokkal kapcsolatos negatív elvárásokkal (megbízhatatlan, elutasító) áll. A személy elkerüli a közeli kapcsolatokat megvédve magát az elutasítástól.

  • Elkerülő-elutasító: Saját magáról alkotott pozitív kép, másokkal kapcsolatos negatív elvárásokkal társul. Elkerüli a közeli kapcsolatokat, ez által védi meg magát az esetleges kiábrándulástól, megőrzi saját maga önállóságának és sérthetetlenségének érzését.


Identitás problémából adódó konfliktusok – elakadások

  • Endopszichikus konfliktus vágy és morál között.

  • Ösztönaberáció és etikai instanciák között leginkább paroxizmálisan.

  • Óhaj, kívánság és képesség között leginkább egész életkorszakon át tartó.

  • Ellenirányú tendenciák között, pl. elszakadási, összetartozási tendenciák, leginkább krónikusan.

  • Morál és morál között. (kettős erkölcs)

  • Képesség és teljesítőképesség között (tehetséges, de tehetetlen, cselekvőképtelen), leginkább állandó jellegűen.


Identitás problémából adódó konfliktusok – elakadások

  • Inkongruencia a vágy, óhaj, kívánság és felkészültség között.

  • Alkalom-lehetőség és az elhárító racionális, szociális intellektus közötti feszültség. (Állandó alkalom drogozásra és ennek elhárítása.)

  • Feszült ellenállás a temperamentum és feladattípus, kötelesség- és a végzendő munkatípus között.

  • Konfliktus vágy, óhaj, kívánság és gyógyíthatatlan krónikus testi bántalom okozta lehetetlenülés között. (Dadogó bemondó.)

  • Konfliktus az egzisztenciális törekvések és hipobuliás mechanizmusok uralma között.


Identitás problémából adódó konfliktusok – elakadások

  • Konfliktus a személy és a perisztásis között:

  • Közvetlen perisztásis (család, munkahely, lakótelep, iskola)

  • Szélesebb perisztásis (kultúrkör, társadalmi osztály, vallás, társadalmi normák

  • Tágabb perisztásis( faj, nemzet, termelési rend)

  • Általános emberi perisztásis (egyetemes emberi kultúrkörben elvetett tendenciát realizál (inceszt, rablógyilkosság)

  • Dr. Szinetár Ernő


Elakadás következménye

  • Cselekvőképesség csökkenése.

  • Elmagányosodás.


Rogersi önaktualizáció

  • „Sohasem teljesülhetett a bennük rejlő valódi lehetőség, mégis a legnyomorúságosabb körülmények között is küzdöttek azért, hogy „váljék belőlük valami”.

  • Az élet sohasem adja fel, még akkor sem, ha virágzásra nincs remény.”


  • Login