t rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete
Download
Skip this Video
Download Presentation
Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 58

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete - PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete. Fogadóóra. Hétfő 16 és 17 óra között, illetve megállapodás szerint. Múlt óra. Kulturális átörökítés: szelekció, megerősítés, gazdagítás. Változó formák, műfajok Kommunikatív és kulturális emlékezet A történelem szó többértelműsége

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete' - robert


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
fogad ra
Fogadóóra
  • Hétfő 16 és 17 óra között, illetve megállapodás szerint.
m lt ra
Múlt óra
  • Kulturális átörökítés: szelekció, megerősítés, gazdagítás. Változó formák, műfajok
  • Kommunikatív és kulturális emlékezet
  • A történelem szó többértelműsége
  • História, történetírás, tudományos történelem
  • A tudományos történelem kialakulása a felvilágosodástól kezdve
  • Intézményes feltételek, mechanizmusok, módszerek; Ranke
  • Carr: Mi a történelem? Négy tézis:
    • A történelmi tényekről, a mindenkori szubjektum, a nyelv szerepe
    • A történész empátiájáról, érzékenységéről
    • A jelen felől feltárt, értelmezett múlt, dialógus
    • Feladata nem az ítélkezés, hanem a megértés
  • Megértés és magyarázat: természet- és humántudományok: tárgy és módszer
  • Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok
mindenki t rt n sz lehet bark csolt t rt nelem
‘Mindenki történész’ (lehet)? Barkácsolt történelem
  • Mindenki érdekelt saját múltjában, magával hordozza, ha nem is érdeklődik kifejezetten iránta.
  • Mivel résztvevők vagyunk, úgy véljük, magunk is véleményt tudunk formálni róla, „értünk hozzá”.
  • Mi a szerepe, mennyire megkerülhetetlen általában is a résztvevők perspektívája? Névtelen, de nem személytelen történelem?
  • Társadalmi szinten is fontossá vált a történeti tudás: intézményes átadás. Iskola. Információ és tapasztalat.
  • Ma az információk, források széleskörű hozzáférhetősége idején mindenki barkácsolhat a történelmen, különösen a saját történetén?
vel nk l t rt nelem
„Velünk élő történelem”
  • Címszavak: mindennapi történelem, személyes történelem, szóbeli történelem, (kulturális) antropológia
  • Munka, munkahely
  • Ünnepek
  • Család
  • Otthon, lakás
  • Háztartás
  • Nemi szerepek, munkamegosztás
  • Tanulás, egyetem
  • Szabadidő, szórakozás, üdülés
  • Televízió, rádió, telefon
  • Sport, testkultúra
  • Divat
  • Szubkultúrák
  • ….
lehets ges forr sok
Lehetséges források
  • Interjúk, beszélgetések
  • (Családi) fotók, videók
  • Sajtó
  • Irodalom
  • (Fikciós és dokumentum) filmek
slide7
Terjedelem: 5-6000 karakter, amelynek magában kell foglalnia
  • a téma (választásának) indoklását
  • A felhasznált forrás(ok) és a feldolgozás módjának rövid ismertetését, valamint
  • A téma elemző bemutatását.
t rsadalomt rt net
Társadalomtörténet
  • Történetírás és társadalomtudományok
    • (nem politikai és eszmetörténet, nem a nagy események és hősök elbeszélése, hanem a ‘társadalom’ névtelen, illetve általánosítható folyamatainak, szervezésmódjainak feltárása)
  • Emancipatorikus (felszabadító) történelem:
    • kinek a történelme, kinek van történelme, ki formálhat jogot a történelembe való belépésre (a harmadik rend, a munkásosztály, nemzetek-nemzetiségek, nők, etnikai kisebbségek, korábban elnyomott népcsoportok, a másság kultúrája
  • A mindennapok története, mikrotörténelem, megértő/értelmező történelem
    • Hogyan tapasztalták meg, illetve konstruálták a résztvevők saját történetüket/történelmüket.
id t rsadalom t rt nelem
Idő, társadalom, történelem
  • Az idő tapasztalata
    • Kultúrák, modern filozófia
  • Időszámítás
  • Az idő társadalomtörténete, a társadalmak időfelfogása és időhasználata
  • A történészek időfogalma és –használata.
az id az id tapasztalata
Az idő, az idő tapasztalata
  • Az ember, emberi egzisztencia ideje: az átélt, megélt idő, időtapasztalat, időképzet. „Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom.” (Augustinus: Vallomások)
  • Az idő tapasztalata: Bergson
  • Az egzisztencia mint megértés: Lét és idő, Martin Heidegger
  • A társadalom ideje
  • A történelem, a történészek ideje
id johan goudsblom sz veg
Idő (Johan Goudsblom - szöveg)
  • A szubjektív: a megélt idő, az egyéni átélés ideje
  • A természeti, objektív idő, amely az embertől függetlenül létezik
  • Az ember, emberi társadalom által létrehozott; szociokulturális idő, a világban való tájékozódás, a cselekvés összehangolásának eszköze
slide18
Különböző jellegű, más-más tartamú és sebességű folyamatokat hasonlítunk össze egymással - ismert tartamú és tempójú standard folyamatokhoz viszonyítva és mérve őket.
  • Az időtudattól elválaszthatatlanok az intézményes szabályozások - eszközök, technikák és fogalmak. Ebben az értelemben csak az ember rendelkezik idővel. Ez a tevékeny és intézményekben, eszközökben, eljárásokban és fogalmakban testet öltő szint közvetítő az élmény és a természeti folyamatok között.
az id m r se goudsblom
Az idő mérése (Goudsblom)
  • Kezdetben hiányoznak az eszközök a nap órákra osztására.
  • Napórák, vízórák, homokórák, amelyek eltérő skálák szerint és helyhez kötött módon mérik az időt.
  • Mechanikus órák, standardizált időmérés, helyi szinten egymáshoz igazított órák: az órák változatlan és mindenütt egyforma időegységekké standardizálása
  • Felgyorsult közlekedés, telekommunikáció: standardizált, szinkronizált időmérés az egész világon. Az európai időszámítás elterjedése az egész világon a 19. sz. közepén. Az egész világra kiterjesztett standard időrendszer koordinációja: Nemzetközi Meridián Konferencia Washington, 1884.
az id m r s t rt nete v h nap nap napt r
Az időmérés története: év, hónap, nap, naptár
  • A csillagászati jelenségek megfigyeléséhez kapcsolódnak a legfontosabb kronológiai fogalmaink.
  • Az év hosszát a Föld Nap körüli forgása határozza meg (365 nap, 5 óra 48 perc)
  • A hónap hosszát a Hold mozgása, a hold Föld körül megtett fordulatata szabja meg (29 nap, 12 óra 44 perc 3 mp).
  • A nap a Föld saját tengelye körüli mozgásából, a nappalok és éjszakák váltakozásából adódik.
babilon ninive
Babilon (Ninive)
  • Égetett cserép
  • Az égbolt Kr. E. 650. január 3-4-én
  • Hét szeletre bontott égbolt
napt rreform
Naptárreform
  • A julianusi (Kr. e. 45. január 1-től: Julius Caesar parancsára Alexandriai Szószigenész alkotja meg. Hét 31, négy harminc és egy 28 (és minden szökőévben 29) napos hónap. Minthogy az így létrehozott naptári év valamivel rövidebb a csillagászati évnél, ezért az idők során jelentős eltérés kelekezett.
  • Gregoriánus (Gergely) naptár (1582. október 4.) 128 év alatt egy nap eltérés a naptári és a tropikus év között. Ezért négyszáz évenként három szökőnap elhagyása (a 400-zal nem osztható évszázadok végén: pl. 1700, 1800, 1900.)
  • A naptár bevezetésekor a lemaradás behozatalára átugrottak 10 napot.
slide25
Számmal jelzett évszám.
  • Az évszámítás kezdetének különböző megoldásai. Krisztus születésének dátumát (mai ismeretek szerint 5-7 év eltéréssel) 525-ben számították ki.
  • Az évkezdet különböző dátumai.
    • Január 1. Julius Caesar után Rómában volt az év kezdete, Nyugat- és Közép-Európában a 13.-14. században vált elfogadottá.
    • Március 1, 15, 25, húsvét, szeptember 1, zsidó évkezdet (szept. 6 és okt. 5-e között, az őszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső újhold napja),
    • December 25. Nyugat- és Közép-Európában sokáig ezt használták. Egyházi forrásokban nálunk a 16. századig általános volt.
napok h napok r mai istenek cs sz rok
Napok, hónapok: római istenek, császárok
  • Mars - martius;
  • Apru (Venus etruszk neve) - április;
  • idősek - maius; fiatalabbak
  • iuniores (vagy Maia és Juno tiszteletére szentelt hónapok)
  • Az utolsó hat hónap sorszámnvet kapott (quantilis, sextilis, september, october, november, december).
slide27
Ezeket később két hónappal egészítették ki:
    • a kétarcú Janus isten hava egyben az év kapuját (ianua), kezdetét jelentette.
    • Februarius előbb az év végére került a hálaadás és az engesztelő ünnepek (februar) időszakaként.
  • Julius Caesar meggyilkolása után kapta a hónap a július nevet.
  • Kr. e. 8-ban a sextilis hónapot Augustusnak nevezték el.
magyar h napnevek
Január - Boldogasszony hava

Február - Böjtelő hava

Március - Böjtmás hava

Április - Szent György hava

Május - Pünkösd hava

Június - Szent Iván hava

Július - Szent Jakab hava

Augusztus - Kisasszony hava

Szeptember - Szent Mihály hava

Október - Mindszent hava

November - Szent András hava

December - Karácsony hava

Magyar hónapnevek
francia forradalmi napt r
Francia forradalmi naptár
  • Matematikusokból és asztronómusokból álló bizottság dolgozta ki.
  • 1793. október 5-től 1806. január 1-ig volt érvényben.
  • Az új időszámítás kezdete: 1792. szeptember 22, a köztársaság kikiáltása.
  • Az év innen, az őszi napéjegyenlőségtől számítva 365 napból állt, amelyet tizenkét 30 napos hónapra osztottak, és 5 pótnappal egészítettek ki.
  • A hónap három 10 napos décade-ra oszlott, a napokat sorszámmal jelölték.
  • Minden 10. nap, az öt pótnap valamint a négy évenként beiktatott szökőnap ünnepnapok voltak.
eur pai kult ra s t rt netis g
Európai kultúra és történetiség
  • "A mi kultúránk… - ellentétben más típusú kultúrákkal - mindig is sokat foglalkozott saját emlékezetével. … A görögök és a rómaiak, első mestereink, történetíró népek voltak. A kereszténység történészek vallása. Más vallási rendszerek hittételeiket és rítusaikat olyan mitológiára alapozzák, amely lényegében kívül áll az emberi időn. A keresztények Szent Könyvei viszont történelemkönyvek, liturgiájuk pedig - egy Isten földi életének epizódjaival - megemlékezik az egyház és a szentek történetéről.
slide31
A kereszténység egy másik, talán mélyebb értelemben is történeti: az emberiség sorsa a bűnbeesés és a végítélet között számára hosszú kalandnak tűnik, amelyet minden egyes sors, minden egyes egyéni "zarándoklat" visszatükröz; a keresztény elmélkedés a Bűn és a Megváltás nagy drámáját mindig az időben, tehát a történelemben bontja ki. ” (Marc Bloch)
eszkatol gia s teodicea
Eszkatológia és teodicea
  • A történelem - az emberi szenvedések végső céljára, értelmére rákérdező zsidó-keresztény teológia
  • Eszkatológia (a görög ‘eszkhata’ szóból, jelentése: a legvégső, a végső) a végső dolgokra, a világ végére és egy új világ eljövetelére, a halálra és feltámadásra vonatkozó vallási tanítás
  • Teodicea (a görög theosz: isten és diké: igazság szavakból) Isten igazolása, annak (legalábbis negatív) bizonyítását jelenti, hogy a világban a biológiai és emberi lét területén tapasztalható rossz (fájdalom, szerencsétlenség, halál, bűn) nem zárja ki a szent, végtelenül tökéletes és jó Isten létezéséről való természetes, filozófiai vagy hivő meggyőződést. (vö. Teológiai kisszótár, 706)
dvt rt netb l vil gt rt netek
Üdvtörténetből világtörténetek
  • Fejlődés. Evolúció és revolúció
  • Ciklikus és lineáris fejlődés: körforgás és teleológia (célszerűség, célra irányulás)
  • Haladás-képzetek
  • Kontinuitás - diszkontinuitás
  • Vico, Herder - Spengler, Toynbee
jacques attali az id t rt netei
Jacques Attali: Az idő történetei
  • Az "istenek ideje”
  • A testületek ideje (12. századtól Európában, a kereskedők)
  • A gépek kora: a termékek értéke egyenes arányban áll az elkészítésükhöz szükséges idővel. Gyár, vasútállomás, iskola
  • A kódok ideje: planetáris idő és egyéni idő, az egyéni idő (élettörténet) megalkotása.
sue roger id s t rsadalmi rend 1995
Sue, Roger: Idő és társadalmi rend (1995)
  • körkörös, ciklikus, szent, mitikus idő
  • a zsidó-keresztény teleologikus, vallási idő
  • a munka ideje, a kereskedő szükségletei, a munka éthosza. Deszakralizálódó és materializálódó korszak, a munka és pénz együttesen uralkodnak
  • fogyasztói társadalom, szabad idő, egyéni változatok
id s t rsadalmi tev kenys g
Idő és társadalmi tevékenység
  • A tradicionális közösségekben az idő mérését az elvégzendő feladat alakította. A munkaidő nem folyamatos, a munkával és nem munkával töltött idő nem válik el egymástól, keveredtek a családi élet, a földművelés és a háztartási feladatok és tevékenységek.
montaillou
Montaillou
  • Az óranélküliségben élő civilizáció: nincs szigorú munkarend, mint a városi kézműveseknél.
  • Az egyház ideje - a kereskedők ideje - a parasztok ideje
  • Az inkvizíció pontos időmegjelölést használ (hivatal, igazgatás, büntető intézmény).
  • A lazább időhasználat ma is jellemzi a mindennapi gondolkodást és nyelvhasználatot.
a kereszt ny id szeml let v ltoz sa
A keresztény időszemlélet változása
  • Le Goff, francia történész: változások a keresztény időszemléleten belül a 13. században.
  • A városi társadalom igényei, változásai: az idő konceptualizálása, birtokba vétele: felosztás, mérés - az idő felhasználásának és kihasználásának etikája: "az időérzék, az idő helyes felhasználásának erénye"
  • A kereskedő igényei, vitája a mesteremberekkel, munkásokkal a munkaidő körül. Az óra
  • Az egyház továbbra is fenntartott jogai (harangozás, ima, ünnepek).
slide41
A purgatórium születése: a purgatórium nem más, mint a pokol, ahol létezik az idő: "A másvilágon is tanyát üt tehát egy változó, mérhető, sőt, ami még ennél is fontosabb: manipulálható idő, melynek kapcsán a búcsúk rendszerének kifejlődése tágra nyitja majd a kapukat a könyvelői szellem valamennyi túlkapása előtt." (Leduc, 162)
  • Az egyházi ünnepek tagoló szerepét átveszi a datálás a végrendeletekben: 1300-1320, illetve 1420-1460 között 18,7%-ról 72,8%-ra emelkedik.
  • Döntő változás történik a középkor végén az időmérés műszereinek történetében.
slide42
A reformáció kettőssége: evilági vallás. A végítélet várása (eszkatológia) - illetve a mindennapokba való beilleszkedés, a kötelezettségek teljesítése: evilági aszkézis.
  • Az időből való kitörés, az idő felfüggesztésének kísérletei: életközösségek, szexualitás mint extázis, karnevalizáció, az átmeneti idő.
  • Az idő egyetemes mérése csak az iskoláztatás általánossá válásával, az újságolvasás fejlődésével, valamint a közlekedés fejlődésével hódítja meg a falvakat."
munkaid szabadid
Munkaidő, szabadidő
  • Az ipari társadalmakban egy kijelölt feladat, a munka mérése történik az idővel. Már nem maga a feladat a fontos, hanem a pénzzé alakított időbeli értéke. Az idő pénzzé, a munkaidő pedig egyre jobban szabályozottá és számon tartottá vált.
  • Az otthon és a munkahely elvált egymástól.
  • A nap és a hét sajátos és jól elkülönített szakaszokra tagolódott.
  • A munkaidő hossza, illetve csökkentése: a napi munkaidő hossza, pihenőnapok beiktatása.
  • A nyolc órás munkaidő csak a második világháború után vált általánossá.
  • A vasárnap mint szabadnap. Államilag garantált szabadnap, illetve a fizetett szabadság megjelenése.
slide45
A modern gyári munkaidő, tőkések és munkások (Marx, munkásmozgalom)
  • A termelés megszervezése: Taylor, Ford
  • A pénzre váltott idő, a fogyasztói társadalom kialakulása
slide46
Az első államilag garantált szabadnap Angliában a Bank Holidayt 1870-ben vezették be.
  • A vasárnap mint szabadnap csak a 19. század második felében, illetve a 20. század elején vált általánossá, eltérően a különböző régiókban, illetve országokban.
  • Az 1930-as években vezették be a nyári egy hetes fizetett szabadságot.
slide47
Az éves munkaidő hossza:
    • 1850 5000 óra az ébren töltött idő 70%-a
    • 1900 3200 óra 42%-a
    • 1980 1920 óra 18%-a
szabadid s sz rakoz s
Szabadidő és szórakozás
  • Rutin szabadidős cselekvések
    • Biológiai szükséglegek kielégítése, testápolás
    • Háztartási és családi rutintevékenységek
  • Önfejlesztés, örömszerzés időszakos szabadidős tevékenységei
    • Társadalmi munka
    • Komoly otthon munka
    • Hobbiszerű otthoni munka
    • Vallási tevékenységek
    • Önkéntes tájékozódási és ismeretszerzési tevékenység (újság, rádió, előadások stb.)
slide49
Szórakozási tevékenységek
    • Tisztán a szociabilitást szolgáló tevékenységek (baráti, családi összejövetelek, esküvő, temetés)
    • Mimetikus és játéktevékenységek (színház, futball, tánc, hegymászás)
    • Multifunkcionális, kevéssé specializálódott tevékenységek
  • Szórakozás és tömegkultúra: a manipuláció eszköze, az önfelejtés és az alkalmazkodás elősegítője?
a t r s az id iparos t sa
„A tér és az idő iparosítása”:
  • Természeti erő helyett gépi erő és rendszer
  • Az egységes időbeosztást a közlekedés, előbb a hajózás, majd a vasút kényszerítette ki.
a t rt nelem id s kjai fernand braudel
A történelem idősíkjai: Fernand Braudel
  • A történelem, történettudomány, a történészek ideje: az elmúlt idő, a jelenről leszakadt idő
  • Az idő idősíkokra bontása, különböző fejlődési ütemek.
    • A mozdulatlan, földrajzi idő (a történelem környezetbe, természeti feltételekbe ágyazottsága: geográfiai idő (évszázadok), geotörténelem (geográfus, demográfus)
    • A lassú ütemű történelem: a társadalmi szerveződések alakulásáé (gazdasági rendszerek, államok, társadalmak, kultúrák – gazdaságtörténész, társadalomtudósok),
    • az események, individuális idő (elszálló füst, hullám); a krónikás, a zsurnaliszta ideje
  • Történelem és szociológia: jelenkor és múlt
korszakol s
Korszakolás
  • A nagy történeti korszakok kanonizálása a történettudományban: ókor - középkor - újkor és jelenkor.
  • Egységes korszakként csak jóval történeti idejük után rögzülnek. Az ókor és az újkor a franciában a 16., a középkor pedig csak a 17. században jelenik meg, a köznyelvben pedig a 18.-ban terjed el. A jelenkor a 19. sz. 2. felében különül el az újkortól.
  • A korszakhatárok sok esetben ma is vita tárgyát képezik, illetve a különböző felfogásokban eltérnek egymástól.
  • Az évszázad szerinti korszakolás, amelyet azonban befolyásolnak meghatározó események (1789 vagy 1914). Pl. a rövid huszadik század feltevése: 1914-től 1989-ig?
ad