T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 58

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete PowerPoint PPT Presentation


  • 51 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete. Fogadóóra. Hétfő 16 és 17 óra között, illetve megállapodás szerint. Múlt óra. Kulturális átörökítés: szelekció, megerősítés, gazdagítás. Változó formák, műfajok Kommunikatív és kulturális emlékezet A történelem szó többértelműsége

Download Presentation

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

Történetírás, idő, társadalom – az idő társadalomtörténete


Fogad ra

Fogadóóra

  • Hétfő 16 és 17 óra között, illetve megállapodás szerint.


M lt ra

Múlt óra

  • Kulturális átörökítés: szelekció, megerősítés, gazdagítás. Változó formák, műfajok

  • Kommunikatív és kulturális emlékezet

  • A történelem szó többértelműsége

  • História, történetírás, tudományos történelem

  • A tudományos történelem kialakulása a felvilágosodástól kezdve

  • Intézményes feltételek, mechanizmusok, módszerek; Ranke

  • Carr: Mi a történelem? Négy tézis:

    • A történelmi tényekről, a mindenkori szubjektum, a nyelv szerepe

    • A történész empátiájáról, érzékenységéről

    • A jelen felől feltárt, értelmezett múlt, dialógus

    • Feladata nem az ítélkezés, hanem a megértés

  • Megértés és magyarázat: természet- és humántudományok: tárgy és módszer

  • Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok


Mindenki t rt n sz lehet bark csolt t rt nelem

‘Mindenki történész’ (lehet)? Barkácsolt történelem

  • Mindenki érdekelt saját múltjában, magával hordozza, ha nem is érdeklődik kifejezetten iránta.

  • Mivel résztvevők vagyunk, úgy véljük, magunk is véleményt tudunk formálni róla, „értünk hozzá”.

  • Mi a szerepe, mennyire megkerülhetetlen általában is a résztvevők perspektívája? Névtelen, de nem személytelen történelem?

  • Társadalmi szinten is fontossá vált a történeti tudás: intézményes átadás. Iskola. Információ és tapasztalat.

  • Ma az információk, források széleskörű hozzáférhetősége idején mindenki barkácsolhat a történelmen, különösen a saját történetén?


Vel nk l t rt nelem

„Velünk élő történelem”

  • Címszavak: mindennapi történelem, személyes történelem, szóbeli történelem, (kulturális) antropológia

  • Munka, munkahely

  • Ünnepek

  • Család

  • Otthon, lakás

  • Háztartás

  • Nemi szerepek, munkamegosztás

  • Tanulás, egyetem

  • Szabadidő, szórakozás, üdülés

  • Televízió, rádió, telefon

  • Sport, testkultúra

  • Divat

  • Szubkultúrák

  • ….


Lehets ges forr sok

Lehetséges források

  • Interjúk, beszélgetések

  • (Családi) fotók, videók

  • Sajtó

  • Irodalom

  • (Fikciós és dokumentum) filmek


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Terjedelem: 5-6000 karakter, amelynek magában kell foglalnia

  • a téma (választásának) indoklását

  • A felhasznált forrás(ok) és a feldolgozás módjának rövid ismertetését, valamint

  • A téma elemző bemutatását.


T rsadalomt rt net

Társadalomtörténet

  • Történetírás és társadalomtudományok

    • (nem politikai és eszmetörténet, nem a nagy események és hősök elbeszélése, hanem a ‘társadalom’ névtelen, illetve általánosítható folyamatainak, szervezésmódjainak feltárása)

  • Emancipatorikus (felszabadító) történelem:

    • kinek a történelme, kinek van történelme, ki formálhat jogot a történelembe való belépésre (a harmadik rend, a munkásosztály, nemzetek-nemzetiségek, nők, etnikai kisebbségek, korábban elnyomott népcsoportok, a másság kultúrája

  • A mindennapok története, mikrotörténelem, megértő/értelmező történelem

    • Hogyan tapasztalták meg, illetve konstruálták a résztvevők saját történetüket/történelmüket.


Id t rsadalom t rt nelem

Idő, társadalom, történelem

  • Az idő tapasztalata

    • Kultúrák, modern filozófia

  • Időszámítás

  • Az idő társadalomtörténete, a társadalmak időfelfogása és időhasználata

  • A történészek időfogalma és –használata.


Az id az id tapasztalata

Az idő, az idő tapasztalata

  • Az ember, emberi egzisztencia ideje: az átélt, megélt idő, időtapasztalat, időképzet. „Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom.” (Augustinus: Vallomások)

  • Az idő tapasztalata: Bergson

  • Az egzisztencia mint megértés: Lét és idő, Martin Heidegger

  • A társadalom ideje

  • A történelem, a történészek ideje


Id johan goudsblom sz veg

Idő (Johan Goudsblom - szöveg)

  • A szubjektív: a megélt idő, az egyéni átélés ideje

  • A természeti, objektív idő, amely az embertől függetlenül létezik

  • Az ember, emberi társadalom által létrehozott; szociokulturális idő, a világban való tájékozódás, a cselekvés összehangolásának eszköze


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Különböző jellegű, más-más tartamú és sebességű folyamatokat hasonlítunk össze egymással - ismert tartamú és tempójú standard folyamatokhoz viszonyítva és mérve őket.

  • Az időtudattól elválaszthatatlanok az intézményes szabályozások - eszközök, technikák és fogalmak. Ebben az értelemben csak az ember rendelkezik idővel. Ez a tevékeny és intézményekben, eszközökben, eljárásokban és fogalmakban testet öltő szint közvetítő az élmény és a természeti folyamatok között.


Az id m r se goudsblom

Az idő mérése (Goudsblom)

  • Kezdetben hiányoznak az eszközök a nap órákra osztására.

  • Napórák, vízórák, homokórák, amelyek eltérő skálák szerint és helyhez kötött módon mérik az időt.

  • Mechanikus órák, standardizált időmérés, helyi szinten egymáshoz igazított órák: az órák változatlan és mindenütt egyforma időegységekké standardizálása

  • Felgyorsult közlekedés, telekommunikáció: standardizált, szinkronizált időmérés az egész világon. Az európai időszámítás elterjedése az egész világon a 19. sz. közepén. Az egész világra kiterjesztett standard időrendszer koordinációja: Nemzetközi Meridián Konferencia Washington, 1884.


Az id m r s t rt nete v h nap nap napt r

Az időmérés története: év, hónap, nap, naptár

  • A csillagászati jelenségek megfigyeléséhez kapcsolódnak a legfontosabb kronológiai fogalmaink.

  • Az év hosszát a Föld Nap körüli forgása határozza meg (365 nap, 5 óra 48 perc)

  • A hónap hosszát a Hold mozgása, a hold Föld körül megtett fordulatata szabja meg (29 nap, 12 óra 44 perc 3 mp).

  • A nap a Föld saját tengelye körüli mozgásából, a nappalok és éjszakák váltakozásából adódik.


Babilon ninive

Babilon (Ninive)

  • Égetett cserép

  • Az égbolt Kr. E. 650. január 3-4-én

  • Hét szeletre bontott égbolt


Napt rreform

Naptárreform

  • A julianusi (Kr. e. 45. január 1-től: Julius Caesar parancsára Alexandriai Szószigenész alkotja meg. Hét 31, négy harminc és egy 28 (és minden szökőévben 29) napos hónap. Minthogy az így létrehozott naptári év valamivel rövidebb a csillagászati évnél, ezért az idők során jelentős eltérés kelekezett.

  • Gregoriánus (Gergely) naptár (1582. október 4.) 128 év alatt egy nap eltérés a naptári és a tropikus év között. Ezért négyszáz évenként három szökőnap elhagyása (a 400-zal nem osztható évszázadok végén: pl. 1700, 1800, 1900.)

  • A naptár bevezetésekor a lemaradás behozatalára átugrottak 10 napot.


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Számmal jelzett évszám.

  • Az évszámítás kezdetének különböző megoldásai. Krisztus születésének dátumát (mai ismeretek szerint 5-7 év eltéréssel) 525-ben számították ki.

  • Az évkezdet különböző dátumai.

    • Január 1. Julius Caesar után Rómában volt az év kezdete, Nyugat- és Közép-Európában a 13.-14. században vált elfogadottá.

    • Március 1, 15, 25, húsvét, szeptember 1, zsidó évkezdet (szept. 6 és okt. 5-e között, az őszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső újhold napja),

    • December 25. Nyugat- és Közép-Európában sokáig ezt használták. Egyházi forrásokban nálunk a 16. századig általános volt.


Napok h napok r mai istenek cs sz rok

Napok, hónapok: római istenek, császárok

  • Mars - martius;

  • Apru (Venus etruszk neve) - április;

  • idősek - maius; fiatalabbak

  • iuniores (vagy Maia és Juno tiszteletére szentelt hónapok)

  • Az utolsó hat hónap sorszámnvet kapott (quantilis, sextilis, september, october, november, december).


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Ezeket később két hónappal egészítették ki:

    • a kétarcú Janus isten hava egyben az év kapuját (ianua), kezdetét jelentette.

    • Februarius előbb az év végére került a hálaadás és az engesztelő ünnepek (februar) időszakaként.

  • Julius Caesar meggyilkolása után kapta a hónap a július nevet.

  • Kr. e. 8-ban a sextilis hónapot Augustusnak nevezték el.


Magyar h napnevek

Január - Boldogasszony hava

Február - Böjtelő hava

Március - Böjtmás hava

Április - Szent György hava

Május - Pünkösd hava

Június - Szent Iván hava

Július - Szent Jakab hava

Augusztus - Kisasszony hava

Szeptember - Szent Mihály hava

Október - Mindszent hava

November - Szent András hava

December - Karácsony hava

Magyar hónapnevek


Francia forradalmi napt r

Francia forradalmi naptár

  • Matematikusokból és asztronómusokból álló bizottság dolgozta ki.

  • 1793. október 5-től 1806. január 1-ig volt érvényben.

  • Az új időszámítás kezdete: 1792. szeptember 22, a köztársaság kikiáltása.

  • Az év innen, az őszi napéjegyenlőségtől számítva 365 napból állt, amelyet tizenkét 30 napos hónapra osztottak, és 5 pótnappal egészítettek ki.

  • A hónap három 10 napos décade-ra oszlott, a napokat sorszámmal jelölték.

  • Minden 10. nap, az öt pótnap valamint a négy évenként beiktatott szökőnap ünnepnapok voltak.


Eur pai kult ra s t rt netis g

Európai kultúra és történetiség

  • "A mi kultúránk… - ellentétben más típusú kultúrákkal - mindig is sokat foglalkozott saját emlékezetével. … A görögök és a rómaiak, első mestereink, történetíró népek voltak. A kereszténység történészek vallása. Más vallási rendszerek hittételeiket és rítusaikat olyan mitológiára alapozzák, amely lényegében kívül áll az emberi időn. A keresztények Szent Könyvei viszont történelemkönyvek, liturgiájuk pedig - egy Isten földi életének epizódjaival - megemlékezik az egyház és a szentek történetéről.


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • A kereszténység egy másik, talán mélyebb értelemben is történeti: az emberiség sorsa a bűnbeesés és a végítélet között számára hosszú kalandnak tűnik, amelyet minden egyes sors, minden egyes egyéni "zarándoklat" visszatükröz; a keresztény elmélkedés a Bűn és a Megváltás nagy drámáját mindig az időben, tehát a történelemben bontja ki. ” (Marc Bloch)


Eszkatol gia s teodicea

Eszkatológia és teodicea

  • A történelem - az emberi szenvedések végső céljára, értelmére rákérdező zsidó-keresztény teológia

  • Eszkatológia (a görög ‘eszkhata’ szóból, jelentése: a legvégső, a végső) a végső dolgokra, a világ végére és egy új világ eljövetelére, a halálra és feltámadásra vonatkozó vallási tanítás

  • Teodicea (a görög theosz: isten és diké: igazság szavakból) Isten igazolása, annak (legalábbis negatív) bizonyítását jelenti, hogy a világban a biológiai és emberi lét területén tapasztalható rossz (fájdalom, szerencsétlenség, halál, bűn) nem zárja ki a szent, végtelenül tökéletes és jó Isten létezéséről való természetes, filozófiai vagy hivő meggyőződést. (vö. Teológiai kisszótár, 706)


Dvt rt netb l vil gt rt netek

Üdvtörténetből világtörténetek

  • Fejlődés. Evolúció és revolúció

  • Ciklikus és lineáris fejlődés: körforgás és teleológia (célszerűség, célra irányulás)

  • Haladás-képzetek

  • Kontinuitás - diszkontinuitás

  • Vico, Herder - Spengler, Toynbee


Jacques attali az id t rt netei

Jacques Attali: Az idő történetei

  • Az "istenek ideje”

  • A testületek ideje (12. századtól Európában, a kereskedők)

  • A gépek kora: a termékek értéke egyenes arányban áll az elkészítésükhöz szükséges idővel. Gyár, vasútállomás, iskola

  • A kódok ideje: planetáris idő és egyéni idő, az egyéni idő (élettörténet) megalkotása.


Sue roger id s t rsadalmi rend 1995

Sue, Roger: Idő és társadalmi rend (1995)

  • körkörös, ciklikus, szent, mitikus idő

  • a zsidó-keresztény teleologikus, vallási idő

  • a munka ideje, a kereskedő szükségletei, a munka éthosza. Deszakralizálódó és materializálódó korszak, a munka és pénz együttesen uralkodnak

  • fogyasztói társadalom, szabad idő, egyéni változatok


Id s t rsadalmi tev kenys g

Idő és társadalmi tevékenység

  • A tradicionális közösségekben az idő mérését az elvégzendő feladat alakította. A munkaidő nem folyamatos, a munkával és nem munkával töltött idő nem válik el egymástól, keveredtek a családi élet, a földművelés és a háztartási feladatok és tevékenységek.


Montaillou

Montaillou

  • Az óranélküliségben élő civilizáció: nincs szigorú munkarend, mint a városi kézműveseknél.

  • Az egyház ideje - a kereskedők ideje - a parasztok ideje

  • Az inkvizíció pontos időmegjelölést használ (hivatal, igazgatás, büntető intézmény).

  • A lazább időhasználat ma is jellemzi a mindennapi gondolkodást és nyelvhasználatot.


A kereszt ny id szeml let v ltoz sa

A keresztény időszemlélet változása

  • Le Goff, francia történész: változások a keresztény időszemléleten belül a 13. században.

  • A városi társadalom igényei, változásai: az idő konceptualizálása, birtokba vétele: felosztás, mérés - az idő felhasználásának és kihasználásának etikája: "az időérzék, az idő helyes felhasználásának erénye"

  • A kereskedő igényei, vitája a mesteremberekkel, munkásokkal a munkaidő körül. Az óra

  • Az egyház továbbra is fenntartott jogai (harangozás, ima, ünnepek).


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • A purgatórium születése: a purgatórium nem más, mint a pokol, ahol létezik az idő: "A másvilágon is tanyát üt tehát egy változó, mérhető, sőt, ami még ennél is fontosabb: manipulálható idő, melynek kapcsán a búcsúk rendszerének kifejlődése tágra nyitja majd a kapukat a könyvelői szellem valamennyi túlkapása előtt." (Leduc, 162)

  • Az egyházi ünnepek tagoló szerepét átveszi a datálás a végrendeletekben: 1300-1320, illetve 1420-1460 között 18,7%-ról 72,8%-ra emelkedik.

  • Döntő változás történik a középkor végén az időmérés műszereinek történetében.


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • A reformáció kettőssége: evilági vallás. A végítélet várása (eszkatológia) - illetve a mindennapokba való beilleszkedés, a kötelezettségek teljesítése: evilági aszkézis.

  • Az időből való kitörés, az idő felfüggesztésének kísérletei: életközösségek, szexualitás mint extázis, karnevalizáció, az átmeneti idő.

  • Az idő egyetemes mérése csak az iskoláztatás általánossá válásával, az újságolvasás fejlődésével, valamint a közlekedés fejlődésével hódítja meg a falvakat."


Munkaid szabadid

Munkaidő, szabadidő

  • Az ipari társadalmakban egy kijelölt feladat, a munka mérése történik az idővel. Már nem maga a feladat a fontos, hanem a pénzzé alakított időbeli értéke. Az idő pénzzé, a munkaidő pedig egyre jobban szabályozottá és számon tartottá vált.

  • Az otthon és a munkahely elvált egymástól.

  • A nap és a hét sajátos és jól elkülönített szakaszokra tagolódott.

  • A munkaidő hossza, illetve csökkentése: a napi munkaidő hossza, pihenőnapok beiktatása.

  • A nyolc órás munkaidő csak a második világháború után vált általánossá.

  • A vasárnap mint szabadnap. Államilag garantált szabadnap, illetve a fizetett szabadság megjelenése.


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • A modern gyári munkaidő, tőkések és munkások (Marx, munkásmozgalom)

  • A termelés megszervezése: Taylor, Ford

  • A pénzre váltott idő, a fogyasztói társadalom kialakulása


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Az első államilag garantált szabadnap Angliában a Bank Holidayt 1870-ben vezették be.

  • A vasárnap mint szabadnap csak a 19. század második felében, illetve a 20. század elején vált általánossá, eltérően a különböző régiókban, illetve országokban.

  • Az 1930-as években vezették be a nyári egy hetes fizetett szabadságot.


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Az éves munkaidő hossza:

    • 18505000 óraaz ébren töltött idő 70%-a

    • 19003200 óra 42%-a

    • 19801920 óra 18%-a


Szabadid s sz rakoz s

Szabadidő és szórakozás

  • Rutin szabadidős cselekvések

    • Biológiai szükséglegek kielégítése, testápolás

    • Háztartási és családi rutintevékenységek

  • Önfejlesztés, örömszerzés időszakos szabadidős tevékenységei

    • Társadalmi munka

    • Komoly otthon munka

    • Hobbiszerű otthoni munka

    • Vallási tevékenységek

    • Önkéntes tájékozódási és ismeretszerzési tevékenység (újság, rádió, előadások stb.)


T rt net r s id t rsadalom az id t rsadalomt rt nete

  • Szórakozási tevékenységek

    • Tisztán a szociabilitást szolgáló tevékenységek (baráti, családi összejövetelek, esküvő, temetés)

    • Mimetikus és játéktevékenységek (színház, futball, tánc, hegymászás)

    • Multifunkcionális, kevéssé specializálódott tevékenységek

  • Szórakozás és tömegkultúra: a manipuláció eszköze, az önfelejtés és az alkalmazkodás elősegítője?


A t r s az id iparos t sa

„A tér és az idő iparosítása”:

  • Természeti erő helyett gépi erő és rendszer

  • Az egységes időbeosztást a közlekedés, előbb a hajózás, majd a vasút kényszerítette ki.


Az id s a nagyv ros

Az idő és a nagyváros


A t rt nelem id s kjai fernand braudel

A történelem idősíkjai: Fernand Braudel

  • A történelem, történettudomány, a történészek ideje: az elmúlt idő, a jelenről leszakadt idő

  • Az idő idősíkokra bontása, különböző fejlődési ütemek.

    • A mozdulatlan, földrajzi idő (a történelem környezetbe, természeti feltételekbe ágyazottsága: geográfiai idő (évszázadok), geotörténelem (geográfus, demográfus)

    • A lassú ütemű történelem: a társadalmi szerveződések alakulásáé (gazdasági rendszerek, államok, társadalmak, kultúrák – gazdaságtörténész, társadalomtudósok),

    • az események, individuális idő (elszálló füst, hullám); a krónikás, a zsurnaliszta ideje

  • Történelem és szociológia: jelenkor és múlt


Korszakol s

Korszakolás

  • A nagy történeti korszakok kanonizálása a történettudományban: ókor - középkor - újkor és jelenkor.

  • Egységes korszakként csak jóval történeti idejük után rögzülnek. Az ókor és az újkor a franciában a 16., a középkor pedig csak a 17. században jelenik meg, a köznyelvben pedig a 18.-ban terjed el. A jelenkor a 19. sz. 2. felében különül el az újkortól.

  • A korszakhatárok sok esetben ma is vita tárgyát képezik, illetve a különböző felfogásokban eltérnek egymástól.

  • Az évszázad szerinti korszakolás, amelyet azonban befolyásolnak meghatározó események (1789 vagy 1914). Pl. a rövid huszadik század feltevése: 1914-től 1989-ig?


  • Login