Az árvízi helyzetre való felkészülés, a megyei törzs (VKK) felépítése, működése.

1. SZLOVÁKIA (9% ) UKRAJNA (22 %) Ungvár Záhony Tiszabecs Nyíregyháza MAGYARORSZÁG ( 8 %) Kolozsvár ROMÁNIA ( 61 %) Az árvízi helyzetre való felkészülés, a megyei törzs (VKK) felépítése, működése.

2. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • Jogszabályok, intézkedések: • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. • 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről • 196/1996. (XII. 22.) sz. Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól.

3. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • 55/1997. (X. 21.) sz. BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szerveztek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól. • 60/1997. (IV. 18.) sz. Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól. • 179/1999. (XII. 10.) sz. Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról. • 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről. • 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról • 4/2009. sz. OKF Főig. Intézkedés a hívatásos katasztrófavédelmi szervek árvíz- és belvíz-védekezési feladatainak végrehajtására (MKI Ig. int.)

4. Árvízi helyzetre történő felkészülés: VESZÉLYEZTETETTSÉG FELMÉRÉSE Megye fő folyói: Tisza: 250,2 km Túr: 29 km Szamos: 52 km Kraszna: 46 km A megye területének 38 %-a árvíz által veszélyeztetett, amelyen 139 településen mintegy 210 000 lakos él. A 139 településből kitelepül 69, helyben települ 70.

5. Árvízi helyzetre történő felkészülés:

6. Árvízi helyzetre történő felkészülés:

7. Árvízi helyzetre történő felkészülés: VESZÉLYEZTETETTSÉG ALAPJÁN SZERVEZETT ÉS FELKÉSZÍTETT POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK

8. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • részt veszünk a vízügyi igazgatóság őszi védműbejárásán, szemléjén, kiértékelésén;

9. Árvízi helyzetre történő felkészülés: POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK TERVEZÉSE

10. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • részt veszünk az önkormányzatok belvízelvezető rendszereinek szemléjén;

11. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a települések vízkár-elhárítási terveinek ellenőrzése;

12. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • ár- és belvízi védekezés feladatainak napirendre tűzése, előző évek védekezési tapasztalatainak feldolgozása (MVB, HVB, polgármesterek); • MVB Operatív Törzs és a HVB irányítószervi felkészítése, foglalkozások szervezése a teljes személyi állomány részére az együttműködő szervekkel, szervezetekkel; • az MVB Operatív Törzs működési helyének ellenőrzése;

13. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • tervek (értesítési és készenlétbe helyezési, összesített veszély-elhárítási, kitelepítési-befogadási, PV szervezetek megalakítási stb.), adatbázisok pontosítása, naprakészen tartása;

14. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • kapcsolatfelvétel a szomszédos országok területi katasztrófavédelmi (polgári védelmi) szerveivel; • a vízügyi előrejelzések gyűjtése, feldolgozása (jéghelyzetet, vízgyűjtő területén lévő hó, csapadék mennyiség stb);

15. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • info-kommunikációs rendszerek működőképességének (Lotus Notes, KÜIR, Marathon-Terra, NEO-PVIR, katasztrófavédelmi webmail, Callisto, telefonközpont, faxok, EDR rendszer) ellenőrzése, biztosítása; • a megye tűzoltóságainak ár- és belvízvédekezésre történő felkészítése, valamint az alkalmazásra tervezett állomány és technikai eszközök pontosítása; • az ügyeleti szolgálatok felállításának, működők megerősítésének megtervezése; • a sajtókommunikációs terv - mely tartalmazza a lakossági tájékoztatás feladatait is - aktualizálása;

16. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a települések, továbbá polgári védelmi kirendeltségek-, irodák megerősítésének megtervezése; • a befogadásra kijelölt objektumok, tartalék befogadó helyek soron kívüli ellenőrzése;

17. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • az önkormányzatokkal és egészségügyi hatóságokkal együttműködve az önerejükből kimenekülni, kitelepülni képtelen személyek nyilvántartásba vétele, szállításuk, elhelyezésük megtervezése; • kapcsolattartás a speciális mentési feladatokat ellátó szervezetekkel;

18. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • fel kell mérni az elöntési öblözetekben található méregraktárak, műtrágya lerakatok, valamint gyógyszertárak (veszélyes anyagok) helyét és az ott tárolt anyagok mennyiségét

19. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a területi és települési polgári védelmi szervezetek képzése, felkészítése, gyakoroltatása;

20. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a védekezésben, illetve a segítségnyújtásban igénybe vehető erők, a területi és települési polgári védelmi szervezetekbe beosztott állomány névjegyzékeinek és a kijelölt technikai eszközeinek, anyagainak pontosítása

21. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a szükség-elhelyezéshez, ellátáshoz igénybe vehető fektető anyagok és eszközök pontosítása, előkészítése, kiszállítás megtervezése; • a védekezés megkezdéséhez rendelkezésre álló anyagok, eszközök pontosítása, elosztása, kiszállításának megtervezése;

22. Árvízi helyzetre történő felkészülés: • a hivatásos katasztrófavédelmi és megerősítő erők (BIT) mindenoldalú biztosításának megszervezése; • - Találkozási pontok • - MH részére kijelölt logisztikai objektumok • - Rendvédelmi szervek és a NAV bevethető erői (MH nélkül) + a megyei létszámigények pv. kirendeltségenként • - Híradó és informatikai kapcsolat • - Vezényelt erők logisztikai biztosításairól (elhelyezés, élelmezés, mosatás, stb.) • az alkalmazásra tervezett polgári védelmi szervezetek anyagi, technikai biztosításának, ellátásának megtervezése, megszervezése.

23. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya. • 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben • 1949. augusztus 12.-én kötött Egyezmények I. és II. Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.

24. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. • 2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről • 186/2007. (VII.18.) sz. Korm. rendelet váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről. • 196/1996. (XII. 22.) sz. Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól. • 60/1997. (IV. 18.) sz. Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól.

25. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről. 1 • 179/1999. (XII. 10.) sz. kormányrendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról. • 24/1997. (III. 26.) BM rendelet az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények köréről. • 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a Belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről. • 167/2010. (V. 11.) sz. Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről.

26. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ OPERATÍV TÖRZS MŰKÖDTETÉSÉRE • 118/1996. (VII.24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról • 256/2008. (X.21.) Korm. rendelet az önkéntes tűzoltóság létesítéséről, működésének feltételeiről és feladatáról • 1/2003 (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól. • 362/2009. (XI.30.) ÖM rendelet a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről

27. Megyei törzs / VKK felépítése, működése Az Operatív Törzs – mint az igazgatóság ideiglenes szervezeti egysége – működése esetén elláthatja a Megyei Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi munkaszervezete feladatait is. Az Operatív Törzs alapvető feladata: - katasztrófák megelőzésére, - katasztrófaveszély elhárítására, - következményeinek csökkentésére, illetve felszámolására hozandó Megyei Védelmi Bizottsági döntések előkészítéseilletvevégrehajtása. Az BM OKF Főigazgatója utasításainak és a Megyei Védelmi Bizottság Elnöke döntéseinek megfelelően a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység végzése, valamint a helyreállításra irányuló döntés-előkészítő tevékenység koordinációja.

28. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS FŐ FELADATAI: • A felkészülés és a megelőzés időszakában: • ügyeleti szolgálatot működtet • közreműködik a Megyei Védelmi Bizottság vezetési rendszerének működtetésében • működteti a TIK-t és a veszélyhelyzeti felderítő csoportot • kidolgozza a szükséges okmányokat, terveket, munkaköri leírásokat • kialakítja a működési helyét, • tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését • végzi a nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat • szakmailag irányítja a polgári védelmi szervezetek létrehozását és felkészítését • az Operatív Törzs munkacsoportjai évente pontosítják feladataikat, rendszeresített adattáraikat

29. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • A védekezés időszakában: • folyamatosan gyűjti és értékeli a kialakult katasztrófaveszélyről az információkat, melyek alapján előzetes intézkedéseket dolgoz ki, és javaslatot tesz a Megyei Védelmi Bizottság elnökének a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseire, határozataira • előkészíti a kimenekítés-befogadás szervezési feladatait, elrendelés esetén szakmailag ellenőrzi azok végrehajtását • kidolgozza a katasztrófaveszély hatásainak csökkentésére, felszámolására irányuló lakosságvédelmi intézkedéseket, előkészíti kiadásra azokat, valamint a Megyei Védelmi Bizottság Elnökének jóváhagyása után eljuttatja azokat az érintettek részére • minősített időszak bevezetése esetén javaslatokat tesz a lakosság és anyagi javak védelme érdekében végrehajtandó rendszabályok bevezetésére • javaslatot tesz a lakosság riasztására, tájékoztatására

30. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • javaslatot tesz a veszélyeztetettségnek megfelelően a lakosság kitelepítésére, kimenekítésére, az elzárkóztatásra, a kollektív védelem biztosítására, összehangolja az e területekhez kapcsolódó feladatokat • előkészíttetia befogadásra alkalmas helyeket, javaslatot tesz az ellátás biztosítására, valamint a további helyi védekezési feladatok folytatására • javaslatot tesz a közerők alkalmazására • javaslatot tesz a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazására közvetlen intézkedések és utasítások kiadásával irányítja a tűzoltóságok védekezési tevékenységét, illetve fogadja és irányítjaa más megyéből érkező, megerősítési feladatot ellátó egységeket • szervezi az együttműködést a helyi védelmi bizottságokkal, a rendvédelmi szervekkel, a társadalmi és karitatív szervezetekkel • szervezi az együttműködést a szomszédos országok illetékes polgári védelmi szerveivel, illetve más megyék katasztrófavédelmi igazgatóságaival

31. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • A helyreállítás és a rehabilitáció időszakában: • a Megyei Védelmi Bizottság Elnöke illetve az BM OKF Főigazgatója utasítására - csökkentett állománnyal - részt vesz a végrehajtandó feladatokban. • részt vesz a kárfelmérésben, kárbecslésben • nyilvántartja a keletkezett károkat • együttműködik a helyreállításban érintett szervekkel, szervezetekkel • megszervezi a mentesítés, fertőtlenítés feladatait • közreműködik a beérkező segélyek elosztásában • megszervezi kitelepített, kimenekített (ideiglenesen a lakóhely elhagyásra kötelezettek) eredeti lakóhelyére történő visszatérését

32. Megyei törzs / VKK felépítése, működése AZ OPERATÍV TÖRZS FELÉPÍTÉSE ÉS ÖSSZETÉTELE Az Operatív Törzs vezetője: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, távollétében az igazgató-helyettes Az Operatív Törzs tagjai: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság kijelölt állománya

33. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • A Operatív Törzs kiegészülhet az alább felsorolt megyei hatáskörű szervek, szervezetek vezető beosztású szakembereivel, összekötőivel: • Kormányhivatal, • Megyei Önkormányzat, • MRFK, • NAV, • Magyar Honvédség, Regionális Hadkiegészítő Parancsnokság, • Országos Mentőszolgálat, • Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, • Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, • E-ON Zrt., • TIGÁZ-DSO Kft., • SZABOLCS VOLÁN Autóbusz Közlekedési ZRt., • T-COM ZRt., • MÁV ZRt., karitatív szervezetek képviselői • A bekövetkezett veszély és katasztrófahelyzet jellegétől függően az Operatív Törzs szükség esetén, eseti felkérés alapján kiegészíthető más szakterületek szakértőivel, illetve szervezetek intézkedésre jogosult képviselőivel.

34. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS VEZETŐJÉNEK FELADATAI • tisztázzaa rendelkezésre álló adatok alapján a kialakult helyzetet, melyről • tájékoztatja az értesítés, berendelés és készenlétbe helyezés feladatainak végrehajtása után a törzs tagjait • meghatározzaa törzs munkacsoportjai részére a végrehajtandó feladatokat, a jelentések, tájékoztatások rendjét és idejét • folyamatosan értékeli és elemzi a rendelkezésére álló információk alapján a kialakult helyzetet • elkészíti a feladatok végrehajtásának időszámvetését • jóváhagyja a végrehajtásra kialakított elgondolást

35. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS VEZETŐJÉNEK FELADATAI • javaslatot tesz a Megyei Védelmi Bizottság elnöke részére a lakosság és az anyagi javak védelmére, a mentés, mentesítés, kárfelszámolás végrehajtására, a katasztrófavédelemben résztvevő polgári védelmi erők alkalmazására, illetve a feladatkörébe tartozó egyéb feladatokról • ellenőrzia törzs munkacsoportjain keresztül a meghatározott feladatok végrehajtását • a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről jelentést tesz a BM OKF Főigazgatójának, illetve a Megyei Védelmi Bizottság elnökének

36. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • AZ OPERATÍV TÖRZS TAGJAINAK FELADATAI • saját szakterületüknek megfelelően az információk folyamatos gyűjtésével, elemzésével, számvetésekkel és adatszolgáltatással hozzájárulnak a törzs által kidolgozandó megalapozott javaslatok kidolgozásához • elkészítik a helyzetre vonatkozó értékeléseket és javaslataikat • irányítják és koordinálják a hatáskörükbe tartozó feladatok végrehajtását • időrendi sorrendben dokumentálják a feladatok végrehajtását

37. Megyei törzs / VKK felépítése, működése • Az Operatív Törzs szervezi és koordinálja az együttműködést: • a katasztrófavédelemben résztvevő erőkkel • a közreműködőkkel • a szomszédos megyék Operatív Törzseivel • a nemzetközi együttműködés keretében Ukrajna és Románia határ menti megyéinek (Ungvár, Szatmárnémeti) katasztrófa-elhárításban résztvevő szerveivel, szervezeteivel.

38. Megyei törzs / VKK felépítése, működése OPERATÍV TÖRZS ÁLLANDÓ ÁLLOMÁNYA Az Operatív Törzset az igazgató, távollétében a helyettese vezeti. Az Operatív Törzs munkarendje 24-24 órás váltásos. Az ügyeleti csoport állománya 2-2 fővel látja el a szolgálatot és kiegészül a Megyei Védelmi Bizottság ügyeletesével. A váltások időpontja naponta 07.00.-tól.

39. Megyei törzs / VKK felépítése, működése Az ideiglenes szervezeti elemek állományát a Törzs vezetője jelöli ki. A Nukleáris Értékelő Részleg kiegészül a BEIT rögzített külső szakértőkkel.

40. Megyei törzs / VKK felépítése, működése

41. Megyei törzs / VKK felépítése, működése A munkacsoportok - a kialakult helyzettől függően - kiegészíthetők a feladattal nem érintett kirendeltségek állományával, illetve az együttműködő szervek által delegált összekötőkkel.

42. Megyei törzs / VKK felépítése, működése Nincs egységes szabályozás a munkacsoportokra, megyénkét eltérő. Például: • Mentési munkacsoport • Nukleáris Értékelő Részleg • Kitelepítési, befogadási részleg • Helyreállítási részleg • Tervezési munkacsoport • Kommunikációs és informatikai munkacsoport • Logisztikai munkacsoport • Vezetésbiztosító, híradó és koordinációs munkacsoport • Lakosságvédelmi munkacsoport • Kitelepítési, befogadási részleg • Helyreállítási részleg • Kárfelszámolási munkacsoport • Nukleáris Értékelő Részleg • Logisztikai munkacsoport

43. Köszönöm a figyelmet.