Download
1 / 26
260 likes | 480 Views
2006.MÁJUS 24. Vízmű kutak vizsgálata a 21/2002. (VI.25.) KöViM és a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet alapján. Az egyes komponensek egészségügyi jelentősége. CSENDER GYÖRGYNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY. BEVEZETÉS.
E N D
2006.MÁJUS 24. Vízmű kutak vizsgálata a 21/2002. (VI.25.) KöViM és a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet alapján. Az egyes komponensek egészségügyi jelentősége CSENDER GYÖRGYNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY
BEVEZETÉS Az ivóvízzel szemben támasztott követelmények Az ivóvíznek tartalmaznia kell mindazokat a kémiai anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van, és amelyek felvételében a víz szerepe lényeges, mert hiányuk az emberi szervezetben betegségek kialakulásához vezethet. Nem tartalmazhat az ivóvíz olyan anyagokat vagy szennyezőket, amelyek az emberi egészséget bármilyen módon károsítják. Az ivóvíztől „elvárjuk”, hogy esztétikailag megfelelő legyen, vagyis legyen színtelen, szagtalan, idegen íztől mentes, megfelelő hőmérsékletű és ne tartalmazzon szemmel látható részecskéket, vagy élőlényeket.
21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről
VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE A vízmű üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, műtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminőség-ellenőrző műszerek rendeltetésszerűen és szakszerűen működjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyeződés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülő) víz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak, az ivóvízminőségű vízre vonatkozó jogszabályokban előírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek. Ha a vízminőség nem felel meg a követelményeknek, erről az üzemeltető - az üzemeltetési szabályzatban előírt módon - haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi felügyeletet, továbbá az ÁNTSZ illetékes megyei intézetét is, amely az üzemeltetés további feltételeiről határoz.
VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE Az üzemeltető köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minőségét rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az ellenőrzés - a víz folyamatos fertőtlenítése esetén - kiterjed a fertőtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is. A vizsgálati tervet a területileg illetékes megyei ÁNTSZ intézettel jóvá kell hagyatni. Az üzemeltető köteles a vízkivételi műnél legalább a következő vizsgálatokat végeztetni.
6 évente Trícium vizsgálatokat végeztetni: • Védett vízadó: 0,2 Bq/l alatt • Nem védett vízadó:0,2 Bq/l felett • partiszűrés • talajvíz • karsztvíz • 6 évente alapállapot vizsgálatot végeztetni: • Védett vízbázis (A+K) • Nem védett vízbázisnál (A+K+P) • Évente: • Rendszeres alapvizsgálat (A+B) • Ellenőrző vizsgálatokat(E+B) • Sűrítő bakteriológiai vizsgálatokat (B)
VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE • Az ellenőrző vizsgálatok gyakorisága nem lehet kevesebb mint • nem védett vízkivételi mű esetében a rendszeres alapvizsgálatot követő félévben egy, • a gáztalanításon és fertőtlenítésen túlmenő vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m3/napnál nagyobb kapacitású vízműveknél a hálózati betáplálási pontokon havonta egy vizsgálat.
VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE Az ellenőrző vizsgálatok közötti időszakokat bakteriológiai vizsgálatokkal szükséges sűríteni. A bakteriológiai vizsgálatokat: a) nem védett felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m3/nap összkapacitás alatti vízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetéken, az ennél nagyobb kapacitású vízműveknél az egyes kútcsoportok nyersvíz gyűjtővezetékein legalább negyedévente, b) védett felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m3/nap összkapacitás alatti vízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetékén, az ennél nagyobb kapacitású vízműveknél a nyersvíz gyűjtővezetékein legalább félévente, c) a gáztalanításon és fertőtlenítésen túlmenő vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m3/napnál nagyobb kapacitású vízműveknél a hálózati betáplálási pontokon legalább kéthetenként el kell végezni.
Nem védett vízmű vízkezeléssel, vagy 5000m3 /napnál nagyobb kapacitással 2006. évi ütemterv Jelmagyarázat: Tr.=Tríciumvizsgálat: 1. 2. 3. számú kutaknál 2003-ban megtörtént. ( partiszűrés, talajvíz és karsztvíznél nem szükséges) A+K+P= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium,kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén * K= Kiegészítő kémiai vizsgálat: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimon, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium B= Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22o –on E= Ellenőrző vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas*, mangán* P= Peszticidek, a 21/2002. KöViM rendeletben szereplő, valamint a* megjelölt komponenseknél az OTH 2006. évi közleménye szerint.
Védett vízmű vízkezeléssel vagy 5000 m3 /napnál nagyobb kapacitással 2006. évi ütemterv Jelmagyarázat: Tr.=Tríciumvizsgálat: 1. 2. 3. számú kutaknál 2003-ban megtörtént. A+K= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén *, B=Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22o –on K= Kiegészítő kémia vizsgálatok: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimon, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium. E= Ellenőrző kémiai vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas*, mangán*,
Nem védett vízmű 5000m3 /napnál kisebb kapacitással 2006. évi ütemterv Jelmagyarázat: Tr.=Trícium vizsgálat: 1. 2. 3. számú kutaknál 2003-ban megtörtént. ( partiszűrés, talajvíz és karsztkútnál nem szükséges) A+K+P= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium,kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén * K= Kiegészítő kémiai vizsgálat: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimón, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium. B= Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22o –on E= Ellenőrző kémiai vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas* mangán* P= Peszticidek, a 21/2002. KöViM rendeletben szereplő, valamint a* megjelölt komponenseknél az OTH 2006. évi közleménye szerint.
Védett vízmű 5000 m3 /napnál kisebb kapacitással 2006. évi ütemterv Jelmagyarázat: Tr.=Tríciumvizsgálat: 1. 2. 3. számú kutaknál 2003-ban megtörtént. A+K= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén *, B=Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22oC –on K= Kiegészítő kémia vizsgálatok: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimon, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium. E= Ellenőrző kémiai vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas*, mangán*,
VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE Védett felszín alatti vízkivételi mű esetében az alapállapot-vizsgálat keretében a) a rendelet 3. számú melléklete szerinti (A) és (K) jelű komponenseket, b) amennyiben a fenol index értéke 10 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (F) jelű komponenseket is, c) amennyiben a mért AOX érték 20 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (PCB) és (HS) jelű komponenseket is, d) amennyiben a mért UV olaj index nagyobb, mint 10 mikrogramm/liter, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (SM) jelű táblázat komponenskörét is mérni kell. A felszíni és a nem védett felszín alatti vízkivételi művek esetében az alapállapot-vizsgálatot ki kell terjeszteni e rendelet 3. számú melléklete szerinti (P) jelű komponensekre is.
VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE Az ellenőrző és bakteriológiai vizsgálatok során a korábban mért adatoktól jellemzően eltérő értékek mérésekor a vizsgálatot soron kívül meg kell ismételni, és az eltérés okát vizsgálni kell. Haladéktalanul el kell készíteni az észlelt problémák feltárását és a további biztonságos ivóvízellátást biztosító részletes vizsgálati tervet, ha a vízkivételi műnél, továbbá bármely, a vízmű üzemeltetésével kapcsolatos vízminőségi vizsgálat (így például a figyelő kutak vizsgálata, a vízutánpótlódás területén lévő szennyezés, illetve valószínűsíthető szennyezettség) alapján várható a külön jogszabály szerinti kockázatos anyag(ok) megjelenése vagy határértéket megközelítő, illetve meghaladó koncentrációja. A vizsgálati tervnek tartalmaznia kell a vizsgálandó pontokat, komponenseket és azok gyakoriságát. A tervet az üzemeltetési utasításhoz annak módosításával és a szükséges intézkedések kezdeményezésével kell csatolni.
12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről gázos víz: amelynek gázvizsgálat alapján szénhidrogén-tartalma van A víz gáztartalom szerinti fokozata: a gázvizsgálat 1013 millibar nyomáson és 20 °C-on számítva: a) a 0,8 l/m3 határérték alatt „A”; b) 0,8-10 l/m3 között „B”, c) 10 l/m3 fölött „C”. Az gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyét az illetékes vízügyi felügyelet, a termelt és a szolgáltatott víz gáztartalmának vizsgálata alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. A gáztartalom vizsgálatát a Nemzeti Akkreditációs Testület által arra feljogosított laboratórium végezheti. A vizsgálatot legalább a következő gyakorisággal a) „A” fokozatban ötévenként, b) „B” fokozatban háromévenként, c) „C” fokozatban kétévenként kell elvégezni.
12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről • A szükséges műszaki intézkedéseket, illetve a berendezések üzemeltetésének a módját a külön jogszabály alapján készített üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell. • A víz gáztartalom szerinti „A” fokozata esetén nem kell gázmentesítést végezni. • A víz gáztartalom szerinti „B” fokozata esetén a gázmentesítésről üzemeltetési módszerek és biztonsági intézkedések alkalmazásával kell gondoskodni. • A víz gáztartalom szerinti „C” fokozata esetén gázmentesítő berendezés telepítéséről és üzemeltetéséről kell gondoskodni, kivéve, ha • a) a teljes vízfelhasználás legfeljebb 5 m3/nap, vagy • b) a kitermelt vizet szabadtéren használják fel, de a biztonságtechnikai védelemről ez esetben is gondoskodni kell. • A gázmentesítést a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek figyelembevételével úgy kell végrehajtani, hogy az vízminőség romlást ne okozzon.
Gázos víz bakteriológiai mintavételezése A kútházban- visszaforgató gépházban - a mintavételezések alkalmával sem szabad a csapok fertőtlenítését égetéssel végezni. A csapokat mintavétel előtt legalább öt percig ki kell folyatni. Először a kémiai mintát le kell venni. Ezután az elzárt csapot 70 %-os alkoholban kell 5 percig áztatni. Az áztatás után meg kell nyitni a csapot, és várni kell 10 másodpercet, hogy öblítéssel a mintavételi csonk belső felületéről a maradék alkohol is eltávozzék. Ezután történhet a bakteriológiai mintavétel a steril mintavételi szabályok betartásával. A mintavételkor jelenlévő gépésznek a mintavevők részére /hatósági és önellenőrző stb./ minden esetben fel kell hívni a figyelmet az égetés mellőzésére.
