Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig

1. Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása –a diagnózistól a terápiáig

2. Magyarország közigazgatási bíráskodása I. Bevezetés II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bírósági szerkezet V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljárásjog Institut für Ostrecht München

3. Magyarország közigazgatási bíráskodása I. Bevezetés Közigazgatási bíráskodás átalakulóban van: - szervezet: 2013 óta „közigazgatási és munkaügyi bíró-ságok“ - eljárásjog: új Pp. kodifikálása elkezdődött átfogó reformok előtt és alatt a meglévő helyzetet fel-mérni, és a változtatásra szoruló kérdésköröket azono-sítani kell (diagnózis) => az alapos diagnózis alapján megalapozott reformokat (a terápiát) lehet kialakítani Institut für Ostrecht München

4. Magyarország közigazgatási bíráskodása II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (1) (- 1867: Ausztria: Verwaltungsgerichtshof) - 1868-1875: igazságszolgáltatási reform: modern „pol-gári“ igazságszolgáltatási rendszer megteremtése - 1883: pénzügyi közigazgatási bíróság (1883:XLIII. tvc.) - 1896/97: magyar királyi közigazgatási bíróság (1896: XXVI. tvc.) hatáskör: taxáció (később bővült); eljárás: 1896:XXVI. tvc.; bírák: külön életpálya (bírói függetlenséggel) - 1907: hatásköri bíróság (1907:LXI. tvc.) - 1921: munkásbiztosítási bíráskodás (1921:XXXI. tvc.) Institut für Ostrecht München

5. Magyarország közigazgatási bíráskodása II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (2) - 1949: közigazgatási bíróság és hatásköri bíróság fel-számolása (1949:II. tvc.) - 1949: Népköztársaság (1949:XX. tv.) - 1952: Pp. (1952:III. tv.): semmilyen utalás k.b.-ra - 1957: Áe. (1957:IV. tv.) + Pp.-módosítás (1957:VIII. tv.): egyes államigazgat. határozatok bírósági felülvizsgálata - 1972: Pp.-módosítás (1972/26. tvr.): XX. fejezet: „Az államigazgatási határozatok megtámadása iránti perek“ - 1991: Pp. XX. fejezete új címet kap: „A közigazgatási perek“ (1991:XXVI. tv.) Institut für Ostrecht München

6. Magyarország közigazgatási bíráskodása III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (1) - 1989: a közigazgatási bíráskodás bekerül az Alkot-mányba: 50. § (2) bek., 57. § (5) bek. (1989:XXXI. tv.) => Pp. és Áe. reformját tette szükségessé - 32/1990. (XII. 22.) AB: a k.b. bevezetését sürgette - k.b. törvényi alapja: 1991:XXVI. tv. - hatáskör: rendes bíróságok (változatlanul) - eljárás: Pp. XX. fejezete (változatlanul) - bírói út: generálklauzula taxáció helyett (átmeneti kivétel: szabálysértések), kiegészítés: 2005:XVII. tv. Institut für Ostrecht München

7. Magyarország közigazgatási bíráskodása III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (2) ma: Alaptörvény: lényegében tartalmilag változatlan az alkotmányjogi helyzet - jogállam: B) cikk (1) bek.: anyagi/érdemben vett k.b. in-tézményi garanciája - bírósági hatáskör: 25. cikk (2) bek. b) pontja - egyéni jog a bírói útra: XXVIII. cikk (7) bek. - bírósági szervezet: 25. cikk (4) bek. 2. mondata (hatá-lyon kívül helyezte a 4. Alaptv.-módosítás) - általános eljárási garanciák: XXVIII. cikk (1) és (7) bek. Institut für Ostrecht München

8. Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró-sági szerkezet (1) 2011: nagyobb igazságügyi reform: Bszi. (2011:CLXI. tv.), Bjt. (2011:CLXII. tv.) - bírósági szerkezet: 2013.I.1. óta: „közigazgatási és munka-ügyi bíróságok“ jogállásuk: hasonló a járásbíróságokéhoz: törvényszék ki-helyezett egysége => nem önálló bírósági ág, de a rendes bírósági szerketezen belül viszonylag önálló helyzet - fórumrendszer: 1. fokon kihelyezett közigazgatási (és mü.) bíróság, 2. (törvényszék) és 3. (Kúria) fokon rendes bíróság: Institut für Ostrecht München

9. Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró-sági szerkezet (2) „álvegyes rendszer“ ( „valódi“ vegyes rendszer, pl. Szlové-nia, Horváto., Cseho.): felemás megoldásnak látszik - önálló közigazgatási bírói életpálya: egyes elemek meg-vannak, de összefüggő, rendszeresített, elkülönülő k.b. élet-pálya nem létezik: felemás megoldás itt is Institut für Ostrecht München

10. Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró-sági szerkezet (3) összegezve: - bírósági szerkezet: diagnózis: szerkezet működőképes, de „furcsa képet“ nyújt terápia: nem szakmai, hanem politikai kérdés - közigazgatási bírói életpálya: diagnózis: szakmai és jogállami okokból előnyös az elkülö-nülő életpálya terápia: külön életpálya létrehozása (bármilyen bírósági szerkezetben lehetséges) Institut für Ostrecht München

11. Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá-rásjog (1) Közigazgatási per eljárási jogalapja: Pp. (szocialista marad-vány) a XX. fejezet (kevés számú) speciális közigazgatási peri szabály + a Pp. általános szabályai, elvei: felemás megol-dás a Pp. általános szabályai alkalmatlan a közigazgatási perek szakszerű lebonyolításra: - a per célja: szubjektív jogvédelem  szubjektív és objektív jog védelme, jogállam és hatalommegosztás érvényesítése Institut für Ostrecht München

12. Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá-rásjog (2) - a felek egyenjogúsága: a perbeli jogviszonyban azonos jogállású, egymás mellé rendelt magánfelek a perbeli jog-viszonyban a felek alá-fölérendeltségi jogviszonyban állnak => a perbeli „fegyveregyenlőség“ külön intézkedést igényel - rendelkezési elv: a felek a pertárgyat szabadon határozzák meg és jogairól, kötelezettségeiről szabadon rendelkezhet-nek  az egyik fél (közigazgatás) nem jogairól vitatkozik, hanem közjogi jogosítványairól, jogállmi joghoz és közjóhoz kötöttsége miatt ezekről, gyakorlásukról nem rendelkezhet Institut für Ostrecht München

13. Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá-rásjog (3) - bizonyítás: bizonyítási teher és tényekről való szabad ren-delkezés  tényállás hivatalbóli tisztázása és valódi tény-álláshoz kötöttség polgári és közigazgatási per közös alapelvei: nyilvánosság, nyelvhasználat, perköltség (részben azonos), jogi képviselet (részben azonos) => kevésbé fontos, a per jellegét kevésbé meghatározó alapelvek diagnózis: modern polgári perjog alkalmatlan terápia: külön közigazgatási perjog létrehozása Institut für Ostrecht München