1 / 19

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői

A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői. Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, 2005. november 24-26. Vázlat. Történelmi háttér

ponce
Download Presentation

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencébenésgazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, 2005. november 24-26.

  2. Vázlat Történelmi háttér Az eurorégió kialakulásának lehetőségei A DKMT és a szomszédos eurorégiók A DKMT Eurorégió társadalmi-gazdasági jellemzői Aktuális paraméterek - Szeged mint régióközpont (?) Következtetések

  3. Történelmi háttér A kutatási terület elhelyezkedése a Magyar Királyság területén

  4. A Kárpát-medence szerkezeti egységei

  5. Hipotetikus eurorégiók a Kárpát-medencében

  6. A DKMT Eurorégió kialakulásának előzményei 1995 decemberben született meg az a megállapodás, amelyben a hangsúlyozott cél a gazdasági együttműködés erősítése volt Szeged, Temesvár és Újvidék, tehát a régió 3 legnagyobb városa között. Ezen a megállapodáson alapult egy évvel később a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió hivatalos megalakulása. Speciális helyzetet jelentett, hogy a 3 ország (Magyarország, Románia és Szerbia-Montenegro) gazdasági fejlettsége különböző szinteken áll az európai integrációs folyamatban.

  7. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A területe 77 461 négyzetkilométer A közös határ hossza 590 kilométer A régió lakosainak száma 5,8 millió x. Népességszám a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

  8. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A foglalkoztatottsági szerkezet

  9. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A munkanélküliek száma a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban 1998-2000. x.

  10. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A mezőgazdasági művelési ágak szerinti megoszlás

  11. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A vállalkozások száma és a vállalkozási formák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban.

  12. Szeged mint régióközpont (?) • Szeged 1246-ban nyerte el városi rangját. 1498-ban lett szabad királyi város. • 1921-től egyetemi centrum. • 1923-tól püspöki székhely. • A második világháború után kevéssé érinti a szocialista iparosítás, a felsőoktatásnak köszönhetően kialakul a gazdasági növekedéshez szükséges szellemi háttér. • Lendületes fejlődés az 1960-as évektől tapasztalható.

  13. Az 1990-es évek folyamatai azt jelzik, hogy Szeged jövőbeni regionális funkciórendszerében nem csupán a hagyományos dél-alföldi központ szerepkör lesz a meghatározó. Kialakul egy olyan regionális kapcsolatrendszerből adódó, központi szerepkör, amelyben a kapcsolatok többsége a Szeged-Békéscsaba-Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben, tehát részben egy tágabb nemzetközi térben működik.

  14. Következtetések A DKMT Eurorégióban a perifériákra jellemző fejlődési tendenciák érvényesülnek. A fejlődő régióban a versenyképesség mint potenciális lehetőség jelenik meg. A lehetőséget elsősorban nem a „kemény erőforrások” (mezőgazdaság, ipar), hanem inkább a „puha erőforrások” (kultúra, népszokások, kereskedelem, oktatás) képviselik. A humántőke alkalmas a tudásigényes ágazatok telepítésére, ám ez csak a helyi tradíciókra, háttértudásra épülhet. Az infrastruktúra fejlesztése elmaradhatatlan. A felzárkózáshoz a Európai Unió pályázati projektjei nyújtanak segítséget.

  15. Köszönöm a figyelmet!

More Related