Kiválasztás folyamatai és eszközei

1. Kiválasztás folyamatai és eszközei

2. A munkaerő-ellátás helye az EEM funkciói között

3. Kiválasztás Az a folyamat, amelynek során döntünk, hogy kit találunk a legmegfelelőbbnek a jelentkezők közül. A kiválasztási eljárás tényezői • felvételi politika A szervezet stratégiájából származtathatóak, pl. fizetési szint meghatározása. • munkakör-tervezés • munkakör-specifikáció • a kiválasztási eljárás lépéseinek meghatározása

10. Grafológia - megalapozott tudás birtokában - megfelelő írásminta birtokában (A/4-es oldal, min. 20 sor, aláírás) - adatok megléte mellett(nem, életkor, végzettsége, me-lyik kézzel ír, szemüveges-e, milyen gyakran ír kézzel) - francia nyelvterületen az álláskeresések 80 %-ában - Svájcban az álláskeresések 60 %-ában - Németországban ez a szám 20 %

11. Tesztek - általában az interjútól eltérő (többnyire az első interjú után), előre egyeztetett időpontban - egyszerre több pályázó van jelen, a tesztírás ellenőrzött körülmények között - az alkalmazott tesztek szabványosítottak - a tesztek kiértékelése szakember (esetleg számítógép) által történik, néha ha több napot is igénybe vesz - az eredmények abszolút (a szerezhető pontszámból a jelölt mennyit ért el és/vagy relatív (pl. nemzetközi, korosztályi, vagy munkaköri standardhoz képest a jelölt mennyit teljes mennyit teljesített) értékek, vagy szöveges kiértékelések formájában készülnek el

12. Intelligenciatesztek - az intellektuális képességeket vizsgáló tesztek vegyesen tartalmazzák a különböző típusú kérdéseket - a verbális gondolkodást, numerikus gondolkodást, téri kép-zeleti gondolkodást, memóriát, általános tájékozottságot, prob-léma megoldó képességet, logikai gondolkodást, kreativitást stb. teszik próbára - nem lehet rá igazán felkészülni - jelentős részük többféle kérdéstípust tartalmazó papír-ceruza ceruza teszt

13. Intelligenciatesztek - vezetők vagy felsőfokú végzettségűek esetén egyre ritkábban alkalmazzák - hazánkban a leggyakrabban alkalmazott változat: MAWI (Magyar Wechsler Wechsler Intelligenciateszt), 10-60 éves korú személyek egyéni vizsgálatára szánták, kb. 60 perc - Raven-teszt a kulturális és nyelvi különbségeket kiküszö-bölve vizsgálja az intellektust. Öt sorozatból áll, melyek minde-gyike 12 táblát tartalmaz, az egyes sorozatok és a sorozatokon belül az egyes táblák egyre nehezedő feladatokat jelentenek. A feladat mindig az, hogy meg kell találni - valamilyen összefüggés ismertetése alapján - a geometriai figurák közül hiányzó képeket.

14. Képességtesztek Verbális tesztek Sokféle változata van, pl. a helyesírást, nyelvtani ismerete-ket, szókincset vizsgáló tesztek, vagy hogy mennyire képes bonyolult szövegek olvasása után logikus következtetések levonására. Főként azoknál a munkaköröknél alkalmazzák, ahol a kommunikációnak nagy jelentősége van. pl. keres-kedők, újságírók. Numerikus tesztek Az egyszerű változatok a négy alapművelet alkalmazását igénylő számolási feladatokat tartalmaznak, a bonyolultab-bak azonban grafikonok, táblázatok elemzését, matema-tikai következtetések levonását kérik a pályázóktól. pl. pénztáros, kontroller.

15. Képességtesztek Figyelem vizsgálata A rövid idejű, általában néhány percig tartó, de megfe-szített figyelem képességét vizsgálják. pl. adatrögzítő, elemző. Műszaki gondolkodás elemzése A műszaki problémák, a mechanikai elvek megértésén ala-puló problémák megoldását vizsgálja a teszt. pl. műszaki szakmunkás végzettséget, diplomát igénylő munkakörök esetén.

16. Személyiségtesztek - a teszt kitöltése során az illető jellemzi önmagát, viselke-désének sajátosságait a munka világában - általában 20-30 személyiség vonás mentén jellemzi az egyént - a kérdések közt szerepelhetnek úgynevezett a teszt követke-zetes kitöltését vizsgáló kontroll kérdések is - többféle értékelési skálát alkalmaznak - általában nem időkorlátosak, de a túl lassú kitöltés is informá-ciós értékkel bír - nincsenek tipikusan jó vagy rossz válaszok

17. Speciális személyiségtesztek - meghatározott munkaköri csoportba tartozók személyi-ségét vizsgáló tesztek, pl. értékesítők - EQ (érzelmi intelligencia) tesztek: saját érzések felismerése, kezelése, emberi kapcsolatok ápolása stb. - csoportmunkára való alkalmassságot mérő tesztek - motivációtesztek - becsületességet mérő tesztek - frusztrációtesztek

18. 1. Külső-belső kontroll - Rotter • Belső kontroll: Az eseményeket úgy percipiáljuk, mint saját viselkedésünk következményeit, melyek személyi kontrollunk alatt állnak. • Külső kontroll: az eseményeket úgy észleljük, melyek nincsenek összefüggésben viselkedésbeli megnyilvánulásainkkal.

19. Számolás – külső kontrollos tételek • 2a, 3b, 4b, 5b, 6a, 7a, 9b, 10b, 11b, 12b, 13b, 15b, 16a, 17a, 18a, 19b, 21a, 22b, 23a, 25a, 26b, 28b, 29a • Hazai vizsgálat: Átlag Szórás Férfiak 10.28 4.02 Nők 10.69 4.15

20. „Külső kontrollos” személyek • cselekvése eredményét a szerencsének, a véletlennek, a sorsnak tulajdonítja, • környezetfüggőnek érzi magát, • igyekszik megfelelni a szociális kívánalmaknak, • fél a kudarctól és az elmarasztalástól, • a könnyű, gyors sikereket és a tétnélküli helyzeteket szereti, • irreálisan alacsony vagy magas szintet tűz ki maga elé, • szorongása debilizáló (teljesítményt csökkentő), • passzív, bizonytalan, cselekvése gátolt, • egyedül érzi magát, áldozatnak véli magát, • nincs tudatában választási lehetőségének.

21. „Belső kontrollos” személyek • a szubjektív szempontokat helyezi előtérbe, • önállónak és függetlennek tartja magát, • hatalmat érez önmaga és a környezete felett, • kíváncsian és érzékenyen figyeli környezetét, • a megfigyelt információk kreatív hasznosítására törekszik, • a téthelyzeteket kedveli, • reális szinteket tűz ki maga elé, • sikerorientált beállítottságú, bízik a cselekvések sikerében • szorongása facilitáló (teljesítménynövelő), • én-képe pozitív és reális, • aktív, céltudatos, • távolabbi célok tervszerű elérésére törekszik.

22. 2. Az Eysenck-féle Személyiség Kérdőív (EPQ – Eysenck Personality Questionnaire)

23. Az EPQ kérdőív bemutatása Minta kérdések: • Sokféle hobbija van? • Mielőtt valamit tesz, jól át szokta gondolni? • Hangulata gyakran ingadozik? • Előfordult már, hogy elfogadta a dicséretet olyanért, amiről tudta, hogy valaki más tette? • Beszédes Ön? • Nyugtalanítaná, ha adósságai lennének? • Érezte már magát minden ok nélkül szerencsétlennek? (Összesen 90 kérdést tartalmaz a kérdőív.)

24. A magyar férfiak és nők személyiségskála átlagai és szórásai

25. Extroverzió (E) • Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív emberek. • Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat.

26. Emocionális labilitás v. neuroticizmus (N) • Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek. • A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.

27. Pszichoticizmus (P) • Magas pontszám: • agresszív és ellenséges viselkedés • érzelmileg hidegnek tűnnek • empátiás készségük hiányzik • impulzívak és egocentrikusak • általában nem konvencionálisak • szeretik a furcsa, szokatlan embereket és dolgokat

28. Hazugságskála (L) • Kezdetben: a kérdőív megbízhatóságának mérése • Később: • szociális konformitás, • társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés vállalásának mutatója

30. A négy személyiségkategória bemutatása

31. Gyakorlati alkalmazási területei • Az eredményeknek nagy gyakorlati alkalmazhatósága van, főként az alkalmassági vizsgálatokban, iskolai illetve pályaválasztási tanácsadásban. • Az introvertáltak jobban teljesítenek a humán tudományokban, míg az extrovertáltak főként a reál tárgyakban jeleskednek. • Az extrovertáltak olyan munkahelyeket kedvelnek, ahol a másokkal való interakció alapkövetelmény, az introvertáltak szívesebben dolgoznak egyedül.

32. Gyakorlati alkalmazási területei 2. • Az extrovertált személyek könnyen és szívesen változtatnak munkahelyet, az introvertáltak nem rendelkeznek ezzel az igénnyel, előnyben részesítik a megszokott körülményeket. • Az extrovertáltak könnyedén ráhangolódnak környezetükre, éppen ezért szuggesztibilisebbek. Ezzel szemben az introvertáltak ragaszkodnak saját nézőpontjukhoz, érzelmeikhez, társaik hangulata csekély mértékben befolyásolja őket. • Az extrovertáltak kedvelik a sok és változatos ingert, szívesebben és hatékonyabban tanulnak könyvtárban; munkájuk folyamán sokkal több szünetre van szükségük, mint az introvertáltaknak, a szünetek hiánya teljesítménycsökkenést eredményez.

33. 3. A Szondi próba

34. A Szondi próba • Szondi Lipót, magyar pszichiáter • 1938-1940 között dolgozta ki a projektív személyiségvizsgálatok körébe tartozó módszerét. • Módszertani elve: • genotropizmus: a ki nem élt, látens s ezáltal erősen dinamikus késztetések (ösztönszükségletek), mint elsődleges sorsformáló tényezők kerülő úton hatnak • a rokonszenv-ellenszenvi választás jellegzetes a személyiségre • abban, hogy kit választunk, szimpatikusnak vagy antipatikusnak, áttételes azonosítások közvetítésével egész motivációs rendszerünk részt vesz

35. A vizsgálat menete • Összesen 48 fénykép, betegségeket képviselő személyekről. • 6 sorozatban. • Ki kell választani, hogy ki a • 2 legszimpatikusabb, • 2 legkevésbé szimpatikus, • 2 még szimpatikus, • 2 maradék.

36. A Szondi próba elméleti háttere • Az elméleti hátteret sok kritika érte és meg is cáfolták. • Mégis használható, mert az értelmezés különféle életkori és diagnosztikai csoportok eredményeinek statisztikai feldolgozásán alapul. • Egyes fejlődési és klinikai csoportok jellegzetes választási konstellációkat mutatnak.

37. Információk • Szexualitás • gyöngéd, nőies, passzív • agresszívebb, férfias, aktív • Paroxizmalitás • durva indulatok • gyengéd érzelmek • Én-ösztön • logikus racionális gondolkodás • konstruktív szervezőképesség • Kontaktus • kapaszkodás, kapcsolódás, oralitás • keresés, megtartás, analitás

38. Gyakorlati alkalmazási területei • Pályaválasztási tanácsadás • Kiválasztás • PÁV vizsgálat hivatásos gépjárművezetők esetében • Klinikai alkalmazása – pszichés betegségek kimutatására

39. 4. A Rorschach próba

40. Hermann Rorschach • 1884-1922. svájci pszichológus • 1921. Psychodiagnostik címmel publikálja „formaértelmezési próbáját” • Lényege a jelentésadás • Projektív teszt

41. Személyiségjegyek • Alkalmazkodás egyéni színezete • gátolt, lassan oldódó, helyzeti fölényt kereső • Viselkedési motivációk • biztonság igénye, frusztráció kerülése • Személyekhez, tárgyakhoz való viszony • kötődési labilitás • Valósághoz való viszony • időben és térben való tájékozódás • pénzhez, értékhez való viszony • Tudatossági szintje • önismeret igénye, viselkedésének indítékai • Elaboráció készsége • indulati feszültségeit, érdeklődését az egyén, hogyan képes intellektuális törekvéssé alakítani

42. Gyakorlati alkalmazási területei • Szervezéslélektan és munkalélektan • intelligencia mérése • alkalmasság vizsgálatok • vezetők kiválasztása (kontaktusképesség, beleélő képesség, önfegyelem) • szociabilitás mérése • személyiség teherbíró képessége szorongást vagy agressziót kiváltó konfliktusok esetén • érzelmi-hangulati beállítódás • Klinikai lélektan, kriminálpszichológia, pszichológiai kutatómunka.

43. Felhasznált irodalom • Bokor A., Szőts-Kováts K., Csillag S., Bácsi K., Szilas R.,: Emberi erőforrás menedzsment. Aula Kiadó Kft., Budapest, 2007 • Karoliny Mné, Farkas, F., Poór, J., László,: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003. • Demeter László – főiskolai tanársegéd prezentációi

44. Köszönöm a figyelmet!