1 / 21

Alapellátás kontra szakellátás

Alapellátás kontra szakellátás. A legrosszabb család is jobb, mint a legjobb intézet?. Alapellátás kontra szakellátás. Van egy régi történet arról, hogy embereket sodor a folyó. Ketten a partról észreveszik őket. Egyikük azonnal beugrik kimenteni őket, a

pennie
Download Presentation

Alapellátás kontra szakellátás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Alapellátás kontra szakellátás A legrosszabb család is jobb, mint a legjobb intézet?

  2. Alapellátás kontra szakellátás Van egy régi történet arról, hogy embereket sodor a folyó. Ketten a partról észreveszik őket. Egyikük azonnal beugrik kimenteni őket, a másik egy pillanatnyi gondolkodás után feljebb megy a folyó mentén, és megnézi, hol eshettek bele… Milyen célt akarunk elérni és milyen eszközrendszerrel?

  3. Alapellátás: A segítségnyújtás alanya a család/gyermek Szereplők: családgondozó és a család Célja: megelőzés Szakellátás: A segítségnyújtás alanya elsősorban a gyermek Szereplők: gyermek, nevelőszülő/lakásotthon, nevelőszülői/gyámi tanácsadó Célja: „tűzoltás” A segítségnyújtás helyszínei és szereplői

  4. Gyermekvédelmi szakellátás Célja: A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenesen elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körül ellátását.

  5. Gyermekvédelmi szakellátás Biztosítani kell a gyermek családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését. (1997.évi XXXI törvény)

  6. Gyermekvédelmi szakellátás Az intézményes ellátás alapvető indokoltsága általában az, hogy az alapellátás során a családnak nyújtott segítség nem volt elégséges ahhoz, hogy a gyerek helyzete rendeződjön, veszélyeztetettsége megszűnjön. A szülők nem tudtak vagy nem akartak együttműködni. Az átmeneti elhelyezés átmeneti kényszermegoldás, amely kizárólag krízishelyzetben, speciális problémák kezelésére és átmenetileg, minél rövidebb időtartamban érdemes és szabadna igénybe venni. (Herczog Mária:A gyerekek családból való kiemelésének – intézményi elhelyezésének megelőzése, elkerülése)

  7. Gyermekvédelmi szakellátás A realitás: • Átlagosan 5,4 év „átmeneti nevelés” • Több ezren az egész gyermekkorukat a szakellátásban töltik • 2005-ös statisztika: a 18. évet betöltöttek 5,5%-a 17 évet töltött a szakellátásban • Kapcsolattartás szabályozása sem kedvező (Herczog Mária:A gyerekek családból való kiemelésének – intézményi elhelyezésének megelőzése, elkerülése)

  8. Gyermekvédelmi szakellátás A családból történő kiemelés leggyakoribb okai: • Elhanyagolás • Magatartási problémák (iskolakerülés, droghasználat) • Bántalmazás • Rossz szociális körülmények/hajléktalanság • Szülők alkoholizmusa • A szülők kapcsolati problémái/pszichés megbetegedése

  9. Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő fiatalok pszichés állapota: a gyermek/fiatal személyiségét befolyásoló tényezők: 1. A bekerülés előtti személyiségfejlődés jellemzői (fejlődéslélektani kérdések) 2. A szakellátásba kerülés traumája / krízis

  10. A szakellátásba kerülés traumája Krízis: Az a megterhelő, nehéz helyzet, lélektanilag kritikus állapot, amellyel az egyén nem tud megbirkózni. A személyiség védekezni próbál, de ha energiái kimerülnek, az egyensúly elvész és átmenetileg kóros tünetek léphetnek fel. Megkülönböztetünk életeseményeket, melyek megterhelők ugyan, de a természetes fejlődés velejárói (-> normatív krízisek), illetve váratlan, ki nem számítható „traumatikus” történéseket, amelyek az egyént illetve a családot ugyancsak krízishelyzetbe hozzák. (–>paranormatív krízisek)

  11. A szakellátásba kerülés traumája A krízis szakaszai: (Hirschowitz) 1) Kiváltó hatás – sokk fázis (néhány óra): a helyzet érzékelése, tehetetlenség 2) Megrettenés és nyugtalanság szakasza - reakció krízis (néhány nap): szorongás, düh, negatív érzések. 3) Alkalmazkodás időszaka - rekonstrukciós fázis (több hét): kiútkeresés, tovább folyik a megoldások keresése, itt azonban már a segítség helyett súlyosbító lépések születnek. Szétesés. 4) Egyensúly helyreállítása - rehabilitációs fázis (néhány hónap): döntéshozatal, az egyén dönt egy új út mellett, helyreáll az egyensúly. Ha a kiútkeresés állapotában elakad az egyén és nem tud új hatásos megoldást találni, akkor a 4. szakasz a kimerülés, destruktív magatartásforma kialakulása lehet. A bekerülő gyermekeknél a krízisállapot sokszor nem oldódik, csak látenssé válik.

  12. A szakellátásba kerülés traumája A krízisben lévő ember jellemzői: • figyelme a felszínen lévő problémákra irányul, a háttérre kevésbé; • tűnődő, befelé tekintő ember képét kelti; • mindennapi tevékenység alacsony hatásfokú; • gondolkodik, keresi a megoldást; • elgyötört, szorongó, kevésbé képes ellenőrzés alatt tartani az érzelmi reakcióit; kirobbanó érzelmi reakciók jellemzik; • megváltozik az emberekkel való kapcsolata, mindenkit annak függvényében ítél meg, hogy kap-e tőle segítséget; • hiányzik az önmagával kapcsolatos perspektívája, jövőképe; • sok információ áll a rendelkezésére, de nem képes azok rendszerezésére, átgondolására.

  13. A szakellátásba kerülés traumája A krízis kimenete 1) Kreatív krízis: magasabb fejlődési szinten jön létre egyensúly. 2) Kompromisszum: nem oldja meg, csak elnapolja. 3) Megoldás, külső erők révén: más oldja meg helyette. 4) Alacsonyabb szinten kerül újra egyensúlyba az egyén. 5) A rendszer teljes felbomlása: destruktív viselkedések, pl. öngyilkosság. A krízis kimenete függ attól, hogy • hol tart az egyén a személyiségfejlődésben; • milyen megküzdési stratégiái vannak; • milyen az aktuális testi, - lelki állapota; • milyen korábbi tapasztalatai vannak; • milyen külső kapcsolatai vannak.

  14. A szakellátásba kerülés traumája Mit veszít el a gyermek ekkor? Nyugodtan válaszolhatjuk, hogy szinte mindent. Elveszíti a szülőt, elveszíti az otthont – a folyamatosan változó tárgyi és pszichikai világ egyetlen stabil és biztos pontját. Elveszíti utcabeli barátait és elveszíti kedvenc tárgyait – amelyek között kisgyermekkori átmeneti tárgyai is lehetnek. • Fontos családi kötődések megszakadása/átalakulása (bizalmatlanság, kötődési készség változása) • A régi családi rítusok, családi szerepek elvesztése/átalakulása • Barátok elvesztése, baráti kapcsolatok átalakulása • Iskolaváltás

  15. A szakellátásba kerülés traumája Tárgyvesztés -> gyászreakció, -folyamat • Tagadás („Csak pár napig vagyok itt..”) • Alkudozás („ha ezt teljesítem, hazamehetek…”) • Düh (tele vagyunk indulattal) • Depresszió (kifáradás, szomorúság) • Elfogadás/belenyugvás

  16. A szakellátásban élő gyermekek pszichés állapota • A szakellátást megelőző sérülések • A szakellátásba kerülés megoldatlan krízise • Folyamatos gyász állapota: megrekedés a gyászfolyamat egyes szakaszainál: - elutasítás: közönyös gyermek - regresszió/alkudozás: regresszióban lévő gyermek - düh: agresszív, destruktív gyermek - depresszió: depresszív gyermek • A szakellátás által okozott sérülések

  17. MI LEHET A MEGOLDÁS?

  18. Rendszerszemlélet: a családi rendszer támogatása az alapellátásban • „Családi rendszer” : egy olyan csoport, amelynek tagjai : (1) befolyással vannak egymásra, (2) magukat, mint csoportot egy családnak tartják (3) akik valamilyen aspektusból koherenciát mutatnak, például hasonló az identitás tudattal, értékrendszerrel, hittel vagy meggyőződésekkel rendelkeznek. • a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra (például amikor a család egyik tagja dühös, ez más tagokban esetleg ijedelmet kelthet)

  19. A családi rendszer támogatása az alapellátásban • A pozitív érzelmi szálak és a család belső erőforrásainak figyelembe vétele • A család határainak/hierarchiájának tiszteletben tartása • Külső döntés és intézkedés helyett együttműködés a családokkal • Külső kontroll helyett belső kontroll • A szülők szülői kompetenciájának erősítése • Családterápia, családkonzultáció

  20. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

  21. Felhasznált irodalom Patricia Minuchin, Jorge Colapinto, Salvador Minuchin: Krízisről krízisre Herczog Mária:A gyerekek családból való kiemelésének – intézményi elhelyezésének megelőzése, elkerülése Hantos Ágnes és Jármi Éva (szerk.): Pszichológiai módszerek a munkavállalási készség fejlesztésére www.gyevepszi.hu

More Related