A szarvasmarha anösztruszának okai

1. A szarvasmarha anösztruszának okai Dr. Gábor György tudományos tanácsadó Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

2. Mi adja a téma időszerűségét? • A tehenenkénti átlagos tejtermelés folyamatosan növekszik • Az ivarzásmegfigyelés a szaporítás leginkább limitáló tényezője • A reprodukciós teljesítményt szaporodásbiológiai menedzsment segítségével javíthatjuk • Az ivari ciklus hormonális szabályozásán keresztül az ivarzás és az ovuláció szinkronizálható, szabályozható a tüszőérési hullám, csökkenthető a nem észlelt ivarzások száma és növelhető a termékenyítések eredményessége. • Cél: A két ellés közti idő és az egy vemhesülésre eső termékenyítések számának csökkentése

3. Tejtermelési adatok Magyarországon (Mészáros, 2004) • A tejtermelők(25-26 ezer gazda és gazdaság) • 3 %-a, az ország tejhasznosítású tehénállományának 70 %-t jelenti, • az ország éves tejtermelésének ~83 %-át termeli ( ~1,610 milliárd kg) • 1999 január 1. - 2003 október 31. • a tehenek létszáma kb. 50 ezerrel csökkent (223 ezer tehén), • az összesített tejtermelés pedig 80 millió literrel nőtt. • a tejtermelés ma már átlagosan meghaladja a tehenkénti 7600 litert. • A tejtermelés növekedése a szaporodási potenciál romlásával jár • a két ellés közötti idő (KI) (2004-ben): 432 nap • egy vemhesülésre eső termékenyítések száma (TI) (2003-ban): 3.48 • TI 0.1 csökkenése kb. 60 millió Ft megtakarítás (2-3 ezer Ft/ adag) • KI 1 nap csökkenése kb. 150 milló Ft megtakarítás (3 US $/nap/tehén)

4. A tehenészetek szaporodásbiológiai problémáinak főbb okai • viszonylag nagy létszámú állományok, és a kötetlen tartás bevezetése (”elvész az egyed”) – CSOPORTOKAT etetünk, de EGYEDEKET fejünk, vemhesítünk és gyógykezelünk • a tejtermelés növekedése • genetika - egyirányú szelekció (tej mennyiség) • sperma minőség: termelés, tárolás, kezelés • technológiai és személyi hibák: • az ivarzó egyedek kiválogatásának gyakorlata • nem időben elvégzett termékenyítés • management hiányosságok (adatnyilvántartás, adatszolgáltatás, számítógép alkalmazása) • későn elvégzett vemhességvizsgálat • takarmányozási hibák (minőség, kontamináció, etetés gyakorisága, csoportosítás, stb.)

5. A tejtermelés és a fertilitás összefüggése

6. Mit szeretnénk? • A telepek zöme túlélni. • Sok tejet • Olcsó takarmánnyal • Kevés tehénkiesést • 400 nap körüli két ellés közötti időt • Háromnál kevesebb termékenyítést egy vemhesség eléréséhez • Profitot! • Kéz, hidegvíz, lavór! • Vagy mégsem???

7. Egy 300 férőhelyes tehenészetben a szaporodási paraméterek alakulása

8. A biológiai és tenyésztési háttér < 90 % > 65 % TI= 3.5 > 50 % 30-35 % 28-33 %

9. A szaporodási folyamatok szabályozása Egy interaktív folyamat, amelynek a legfontosabb elemei: • Idegrendszer • Alapvető szerepe a külső ingerek idegrendszeri jelekké alakítása és továbbítása • Endokrin rendszer • neurális és neuroendokrin visszacsatolás révén szabályoz

10. Egyszerű neurális és neuroendokrin válasz utak(Senger, 2003)

11. Reprodukciós hormonok • Eredet • Hypothalamus • Hypophysis • Gonádok • Méh • Placenta • Hatás • Más hormonok szekréciójának szabályozása (releasing hormonok) • Gonádokstimulusa(gonadotrópok) • Szexuális viselkedés (szteroidok) • Vemhesség fenntartása • Luteolízis • Molekula szerkezet szerinti osztályozás • Peptidek • Glikoproteinek • Szteroidok • Prosztaglandinok

12. A petefészekre működésre ható legfontosabb hormonok

13. Hormonális változások a tehén ivari ciklusasorán (Senger, 2003)

14. Az ivarzási ciklus fázisai: Tüsző fázis

15. Az ivarzási ciklus fázisai: Sárgatest fázis

16. A petefészkek ultrahangos vizsgálata Az ultrahangos vizsgálatok ma már lehetővé teszik a petefészkek részletes vizsgálatát, a vemhességi diagnosztika mellett azzal azonos értékűnek kell tekinteni a ciklusdiagnosztikában betöltött szerepét is!

17. Mikor beszélünk anösztruszról? (1.) • Elméletileg • A tehén nem mutatja normális ciklus jeleit • A petefészkek relatíve inaktívak, nincsen ovulációra alkalmas tüsző és működő sárgatest a petefészek felületén • Okozhatja: • Vemhesség • Laktáció • Szoptatás • Szezon (pl. nagy meleg vagy hideg) • Stressz • Különböző kórokok • Takarmányozás • A valódi anösztrusz hátterében az elégtelen hormonális működés mindig megtalálható (a hypothalamus GnRH kibocsátása elégtelen: nem stimulálja a gonadotropinok szekrécióját)

18. Mikor beszélünk anösztruszról? (2.) • Gyakorlatilag • A tehén nem mutatja normális ciklus jeleit – vagy nem veszik észre. • A petefészkek relatíve inaktívak, nincsen ovulációra alkalmas tüsző és működő sárgatest a petefészek felületén – vagy kóros képletek találhatók a petefészek felületén • OKOK • Stressz (beleértve a takarmányozást!!!) • Magas tejtermelés • (vemhesség) • Management hibák (nyilvántartások, munkaszervezés, „spórolás” – munkabéren, takarmányon, gyógyszeren, állatorvoson)

19. Ok Magas tejtermelés Helytelen takarmányozás Rossz management Következmény NEBAL és gyenge kondíció az ellés után Inaktív petefészkek Petefészek rendellenességek A termékenyítések számának és a két ellés közötti időnek a megemelkedése Okok és következményeik

20. A helytelen takarmányozás hatása a petefészkekre • Energiahiány: • Inaktív petefészkek • Üreges sárgatestek alakulnak ki (fiziológiás??) • Luteális ciszták keletkeznek • Az embrionális veszteségek mértéke nő. • Alacsony fehérjebevitel: • Inaktív petefészkeket találunk • Az acikliás tehenek száma megnő • Energia túletetés • Elhízott tehenek száma magas • Az acikliás tehenek száma megnő • Fehérje túletetés • A szérum karbamid koncentráció megemelkedik • A szérum progeszteron koncentráció csökken • Tüsző ciszták alakulnak ki • Az embrionális veszteségek mértéke nő.

21. A metabolizálható energiabevitel és igény változása a laktáció alatt(Roberts, 1982)

23. Abnormális(?) sárgatest(CL) képletek Üreges sárgatestek Mindegyikük termel progeszteront!!!!!! • Okok: • Fiziológiás eredetűek? • Metritisz? • Negatív energia egyensúly (NEB)? • Metabolikus acidózis? Lutein ciszta

25. LEHETŐSÉGEINK • CÉL: a két ellés közötti idő és a TI csökkentése • Eszközök • Nem kontrollálható, de monitorozható • Takarmányozás • Management • Kontrollálható, de sokszor nem tesszük • Szaporodásbiológiai management • Nyilvántartások – egyedi tehénkarton, számítógép (RISKA, Afifarm) • Korai vemhességvizsgálat • Ivarzás indukció és ovuláció szinkronizálás • Állategészségügyi helyzet (MB-retenció, elletés – egészséges méh vs. szubklinikai endometritis), tőgy, lábvég, stb.

26. Korai vemhességvizsgálat • A leggyakoribb módszerek • Rektális palpáció (35-60 nappal a MT után – vannak veszélyei) • Ultrahang vizsgálat (25 nappal MT után; rutin a 30 naptól, mert biztonságosabb és okszerűbb is – magzatvesztés!) • Tej vagy szérumprogeszteron (2-3 alkalommal 18-30nappal a MT után – nem túl gyakorlatias) • Vemhességi fehérjék (pregnancy-specific proteins; PSPB, PAG; 25 nappal a MT után – rutin a 30. naptól)

27. A szérum vagytej progeszteron koncentráció alakulása a ciklus során Progeszteronng/ml Napok

28. A méh ultrahangos vemhességvizsgálata

29. Korai vemhességvizsgálat Pregnancy-specific protein B (PSPB) • BioPRYNTM, egy ELISA teszt, ami a Pregnancy specific protein B kimutatására alkalmas kérődzőkben, 28-30 nappal a MT után. • A PSPB szérum konctráció vizsgálata lehetőséget adhat az embrióvesztés detektálására is.

30. PSPB is a novel protein that was first reported by scientists at the University of Idaho. PSPB is located in the giant binucleate cells of the trophoblastic ectoderm of the placenta and this indicated that it was either synthesized or sequestered by those cells. Caruncle Cotyledon

31. A kétmagvú óriássejtek átvándorlása és szétesése eredményezi a PSPB megjelenését az anyai szervezetben Placenta Bi-Nucleated Cells Uterus PSPB in Circulation

32. PSPB is detectable in serum from 24 to 282 (parturition) days of gestation and can be applied reliably in dairy cow herds at 28 to 30 days after breading. PSPB ng/mL Parturition Days post breeding

33. Biopryn ELISA teszt – a színreakció leállítása

34. A műszeres leolvasás során kapott Optikai Denzitás értékek (OD) O D határérték

35. A petefészekre működésre ható legfontosabb hormonok

36. Ivarzás indukciós és ovuláció szinkronizációs eljárások • Ivarzás megfigyelést igénylő eljárások • Progestin (MGA, PRID, CIDR) • Deslorelin implantátum (GnRH agonista) • Prosztaglandin (egyszeri vagy ismételt PGf2a im kezelés) • Időhöz kötötttermékenyítés • Heatsynch (GnRH - PGf2a – ECP) • Ovsynch (GnRH - PGf2a – GnRH) • Provsynch (PGf2a – PGf2a – GnRH - PGf2a – GnRH)indításaz ellés utáni 35. napon

37. Programozott termékenyítési eljárások(Nebel és Jobst, 1998) 1. Targeted Breeding protokoll (Pharmacia-Upjohn) 0. nap 14. nap 28.nap 31. nap Ivarzó keresés és termékenyítés

38. Programozott termékenyítési eljárások 2. Ovsynch protokoll(Pursley, 1996) 0. nap 7. nap 9. nap 10. nap PG: Estrumate (Schering), GnRH: Fertagyl (Intervet)

39. Vizsgálati protokoll az Ovsynch alkalmazására

40. Programozott termékenyítési eljárások 3. Provsynch protokoll(Thatcher, 2001) 0. nap 14. nap 26. nap 33. nap 35. nap 36. nap 0. nap: az ellés utáni 33-37 nap PG: Estrumate (Schering), GnRH: Fertagyl (Intervet)

41. Vizsgálataink célja volt • Három különböző ivarzás-indukciós (egyszeri prosztaglandin kezelés) és ovuláció-szinkronizálási eljárás (Provsynch, Ovsynch) eredményességének összehasonlítása két kísérletben. • Az első vizsgálat során a kezelési eljárások hatékonyságát hasonlítottuk össze, különböző telepeken. • A második kísérletben vizsgáltuk a Provsynch eljárás - két ellés között eltelt időre - az első termékenyítés utáni vemhesülés eredményességére és a - gazdaságosságra gyakorolt hatását.

42. Alkalmazott módszerek Kezelési csoportok • Prostaglandin F2α • Ivarzás indukciós eljárás, ami ciklikus petefészek-működéssel (P4 szérum koncentráció > 1 ng/ml vagya petefészken CL detektálható ultrahanggal) rendelkező állatokban használható. A kezelés egyszeri 2 ml (im) Estrumate injekció adását jelenti. Az ivarzás a kezelést követő négy napon belül várható. • Ovsynch • Aciklikus petefészek működés (P4 szérum koncentráció < 1 ng/ml vagy a petefészken CL nem detektálható ultrahanggal) esetén használható a ciklikus petefészek működés megindítására ill. az ovuláció szinkronizálására.Az Ovsynch eljárás során három kezelést végzünk: 150 µg Fertagyl injekció (im) az első alkalommal, majd azt 7 nappal követően 2 ml (im) Estrumate injekció, és 48 órával utána újabb 150 µg Fertagyl im kezelést végzünk. • Provsynch • Az ellést követő 35. nap körül (14 nap különbséggel) két prosztaglandin kezelést kell végezni (0. és 14. nap), majd a szokásos Ovsynch protokollt kell alkalmazni. Az Ovsynch protokoll 12 nappal a második PGF2α injekció után indul. • Kezeletlen • Napi háromszori ivarzás megfigyelés a fejések alkalmával. Ivarzás esetén a termékenyítés az ellés utáni 60. naptól történt.

43. Módszerek 2. • Telepek száma: 3 • Állatok: H-F keresztezett (R3-R4); átlagos tehenenkénti tejtermelés: 8100-9300 kg/tehén/év • Szinkronizálási eljárások: • Provsynch (GnRH: Fertagyl, Intervet, PG: Estrumate, Schering) • Ovsynch: (GnRH: Fertagyl, Intervet, PG: Estrumate, Schering) • Egyszeri PGF2akezelés (Estrumate, Schering) • Vemhesség vizsgálat: PSPB ELISA teszt (Biopryn), a termékenyítés utáni 30-36.napon

44. Eredmények 1. táblázat: A különböző eljárások hatásaa vemhesülési eredményekre

45. 2. táblázat: Vemhesülési százalékokalakulása a különböző telepeken

46. 3. táblázat: Termelési és szaporasági adatok 2001 és 2005 között

47. 4. táblázat: Különböző kezelések hatása a vemhesülésre 2002 és 2004 között

48. 1. ábra: Az ellés után eltelt napok számának hatása a vemhességi eredményekre Provsynch eljárás során

49. 5. táblázat: Különböző kezelések hatásaaz első termékenyítés eredményességére (CR%)

50. 6. táblázat: A javított szaporasági mutatók költséghatékonyság elemzése 2002-2004