1 / 20

T ávérzékelt felvételek objektum-alapú elemzése

T ávérzékelt felvételek objektum-alapú elemzése. László István, Gera Dávid, Fekete István, Dezső Balázs, Giachetta Roberto. I. Szegmensalapú osztályozás. Az osztályozás alapfeladata: A földfelszínt reprezentáló távérzékelt felvétel képpontjainak besorolása tematikus kategóriákba.

nuwa
Download Presentation

T ávérzékelt felvételek objektum-alapú elemzése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Távérzékelt felvételekobjektum-alapú elemzése László István, Gera Dávid, Fekete István,Dezső Balázs, Giachetta Roberto

  2. I. Szegmensalapú osztályozás Az osztályozás alapfeladata: A földfelszínt reprezentáló távérzékelt felvétel képpontjainak besorolása tematikus kategóriákba. A pontonkénti osztályozás gyakori tévedése: a pontokat nem a szomszédjaikkal együtt, hanem önmagukban vizsgálva sorolja be a legvalószínűbb osztályba.

  3. Szegmensalapú osztályozás Szegmensalapú osztályozás: a környezeti információ kinyerése. A szegmens spektrálisan hasonló, szomszédos képpontok egybefüggő halmaza. Előny a természetből adódó homogenitások megőrzése. Hátrány a felszínborítások határpontjainak besorolásánál javítás: pontonkénti felülvizsgálat

  4. Az objektum-alapúfelvétel-kiértékelés (OBIA) • Cél: a távérzékelt felvételek felosztása jelentéssel rendelkező objektumokra, és • az objektumok térbeli, spektrális és időbeli tulajdonságainak megállapítása. • Magába foglalja a szegmentálást, osztályozást és az attribútumok hozzárendelését. • Magasabb szintű cél: az emberi interpretáció utánzása, esetleg kiváltása.

  5. A képszegmentálás néhány megvalósított módszere Összevonás-alapú (lentről fel) módszerek: • Szekvenciális csatolás módszere • Legjobb összevonás alapú (bestmerge) • Összevonásos gráfalapú szegmentálás Vágás-alapú (fentről le) módszerek: • Minimális átlagsúly-alapú vágás • Minimális arány-alapú vágás • Normált minimális vágás

  6. Az osztályozási eljárás lépései • Szegmentálás: a képpontokat szegmensekbe soroljuk a spektrális és térbeli tulajdonságaik alapján. Eredmény:szegmens-térkép. • Clusterezés:felügyelet nélküli eljárás, nem használunk előzetes információt (referencia-adatokat). Clusterek:Képpontok/szegmensek kompakt csoportjai az intenzitástérben, amelyek felszínborításokat reprezentálnak.Eredmény:cluster-térkép.

  7. Az osztályozási eljárás lépései • Tanulási fázis: A clusterek és a referencia-területek közötti kapcsolatok vizsgálata,a clusterek megcímkézése. • Osztályozási fázis:A képpontok vagy szegmensek besorolása felszínborítási kategóriákba.Eredmény:osztály-térkép. • Pontosságvizsgálat:tévesztési mátrix

  8. Őszi búza Tavaszi árpa Őszi árpa Kukorica Silókukorica Napraforgó Cukorrépa Lucerna Vízfelszínek Nem mezőgazd. ter. Más szántóföldi növ. A legjobb összevonás-alapú módszer illusztrációja űrfelvétel (május) űrfelvétel (június) űrfelvétel (augusztus) szegmens-térkép(legjobb összevonás) cluster-térkép(legjobb összevonás) osztályozásieredmény(legjobb összevonás)

  9. II. Objektum-alapú felvétel-kiértékelés:egy esettanulmány • Négy alkalmazást mutatunk be: • Nem támogatható területek, facsoportok lehatárolása (II.) • Vörösiszap-elöntés felmérése (III.a.) • Parlagfű-felmérés (III.b.) • Épített infrastruktúra felismerése városi környezetben (III.c.) • Objektum-alapú (OBIA) megoldás • Az alkalmazás szoftveres környezete: • Definiens / eCognition programcsomag • A beépített szegmentáló-algoritmusok használata • Osztályozás a szomszédsági információ figyelembe vételével • A parancsokat ún. szabályrendszerekbe szervezzük • Raszteres bemenet: színes infravörös ortofotók (< 1m)

  10. A feladat leírása A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) a területek fontos jellemzője, hogy igényelhető-e rájuk mezőgazdasági támogatás. Az alkalmazás célja a legelős területeken megjelenő fás, bokros területek automatikus lehatárolása és a támogatható területekből való kivágása. A szuperfelbontású felvételeknél a szegmentálás alkalmazása már szükségszerű, nemcsak lehetőség! A képpontok általában nem értelmezhetők önmagukban.

  11. A szegmentálás lépései • Negyedelőfa-alapú szegmentálás („fentről le”)-Egyszerű módszer a kezdeti szegmensek előállítására- A következő lépések számításigényének csökkentése • Több-felbontású (multiresolution) szegmentálás („lentről fel”)- Páronkénti régió-összevonási technika- Kritérium: spektrális és alakbeli homogenitás • Spektráliskülönbség-alapú szegmentálás („lentről fel”)- A több-felbontású szegmentálás eredményének finomítása- Spektrálisan hasonló, szomszédos szegmensek összevonása • Kontrasztvágás-alapú szegmentálás („fentről le”)- A szegmenseket világosabb és sötétebb részekre bontja, ha szükséges.

  12. Az osztályozás Cél: a fás-bokros területek elkülönítése a legelőktől(de nem a fafajok szétválasztása) • Spektrális tulajdonságok: fafajok, a növényzet sűrűsége, megvilágítás • Térbeli tulajdonságok: geometria és mintázat A mintázat (textúra) • Inhomogenitás • Szürkeszint-egybeesési mátrix (GLCM) • Entrópia: a mintázat rendezetlensége, azaz véletlenszerűsége • Homogenitás: a GLCM elemeinek közelsége a főátlóhoz

  13. A facsoportok lehatárolásának lépései Ortofotó Több-felbontású szegmentálás Kontrasztvágás-szegmentálás Osztályozás

  14. III. Egyéb alkalmazásokIII.a. Vörösiszap-elöntés felmérése • A távérzékelés fontos feladata a légi- és űrfelvételeken látható környezeti és ipari katasztrófák felmérése. Az ár- és belvízfelmérés, az aszályfelmérés rendszeres feladatok. • A bemutatott alkalmazás a 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap-elöntés hatását mérte fel szuper- és nagyfelbontású űrfelvételeken végzett szegmensalapú elemzésekkel. • Megoldás: szegmentálás, mintakiválasztás, statisztikai döntés; geometriaiés mintázati jellemzők, valamint vegetációs indexek felhasználása.

  15. Vörösiszap-elöntés felmérése Lokális szegmentálási hiba… …kontrasztvágással javítva A végső objektumok Az elöntött területet ábrázoló űrfelvétel és az osztályozás végeredménye

  16. III.b. Parlagfű-felmérés • A parlagfű pollenje erősen allergén • Szabálytalan térbeli és időbeli viselkedés • Hagyományosan: nagyfelbontású felvételek képpont-alapú feldolgozása • Kísérleti kutatás: szuperfelbontású felvételek szegmens-alapú kiértékelése Pixel-alapú, kalászos Szegmens-alapú, kalászos Pixel-alapú, szója Szegmens-alapú, szója

  17. III.c. Épített infrastruktúra felismerése városi környezetben A projekt célja a városok terjeszkedésének, átrendeződésének vizsgálata. Az ortofotók spektrális információtartalma mellett magassági adatokat is felhasználunk. Szegmentálás: • Negyedelőfa-alapú • Több-felbontású • Spektrális különbség-alapú Osztályozás: • Nehéz az épületek és a lineáris objektumok (utak) elválasztása • Megoldás: az elnyúltság mértékének („density”) vizsgálata

  18. Épített infrastruktúra felismerése városi környezetben A szegmentálás eredménye falusi, kertvárosi környéken: Jó szegmentálási eredmény: utak és háztetők

  19. Épített infrastruktúra felismerése városi környezetben Hibás döntés: hosszú háztömb szürke lapos tetővel és az autókhoz hasonló kéményekkel, felépítményekkel Megoldás: digitális felületmodell (magasság!) felhasználása A tetőt tartalmazó, de spektrálisan az úthoz hasonló szegmens

  20. Köszönöm a figyelmet!

More Related