Adóváltozások 2013

1. Adóváltozások 2013 Lucz Zoltánné adószakértő

2. Társasági adó

3. Adóalapot módosító tételek Több ponton módosulnak az adóalapot érintő növelő-csökkentő tételek, ezek közül a fontosabbak. • Bejelentett immateriális jószág • Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak minősülhet. • Nem lehet bejelenteni azt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot, amelyre az adózó a megelőző adóévben fejlesztési tartalékot képzett. • Nem realizált árfolyamváltozás • A nem realizált árfolyam különbözet miatti adóalap korrekciót akkor kell alkalmazni, ha a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.

4. Adóalapot módosító tételek • Alultőkésítés • A kötelezettségek (követelések) adóévi napi átlagos állománya meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét. • Jövedelem (nyereség) minimum • A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka.

5. Adóalapot módosító tételek • Kutatás – Fejlesztés • Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet kutatás-fejlesztési megállapodást kötni. (Az adóalap kedvezmény a saját tevékenységi körben végzett kutatás költségének háromszorosa, legfeljebb 50 millió Ft.) • Elismert költség • A kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű ráfordítás, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti • Áruminta

6. Veszteségelhatárolás • Nem változott a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni a tárgyévben. • 2012-re visszamenőlegesen alkalmazható: a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően az adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben vehető igénybe. • Átalakulás/cégfelvásárlás: nem kell a tevékenység folytatásra, bevétel elérésre vonatkozó feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, átalakulás esetén, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

7. Fejlesztési adókedvezmény • Új adókedvezmények • Legalább 100 millió Ft értékű értékű beruházás a Szabad Vállalkozási Zóna területén • Legalább 100 millió Ft értékű értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén • Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését követő 90 napon belül • Környezetvédelmi bírság – szabályok enyhítése (beruházást követő 5 év során csak abban az évben nem érvényesíthető amikor bírságot állapítottak meg).

8. Személyi jövedelemadó

9. Adókulcs • Egységesen 16 százalék az adókulcs. [8. §] • Nem kell bruttósítani a havi 202- ezer forint feletti jövedelem rész után. [29. §] • Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére változatlanul a jövedelem 78 százaléka a jövedelem (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy a magánszemély számára azt megtérítik). [29. §] • Az adóelőleg szabályok egyszerűbbé válnak.

10. Kedvezmények érvényesíthetősége • Új szabályok a családi adóalap kedvezmény igénybevehetőségére, a kettős kedvezmény- érvényesítés kizárása (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve)[1/A §] • Belföldi adóügyi illetőségű magánszemély, ha az adóévben másik államból jövedelmet szerez, kedvezmény csak annyiban érvényesíthet, ha azonos hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg.

11. Kedvezmények érvényesíthetősége • Külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá, feltéve, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg. • Kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazza kedvezményt. (Dokumentum adóhatósági eljárás során kell.)

12. Családi kedvezmény érvényesítése • A közös érvényesítésre és a megosztására kiegészítő szabályok. [29/B §] • A családi kedvezmény közös érvényesítése elválik a megosztástól - közös nyilatkozat. • Nincs megosztás arra a hónapra, amelyikben az egyedülállót megillető családi pótlékot igénybe veszik. [29/B §] • Kedvezményre való jogosultság minősítése magyar szabály szerint. [29/B § (5) bekezdés]

13. Béren kívüli juttatások (71. §) • Az 1,19-es szorzó marad, de az egészségügyi hozzájárulás 10%-ról 14%-ra emelkedik. • Az új közteher 30.94%-ról 35,7%-ra emelkedik (1,19X0,16+1,19X0,14). • Munkahelyi étkeztetés (saját kibocsátású utalvány) nem kizárt, hogy külső személy is étkezzen a munkavállaló telephelyén működő étkezőhelyen. Marad a havi 12 500 forint keretösszeg. • Erzsébet utalvány havi keretösszege 8 000 forint a jelenlegi havi 5 000 forinttal szemben.

14. Béren kívüli juttatások (71. §) • Erzsébet utalvány a melegkonyhás étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható továbbra is a fogyasztásra kész étel vásárlásra jogosító utalvány mellett. • Iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány (papír, elektronikus) formájában adható, a juttatás mértéke nem változik, a minimálbér 30 %-a, az utalvány év végéig felhasználható. • Marad a béren kívüli juttatások éves keretösszege 500 000 forint (ez nem változik akkor sem, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg).

15. Egyes meghatározott juttatások (70. §) • Nem változik az egyes meghatározott juttatások közterhe, az továbbra is 51,17% • Egyes meghatározott juttatásként nem adható fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. (Kivétel az Erzsébet utalvány.) • A biztosításokra vonatkozó szabályok változásával összefüggésben egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által magánszemély javára kötött adóköteles díjú egyéni és csoportos személybiztosítás (pl. vegyes életbiztosítások) kifizető által fizetett biztosítási díja.

16. Üzleti biztosítások adózása Átfogó szabályozás: • Adómentes és adóköteles biztosítási díjbefizetések • Az adómentes biztosítói kifizetések • Adóköteles biztosítói teljesítések • Kamatjövedelem • Átmeneti rendelkezések

17. Üzleti biztosítások adózása Új fogalmak: • Adóköteles biztosítási díj (más személy által fizetett díj) • Személybiztosítás: ide tartozik az élet- (ideértve a nyugdíj, a járadékbiztosítást is), a baleset-és a betegségbiztosítás. • Kockázati biztosítás: olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.

18. Üzleti biztosítások adózása • Nyugdíjbiztosítás: a biztosítói teljesítést a magánszemély halála, a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, egészségügyi állapot 40%-os mértéket elérő károsodása, nyugdíjkorhatár elérése váltja ki, feltéve, hogy szerződés létrejöttétől a teljesítésig legalább 10 év eltelik. • Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.

19. Üzleti biztosítások adózása • Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget. •  Betegségbiztosítás: olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

20. Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítási díjbefizetések • Nem keletkezik bevétel a díjfizetés időpontjában kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítási díj megfizetése. [4. § (2a) b) pont] • Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozás nélkül a díjat fizető személy jogosult. [7. § (1a) bekezdés]

21. Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítási díjbefizetések • 2013. január 1-jétől a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások, azaz a teljes életre szóló biztosítások szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes. (Rendszeres díjat legalább évente egyszer fizetni kell.) • Adómentes díjról kifizetői adatszolgáltatás havonta. [1. számú melléklet 6.9. pont]

22. Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítási díjbefizetések • Adómentes a kockázati biztosítás más személy által (élet-, baleset-és betegségbiztosítás) - ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosított személyre tekintettel, havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja, kivéve ha biztosító engedményt ad (30%-ot meghaladóan) a díjfizetésre. [1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpont]

23. Üzleti biztosítások adózása Adóköteles biztosítási díjbefizetések • Egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által magánszemély javára kötött adóköteles díjú személybiztosítás (egyéni és csoportos személybiztosítás), azaz a megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, járadékbiztosítások kockázati biztosításnak nem minősülő része) kifizető által fizetett biztosítási díja a díjfizetés időpontjában. [70. § (1) bekezdés c) pont] • Ha nincs kifizető nem önálló tevékenységből származó jövedelem az adóköteles biztosítási díj.[25. § (1) bekezdés]

24. Üzleti biztosítások adózása Adómentes biztosítói szolgáltatás: • Kockázati biztosítás esetében a halál esetére szóló biztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatás, továbbá nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási szolgáltatás. [1. számú melléklet 6. pont 6.6.-6.7. alpontok] • A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintig adómentes. [1. számú melléklet 6. pont 6.7. alpontok c) pont]

25. Üzleti biztosítások adózása • Egyéb jövedelemként adóköteles biztosítói szolgáltatás, ha biztosítás más személy által fizetett díja adómentes volt a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag a halál esetére szóló életbiztosítás esetén: [28. § (2) bekezdés] • a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak összegét meghaladó rész, • visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész, ha a biztosított személye megváltozik, illetve, szerződésmódosítás esetén.

26. Üzleti biztosítások adózása • Egyéb jövedelem esetén a biztosító kifizetőként jár el. • Kamatjövedelem az adómentesség feltételeinek meg nem felelő egyéb jövedelemnek nem minősülő biztosítói teljesítésnek a díjakat (kivéve kockázati biztosítás díja) meghaladó része. [65. § (1) bekezdés d) pont] • Nem keletkezik kamatjövedelem az egyszeri díjas díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 5 év után fizet (3-és 5 év között az adókulcs 8 és nem16 %) • Nem keletkezik kamatjövedelem a rendszeres díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 10 év után fizet (6-és 10 év között az adókulcs 8 és nem16 %) [65. § (3) bekezdés a) pont] • Átmeneti szabályok. [84/W. § (3)-(4) bekezdés]

27. Tőkejövedelmek Ellenőrzött tőkepiaci ügylet • Nem tartozik ebbe a körbe a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet.(TBSZ-en nem lehet ilyen!) • Átment a 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírra, ezekre a 2012. dec. 31-én hatályos szabályok vonatkoznak. [67A. § (3) bekezdés, 84/W (5) bekezdés]

28. Tőkejövedelmek Tartós befektetés számla (TBSZ) • Befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül, az általa kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül és az alapkezelő köthet TBSZ-t. • TBSZ-re az első befizetés is történhet külföldi fizetőeszközben (25 ezer forintnak megfelelő összeg). • Szabályok arra az esetre, ha TBSZ-en nyilvántartott értékpapírt átalakítják kicserélik, a TBSZ-en elhelyezett megtakarítást máshova áthelyezik át. [3. § 79. pont, 67/B. §]

29. Nyugdíjszolgáltatások adómentessége Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége • A nyugdíjszolgáltatás 10 év után adómentes (eddigi 3 helyett.) Átmeneti szabály! [1. számú melléklet 6.5 alpont, 84/W (8) bekezdés] • NYESZ számla adóköteles megszűnése egyéb jövedelem, ehhez meghatározás az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására. [28. § (17) bekezdés, 67.§ (9) bekezdés c) pont]

30. Adómentes juttatások • Több adómentes jogcím változik, ezek közül kiemelendő: • Adómentes a kifizető által legfeljebb évi 50 ezer forint értékű kulturális eseményre szóló bérlet, jegy a sporteseményre jutó belépőjegy, bérlet mellett.([1. sz. melléklet 8.28. pont] • Adómentes a lakhatási támogatás, amelyet legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy igényelhet a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálattól. [1. sz. melléklet 7.24. pont]

31. Adómentes juttatások • Adómentes az EU pénzügyi alapjai terhére , pályázati úton elnyert támogatás (TÁMOP, ÁROP), pl. munkavállaló számára biztosított szolgáltatás, eszköz. 2012-re visszamenőlegesen is. [1. számú melléklet 4.25. pont, 84/W (7) bekezdés] • Adómentes a magánszemélynek ikerintézményi (Twinning) program keretében EU forrásból adott juttatás(jellemzően külföldre történő utazás, külföldi tartózkodás költsége) [1. számú melléklet 4.7. pont]

32. Egyéni vállalkozó • Vállalkozói személyi jövedelemadózás esetén kisebb módosítások. • Nem bevétel, ha az egyéni cég megtéríti a volt egyéni vállalkozó kiadását. • Egyéni vállalkozó esetében e jövedelem-(nyereség-) minimum megállapításához a közvetített szolgáltatásra fogalmi meghatározás.[49/B § (23) bekezdés] • Egyéni vállalkozó által fizetett biztosítási díj akkor költség, ha a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. [11. számú melléklet I. 5. pont]

33. Egyéb változások • Átalányadózás: munkaviszony mellett is lehet az átalányadózást alkalmazni, a költséghányad szempontjából csak azok a tevékenységek számítanak, amelyikből bevétel is van. [52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés] • Közös tulajdon hasznosítása, nem lesz arra lehetőség, hogy a tevékenységet folytató adózzon. • Ingó vagyontárgy, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában tulajdoni hányad alapján kell adózni. [4. § (6) bekezdés, 16. § (3) bekezdés hatályon kívül]

34. Egyéb változások • Jövedelemszerzés helye fogalom módosulás: változó munkavégzési hely helyett az új Mt.-vel összefüggésben új meghatározás: [3. § 4. pont d) alpont] • Adónyilatkozat adóbevallás helyett, a feltételek részletezése, pontosítása. [11/A. § ] • Adónyilatkozatot (2012-re is) a kizárólag munkáltatótól és kifizetőtől külön adózó jövedelem esetén lehet tenni [11/B. §, 84/W (2) bekezdés]. • A külföldi vállalkozástól származó osztalék utáni adót megállapítani, bevallani és megfizetni negyedév helyett az éves adóbevalláskor kell megtenni. [66. § (3) bekezdés]

35. Egyéb változások • Pontosítás, hogy mit nem kell a magánszemélynek bevallania (összes jövedelem fogalom hatályon kívül helyeződik). • Nem kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a jövedelem kiszámításnál nem kell figyelembe venni. • A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon mentesített jövedelmet tájékoztató adatként kell szerepeltetni, ha a magánszemélynek más okból kell bevallást adni [7. § (1) bekezdés m) pont, 11. § (3) bekezdés]

36. Helyi adók • Helyi iparűzési adóalap: korlátozás vonatkozik az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített szolgáltatások együttes összegének levonhatóságára! • Kivétel az export árbevételhez kapcsolódó elábé+kv. szolgáltatás és pénzügyi lízing keretében elszámolt elábét. • Sávos korlátozás, lépések: • Meg kell határozni az adott sávba jutó elábé+kv.szolgáltatás összegét. • Meg kell határozni a sávban levonható maximális elábé+kv.szolg összegét . • A két adat közül a kisebb szám vonható le. • A sávonkénti levonható elábé+kv.szolg összegeit össze kell adni.

37. Helyi adók • Helyi iparűzési adóalap változása • Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok: • Össze kell számítani a kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét és nettó árbevétel-csökkentő tételt • Az összeszámítás a kapcsoltakon belül: • adóalanyokra és • elábé+kv.szolgáltatás több, mint a nettó árbevétel fele • Az adóösszeg árbevétel-arányosan oszlik meg. Egyéb változás • Egységes kincstári adóadatbázis lesz • Adóhatósági közzétételi kötelem (bevezetett adókról) Helyi adók

38. Közművezetékek adója • Tárgya: víz-, csatorna-, hő-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezeték • Közterületen vagy bizonyos esetben magánterületen (telekre befutó, telken belül lévő nem adóköteles, egyebekben igen), • Külterületen vagy belterületen, • Földfelszín alatt vagy a felett (légvezetékként) • Éves adó (naptári év első napján fennálló állapot) • Alanya: tulajdonos vagy üzemeltető

39. Közművezetékek adója • Alapja: a közművezeték nyomvonalának hossza méterben • Mértéke 125 Ft/m • Adómentesség:állam,önkormányzat Adókedvezmény: hírközlési vezetékek esetén sávos (csökkenő) kedvezmény • Eljárás: önadózás, évi egyszeri bevallás (03.20), kétszeri fizetés (03.20 és 09.20)

40. Kisadózó vállalkozások tételes adója • A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLV. törvény szabályozza. • Választhatja: • egyéni vállalkozó, egyéni cég, magánszemély tulajdonosokból álló kkt, bt. (a nem munkaviszonyban álló tagjára-kisadózóra) • év közben is választható (teljes hónapra), a bejelentést követő hónaptól • Ha eva alany évközben választja akkor a választás megelőző napon eva adóalanyisága megszűnik. • Nem választhatja az adóalanyiságot: • 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység • 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége • 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadás, üzemeltetés • besorolású, ha e tevékenységből árbevétele származik. • Akinek adószámát felfüggesztették, vagy törölték a megelőző két évben.

41. Kisadózó vállalkozások tételes adója • A bejelentéssel kapcsolatos teendők: • Kisadózó vállalkozás esetében kötelező bejelenteni a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre kötelezett (nem munkaviszonyban álló) tagokat. • Kisadózó vállalkozás esetében az adóalanyiság akkor jön létre, ha legalább egy kisadózót bejelentenek. • Egyéni vállalkozó saját magát jelenti be kisadózóként. •  A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. • A bejelentés alapján az adóalanyiság nyilvántartásba vételéről az adóhatóság tájékoztatja az adózót.

42. Kisadózó vállalkozások tételes adója • Az adóalanyiság megszűnése: • Az adóalanyiság megszűnik a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy nem kíván a tételes adó hatály alatt maradni, a megszűnés esetén a megszűnés napjával. • Megszűnik továbbá az adóalanyiság, ha az adóhatóság mulasztási bírságot állapít, meg, ha az adószámot felfüggesztik, ha a kisadózó vállalkozás adótartozása a naptári és utolsó negyedévében meghaladja a 100 ezer forintot, továbbá végelszámolás felszámolás, átalakulás esetén. • Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

43. Kisadózó vállalkozások tételes adója • Az adó mértéke • Főállású kisadózó havi 50e Ft • Nem főállású kisadózó havi 25e Ft • évi 6 millió forintos bevételi határ fölötti bevétel után 40 százalék különadó (áfa nélkül), évközi belépés esetén arányosítás • A tételes adó kiváltja: • Személyi jövedelemadó(osztalékadó is), társasági adó, szociális hozzájárulási adó, egyéni járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetését. • Hipa: választható az adóévi adóalap székhely és telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. • A számla-befogadó elszámolhatja költségként a kisvállalkozó által kibocsátott számla értékét.

44. Kisadózó vállalkozások tételes adója • A kisadózót megillető ellátások • A főállású kisadózó a tételes adó megfizetésével a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, valamennyi, a Tbj-ben és Flt-ben meghatározott ellátásra jogosultságot szerez. Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. • A nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. • Nyilvántartási kötelezettség, nyilatkozat • A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. • A kisadózó vállalkozás az adóévet követő február 25-éig nyilatkozik a bevételéről (megszűnés esetén a megszűnést követő 30 napon belül), ha az 6 millió forintnál több adót is köteles bevallani és fizetni. • A nyilatkozatban, vagy bevallásban adatot kell szolgáltatni arról az adózóról akitől az év során összesen 1 millió forintot meghaladó bevétele származott.

45. Kisadózó vállalkozások tételes adója • Adatszolgáltatási kötelezettség • Az adózó a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó bevallásban nyilatkozik arról a kisadózó vállalkozásról, akinek az adóév során összesen 1 millió forintot meghaladó összeget fizetett az adóévben. • Munkaviszonytól való elhatárolás • Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a kiadózó vállalkozással kötött szerződés az ügylet tartalma szerint a kisadózó és a harmadik személy között munkaviszonyt leplez-e. • A kisadózónak kell bizonyítania (megdöntenie az esetleges vélelmet). • A vélelem megdöntéséhez a törvényben nevesített egynél több körülménynek teljesülnie kell.

46. Kisadózó vállalkozások tételes adója • A körülmények, amelyekkel megdönthető, hogy a tevékenység munkaviszonyt nem leplez (egynél többnek kell megvalósulnia): • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag maga végezte, tevékenység végzés rendjét maga határozta meg, a tevékenység végzés helye a birtokában áll, • a kisadózó bevételének több mint 50 százaléka más adózótól származott. • a harmadik személy (a megbízó) nem adhatott utasítást a tevékenység végzés módjára, nem ő adott eszközöket, anyagokat a munkavégzéshez.

47. Kisvállalati adó • A tételes adózásnál szélesebb vállalkozói kör választhatja (többek között egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó). • Feltétel: • legfeljebb 500 millió Ft-os árbevétel és mérlegfőösszeg, illetve legfeljebb 25 fős állományi létszám (a kapcsolt felek adatait össze kell számítani), • nem eltérő üzleti éves, és a bejelentkezéskor az adótartozása nem több mint 1 millió Ft, és az adózó adószámának alkalmazása az adóévet megelőző két naptári évben nem volt jogerősen felfüggesztve.

48. Kisvállalati adó • A választást legkésőbb 2013. január 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni. • Az adó alapja: a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének (pénzeszközök) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, személyesen közreműködő tag esetében a minimálbér 112,5 százaléka. • Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye: a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a külön meghatározott módosító tételekkel.

49. Kisvállalati adó • A kedvezményezett foglalkoztatottak - huszonöt év alatti pályakezdő, tartósan álláskereső, a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók – bruttó bérével, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal csökkenthető a kisvállalati adó alapja. • A pénzforgalmi eredményt módosító tételek: • A pénzforgalmi szemléletű eredményt a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például hitelfelvétel, tőkeemelés) csökkentik és növelik a vállalkozáson kívül helyezett pénzeszközök (például hitel visszafizetése, tőkeleszállítás). •  Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül és így a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés, így különösen a végleges pénzeszközátadás, továbbá néhány tételesen felsorolt elszámolt ráfordítás.

50. Kisvállalati adó • Alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások közötti, a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos szabályokat is. • Adómérték: 16% (a 10%-os társasági adókulcsnál magasabb, ugyanakkor a 28,5%-os járuléktehernél jelentősen alacsonyabb, így alapvetően a magas bér- és kisebb profithányaddal működő vállalkozások számára lehet vonzó megoldás). • Kiváltott közterhek: • A kisvállalkozói adó megfizetésével a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás váltható ki (a KIVÁ-s egyéb adónemeket tekintve a normál szabályok szerint adózik) • Hipa: válaszható, hogy az adóalap a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összege legyen.